Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-19 / 15. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI k/C irla n Legfrissebb sport­eredmények (6. oldalon) MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA M EGY E / TANÁCS LA P J A IT. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM (K ÁRA 50 FILLER 1960. JANUÁR 19. KEDD TAky Nagytarcsa termelőszövetkezeti község Rákóczi néven új tsz alakult Csemőn Vasárnap termelőszövetke­zeti községgé alakult Nagy­tarcsa. Az alakuló gyűlésen a szövetkezetben egyesült 246 család úgy döntött, hogy a község Rákóczi néven alakítja meg ter­melőszövetkezetét. Elnökké Fényes Mihály dol­gozó parasztot választották, akit a falu egyik legjobb gazdájának tartottak, s aki a tagok szerint képes lesz szak­szerűen irányítani az 1500 holdas közös gazdaságot A szövetkezetbe a falu min­den földdel rendelkező dol­gozó parasztja belépett. Az üzemtervet február 1-ére ké­szítik el, addig befejezik az újonnan belépett tagoknál a leltározást, összeadják a kö­zösbe viendő állatokat, fel- szerelési tárgyakat és hozzá­látnak a közös munkához, a kertészkedés előkészítéséhez. A község tsz-e ugyanis elsősorban zöldségterme­léssel foglalkozik majd, paradicsomot, uborkát, zöldborsót és földiepret szállítanak már a kora tavaszi hónapokban a fő­városi üzletekbe. Vasárnap reggel Csemő köz­ségben a pénteken megala­kult Szabad Föld Tsz mellett Rákóczi néven új termelő­szövetkezetet alakítottak a szőlősgazdák. Dolgozó parasztságunk válassza bátran a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját — mondotta a gyulai nagygyűlésen Marosán György elvtárs A Körös-vidék első szocia­lista városává alakult Gyula. Ebből az alkalomból vasár­nap nagygyűlést tartottak a városban, amelyen felszólalt Marosán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Marosán elvtárs emlékezte­tett arra, milyen volt a múlt, mit adtak az elmúlt száza­dok, s a felszabadulás előtti évtizedek a föld népének. Nem is olyan régen sokan emlegették az „ősi földet”. Évszázadok óta kik túrták, áztatták verejtékükkel ezt az „ősi földet”? Az Eszterhá- zyak, s a többi földesurak? Nem! A nincstelen parasztok, akik hajnalban keltek és éj­jel kerültek az ágyba, akik j reszketve figyelték, milyen lesz a termés, hogyan alakul az időjárás, hogy meglegyen a nyomorúságos mindennapi kenyerük. Bizony, nagyot fordult azóta a világ. 660 OGO-rel több férfiing, 400 GŰO-re! több női alsómba, 130 000-rel több férfiöltöny készül az idén Új ruhaipari üzemeket terveznek vidéken A konfekcióipar idei terve 11 százalékkal magasabb a tava­lyinál. Ebből 3,9 százalékos növekedést a termelékenység emelésével biztosítanak. Az idén a ruhagyárak 8 millió forintot költenek gépesítésre, s körülbelül ennyi értékű gé­pet állítanak üzembe saját erő­ből. Az eddigi gyakorlattól el­térően a gépi beruházást nem for­gácsolják szét, hanem hoz­zálátnak egy-egy üzem ál­talános rekonstrukciójá­hoz. A Vörös Október Férfiruha­gyárban például január eleje óta a legkorszerűbb gépekkel, s ennek megfelelő technológiá­val dolgozik már egy szalag. Ez a módszer a termelékeny­ség 23—24 százalékos növeke­dését eredményezte. Lényeges létszámemelésre a ruhaiparban az idén nem kerül sor. A fő­feladat az az, üzemekben, hogy a tavaly felvett mintegy 2300 munkás elérje, túlszárnyalja a száz százaléknak megfelelő ter­melési szintet. A konfekcióiparban már ki­alakult szokás szerint az idén lépést tartanak a divat alaku­lásával. A megszokott modellek­ből lényegesen emelkedik a termelés, ezenkívül a legújabb anyagú és fazo­nú áruk is folyamatosan megjelennek a kereskede­lemben. Férfiingből például 660 000- rel készül több, mint tavaly. Az anyagellátástól függően az igen keresett nylon és az úgy­nevezett „ne-va” (ne vasald) különleges kikészítésű ingek egész évben készülnek. Férfi­öltönyből 130 000-rel lesz több az idén. A tavalyinál 400 000-rel több női alsóruha, 270 000- rel több gyermekfehérne­mű és 110 000-rel több fiú­ruha is készül. Az ipartelepítés új elveinek megfelelően az idén hozzákez­denek az ózdi, a berettyóújfa­lui és szekszárdi ruhaipari üzemek tervezéséhez. Van elegendő bundabéléses cipő A tavalyinál 30%-kal többet hoztak forgalomba A cipőüzleteket nem érte váratlanul a kemény tél be­köszöntése; raktáraikban ele­gendő bundabéléses cipőt tá­roltak. A meleg lábbelikből mintegy 30 százalékkal többet gyártott az ipar a tavalyi mennyiségnél és különösen bő­vült a fazonválaszték. A Duna, a szombathelyi és a bonyhádi cipőgyár több mint 170 000 pár női és 90 000 pár gyermek bundabéléses cipőt készítettek. Az idén először hoztak forgalomba nagvobb mennyiségű. gyermekeknek való meleg cipőt, miután a tavaly próbaként gyártott né- hányezer pár igen kelendő volt. Az idén a nők körében kü­lönösen két újdonság keltett érdeklődést; a budapesti ta­nácsi vállalatoknál készített műanyaggal bevont vagy sima, antilopszerű, hasíték- bőrből készült 130 forintos melegcipő és a Tisza Cipőgyár nyújtott orrú, divatos „topán- kája”. Ez utóbbit exportra gyártották és először csak kí­sérletképpen küldtek belőle a hazai üzletekbe. de ezeket órák alatt elkapkodták. Tizenöt év alatt eltűnt varosainkból a munka- nélküliség, falvainkból a földesurak hatalma, s a létbizonytalanság. A világ mezőgazdasága előtt a technika és az agrotech­nika időszakában, tehát nap­jainkban- két út áll; a szocia­lista és a kapitalista út. A kapitalista úton a paraszt szolga, cseléd lesz. A szocialista úton a föld gazdájává, öntudatos, fel­szabadult emberré válik. Parasztságunk nagy tömegei már döntöttek és a szocialista nagyüzemet, a szövetkezést választották. Munkásosztályunk becsület­tel kiveszi részét a szocialista építőmunkából, most dolgozó parasztságunkon a sor, hogy az új életforma, a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit ki­használják, s akkor bizonyos, már a közeljövőben to­vábbi előrehaladásról, né­pünk újabb sikereiről be­szélhetünk. Pártunk és kormányunk minden tá­mogatást megad ehhez dolgozó parasztságunknak. — Nyíltan beszélünk most is — mondotta a továbbiak­ban Marosán elvtárs —, ami­kor azt mondjuk a dolgozó parasztságnak: válassza bát­ran a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját. Álljanak mellénk, dolgozzanak velünk szocialista építésünk újabb és újabb sikereiért, a szocialista mezőgazdaság megteremté­séért. Szarka Árpád mezőgazdasági üzemtan tárgyból állam­vizsgázik az agronómiái kar hármas számú bizottsága előtt. A vizsgáztató bizottság elnöke Páter Károly egye­temi tanár, a talajtani tanszék vezetője Korszerű festődét és karbonizálé üzemet kap a Budakalászi Gyapjúárugyár Minden üzemrészben áttérnek a három műszakra — Mit várnak és mit kap­nak az 1960-as esztendőben a Budakalászi Gyapjúárugyár dolgozói és vezetői? — Ez­zel a kérdéssel állítottunk be a minap az igazgatói iro­dába. Tímár József igazgató el­mondotta, ebben az évben gyáruk nagy fejlődésen megy ke­resztül. Rövidesen befejeződik az üzem általános rekonstrukciója, amelynek keretében felújítot­ták a festődét. Rövidesen meg­érkeznek az új gépek is s akkor teljesen korszerű kö­rülmények között kezdhetik majd meg a munkát. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy a ki­készítő nem szorul rá a más gyárakkal való kooperációra. — A másik nagy jelentősé­gű esemény e hét végén tör­ténik nálunk — folytatta az igazgató —, amikoris üzembe­helyezzük a 250 000 forin­tos költséggel épült gyapjú- karbonizáló üzemrészt. En­nek az a rendeltetése, hogy a gyapjút szennyező növé­nyi részeket kénsavas eljá­rással elszenesítse — szak­nyelven — karbonizálja. Az új üzemrész nemcsak a ter­melés felfutását jelenti majd, hanem a Pomázi Posztógyár­ral való együttműködés szo­rosabbá válását is. Itt fogjuk karbonizálni a posztógyár gyapjúját is. Rosner Zoltán főmérnök veszi át a szót: elmondja, hogy a gyár előtt álló idei feladatok teljesítése ér­dekében rövidesen min­den üzemrészben áttér­nek a három műszakos termelésre. Ez — természetesen — bizo­Hó hullott a Szahara egyik oázisára Nyugat-Európában enyhül az időjárás — Kánikula Ausztráliában HírügynöKségi jelentés sze­rint a Szaharán végigsöprő 48 órás homokvihar után hó hul­lott Laghouat oázisára. A ha­vazás alatt a hőmérséklet erő­sen csökkenti Algériában sok utat jár­hatatlanná tett a havazás. Marokkóban a katonaság foly­tatta a Sebou folyó áradása miatt hajléktalanná vált több száz személy biztonságos hely­re szállítását. A Szicília és Olaszország déli része fölött végigvonuló felhőszakadás és szélvihar megzavarta a parti hajóközle- kedést. Caltahisettanál az eső­zés okozta földcsuszamlás­veszély miatt több lakóházat ki kellett üríteni. Nyugat-Európa északi ré­szében az időjárás — bő­havazással eny­hébbre fordult. Párizsban a hóesés megakadá­lyozta több sportmérkőzés megtartását. Oslóban kará­csony óta először esett hó. Spanyolországban a havazás több hegyi hágót elzárt. Sok hegyvidéki község elszakadt a külvilágtól. A Japán felett végiszáguldó hóvihar az északi területeken elérte az óránkénti 80 kilo­méteres sebességet. A keleti Hokkaidó-szigcten öt lakó­házra lavina zúdult, egy sze­mély maghalt három eltűnt, három pedig súlyosan meg­sebesült. Akita pref»'rturában öt ember hófúvásba került és megfagyott. Több halászhajó elsüllyedt, 21 halász eltűnt. Az Ausztráliából érkezett jelentések a kánikuláról és nyári zivatarokról szá­molnak be. Tasmania-szigetén a hőség erdőtüzet okozott. Uj Dél- Walesben a hőmérő higany­szála 43 fok Celsiust mutatott. Melbourne-ban a hőhullám egy csecsemőt megölt, 18 fel­nőttet pedig hőokozta rosszul- létte] kórházba kellett szállí­tani. Később nyári zivatar zú­dított óriási víztömegeket Ausztráliára. Melbourne környékén a hömpölygő iszap megaka­dályozta az országúti köz­lekedést. Sarinánál pedig két vonat akadt el az ár­vízben. A Victoria állambeli Port Phillipben villámcsapás oltotta ki egy férfi életét. Limából érkezett jelentés szerint Peru déli részében újabb öt földlökést észleltek. A szeizmográfok jelzése sze­rint a földmozgás centruma északi irányba tolódik. nyos létszámemelkedést igé­nyel: kereken 120 dolgozó­val többre lesz szükség az idén, mint tavaly. Kilencve­net már fel is vettek közü­lük. — Az új dolgozók betaní­tása nagy feladatot ró a mű­szakiakra és a gyakorlott munkásokra — folytatja a főmérnök —, annál is in­kább, mivel egy részük me­zőgazdasági dolgozó volt, nagy részük pedig nemrég fe­jezte be az iskolát s ez az első üzemi munkahelye. Mi azonban szívesen vállaljuk beta­nításukat s reméljük, idő­vel ők is a kipróbált, ta­pasztalt törzsgárdához tartoznak majd. Vaskos dosszié fekszik előt­te, tele elintézésre váró ügyekkel. Ilyen ügy például a „Könnyűipar kiváló dol­gozója" jelvény és okirat átadása annak a hat mun­kásnak, akiket a kongresz- szusi munkaversenyben el­ért kimagasló eredményeikért ezzel kíván jutalmazni a mi­nisztérium. A közeli napok­ban tartandó termelési ér­tekezleten adják majd át nekik, az igazgató ajándé­kával, a pénzjutalommal együtt. Ugyanezen az értekezleten tárgyal­ják meg a felszabadulás 15. évfordulójának tiszte­letére indított munka­verseny feltételeit, vál­lalásait is. — Nem vágjunk elgédetle- nek a múlt évi eredmé­nyekkel — mondja befeje­zésül Tímár József igazga­tó. — Az idén azonban még nagyobbat szeretnénk lépni előre. Azt akarjuk, hogy ne legyünk többé veszteséges vállalat. Ezt a célt szolgálja a tervezett termelési felfu­tás, a három műszakra való áttérés s nem utolsósorban a munkaverseny, amely tavaly is nagyszerű eredményeket produkált! Ny. E. i Elfoglalta hivatalát a földművelésügyi miniszter j Losonczi Pál földművelés- i ügyi miniszter hétfőn délelőtt: elfoglalta hivatalát. A Föld-j művelésügyi Minisztérium ve- | zető munkatársai ez alka-: lommal búcsúztatták az eddi- j gi hivatalától megvált Dögéi i Imrét és köszöntötték az új minisztert. Az ünnepségen részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja és Németh Ká­roly, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője. Háromnapos konferencia i a gépipari technológia fejlesztéséről Hétfőn reggel háromnapos konferencia kezdődött a Ma­gyar Tudományos Akadémia dísztermében az Országos Tervhivatal, a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium és a Gép­ipari Tudományos Egyesülés rendezésében, amelyen megvi­tatják a korszerű gépipari! technológiák gazdasági jelen-1 tőségét. Államvizsgáznak az agráregyetem ötödéves hallgatói A gödöllői Agrártudományi Egyetemen 190 ötödéves hallgató megkezdte államvizsgáját és a diplomaterv megvé­dését. A diplomatervek számos olyan témát ölelnek fel, amelyek a nagyüzemi gazdálkodás részletproblémáinak meg­oldásával foglalkoznak. Az államvizsgák 10 napig tartanak. A sikeresen vizsgázott hallgatók január 23-án kapják kéz­hez diplomájukat. Utána a fiatal agrármérnökök a pályá­zatok alapján mezőgazdasági üzemekben, termelőszövetke­zetekben kezdik meg gyarkolati munkájukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom