Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 14. szám

fUtUiM CEGLÉD. ALBERTI HSA, CEGLÉ DBE RCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE IV. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1960. JANUÁR 17. VASÁRNAP Tudósítás a városi tanács vb-üléséről A városi tanács végrehajtó bizottsága pénteken délelőtt tartotta idei első rendes ülé­sét Bódizs Antal elnökletével. A napirenden az előző ülésen hozott határozatok végrehaj­tásáról számolt be a titkár, majd utána a termelőszövetke­zetek 1960. évi tervének meg­tárgyalása, valamint a város- fejlesztési terv felülvizsgálata szerepelt. A termelőszövetkezetek a 2—1959. PM—FM együt­tes rendelet értelmében ter­vüket 1960. évre már a nap­tári évnek megfelelő időszak­ra állították össze — közölte a beszámoló elején Bódizs Antal vb-elnökhelyettes, a napirendi pont előadója, majd részletesen ismertette a város területén működő 11 tsz leg­fontosabb területi és létszám­megoszlási adatait. A beszámoló szerint 1960. évre a 11 tsz 27 435 ka- tasztrális hold területre készítette el a tervet. A közös gazdálkodásban 2992 család 3206 taglétszám­mal dolgozik. Igen nagy gondot fordítot­tak a tervkészítési munkák előkészítésére. A tsz-vezetők részére a növényvédő-állo­más, a Magyar Nemzeti Bank bevonásával külön meg­beszélték. Ezenkívül a terve­zési munkákban a helyszínen adott segítséget a városi ta­nács mezőgazdasági osztálya és a városban működő tudo­mányos gazdaságok, így pl. az Alkotmány Tsz-nek a Kerté­szeti és Szőlészeti Kutató In­tézet vezetői. Az éves gazdálkodási terv az utolsó hároméves át­lagtermés figyelembe vé­telével határozta meg a szántóterületek felhaszná­lását. A kertészeti terme­lést 537 holdra terjesztik ki. Az állatállomány alakulá­sánál a fő cél: a szarvasmarha-állomány növelése, ezen belül fő­leg a tehén-létszám nö­velése. Emellett növek­szik a juh- és sertésállo­mány is. Különös gondot fordítottak az áruértékesítési tervszámok reális meghatározására. Az összesítő adatok sze­rint 1960-ban nem keve­sebb, mint 48 984 000 fo­rint a 11 tsz által érté­kesítésre kerülő termény és termék értéke. A második napirendi pont­ként szereplő városfejlesztési terv előadója Hegedűs József vb-titkár volt. A tárgyaláson megjelent a megyei tanács részéről dr. Farkas Mihály vb-titkár és Révész László, a megyei tervosztály községfej­lesztési csoportjának vezetője. A nagyszámú hozzászólás után a V. b. határozatában megállapította az 1960. éves vá­rosfejlesztési terveinek irány­elveit s utasította a függet­lenített vezetőket, hogy a részletes javaslatot, a tanács állandó bizottságaival történt megvitatás után, terjessze jó­váhagyásra a legközelebbi vb-ülés elé. A v. b. ezután folyó ügye­ket tárgyalt. D. J. Sokan nem szórják le a járdát! A nagy hideg miatt a fagyos járdák síkosak, életveszélyes rajtuk járni. A hó-eltakarítást és leszórást sok helyen nem végzik el. Már eddig is több balesetet jelentettek. Úgy értesültünk, hogy a rendőrség ellenőrizteti az el­hanyagolt járdákat, a takarí­tást és leszórást elmulasztók ellen szabálysértésért eljárást indítanak. Mindenkinek . érdeke, hogy elkerülje a büntetést. A „TÜRELEM RÓZSÁI“ A ceglédi zeneiskola terveiből Városunk zeneiskolája ket­tős feladatot lát el. Ráhárul egyrészt a rendszeresen zenét tanuló fiatalok és felnőttek ok­tatása a tanítási órák kereté­ben, feladata másrészt a zene­kultúrának a legszélesebb kö­rű elterjesztése a városban és környékén, a felmerülő zenei igények kielégítése és fokozá­sa. Ez a második ismeretter­jesztő jellegű feladat semmi­vel sem kisebb az előzőnél. Bácskai József, az intézet igazgatója beszámolt a közel­jövőben megvalósítandó ter­vekről. Célul tűzték ki, hogy az Er­kel év keretében a város ter­melőszövetkezeteiben ismerte­tő előadásokat tartanak Erkel Ferencről, majd pedig Buda­pesten megtekintik a Bánk bán operaváltozatát. A Hu­nyadi Tsz-ből máris sokan igé­nyeltek jegyet. A közeljövőben lesz Buda­pesten a Bar ', ók-terem ben ze­neiskolánk önálló hangverse­nye, amelynek műsorát a te­levízió is közvetíti. A gimnázium zenebaráti kö­rével karöltve, februárban helyben tartanak hangver­senyt a legtehetségesebb mű­vészképzős növendékek sze­replésével. Nagy feladatokat ró az isko­lára az április 27-étől május 7-éig tartandó ünnepi zenei napok előkészítése. Az intéz­mények jelentkezésének határ­ideje e hó 25-én jár le. Már eddig is sok üzem, termelő­szövetkezet jelentette be rész­vételét. Többek között a Dózsa Népe és a Hunyadi termelő- szövetkezet, A Cifrakerti Ál­lami Gazdaság, a vasutas kó­rus, a nagykőrösi zeneiskola. A zenei napok műsorán sze­repel az Állami Hangverseny- zenekar is Ferencsik János közreműködésével. Ugyancsak áprilisban lesz az országos ifjúsági kamara­zene fesztivál, amelyet most rendeznek meg harmadízben. Az első fesztivált Cegléden tartották három évvel ezelőtt. A jelenlegit Budapesten rende­zik meg. Folytatják az operaismerte­tő előadássorozatot is. Feb­ruárban lesz a magyar opera történetéről szóló rendezvény, amely különös részletességgel foglalkozik Erkel Ferenc mun­kásságával. A műsongn főváro­si művészek is fellépnek. Fontos feladata a zeneisko­lának a Cegléden már meg­szervezett zenebarát körök hálózatának kiterjesztése az egész megye területére. Arra törekednek, hogy ezt a felada­tot minél hamarabb végre­hajtsák. Még ebben a hónapban meg­kezdi működését a Ceglédi Irodalmi Színpad. A rendez­vények zeneszámokkal való élénkítéséről szintén a zeneis­kola gondoskodik. * Az eddigiek során hangzot­tak el panaszok azzal kapcso­latban, hogy hangszeres zenei rendezvények meglehetősen ritkán kerülnek sorra. A jövő­ben erre a szempontra is na­gyobb gondot fognak fordíta­ni. Megkezdték az előkészüle­teket a szimfonikus zenekar megteremtésére. Nagy fontos­ságot tulajdonítanak az úttö­rő fúvószenekar minőségi megjavításának, és felnőtt fú­vószenekar megszervezését is tervbe vették. F. L. ■ ms Linder Emi műszaki vezető ka­lauzoltak bennünket. Mind­egyik üvegházba bepillantot­tunk. Se szeri, se száma az itt látott virágoknak. A ciklámen, kalla és primula hosszú tömött sorai káprázatos látványt nyúj­tanak. Fényképezőgépünkkel meg is örökítettük Hamza Er­zsébetet, amint ciklámeneket visz szállításra. Csak ebből a virágból 10 ezer palántát ne­veltek fel másfél év alatt. Pri­muláiból 1500 cserép már most a közeli napokiban, hortenziá­ból 2300 cserép húsvétkor ke­rül kiszállításra a virágüzle­tekbe. Nemcsak helybe, ha­nem a Tiszántúlra is sokat szállítanak: legutóbb például Orosházára és Mezőberénybe került innen virág. A ciklá­menek szépségük után ítélve remélhető, hagy egyszer ezek is szert tesznek a sopronihoz hasonló hírnévre. Ezek a vi­rágok egytől-egyik a „türelem rózsái”, töfcibeket éveken ke­resztül ápolhatnak, amíg el­adásra kerülhetnek. A kalla például három évi ápolás után hoz virágot. A termelt virágok nagy ré­sze a városi parkok és terek díszítésére szolgál. Erre a célra a várost tanács ebben az év­ben több mint 200 ezer forin­tot fordít. A múlt évihez ké­pest bővíteni fogják a Vörös­marty és Bajcsy-Zsilinszky te­rek parkosított területét. A legjellemzőbb virágfélék az árvácska, kána, dália, salvia, petunia, verbéna, ageratum lesznek. Az évről évre növek­vő igényeket már nem tudják kielégíteni a jelenlegi üveghá­zak. Elavultak, nehéz a szük­séges hőmérsékletet biztosíta­ni bennük. Ezért még ebben az évben 200 ezer forintért új, korszerű melegvízfűtéses üveg­házakat fognak építeni, többek között szegfűházakat is. Érde­mes lesz, mert a jó gazda ke­ze alatt hamar kihozza az árát. Az üvegházi kultúrákon kí­vül más munkát is megörökí­tettünk: a rózsatövek haj-tatás­ra való előkészítését. Kovács Józsefné és Füle Lajosné a rózsatöveket gyékénylabdáta ,,Sokáig szeretnék dolgozni még a békéért!” Finom arcböril, hófehér hajú 62 éves asszony Csip­kó Jánosné. Víg kedélye, fiatalos mozgása azonban meghazudtolja ko­rát. Ma is éppen olyan lelkesedés­sel dolgozik a nő­tanácsban, mint 16 évvel ezelőtt Monoron a? MNDSZ-ben tette. Aki ránéz, biza­lommal telik el iránta, olyan ked­ves nagymama arca van. Pedig nincsenek unokái, sem gyermekei. Talán éppen ezért osztogatja oly bő­kezűen szeretetét a szülőotthonban és a kerületéhez tartozó szociális otthonban. Az ott lakó Cseh néni mindig felvidámo- dik, ha látja hogy jön. Nagyon jól esik megosztania a kedves nőtanács taggal régi emlé­keit, örömeit, meg az öregség néha rászakadó szomo­rúságát ... — Szerényen, csöndben, de min­dig szeretettel és pontosan végzi munkáját Csipkó Jánosné — mond­ja róla Benke La- josné nőtanács el­nök. — Minden ünnepségen ott van, s a virágok­kal együtt szíve melegét is elviszi asszonytársai kö­zé. örömmel hall­gatjuk a jól meg­érdemelt dicsérő szavakat. És kí­vánjuk, hony tel­jesüljön Csipkó néninek a címben idézett vágya: még sok évig foly­tathassa munkáját „a békéért és az ifjúságért”! Ke. Mi történt a pénteki piacon Reggel fél kilenc van, most kezdi kipaikolni áruit az a né­hány eladó, aki a 22 fokos hi­degben kimerészkedett a piacra. Vevő alig van, azok is topogva, zsörtölődve dugják szatyrukba a jéggé fagyott káposztát, karalábét. Hallom, amint az egyik fiatalasszony így fakad ki: — Hogy a MEZÖKER-bolt­ját is pont most alakítják, amikor a legnagyobb szükség volna rá! ¥ A kofa-soron két elszánt vi­szonteladó méri csekély áru­ját a félig üres ládákból. :— Nem lehet vásárolni, nem jön be a termelő ebben a hi­degben — sóhajt fel az egyik, szaporán lehelgetve kivörösö­dött ujjait. ¥ Arrább az idei tél hiány­cikkét: babot árul egy szigorú arcú asszony. — Hogy adja? — kérdezem tőle. — 10 forint literje — vála­szol. — Lesz ez még, drágább is! — kiáltja utánam fenye­getően, amikor látja, hogy a szédítően magas ár hallatára vásárlás nélkül távozom. ★ És akkor jön szembe velem az élő baromfi piac felől a nyúlás ember. — Csak 34 forint volt — mondja büszkén — és . leg­alább 2 és fél kiló hús van benne! •k Odaérve látom, hogy alig van néhány pár tyúk, eey-egy hízott kacsa és vadnyúl a csirke-piacon. A vágottba­romfiárusokat mind otthon marasztalta a dermesztő hi­deg. Még szerencse, hogy hús­üzleteink mostanában bő kész­lettel rendelkeznek, s így nem fog hiányozni a hús vasárnapi asztalunkról! . •k Túró, tejföl van elég, csak persze tele jégdarabokkal. So­kan olcsó pénzért inkább a kofának adják el a tejhasz­not, csak ne kelljen a piacon fagvoskodniok. Tejet csak a 22-es népboit elárusítójánál lehet kapni. Pedig bizonyára neki sincs melege az órák hosszat tartó álldogálóiban! EGY PILLANATRA! ágyazzák: virágcserepek he­lyett. Nagyon ötletesen. Igen, ilyen itt az élet. A tü­relem rózsáit mindig újra kell ültetni. Itt télen is tavasznak, virágíakadásnak kell lenni. Z. Nagy sikert arattak a no­vemberi kiállításon a kultúr- házban a Ceglédi Cipőipari Vállalat gyógybetétes gyer­mekcipői; A gyermekes szü­lők örömmel szemlélték a ci- pőcskéket s nagyon sokan el­határozták: sürgősen vásárol­nak ilyet gyermekük részére. Az elhatározást azonban nem követhette tett. A cipőipari vállalat a kongresszusi versenyben 7600 pár gyógy-gyermekcipőt gyár­tott terven felül. Gondolták, miért szállítsák el e mennyi­séget Győrbe, Nyíregyházára vagy a többi állandó vevő­jükhöz? Felajánlják a ceglédi kereskedelemnek. Nem sike­rült. A ceglédiek azt mon­dották: nincs szükségük a ci­pőkre, kapnak ők az ország más részeiből eleget. Hiába, saját hazájában senki sem lehet próféta. — H — Nem tetszik, hogy a ceglédi Sütőipari Vál­lalat kenyérhordó kocsijai a Vadász utcai üzemegységnél a gyalogjárdán ..parkíroznak” és a rakodást is ott végzik. Ez­zel a gyalogjárót teljesen el- : foglalják a járókelőktől. Az eléggé nagy forgalmú utca gyalogosai esőben és’most a nagy hóban is emiatt a kocsi- útra kényszerülnek. Miért nem tartja be a. Sü­tőipari Vállalat azt a szabályt, hogy a gyalogjáró a gyalogo­soké. a kocsiút pedig a jármű­veké? — 136 SZÁZALÉKRA TEL­JESÍTETTE az elmúlt évi ter­vét a BELSPED Vál’alat Pesti úti műhelye. Közel egyhavi nyereségrészesedésre számíta­nak. — üj könyvek Érkez­tek a könyvesboltba. Többek között mezőgazdasági, gépipari szakkönyvek, szépirodalmi, va. lamint ifjúsági írások. — RIZSI I3ZTET KAPTAK a ceglédi termelőszövetkezetek a birkaállományuk részére. Ez megkönnyíti a téli táp­anyag pótlását. 16 mázsát ka­pott az Alkotmány, 20-at a Dózsa Népe és 19 mázsát a Kossuth termelőszövetkezet. — megkezdte a tava­szi árpa, zab vetőmag tisz­títását és fémzárolását a Ter­ményforgalmi Válla'at. Az ed­dig megtisztított 15 vagon ne­mesített vetőmagot folyamato­san adták át a termelőszövet­kezeteknek. — ÜJ, MODERNEBB GÉ­PEKET kap ebben az évben a BELSPED Vállalat Pesti úti műhelye. Többek között sza­lagfűrészt és esztergapadot. részletben törleszteni a többit. — Jó TV-tulajdonosnak len­ni? — viszem tovább a be­szélgetés fonalát. — Nagyon jó, bár igen sok az elfoglaltságom. A „Dózsa” kultúrotthon felelőse vagyok, azonkívül magam is tanulok. Hetenként háromszor részt ve­szek a Gépipari Technikum oktatásában. De azért kedvenc műsorszámaimra mindig sza­kítok magamnak időt. — Melyek ezek? — A sportközvetítések, mint a mai jégkorong-mérkőzés pél­dául. De nagyon várom már a római olimpiáról szóló köz­vetítéseket. — A szilveszteri műsort látta? — Sajnos nem, akkor szol­gálatban voltam a kultúrház- ban. A műsor után feleségem barátnőivel kijött hozzám és ott folytattuk a szilvesztert. — Meg vannak elégedve a TV műsorával — kérdezem to­vább. — Meg. A TV lakásunkba hozta a mozit és a színházat. Fáradság és költség nélkül láthatjuk a pesti előadásokat. Azelőtt évente ötször-hatszor is felrándultunk színházba Pestre. Ma már ez felesleges. Színház, mozi - otthon és néha a televízióra is figyel­ve, nyugodtan beszélgethetünk a barátságos melegben. Jó ez így. Az élet napról napra szebb és kényelmesebb. És eb­ben nem kis szerepet játszik ez a „kulturális összkomfort" i is. i — Z—Z — 1 — Csak hármasban, esetleg négyesben nézik a közvetítést? — Dehogy. Van amikor tízen is szorongunk ebben a pici szobában. Még szerencse, hogy nem ilyenkor jöttünk, mert akkor valóban nem fértünk volna be a szobába. Most azonban ké-, nyelmesen — fotelben ülve — ! Csütörtökön este egy új \ televíziótulajdonos, Kerepesi (Ernő otthonába kopogtattunk ! be. Nem csalódtunk: a készü- ! lék üzemben volt. Kisfia, Er- ! nőké a nagymamával éppen a í gyermekműsort nézte nagy fi- í gyelemmel. Nem csoda, hiszen f a zenekedvelő gyerekek klub­ijának műsorát közvetítették, iő pedig a zenei általános is- i kola negyedik osztályos tanu- i lója. i — Bőr csak én is beküld- i tem volna a múltkori megfej- i test — mondja Emőke —, j mind eltaláltam volna. í — De hol van anyuka? — ! kérdezzük. Í ö most iskolában van, a '} gimnázium levelező hallgatója '(— mondja Kerepesi elvtárs. Í — Mikor vették a televíziót iés mióta „spóroltak” rá? £ — Körülbelül egy hónapja } vagyunk TV-tulajdonosok. Én i már azonban két éve tervez- i tem a vételt. i — Mi hozta közelebb a meg- Í valósulást és a boldog pilla- Í natot? % — A televízió-részlet és az, \ hogy összegyűlt a szükséges 25 ^ százalék, az 1300 forint. Most i másfél évig havi 240 forintos Virágos kertben ritkán sé­tálhatunk télnek idején. A vá­rosi kertészet üvegházaiban mindez természetes. Ide láto­gattunk el fényképezőgé­pünkkel. Mari Antal telepvezető és

Next

/
Oldalképek
Tartalom