Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 14. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! WJCirlan ÚJ TERMÉS (4.—5. oldalon) MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI T A N A C S L A PJ A IV. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 60 FILLÉR I960. JANUÁR 17. VASÁRNAP V’^VÄ/ A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról 1959-ben A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1959 márciusi határozata nyo­mán, valamint a továbbiak­ban az MSZMP VII. kong­resszusa tiszteletére indított munkaverseny eredményeként gazdasági fejlődésünk üteme minden területen meggyor­sult. Az állami ipar termelése 1959-ben csaknem 12 szá­zalékkal növekedett és ezzel mintegy 7 százalék­kal haladta meg a terv­ben előirányzott mérté­ket. A mezőgazdaságban a ter­melőszövetkezeti mozgalom jelentős fellendülése mellett a termelési eredmények ked­vezőek voltak és a mezőgaz­dasági össztermelés a terve­zettnél nagyobb mértékben nőtt. A megnövekedett ter­melési eredmények tükröződ­nek a szállítási teljesítmé­nyek növekedésében és a ter­vezettnél jóval nagyobb kül­kereskedelmi forgalomban. A nagyobb teljesítmények alapján a lakosság reáljöve­delme is gyorsabb ütemben nőtt, mint amennyivel az 1959. éves terv számolt. A lakosság 1959-ben 11 százalékkal több árut vá­sárolt, mint 1958-ban és 5 százalékkal többet, mint amennyit a terv eredeti­leg előirányzott. Az év folyamán beruházá­sokra fordított összeg jelen­tősen több volt, mint az előző évben. A gyorsabb ütemű fejlődés eredményeként 1959-be.o — a márciusi határozatnak megfe­lelően — a legfontosabb gaz­dasági mutatókban elértük a hároméves tervben 19G0-ra előirányzott szintet. A szocia­lista ipar termelése» már 1959-ben több volt az 1960-ra előirányzott termelésnél. A termelékenység lényegében el­érte azt a színvonalat, amit a hároméves terv 1960-ra írt elő. A lakosság reáljövedelme 1959-ben elérte, a lakosság áruvásárlása pedig meghalad­ta a hároméves tervben 1960- ra előírt mértéket. 1959-ben a jelentős eredmé­nyek mellett előfordultak hiányosságok is. Helyenként, a mennyiségi eredmények növelésére tö­rekedve, kevésbé törőd­tek a választék bővítésé­vel, az anyagtakarékos­sággal, a termelés gazda­ságosságával, a műszaki színvonal növelésével, a termékek minőségével. Nem teljesítették a felemelt beruházási tervet, ami arra utal, hogy a beruházások nem voltak kellően előké­szítve, megalapozva. 1959-ben a szocialista ipar teljes» termelése 11 százalék­kal, ezen belül az állami iparé csaknem 12 százalék­kal, a szövetkezeti iparé 5 százalékkal volt több, mint 1958-ban. Ezzel az állami ipar a Minisztertanács által jóváhagyott termelési tervet mintegy 7 százalékkal telje­sítette túl. Az ipar a termelési tervet többségében olyan termékek gyártásával teljesítette túl. amelyekre általában megfelelő külföldi vagy belföldi kereslet volt. Egyes vállalatok azoknak a termékeknek a termelését is növelték, amelyeknél ez ke­vésbé volt kívánatos. A növekvő tprme'ési felada­tot a vállalatok sok esetben elsősorban létszámemeléssel igyekeztek megoldani. Ennek •következtében az év folyamán a termelékenység növekedésé­nél nagyobb mértékben nőtt a munkások száma. 1959 decemberében 67 400 fővel több munkás dolgo­zott az állami iparban, mint egy évvel korábban. A Minisztertanács által jóvá­hagyott 1959. éves terv szerint az egy munkásra jutó teljes termelésnek 1959-ben 3 száza­lékkal kellett meghaladnia az 1958. évi színvonalat. A terme­lékenység 1959-ben — az előze­tes adatok szerint — a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága márciusi ha­tározatában javasolt mérték­ben, körülbelül 5 százalékkal volt magasabb, mint 1958-ban. A termelékenység különösen gyors ütemben emelkedett a márciusi párthatározat után. Az első negyedévben a terme­lékenység színvonala két szá­zalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A második negyedévben az egy munkásra jutó teljes termelés 4 százalék­kal, a második félévben körül­belül 6 százalékkal haladta meg a múlt év azonos idősza­kának színvonalát. Az év folyamán az ipari ter­mékek minősége nagyjából olyan volt, mint az előző év­ben. Az ipar egyes ágazataiban emelték a termelés műsza­ki színvonalát, számos mű­szaki fejlesztést célzó be­ruházást valósítottak meg. A korábbi évekhez képest jó­val több új, modern, nagy tel­jesítményű gépet és berende­zést (helyeztek üzembe. Előzetes számítások szerint az állami jparban a tervezett­nél nagyobb mértékben csök­kentették a termelési költsé­gek színvonalát. A termelési és külkereske­delmi terv túlteljesítése lehe­tővé tette a beruházási terv felemelését. 1959-ben az 1958. évinél több mint 20 százalék­kal volt több a beruházásokra fordított összeg. Az év közben felemelt beruházási tervet azonban nem teljesítették. Az összes beruházásokon belül az (Folytatás a 2. oldalon) MUNKÁBAN A HÓEKE ■ A zavartalan közlekedés biztosítása érdekében megyénk­ben is hóekékkel tisztítják az utat. Képünkön lánctal­pas SztaUnyec vontatja a hóekét a szentmártonkáta— nagykátai úton A felszabadulási munkaverseny első eredményei a Csepel Autógyárban: 108 százalékra teljesítették az első dekád készárutermelési tervét A Csepel Autógyár dolgozói még a múlt év végén elhatá­rozták: nem hagyják abba a nemes vetélkedést, tovább folytatják a munkaversenyt. Kongresszusi vállalásaikat — mint azt már korábban hírül adtuk — becsülettel teljesítet­ték. Két százalékkal adtak több alkatrészt, teherautót és motorokat. Tavaly 1958-hoz képest 3,1 százalékkal csök­kentették az önköltséget. A verseny során 181 munkabri­gád alakult, három brigád sze­rezte meg a „szocialista bri­gád” címet, s tucatszám szület­tek kimagasló termelési ered­mények. Hároméves tervünk eredmé­nyes befejezése és az ötéves terv sikeres megindítása érde­kében a gyár dolgozói ebben az évben még jobb munkát akar­nak végezni. Háromszázkétmillió forint értékű motort és agregát- alkatrészt szeretnének ad­ni a népgazdaságnak. Az idei tervben többek között még 50 darab nagy különleges gépkocsi, 260 különleges gép­kocsi és 160 nyergesvontató is szerepel. Ebben az évben is a legfontosabb feladatuk a terme­lékenység emelése, az önkölt­ség csökkentése és a minőségi színvonal további javítása. A gyár egyes üzemei terme­lési értekezleteken már meg­tárgyalták, hogyan folytatják ebben az évben a versenyt. Úgy határoztak, hogy a dolgozók az idén is részt vesznek a gyáregységek közötti versenyben, a mű­helyek is folytatják egy­más között a vetélkedést s a brigádok ugyancsak ver­senyre kelnek egymással. Egész éven át folyik a munka­verseny s a versenyfeladatokat rtégy szakaszra .bontják. így a felszabadulási munkaverseny első szakasza április 4-ig, ha­zánk felszabadulásának 15. év­fordulójáig tart. A második szakasz május 1-én ér véget, a nyári munkaverseny az alkot­mány napjának tiszteletére fo­lyik. A negyedik versenysza­kaszt november 7-e tiszteletére rendezik. Február elsejéig valamennyi üzem megteszi a felajánlását. A munkaverseny máris jó eredményeket hozott. Az év első tíz napján 108 százalékra teljesítették készáru tervüket a gyár dolgozói. Eddig 12 bri­gád jelentette be részvételét a „szocialista brigád” cím elnye­réséért indított mozgalomba. Kőcser, Törtei és Tápiósáp is termelőszövetkezeti községgé alakult Csemőn két új tsi-t szerveztek a szőlősgazdák A tegnapi naptól három új termelőszövetkezeti községe van a megyének. Kocséron 1100 család 1500 kát. hold földdel lépet be a falu két termelőszövetkezeté­be. A régi, az 557 holdas Üj Élet Tsz ötezerötszáz holdas közös gazdasággá fejlődött. A hatalmas szövetkezetben több mint 600 család egyesítette erejét. Az Üj Élet Tsz az I—IX. dűlő közötti területe­ken működik majd. Petőfi néven mintegy félezer család 3500 kát. hold területen alakí­tott új tsz-t. A termelőszövet­kezet elnökévé Barhács János 21.5 holdas középparasztót vá­lasztották a falu gazdái. Az Üj Élet Tsz tagjai hét­főn délután közgyűlésre Négy színház 22 színdarabbal, 130 helyen szerepel az év első negyedében Pest megyében Négy színház, a Pest me­gyei Petőfi Színpad, a Déryné (Falu) Színház, a kecske­méti Katona József Színház és a szolnoki Szigligeti Szín­ház megbízottai e héten egyeztették terveiket: milyen művekkel és mikor keressék fel megyénk községeit, váro­sait. A megyei tanács v. b. művelődési osztálya ösz- szesen 22 színmű előadá­sát engedélyezte, ezek egy része már színpad­kész állapotban van, más részét már próbálják vagy ezután kerül beta­nulásukra sor. A Petőfi Színpad — a megállapodás szerint — me­gyénknek mintegy 90—100 községét, faluját keresi fel ebben az évnegyedben, öt darabbal. Tovább játssza a színpad az Amikor a hárs vi­rágzik, A bajusz marad (Pá­rizsi vendég) és a Tamás bá­tya kunyhója című műve­ket; februárban és március­ban pedig megkezdik kőr­útjukat a színpad együt­tesei Lehár Vándordiák című operettjével és Ju­lius Fucslk Üzenet az élőknek című drámájá­val. A Déryné (Falu) Színház adja a három hónap ideje alatt a legtöbb darabot — tizet —, de sajnos, a választás aránytalanul és indokolatla­nul a könnyű műfajnak kedvez. Megyénk 20—25 vá­rosában és községében a kö­vetkező műveket adja elő a színház társulata: Nem angyal a feleségem, Pletykafészek, Anyósge­nerális, A lőcsei fehér asszony. Nebáncsvirág, A makrancos hölgy, A Pál utcai fiúk, Hawaii rózsája, Viharos alko­nyat, Tavaszi rügyek. Ismét engedélyezte a me­gyei tanács v. b. művelődé­si osztálya, hogy a kecske­méti Katona József Színház és a szolnoki Szigligeti Szín­ház tájoljon a megyében. A Katona József Szín­ház Cegléden és Nagy­kőrösön, a Szigligeti pe­dig Cegléden, Abonyban és Jászkarajenőn mutat­ja be előadásait. A kecskemétiek műsora: Kál- lay: Kötéltánc, Csehov: A há­rom nővér. Ábrahám Pál: Bál a Savoyban. A szolnokiak Shakespeare Othellojával. az Én vagyok te című vígjáték­kal, az Ártatlan Zsuzsi cí­mű színdarabbal és Mester­házi: Pesti emberek című színművével szerepel. ülnek össze és ezen tár­gyalják meg azoknak a felvételét, akik a szövetke­zetbe írták alá a belépési nyilatkozatot. A Petőfi Tsz szerdán vagy csütörtökön tartja alakuló gyűlését. A két kocsérj termelőszö­vetkezetbe a belépők több mint 400 lovat, mintegy 280 tehenet. 135 szarvasmarhát, 76 kocát és csaknem 400 juhot visznek. Törteién Béketábor, Kos­suth, Dózsa, Üj Barázda és Petőfi néven alakítottak termelőszövetkezeteket a község parasztjai. Tápiósápon három nap alatt csaknem 450 parasztcsalád írta alá a belépési nyilatkoza­tot. Az új belépők több mint 2400 kát. hold földet — vagyis a község összes szántóterületét — magukkal vitték a termelő- szövetkezetbe. A falu paraszt­jai mindannyian a Petőfi Tsz- be léptek, intéző bizottságot alakítottak és a jövő héten ke­rül sor az alakuló gyűlés meg­tartására, a vezetőség meg­választására. Tápiósáp három nap alatt lett termelőszövet­kezeti község. Pénteken este Csemő köz­ségben a volt Szabad Föld Termelőszövetkezeti Cso­port tagjai közgyűlést tar­tottak és elhatározták, hogy termelőszövetkezetté alakulnak. Az új tsz az alakulás idő­pontjában 160 kát. hold föld­del rendelkezett. A tervek szerint hétfő estére újra köz­gyűlésre ülnek össze a Szabad Föld Tsz tagjai, mivel csatla­koznak hozzájuk a mellettük működő szőlőtermelő szakcso­port tagjai, valamint azok az egyéni gazdák, akiknek föld­jük a Cegléd—Nyársapát— Nagykőrös határolta — körül­belül 1300 kát. holdas — te­rületen fekszik. A Szabad Föld Tsz tagjai már ki is je­lölték maguk közül azokat a legjobb gazdákat, akiket a szövetkezet vezetőségébe szán­dékoznak választani. Ma reggel 9 órakor a csemő—felsőjárási iskolá­ban tartja alaku’ó közgyű­lését egy másik új ter­melőszövetkezet is. Néhány nappal ezelőtt Bacsó Lajos, csemő—kétjárási lak^s — ismert, kitűnő szőlősgazda — kérte a községi tanácsot, engedélyezze, hogy a Nagy­kőrös—Lajosmizse határolta részen lakó gazdák összefog­ják erőiket és termelőszövet­kezetet alakítsanak. A község, vezetői hozzájárultak Bacsó Lajos és társai kéréséhez. Az új, mintegy ezer kát. holdon gazdálkodó csemői terme’.őszöve'’-ezet területének nagy része szőlő. Pénteken és szombaton tanyánként ültek össze az érdekelt gazdák és megvitatták elképzeléseiket. A két új csemői termelőszövet­kezet tagjai az alakulás után azonnal hozzákezdenek a kö­zös tevéken vséshez. Szélvihar Amerikában, földrengés Olaszországban New York állam több vidé­kén metsző jeges szélvihar bé­nította meg pénteken a közle­kedést. Helyenként az iskolá­kat bezárták. A hőmérő higanyszála az egész Egyesült Államok­ban alacsonyra süllyedt. Különösen nagv a hideg Észak- Dakotában és Coloradóban. A Newark és a New York között úton a szélviharban több jár­mű összeütközött. A nagy esőzések következté­ben árvíz pusztít Sonora és Sí natoa vidékén, Mexico Citytö' északnyugatra. Több mint negyvenezer ember hajléktalanná vált. Az anyagi kárt százmillió pezóra becsülik. A Nápoly környékén levő Roccamonfina faluban pén­teken új földrengést észleltek. A hét elején történt földren­gés miatt hatszáz ember mene­kült el a faluból. Most újabb négyszáz lakos hagyta el ott­honát. Sok ház megrongáló­dott. Emberéletben nem esett kár. A? állandó napsütéshez szo­kott Riviérán havazik. Sok he- lven évek óta most esett első ízben hó. \i országgyűlés állandó bizottságai elnökeinek \ és a megyei képviselőcsoportok i elnökeinek együttes ülése j * t Az országgyűlés állandó hi-1 zottságainak elnökei és a me-; gyei képviselőcsoportok elnö- j kei szombaton együttes ülést | tartottak. Az ülésen Péter Já-i nos, a külügyminiszter első; helyettese tartott előadást a] nemzetközi helyzetről. Rónai! Sándornak, az országgyűlés \ elnökének előterjesztése alap-! ján megtárgyalták a bizottsá-: gok és a megyei képviselőcso-í portok további feladatait, a j felkészülést az 1960. évi álla-: mi költségvetés parlamenti tár- i gyalására, továbbá az állandó; bizottságok üléseinek időpont-: ját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom