Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-16 / 13. szám
Szentendre PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA M<*sí tizén öi essíentleje.. . Meg dörögtek az ágyúk, hullottak a bombák, tombolt a háború s 1945. január 24-én, Szentendrén, a város kellős közepén, a Dumtsa Jenő utca 22. szám alatti öreg szerb ház kapuja felett hatalmas tábla jelent meg ezzel a felirattal: A Kommunisták Magyarországi Pártjának szentendrei szervezete. Rossz volt a felirat, mint később kiderült. De ki tudta azt január 24-én? Honnan tudta volna a párt helyes nevét Fáik Lajos, aki a táblát szépen megfestette? Szabó József, közismert szentendrei megjelöléssel „a kis Szabó” és Tóth Pali, akik 1919, majd 1932 után annyiszor megülték a m. kir. államrendőrség szentendrei fogdáját s annyiszor elszenvedték a rendőrütlegeket. Csak az 1919-es hagyományokra támaszkodhattak, akkor pedig ez volt a párt neve! De nem is ez a lényeg. 1945. január 24-ére emlékezünk, arra a napra, amikor sokak örömére, sokak megrökönyödésére a tábla büszkén megjelent. Szentendrén már karácsony óta, vagyis majd egy hónapja a szovjet hadsereg biztosította a város belrendjét és Saman- koff kapitány, a szovjet városparancsnok adott engedélyt a demokratikus pártszervezetek helyi indulására. 1945. január 24-én még igen kevesen voltak, hatan mindössze, jó szándékú, apró kis emberek, akikre furcsán, ijedten néztek «ágyon sókan — akik azonban valamihez hozzáfogtak. Ma már tizenöt év történelmi távlatából tudjuk, hogy becsületes úttörő munkát végeztek, s megérdemlik azt, hogy megemlékezzünk róluk. Mindössze hatan voltak induláskor, de munkájuk a párt szentendrei indulását jelentette s ez tizenöt év után emlékezésre kötelez bennünket. Uj élet, emberi élet magvát rakták a földbe. Horváth Levente Milyen a kisipar helyzete városunkban? A Kazán-, Víz- és Fűtéstechnikai Ktsz-nek és a háziipari szövetkezetnek nincsen ipari tanulója. Nem hisszük, hogy mindezt rendbehvalónak találják a vezetők és a tagok. Vagy talán ez olyan szakma, ahol nincsen szükség utánpótlásra? 1959. december 31-én 124 nyilvántartott kisiparos működött a város területén. Míg az előző években inkább közületeknek dolgoztak, addig ez a múlt évben megváltozott és inkább a lakosságnak végeztek munkát. Munkájuk ellen csupán egy alkalommal emeltek kifogást, de a kivizsgálás ez alkalommal is azt állapította meg, hogy a bejelentés nem fedi a valóságot. Egészséges folyamatként állapítható meg, hogy Szentendre ipari üzemeinek élete, munkája majdnem minden alkalommal szerepel lapunkban. A város kisipara azonban ritkábban. Ezt próbáljuk most korrigálni, amikor röviden áttekintjük kisipari termelőszövetkezeteink és önálló kisiparosaink 1959. évi munkáját. Jelenleg hat kisipari termelőszövetkezet és egy háziipari szövetkezet működik városunkban. Ösz- szesen 530 főt foglalkoztatnak. Ebből 481 tag, 22 ipari tanuló és 27 alkalmazott. Munkájuk nagy részét, mintegy 80 százalékát közületeknek végzik, csupán a fennmaradó 20 százalékban elégítik ki a lakosság részéről igényelt szolgáltatásokat. Természetesen ez az arány nem egyforma mindenik szövetkezetnél. Jó munkájukat az is bizonyítja, hogy fennállásuk óta sem minőségi kifogásért, sem a határidőkben vállalt kötelezettségeik elmulasztásáért nem Űzettek Kötbért. A lakosságnak végzett tevékenységüknél adódott differenciák elsősorban abból eredtek, hogy a kisipari termelő- szövetkezetek szívesebben végeztek és végeznek munkát a közületeknek. Az ő szempontjukból az érthető is, mert a felvonulási területek ritkább változtatásával magasabb jövedelemhez jutnak. ' Mindez azonban — véleményünk szerint"—"ném ok árrá. hogy a lakosságnál szükséges kisebb javításokat elmulasszák vagy nagyon késedelmesen végezzék azt el. Szerencse, hogy ez nem általános tünet és vannak szövetkezetek, amelyek munkájukat elsősorban a lakosság igényeire alapítják. Ilyen szövetkezet például a szolgáltató kisipari termelőszövetkezet és a cipészipari ktsz is. Utóbbi például az elmúlt év- j ben csaknem 8000 pár láb- j beli javítását végezte el a városban. kisiparosaink a szövetkezetek felé orientálódnak. Az 1959-ben történt 36 megszűnés közül tizenegy kisiparos lépett szövetKe- zetbe, ezenkívül sokan vannak olyanok, akik azért szüneteltetik iparukat, mert különböző ktsz- ekben próbaidős dolgozók. A felsorolt pozitívumok mellett okvetlenül meg kell említenünk azokat a hiányosságokat, amelyek még mindig megkülönböztetik az itt dolgozók munkakörülményeit az üzemek dolgozóitól. Gondolunk elsősorban a tisztálkodási lehetőségekre. A jövőben a ktsz-ek tagságának és vezetőségének mindent el kell követniök, hogy ezt a problémát is megold ják és megvalósítsák tagjaik számára az egészséges munkakörülményeket. AKTUÁLIS STRÓFÁK Minden egyes utcasarkon megjelent az utcatábla Szentendre egy nagy városnak lett a tökéletes masa. Budapestet is túllépte, jól fejlődünk, nem hiába Hol lakóház nem volt kéznél: élöfára ment a tábla! így a gyermekjátszóterünk beépítetlen kis puszta. Viszont becsületes neve az. hogy Jókai Mór utca! Két vasszeggel beiéverték hát egy vadgesztenyefába Utcanevét, ez ésszerű! — Minden sarkon kell egv tábla! HÍREK a város és a járás életéből JANUÁR 1-VEL Kovács Lajos lett a Szentendrei Gépállomás új főmérnöke. FEGYELMI ELJÁRÁST indított a Szentendre és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet a 2. számú izbégi bolt vezetője ellen, mert a záráskor nem zárta be az üzletet. Az arra menő egyik rendőr ezt észrevette és így az esetleges károsodást meg lehetett akadályozni. A MUNKAVERSENY JELENLEGI állását és eredményeit, valamint az üzem szak- szervezetének munkáját tárgyalta a kocsigyár üzemi bizottsága. ÜLÉST TARTOTT január 5-én a papírgyár üzemi tanácsa, melyen az 1959. évi termelési eredményeket beszélték meg. megvitatták ezenkívül az állományon kívüliek béralapjának felhasználását, az üzem kulturális és sportproblémáit. ÚJABB négy papírgyári dolgozó utazott vidékre, ahol termelőszövetkezeti fejlesztési agitációban segédkeznek. IIUSZKA JENŐ Gül Baba című operettjét adják elő január 16-án és 17-én a városi tanács nagytermében a po- mázi műkedvelők. Szabálysértési adatok 1959-ből Nem merném azt állítani, hogy a szabálysértési eljárások adataiból pontos következtetéseket lehetne levonni az állampolgárok fegyelmezettségére. Azt sem hiszem, hogy a szabálysértési ügyek számából meg lehetne állapítani a társadalmi együttélés szabályai betartásának vagy megszegésének fokozódását. Mégis talán tájékoztatást és ,ncmi eligazítást nyújtanak a nyilvántartott adatok, s — ha már lapunk is rendszeresen közli a szabálysértési híreket — érdemes összesítetten is foglalkozni velük. A városi tanács szabálysértési hatóságához 1959-ben 188 feljelentést tettek. Többet, mint 1958-ban. Akkor 156 volt a szabálysértési ügyek száma. 1957-ben pedig csupán 79. Igaz, hogy csak abban az évben alakult meg a város önálló szabálysértési hatósága. (Addig az ügyeket a járási tanácsnál intézték.) A feljelentések száma egyre szaporodott ugyan, soknak azonban még 1959-ben sem volt mondható. (A járási tanács és a rendőrkapitányság jóval nagyobb tömegű ügyet bírál el.) A feljelentések 1959-ben is elég gyakran megalapozatlanok voltak. Az ügyek közel harmadában nem lehetett marasztaló határozatot hozni. Nagy hányadban rosszak, bizonyíthatatlanok voltak tehát a feljelentések. Magas arányszámban kellett feleslegesen zaklatni az érdekelteket. S oktalan adminisztrációval kellett terhelni az ügyintézőt is. Bizony megszívlelhetnék ezeket az adatokat a feljelentést tevő szervek és személyek! Vigyázzanak a jövőben, s állításaikat mindig bizonyítékokkal: okmányokkal, tárgyakkal, tanúkkal támasszák alá. Bizonyítékok megjelölése nélkül a feljelentők is eredmény nélkül fáradnak és vesztegetik idejüket. A bírságolással véget érő ügyek változatosak voltak. A legtöbb személyt köztisztasági, közegészségügyi szabálytalanságért kellett megbüntetni. Sokan személteitek az utcákon, sokan nem érezték kötelességüknek a járdák eltakarítását. Nyugodtan írhatom azonban, hogy a felelősségre- vonás megtette hatását. 1959- ben tisztábbak, rendesebbek lettek utcáink, útaink. Sok volt a közlekedési szabálytalanság is. Voltak, akik rossz menetlevéllel, vagy menetlevél nélkül vettek részt a közúti forgalomban. Voltak, akik felelőtlenül mozgó vonatról, HÉV szerelvényről ugrottak le. Maradandó szerencsétlenség ugyan nem történt, de mégis — sokak számára — káros volt az ugrálás. A fél, egy- percnyi előnyért esetleg — a tárgyalás miatt — félnapi munkakieséssel, s 20—30 forinttal kellett megfizetniök. Megérte nekik? Nem! De talán mégis igen. Ha többet — akár a bírságolástól való félelem miatt is — nem ugranak le mozgó szerelvényről, talán életüket mentik meg, vagy kezüket, lábukat óvják meg a csonkulástól. Előfordultak az év folyamán lopások, rongálások, mezőrendőri szabálysértések. felügyelet nélküli legeltetések, engedély nélküli fakivágások, iparjogosítváiny nélküli tevékenységek, ebtartási szabálysértések, rádió orr-hallgatások stb. számos változatban. Mind-mind bírságot vont maga után. Szomorú tény, de az is előfordult, hogy szülőket kellett megbüntetni azért, mert gyermekeiket munkára fogták, vagy csavarogni hagyták és nem küldték őket iskolába. Az év folyamán kiszabott bírságok összege 8420 forint volt. Nem nagy összeg. Nem volt szigorú a szabálysértési előadó. különösen ha figyelembe vesszük, hogy akár egy elkövető ellen is ki lehetne szabni 3000 forintos büntetést. De — mi tagadás? — nem voltak nagyobb szabálytalanságok 1959-ben. Az öncélú büntetés pedig mindig káros hatást vált ki. Nem találkozik a közfelfogás igazságérzetével. Nevelő* visszatartó célját sem éri el a bírságolás. A bírságolt személyek 30 százaléka nem tett önként eleget befizetési kötelezettségének. Velük szemben végrehajtást kellett — vagy kell még — foganatosítani. Az 1960. január 1-től bírságolt személyek valószínűleg már nagyobb fizetési készséget fognak mutatni. Amennyiben ugyanis a kiszabott összeget felszólításra sem fizetik be, a bírságot — az új rendelkezések szerint — elzárásra kell átváltoztatni. Az elzárást bírósági börtönben kell végrehajtani. Oda pedig nem szívesen mennek az emberek. Végeredményben tehát úgy nézhetünk az új év elébe, hogy az állampolgárok fegyelmezettsége javulni fog. M. L. Levelesládánk tartalmából: VÁRÓTERMET KÉRÜNK A Budakalászi Texttilmű- vekben dolgozó gyermekes anyák nevében a lap hasábjain fordulunk az illetékesekhez. Műszakváltások alkalmávah nap. mint nap szemtanúi lehetünk, hogy a Szentendre felé utazó édesanyák apró kis gyermekeikkel esőben és most a havat kavaró szélben kénytelenek várni a beérkező vonatot. Szeretnénk, ha a Budakalászi Tanács összefogva a HÉV Igazgatósággal, megoldaná problémánkat. Úgy gondoljuk, vállalatunk vezetősége is hozzá tudna se- gítnei egy váróterem építéséhez. Egy textilmunkás Hogy hogy megy az összeírás? Mindjárt megmondom... Talán az a legjobb, ha elmondom, hogyan számláltam meg egyik. C-területi lakott lakás lakóit. Ez pedig igy történt: Közeledtem a házhoz. Már messziről három veszett fenevad ugrik a kerítésnek. Bátoriágot veszek, közelebb lépek a kapuhoz. Erre még őrültebb üvöltésbe kezdenek a „házőrzők”. Bekiáltok: — Halló! Valaki! Csak a dühödt ebek ugatnak. Újra próbálkozom. Ismét csak kutyaugatás a válasz. Már azon gondolkodom, jobb lesz eliramodni, mert az egyik veszett féreg a kerítés tetejére kapaszkodott és mérgében a deszkát rágja. Ekkor azonban bájos női hant. hallatszik az udvarról:■ — Ki az? Sári. Manci Gyurka, elhallgassatok! — Én vagyok — válaszo lom én. — Ki az az én? — kérdezi ő. Végre megértjük egymást Betessékel. Amint kinyitov a kaput, vágtázva rohan felém a három toportyánféreg Erre én se vagyok rest, usgyi, ki a kapun. Vagy kétszer ismétlődik meg, míg sikerül annyira lecsillapítani a két kutyahölgyet és az egy kutya- tírat. hogy bemehetek a házba. Ahogyan belépek, az ajtó elé telepednek és szörnyű orgonálásba kezdenek ... Gondolhatja, milyen könnyű így kérdéseket feltenni. De várjon csak! Most jön Szentendrei Kocsigyár AZONNALI BELÉPÉSRE KERES GÉPIPARI TECHNIKUST. Keres továbbá kovács szakmunkásokat. Jelentkezés a vállalat személyzeti osztályán reggel 8 órától 14.30-ig. Egy dühös mmlálóbhtm nyilatkozik a legfelháborítóbb! Olyan csapzottan, amilyenné azok a veszett dögök tettek, bemegyek a felülvizsgálómhoz. s az, ahelyett, hogy megdicsérne, ezt mondja: — Megkergültél? Miféle zöldségeket írtál. össze-visz- sza? — Kikérem magamnak! — háborodom fel. A felülvizsgáló azonban figyelemre sem méltat, tovább mondja: — Ki hallott már hajadon férfiról? Meg aztán hogyan lehet egy hajadonnak három élő gyermeke, aki még egyszer sem szült?... És mi az, hogy önálló fövámtiszt? Meg, hogy a szoptatós dada betanított munkás? Nahát!... És beszél, beszél... Hát.. Maga csak ne röhögjön! És vegye tudomásul: nem jelentkezem számlálóbiztosnak — legalább tíz évig! Alászol- gáj a! JÓL SIKERÜLT kórus- hangversenyt rendeztek január 9-én Szentendrén a szentendrei, budakalászi, po- mázi szerb kórusok. U.1 VEZETŐSÉGET választott az elmúlt héten a város egyesült termelőszövetkezete. ÚJABB irodalmi előadást rendez január 23-án a kul- túrotthonban a járási könyvtár baráti köre. A FILMSZÍNHÁZ műsora: 18—20-ig: Cabiria éjszakái (olasz film); 21—24-ig: Szegény gazdagok (magyar film); 25—27-ig: Vörös tinta (magyar film). Matiné: 17-én: Rokonok. A VÁROS ÜGYELETES ORVOSA január 17-én (vasárnap) dr. Göllner Pál. SZENTENDRE járás területén január 17-én ügyeletes állatorvos dr. Kátai Vince kör- állatorvos, Pomáz. Telefon: 283. FELHÍVÁS! Értesítjük a város lakosságát, hogy azok a gyermekek, akik 1959. decemberében Sabin I. védőoltásban részesültek, Sabin II. védőoltást január 21, 22-én kapnak. Az oltás helye Rákóczi Ferenc u. 7. Tisztiorvosi hivatal. Nagygyűlést tartanak a város asszonyai életének, fellendítése érdekében. Közreműködésüket, segítségüket fogja kérni az ifjúság nevelése, erkölcsi, óvodai feladatok, művelődésügyi problémák megoldásánál. Hiszünk abban, hogy asszonyaink mindannyian ott lesznek ezen a gyűlésen, mert egyiküknek sem közömbösek a megoldásra váró problémák. Levéllel fordult az MSZMP városi bizottsága a város asz- szonyaihoz. Ebben kéri őket, vegyenek részt azon a nagygyűlésen, amelyet január 18-án (hétfőn) délután öt órákor tartanak a városi tanács nagytermében. A nagygyűlés célja, hogy a város aszonyait tömörítse és összefogja a város társadalmi í í Látott mar maga, uram, % örült spanyolt? Nem? Akkor $jól nézzen rám! Hogy miért % vagyok őrült spanyol?... íMert jelentkeztem számláló- £ biztosnak... Mit mond? Hogy t pénzt kapok érte ? ... Hát tide figyeljen! Inkább vétet- t tem volna ki az egészséges | vakbelemet, mert akkor is t könnyebben jártam volna ... ^ De mondja csak! Tudja ma- 't ga egyáltalán, mi az a nép- ^ számlálás? Ide hallgasson!... Í Először is adnak az embernek íegy olyan rakás papírt, hogy í csupán annak a cipelésétől % sérvet kap, aztán kiosztanak í számára egy C-területet... % Persze, uram, maga azt £ sem tudja, mi az a C-terü- ^ let? Az jóember, egy olyan hely. ahol főleg sárral, ruhá- 'r, ba akaszkodó bojtorjánnal, nadrágcibáló ebekkel, de leg- ^ kevésbé emberrel találkozni, í a házak több órányi járásra t vannak egymástól.
