Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

1960. JANUAR 15. PÉNTEK K%^írlflP 3 Elveszett százmilliók A NÖVÉNYVÉDELEM SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A MEZŐGAZDASÁGBAN A Pest megyei Tanács mező- gazdasági osztálya és a Pest megyei Növényvédő Állomás szakemberei a közelmúltban készítették el jelentésüket a különböző kártevők által oko­zott terméscsökkenés, illetve terméskiesés mértékéről. A je­lentés elkészítését alapos vizs­gálat előzte meg, de a számadatok némileg „szépítik” a valódi helyze­tet, ami természetes is, hi­szen minden kárt nem mérhettek fel. Először készítettek ilyen je­lentést a növényvédelmi szak­emberek s hogy ez mennyire hasznos és mennyire szükség van rá, arról a számadatok tanúskodnak. Ezek ugyanis minden kommentár nélkül fel­hívják a figyelmet a növényvé­delem nagy nemzetgazdasági jelentőségére, A megyében 1959-ben 293 084 kát. hold volt a kü­lönböző kártevőkkel fertőzött terület. Ezzel szemben mind­össze 79 747 kát. holdon tör­tént védekezés. A növényvéde­lem elhanyagolása miatt 282314549 forint kár érte a -megye termelőit, s raj­tuk keresztül a népgazdasá­got is. A védekezéssel megmen­tett termények értéke 233 803 370 forint. A növényvédelem elhanya­golásából származó kár — nem pontosan számolva — holdan­ként tehát, mintegy ezer fo­rint. A gyümölcsösökben, sző­lőkben ennél lényegesen több, míg a szántóföldi növényter­melésben általában kevesebb. De bárhogyan is számoljuk, mindenképpen hatalmas ösz- szeg, a csaknem 300 millió fo­rint, amely — és éppen ez a legsajnálatosabb — a gondat­lanság vagy a kellő hozzá nem értés miatt ment veszendőbe. Igaz az, hogy a termést a kikeléstől, a rügyfakadástól kezdve egészen a betakarítá­sig veszélyeztetik a különböző kártevők. Nem könnyű és nem egyszerű a sokféle kártevő el­leni védekezés. Az esetek több­ségében az egyszeri védekezés alig ér valamit, mert az egész tenyészidő alatt a növényeken kell tartania a gazdának a szemét cs ha szükségét látja, azonnal he kell avatkoznia, segíteni a növényt a veszedelem le­küzdésében. De vajon nem éri-e meg a vé­dekezésre fordított idő, munka, vagy éppen az anyagi áldozat- vállalás? Nagyon is megéri! Bőségesen visszatérül a foko­zottabb gondoskodás, amint ezt a jelentésben szereplő csak­nem 300 millió forintos veszte­ség is mutatja. Amikor a növényvédelem­ről beszélünk, egy dolgot vi­lágosan látni kell, mégpe­dig azt, hogy ma már minden eszköz rendelkezésre áll a gazdának ahhoz, hogy eredményesen felvegye a küz­delmet a kártevőkkel szem­ben. A ceglédi járásban sem azért termett mintegy 45 ezer hektoliterrel kevesebb bor tavaly — amelynek ér­téke mintegy 45 millió fo­rint —, mert nem állt a gazdák rendelkezésére meg­felelő minőségű és mennyi­ségű védőszer. Minden kor­látozás nélkül kaphatók az üzletekben a rovarkártevők ellen gyomor-, bőr- és ideg­mérgek, olajos szerek, a gombabetegségek ellen réz- és kéntartalmú védekező szerek. Az állam hatalmas ösz- szeget fordított és fordít ma is a kártevők elle­ni védekezésre. Ez azon­ban csak akkor lehet eredményes, ha erőfeszí­tése a termelők szorgal­mával és hozzáértésével párosul. Sokszor hallani termelők­től az ilyenféle kifogásokat: „hiszen permeteztem’1. Igen, valóban permetezett, de nem a célnak megfelelően. Hiába permeteznek ugyanis rovar- kártevők ellen rézgálicos ol­dattal, vajmi keveset ér, meri a rézgáliccal való permete­zéssel csak a gombabetegség ellen lehet védekezni. Ugyan­így az sem mindegy, hogy egyes kártevők, illetve be­tegségek ellen milyen idő­szakban védekezünk. A bim- bólikasztó bogár ellen hiába permetezzük ki a sárgamér­get kora tavasszal, vagy vi­rágzás után, mert ellene csak a rügypattanás és rügy- fakadás közötti időszakban lehet jó eredménnyel véde­kezni; Az egyes kártevők ellen helyes védekezési módot vagy a védekezés legalkalmasabb időpontját csak az a gazda tudja megválasztani, aki kellő szaktudással is rendelkezik. A téli idő­szak az elméleti és gyakor­lati szakismeretek elsajátításá­ra nagyon alkalmas. Az ezüst­kai ászosgazda-tanfolyamokon kívül szakkönyvekből is nö­velhetik tudósukat a dol­gozó parasztok. A termelőszövetkezeti ta­gok részére a télen a vasadi mezőgazdasági szakiskolában és Nagy­tétényben. a növényvédel­mi állomáson háromhetes növényvédelmi tanfolya- mot tartanak. A növényvédelemmel kap­csolatosan a szaktudás gyara­pításán kívül állandóan vissza­térő probléma az, hogy a köz­ségi tanácsok nem szereznek érvényt a különböző rendele­teknek. Jónéhány FM-rende- let nyújt lehetőséget arra, hogy a mulasztókat, a hanyagokat felelősségre vonják, illetve szabálysértési eljárást indít­sanak ellenük. Az élenjáró, a kötelességtudó termelők érdeke — s velük együtt az egész nép­gazdaságé is —, azt követeli meg, hogy a tanácsok a jövőben fel- világosító és tájékoztató tevékenységük mellett kö­telezzék is a mulasztókát a növényvédelmi munkák elvégzésére. Egy-egy elhanyagolt gyümöl­csös az egész község gyümölcs- termését veszélyezteti. Ugyan­ez vonatkozik a le nem vágott kukoricaszárra, vagy a kolo- rádóbogár elleni védekezésre, a rajzás idején. Az állam az elmúlt évek­ben magára vállalta a töme­gesen fellépő veszélyes kárte­vők elleni védekezést, s ennek költségeit. Ez évtől kezdve azonban a növényvédő állo­más csak a szerződéssel lekö­tött védekezési munkákat végzi el. A termelőszövetke­zetek és az egyéni termelők már most gondoskodjanak nö­vényeik védelméről oly mó­don, hogy szerződést kötnek a növényvédő állomással a különböző védekezési munkák­ra. A mezőgazdasági termelés növelésében nagy szerepe van a jól megszervezett, hatásos növényvédelemnek. Nélküle szinte elképzelhetetlen a ter­mésátlagok növelése. Ha a növényvédelmi munkára csak a fele energiát fordítjuk an­nak, amit a terméseredmények növelése érdekében egyébként kifejtünk, sokkal hamarabb érünk el a kívánt célhoz — a mezőgazdasági termékek bő­ségéhez. Fehér Aladár, megyei növényvédelmi felügyelő. sárolt toll ára azonos lesz az előző évivel, r>" idén először rendszere­sített szerződéses felár a libatol'nál 8, a kacsatoll- nál pedig 5 forint kilón­ként. A baromfinevelési, hizlalási, valamint a toliértékesítési szerződéseket előre meghirde­tett rögzített árak alapján kö­tik. Ez az ár minden esetben magasabb lesz az állami sza- badfelvásárlási áraknál. Átadták rendeltetésének a MÁV Dunakeszi Járműjavító új szerelőcsarnokát Bensőséges ünnepély kere­tében vették birtokba tegnap délután a gyár új szerelőcsar­nokát a MÁV Dunakeszi Jár­műjavító Üzemi Vállalat dol­gozói. Az ünnepségen megje­lent Horváth András elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Kossá István közle­kedés- és postaügyi miniszter, Németh József, a MÁV vezér- igazgatója, Bajusz Rezső, az MSZMP KB ipari és közle­kedési osztályának munkatár­sa, a megyei, a járási pártbi­zottság és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium más vezetői és munkatársai, vala­mint az állami és társadalmi szervek képviselői. Az ünnepségen Németh Jó­zsef elvtárs, a MÁV vezér- igazgatója mondott beszédet. Többek között hangsúlyozta, hogy a 36 milliós költséggel felépített 120 méteres szerelő- csarnok a vállalat termelési kapacitását mintegy 20 száza­lékkal növeli és ezzel hozzá­járul a közlekedés további korszerűsítéséhez és javításá­hoz. Szerződéses baromfinevelési és hizlalási akció indul Kamatmentes előleget, magas felárat kapnak a szerződő termelők A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák már a múlt esztendőben többmillió barom­fit: sütni-rántanivaló csirkét, pecsenyekacsát, libát, puly­kát stb. neveltek, s adtak közfogyasztásra, az előzetes szerződésben megállapított áron. A kedvező tapasztalatok alapján most az Élelmezésügyi Minisztérium új baromfineve­lési és hizlalási akciót indít az egész országban. Szerződhetnek a terme­lőszövetkezetek, a tagok külön háztáji gazdaságuk­ban nevelt baromfira, va­lamint az egyéni gazdák. Mint a minisztérium illetékes szakemberei elmondották, az Idén csirkére, libára, kacsára és pulykára köthetnek neve­lési, illetve hizlalási szerző­dést, ami a tavalyihoz hason­ló kedvező feltételeket kínál a termelőknek. Az egyéni ter­melők már a keltés időszaká­ban megkaphatják a kamat­mentes előleget, a termelőszö­vetkezetek pedig rövidlejáratú hitelt kapnak. A csirkenevelési szerző­dés egyaránt köthető gépi kcltetésű és kotlókeltetésű csirkékre. Gépi keltetés esetén a szerződő termelők hitelben kapják a naposcsibét, az egyéb csirkére szerződő termelők pedig az átadásra lekötött mennyiség minden kilója után hét forint előleget kapnak. A naposcsibe igények kielégítésénél előny­ben részesítik a szerződést kö­tő termelőket. Az idén már a tavaszi hónapokra is köthető csirkenevelési szerződés, ebben az esetben a termelők maga­sabb szerződéses árat kapnak és a csirkéket kisebb súlyban adhatják át. További kedvezményt jelent, hogy az idén az előző évinél is maga­sabb árat kapnak a terme­lők a szerződéses libáért, elsősorban az augusztus­ban, szeptemberben, ok­tóberben átadásra kerülő tételek után. A kiváló minőségű pulyka nevelése érdekében a novem­ber második felétől kezdődően átadásra kerülő pulykák után magasabb árat kapnak a ter­melők. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek na­gyobb mennyiségek átadása esetén nagyüzemi felárat is i kapnak. Az idén tovább bővítik a toliértékesítési szerződések kötését is. A szabadon felvá­A Hazafias Aépfront Országos Tanácsának vezetőségi ülése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának vezetősé­ge a népfront székházában a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának javaslatai alapján egyes kor­mányzati kérdéseket tárgyalt meg. ___________ — ÖRSZENTiMIKLÓSON VÉGEZ kísérleteket Fathy Mohamed Ali Makieb mér­nök, a kairói egyetem mun­katársa, a Kertészeti és Sző-j lészeti Főiskola talajtani tan­székének kutatóival együtt. K á posztosává nyitás Jövedelmük növelése érdekében nagyüzemi káposztasa­vanyítással is foglalkoznak a mendei Lenin Termelőszövet­kezet tagjai. Jelentős beruházással gépeket, hordókat szerez­tek be, s most, a téli időszakban is javában folyik a munka. Gazsi Istvánné és Béres János a káposztát tisztítják Géppel szeletelik a megtisztított káposztát (Csekő felvétele) ÁLLNI KELL A HARCOT Ha egyszer ~ a i“20}"--------—------- va»v tavol­j övőben — valaki arra vállalko­zik, hogy felkutatja és megírja a monori járás dolgozó paraszt­sága legutóbbi tízéves történe­tét, sok hasznos és jellemző adatot találhat a KlSZ-bizott- ság titkárának, Spenger Ist­vánnak a feljegyzései között. Mindennapjaink telítve van­nak az átalakulást kísérő kisebb-nagyobb drámai össze­ütközésekkel. Ezt rögzítik a feljegyzések. Igaz, Spenger István, a KISZ Pest megyei végrehajtó bizottságának ülésén főként adatokat sorolt fel. Például: a monori járásban tizenhét ter­melőszövetkezet van. A közös gazdálkodást eddig hét község választotta, összesen 3116 csa­lád. Az adatok azt mutatják, hogy hat olyan tsz van a já- j rásban, ahol KISZ-szervezet í is működik, amelyeknek 47 i lány és 55 fiú a tagja. A já- ; rás parasztfiataljainak — ép- I pen úgy, mint az egész or- ; szágban — nem egyszerű a í dolguk, ha beléptek a KISZ-be !és vállalják azt a többet, ami \a saját jellemük formálásán t túl n. többiek nevelését is je­li lenti. gul: Az egyszeri asszony ko­csijával egy megáradt patak­hoz ért. Kérte Szent Pétert, hogy segítse át a patakon, ő pedig hálából tíz szál gyer­tyát gyújt a szobor előtt. A nagyobbik gyereke megszó­lalt: — Miből vennénk gyertyát anyám, amikor kenyerünk sincs? Az asszony a szája elé emelte az ujját. — Csitt, csitt, csak ámí­tom! Természetes tehát, hogy Gombán a fiatalok el akar­nak menni a tsz-ből az ipar­ba, mert ott az előre meg­állapított bérrel számolhat­nak. A falvak forradalmi át­---------------alakulasa — mrl­l iószor ismételjük ezt — nem egyik napról a másikra jön létre, még akkor sem, ha — mint Gombán és Men­üén — megteremtődtek a termelőszövetkezeti község életének legfontosabb gazda­sági feltételei. Idő kell, ta­lán hónapok, talán évek, amíg felismerik, hogy az egyéni gazdálkodás állandó­sága csak látszat állandóság volt. A közös gazdálkodásban a fiatalok éppen úgy keresik Talán ez sem lenne ol£a?---------------------nagy baj. D e mutatni, láttatni kell a ve­zetőknek a jövőt, azt, hogy érdemes tenni, cselekedni, hi­szen az ifjúságé lesz minden, amiért öregje, fiatalja ma küszködik. Az idősebbek előtt a régi nevelés eltakarta a sa­ját kiemelkedésükhöz vezető út lehetőségét, mert elzárták előlük az iskolát, az emberi élet kialakításához szükséges feltételeket. Ha valakinek si­került is nincstelenből tizen­hatholdas középparasztságig vinnie, mi volt ennek az ára? A sok ezer példa közül idézem a mendei Kriskó Jánosét, aki — szinte mániákusan — hol­dat hold mellé akart ragasz­tani, a gyerekét — ma KISZ- vezetőségi tag — nem tanít­tatta, villanyt a házába nem vezettetett, rádiót nem vett, a házán sem változtatott sem­mit, mert — ahogyan ő mond­ta — minden pénzbe kerül, a pénzért nedig földet lehet ven­ni ... Az élet rendje, hogy az ifjú­ság mindenben az újat keresi. Erőfölösleget érez magában, mozgási lázat, amelynek leve­zetésére utat keres. A fiatalok azonban az idősebbek gyere­kei. Közel állnak hát egymás­hoz ifjak és meglett korúak. A fiatalok élete bizonyos mér­tékig másolja az idősebbekét. Tehát az idősebbek hatnak rájuk, taníthatják, vagy visz- szabúzhatják őket. De a fiata­lok is hatnak a szüleikre. Néz­zünk hát szembe az alakuló újjal. Déri Károly Spenger István beszámo­—-———----------lója arra a k övetkeztetésre kényszeríti az embert, hogy a kiszeseknek nemcsak a velük egylcorúak- kal, hanem az idősebbekkel is „állniok kell a harcot”. Gombán, a Kossuth Tsz-ben például az elnök és az agro- nómus azt mondták a kisze­seknek, hogy hívják a fiatalo­kat dolgozni, s aki 300 munka­egységet teljesít, kap öt mázsa kukoricát. Az ígéretek között szerepelt még egy televízió- és rádiókészülék is, amelynek működtetője és gondviselő gazdája a 22 tagú KlSZ-szer- vezet lesz. Aztán a 16 hold cirok levágásáért is a fiata­lokhoz fordultak, a munka­egységen felül 200 forintot ígérvén mindegyiknek. Az ígé­ret beváltása elmaradt. A tsz- elnök, az agronómus és a párt- titkár már az ígéret kimondá­sának pillanatában tudhatták, hogy a teljesített munkaegysé­gen felül senkinek nem adhat­nak százforintokat csak úgy. s azt is kiszámolhatták volna, hogy a televízió- és a rádió­készülék több ezer forintos árát sincs miből előteremteni. Fele­lőtlenül nem ígérhet senki, vezető a legkevésbé. Ez a felelőtlen Ígérgetés hasonlít egy kicsit az egy­szeri asszony és Szent Péter esetére. Elmondom tanulsá­a helyüket, mint az időseb­bek, akiknek alkalmazkodá­si készsége kisebb, mert hosszabb időt éltek megszo­kott formák között. A válto­zás elviselése, a megválto­zott élet- és gazdasági for­mák között való eligazodás egyként nehéz minden kor­osztály számára. A monori járás KlSZ-szer- vezeteinek parasztfiataljai kezdenek az átalakulás tuda­tára ébredni. Sokan a 20. évükhöz közel, elvégzik a 8 általános iskolát, többen trak­toros, néhányan — közöt­tük Fabók Pista és Benyo- vics Misi — kukaricater- mesztési tanfolyamra men­tek. Az oktatás, az új isme­retek iránti érdeklődés je­lentkezése már számokban és eredményekben mérhető, ha még nem is általános jelen­ség. Nem mindenki ugyan­akkor látja meg a napot, de érzik a sugarát és feléje for­dítják az arcukat. Gyömrőn. Gombán. Péteri­ben és a járás többi községé­ben a tanulás és a munka mellett sportra, játékra, szóra­kozásra is szövetkezik az ifjú­ság. Színdarabot tanu'”"k, táncolnak, röplabdáznak, sak­koznak és ping-pongoznak. De ha kell. összefognak éjjeli szénagyűjtésre, mint például Monoron. vagy vasárnapi siló­zásra. mint Mendén. Olykor még megköszönni is elfelejtik nekik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom