Pest Megyei Hirlap, 1960. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI K/Cirlap r r ELVESZETT SZÁZMILLIÓK (3. oldalon) MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGY El T AN ÁCS LAP J A IV. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM ÁRA 50 FIIIÉR I960. JANUÁR 15. PÉNTEK V* rArfíU A. leszerel- út a hehe meysailúr 1200 OOO-rel csökkentik a szovjet hadsereg létszámát Csütörtökön délelőtt a Kremlben megnyílt a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. Lobanov a szövetségi tanács elnöke bejelentette, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa következő napirendi javaslatot terjesztette a Legfelsőbb Tanács ülésszaka elé: „A leszerelés ■— út a béke megszilárdításához, a népek közötti barátság biztosításához”. A Legfelsőbb Tanács két háza a leszerelés kérdését együttes ülésen tárgyalja meg. Hruscsov beszámolója a leszerelésről és a nemzetközi helyzetről Mély meggyőződésünk — mondotta —, hogy a békés gazdasági ver­senyben a haladóbb és életképesebb szocialista rendszeré lesz a győze­lem. A hétéves terv a kommu­nizmus általános kibontakozó építésének első szakaszára vonatkozik. Most lehetővé vált, hogy részletesebben is kidolgozzuk a szovjet nép­gazdaság fejlesztésének 15— 20 évre szóló távlati tervét. E távlati terv felöleli az or­szág villamosításának Lenin által kitűzött történelmi fel­adatát, annak befejezését. Hruscsov ezután áttért a külpolitikai kérdések ismer­tetésére; Megállapította, hogy a nemzetközi helyzet az utóbbi időben határozottan megjavult. A háborús veszély viharfelhői szakadozni kezd­tek. „Bár ez nem megy olyan gyorsan, ahogyan sze­retnénk”, a nemzetközi fe­szültség enyhülni kezd, a hi­degháború hívei vereséget szenvednek, ez az általános irányzat. Megelégedéssel állapította meg, hogy a csúcsértekezlet összehívására irányuló szov­jet erőfeszítések pozitív ered­ménnyel jártak. A Szovjetunió azt sze­retné, ha a közelgő csúcs- értekezlet hasznos és ter­mékeny lenne. — Meggyőződésünk —foly­tatta Hruscsov —, hogy vala­mennyi fél érdekeinek ész­szerű figyelembe vételével, kölcsönös közeledési készség­gel minden kiélezett és bo­nyolult kérdést közmegelége­désre, békésen lehet megol­dani. Az elsődleges fontosságú kérdések között említette Hruscsov a teljes és általános leszerelést, a német békeszer­ződés megkötését, beleértve Nyugat-Berlin szabad város megteremtését, a nukleáris kí­sérleti robbantások megtiltá­sát és a kelet-nyugati viszonyt. Elsősorban ezeket a kérdéseket javasoltuk a csúcsértekezlet napirendjéül — mondotta. Minden alapot nélkülöz az az aggály, hogy a nagyhatal­mak megegyezésükkor figyel­men kívül hagyhatják a kis or­szágok érdekeit. Ami a Szovjetuniót illeti, soha sem akart és ma sem akar más országok háta mögött olyan kérdésekről tárgyalni, amelyek köz­vetlenül érintik ezeknek az országoknak az érde­keit. A csúcsértekezlet céljainak semmi esetre sem felelne meg valamiféle olyan kísérlet, hogy más országok kárára egyol­dalú előnyökhöz jusson bárki is, hiszen az értekezlet eredmé­nyeinek a békét, tehát vala­mennyi nagy és kis ország ér­dekét kell szolgálniuk; Ezután kijelentette: az Eisenhowerrel folytatott Camp David-i nyílt és igen hasznos megbeszélések, továbbá a Mac­millan, angol miniszterelnök­kel folytatott tárgyalások re­mélni engedik, hogy a közel­gő csúcsértekezleten is a rea­lizmus, az őszinteség és az együttműködés szelleme fog uralkodni. Küszöbönálló franciaországi látogatásról szólva, Hruscsov reményét fejezte ki, hogy a De Gaulle köztársasági elnök­kel folytatandó tárgyalások pozitív eredményeket hoznak mind a szovjet—francia kap­csolatok, mind pedig a nem­zetközi helyzet általános meg­javításában. — Sokat várhatunk Eisen­hower elnök júniusi moszkvai látogatásától is — folytatta. — A szovjet kormány reméli, hogy a Camp David-ben megkezdett ne­mes ügyet, a szovjet— amerikai bizalom megte­A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök új javaslatokat tett a szovjet fegyveres erők csökkentésére. A Legfelsőbb Tanács két házának együttes ülésén hangoztatta, hogy a szovjet kormány, híven a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséről szóló lenini elvekhez, lépésről lépésre megvaló­sítja az általános és teljes leszerelés szovjet javasla­tában kifejtett konkrét in­tézkedéseket. 1959 úgy vonul be a szovjet történelembe, mint a kom­munista társadalom általános kibontakozó építésének első esztendeje. Ez az év újabb nagy győzelmeket hozott a kommunizmus építésében, s világos távlatokat nyitott a béke megszilárdítása szem­pontjából, igen fontos nagy nemzetközi kérdések megoldá­sa előtt. — Hétéves tervünk jól in­dult — mondotta Hruscsov. — Jó kezdet már fél siker — tart­ja a közmondás. Egy év alatt több mint 11 százalékkal emel­kedett az ipari termelés, bár az évi terv csupán 7,7 százalé­kos emelkedést irányzott elő. A beruházási terv megvaló­sításáról szólva Hruscsov el­mondotta, hogy 1959-ben több mint ezer nagy gyárat helyeztek üzembe. A párt és a kormány 1959- ben több intézkedéssel igye­kezett növelni a lakosság jó­létét és javítani létfeltételeit. Az év végéig több mint 13 millió munkás és alkalmazott tért át a hét-, illetve hatórás munkanapra, 1960 vége felé pedig az ország valamennyi dolgozója rövidített munka­nappal dolgozik. A Szovjetunióban, eltérően a tőkés országoktól, a munka­időcsökkentése nem jelentett bércsökkentést, sőt egyes ipar­ágakban jelentős béremelést is hozott, különösen az alacsony fizetésű dolgozók számára. Az életszínvonal szüntelen emlekedését, az egészségvéde­lem és az orvosi ellátás javu­lását kedvezően tükrözi a né­pesség növekedése. Egy év alatt 3 660 OOO-rel gyarapodott a Szovjetunió lakossága, s ez év elején elérte a 212 milliós létszá­mot. Hruscsov megemlékezett a szovjet közoktatás, a tudomány és a kultúra világszerte elis­mert nagy sikereiről. A nép- számlálás szerint a Szovjet­unióban, 13,4 millió _ főisko­lai, illetve szakközépiskolai képzettségű ember él. A szov­jet főiskolákon csaknem négy­szer annyi hallgató tanul, mint Angliában, Franciaországban, Nyugat-Németországban és Olaszországban együttvéve. A Szovjetunió régen utolérte mérnöképzésben az Egyesült Államokat. 1958-ban a Szovjet­unióban 94 000, az Egyesült Államokban mindössze 35 000 mérnök kapott oklevelet. A tu­dományos dolgozók száma 300 000, vagyis harmincszor annyi, mint a cári Oroszor­szágban; A szovjet miniszterelnök ez­után megemlékezett a világűr meghódításában elért szovjet sikerekről. Mint mondotta, ezek a sikerek új korszakot nyitnak a nemzetközi tudo­mány és technika történetében. A szovjet nép sok áldoza­tot hozott, hogy megte­remthesse saját elsőrendű nagyiparát, a népgazdaság alapját. Eközben a nép gyakran a leg­fontosabbról is lemondott és semmilyen nehézségtől nem riadt vissza. Ma a Szovjet­uniónak már nagyteljesítmé­nyű termelési és műszaki alap­ja, kiváló tudósai, szakembe­rei és szakmunkásai vannak a modern ipar minden ágának, a legkorszerűbb technikának fej­lesztésére; A Szovjetunió a világon el­sőnek kezdte meg és siker­rel folytatja a békés célokat szolgáló atomerőművek épí­tését. Több évvel megelőzte a külföldet a különféle tí­pusú interkontinentális ballisztikai rakéták meg­alkotásában és tömeg- gyártásában. — A szovjet ipar és me­zőgazdaság eddigi fejlődésé­nek adatai azt mutatják, hogy sikerrel megoldjuk a kommunista párt által kitű­zött feladatot, utolérjük és elhagyjuk az Egyesült Álla­mokat az egy lakosra jutó javak termelésében — mon­dotta. A szovjet kormányfő meg­állapította, hogy a Szovjet­unióban következetesen fej­lődik a szocialista demok­rácia, a dolgozók széles tö­megeit bevonják az állami, a gazdasági és a kulturá­lis építőmunka vezetésébe. Egyre több állami funkciót vesznek át a társadalmi szer­vezetek. Ezzel kapcsolatban kell megemlíteni a szovjet belügyminisztérium megszün­tetését, valamint azt, hogy e minisztérium valamennyi ed­digi funkcióját a köztársasá­gok, illetve a helyi államha­talmi szervek veszik át. — A szovjet gazdaság- fejlődés ütemében ma már senki sem kételkedik külföl­dön — folytatta Hruscsov. — Már csak azt vitatják, mennyivel gyorsabban fej­lődik a Szovjetunió, mint az Egyesült Államok, s milyen hamar éri utói Amerikát. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A Pénzügy­minisztérium előterjesztésére megállapította az igazgatói alapra és a vállalatfejlesztési alapra vonatkozó rendelkezé­sek irányelveit, s felhatal­mazta a pénzügyminisztert, hogy ennek megfelelően utasí­tásokat adjon ki. Az utasítá­sok lényegében a korábbi jog­szabályok még érvényes ren­delkezéseit foglalják egységes szerkezetbe. A Minisztertanács — ugyan­csak a Pénzügyminisztérium előterjesztése alapján — meg­határozta az állami ipari és építőipari vállalatok nyereség­részesedési rendszere tovább­fejlesztésének 1960. évi irány­elveit, s felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy adja ki az állami vállalatok nye­reségrészesedési és jutalma­zási rendszerére vonatkozó végrehajtási utasításokat. A Minisztertanács meghall­gatta és jóváhagyta az Építés­ügyi Minisztérium jelentését a műemlékvédelem távlati ter­véről. majd folyó ügyeket tár­gyalt. remiését sikeresen folytat­hatjuk majd Moszkvában. Hruscsov hangoztatta a ve­zető államférfiak személyes kapcsolatainak nagy jelentő­ségét. Utalt Vorosiiov küszö­bönálló indiai és nepáli utazá­sára, valamint saját indoné­ziai, indiai, afganisztáni és burmai látogatására, továbbá Gronchi olasz köztársasági el­nök februári moszkvai útjára. Reményét fejezte ki, hogy ezek a látogatások valamennyi érin­tett ország kapcsolatainak magjavulását és a világbéke megszilárdítását szolgálják. — A nemzetközi életben több irányzat kedvez a feszült­ség enyhítésének — folytatta Hruscsov —, ugyanakkor a nagy nyugati országok­ban, elsősorban a NATO tagállamokban, még mű­ködnek olyan befolyásos erők, amelyek nem örül­nek a viszonyok javulásá­nak és a vezetők szemé­lyes kapcsolatainak. Hruscsov megemlítette Rocke­fellert, New York állam kor­mányzóját, Truman volt ame­rikai elnököt és Acheson volt külügyminisztert. Ez a három ember — de rajtuk kívül sok más is — a nemzetközi kér­désekben olyan állásponttal hozakodik elő, amely igen-igen távol áll a Camp David-i szovjet—amerikai közös közle­mény tartalmától. Maró gúnnyal beszélt arról, hogy Truman és Acheson, a múltnak ez a két embere se­hogyan sem tud megválni az erőpolitikától, az idejétmúita „szakadék szélén táncolás” gondolatától. A tőkés orszá­gok politikájában sok ellent­mondó megnyilvánulás van, s a felszínen hol a nemzet­közi együttműködés, hol a viták kiéleződésére irányuló tendencia nyilvánul meg. Ennek példája az amerikai kormány álláspontja a nuk­leáris kísérleti robbantások megszüntetésének kérdésében. tatta. azért, hogy a kísérleti robbantásokat mielőbb meg­tiltsák, a szovjet kormány továbbra sem kíván nukleá­ris robbantásokat folytatni, ha a nyugati hatalmak sem újítják fel kísérleteiket. A Szovjetunió továbbra is keresni fogja a genfi értekezleten felbukkant akadályok áthidalásának módjait. Mindent meg fog tenni, hogy mielőbb aláírhassák a kísérleti robbantások örökre szóló megtiltásáról kötendő egyezményt. Ezt az egyez­ményt már most alá lehetne írni, ha valamennyi fél tö­rekednék a megegyezésre — mondotta Hruscsov. — A Szovjetunió szilárdan kitart amellett, hogy meg kell szün­tetni minden nukleáris kísér­leti robbantást levegőben, földön, föld alatt és víz alatt egyaránt. — A legutóbbi évek — foly­tatta —, olyan nemzetközi eseményeket hoztak, amelyek megszilárdították a Szovjet­unió és a szocialista országok nemzetközi helyzetét. Teljes joggal állíthatjuk, hogy a szovjet állam fennállásának egész dicső történelme alatt még sohasem állt ilyen magas fokon az ország védelme, mint éppen ma. A Szovjetunió nem­zetközi tekintélye és befolyá­sa ma szintén nagyobb, mint valaha. A nemzetközi küzdőtér erőviszonyai úgy alakul­tak, hogy a békeszerető ál­lamok túlsúlyba kerültek. A békét védő országok egy­séges soraiban halad a Szov­jetunió, a Kínai Népköztár­saság, s valamennyi szocialis­ta ország. Sok ázsiai, afrikai és latin-amerikai állam pedig egyre tevékenyebben száll sík­ra a béke megőrzéséért. Hruscsov ezután hangoztat­ta, az általános és teljes le­szerelés: világos út, hogy az Hruscsov ismét hangoz­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom