Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-31 / 306. szám

NEM TETSZIK... A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM 1959. DECEMBER 31. CSÜTÖRTÖK EGYESÜLT KÉT KTSZ Középüzem lesz az egyesült Mezőgazdasági és Gépjárműjavító Ksz Bár még sok a magánipa­ros Nagykőrösön, a kisipari termelőszövetkezetek is erő­södnek, fejlődnek. A Mezőgaz­dasági Felszereléseket Gyár­tó, a Gép- és Gépjárműjavító ktsz együttes termelési értéke ez évben jóval felül lesz a három és félmillió forinton. És a nyereségük is 150 000 fo­rint körül mozog. így az év végén számottevő nyereség- részesedést fognak a tagság­nak kifizetni. Igaz, nehéz körülmények között dolgozott a két szövet­kezet, sőt a Mezőgazdasági Ktsz egyik helyisége, ahol az irodák és egy termelő részleg is van, lebontásra ke­rült. Az üzemi helyiségek szét­szórtsága. elégtelensége adta az ötletet a két szö­vetkezet tagságának, ve­zetőségének, hogy egyesít­sék erőiket, és közösen oldják meg fejlesztési problémáikat. A két szö­vetkezet közgyűlésén ki­mondották az egyesülést és jelenleg fúziós bizott­ság intézi az ügyeket a ja­nuár 4-én tartandó új ve­zetőségválasztó közgyúlé- sig. Az OKISZ és a Pest me­gyei KISZÖV az egyesülést azzal is támogatja, hogy na­gyobb beruházási hitelt he­lyezett kilátásba. Ebből üzem­épületet szeretnének építeni és modernizálni a gépparkju­kat. A fúziós bizottság re­méli, hogy a megnövekedett szövet­kezetben jobb munkaszer­vezéssel az 1960-as év vé­gére 20 százalékkal nö­velni fogják a termelé­kenységet. Terveik között szerepel az is, hogy megnövelik a lakosság felé a szolgáltatási és javító munkák arányait. Az egyesülés után a szövet­kezet mintegy 70 dolgozót foglalkoztat majd, ami kö­zépüzemi szintnek felel meg. Sok megoldandó problémát vet fel a növekedés, de az bizonyos, hogy ésszerűbben, szervezettebben és főleg nagyüzemi módszerekkel ter­melhetnek az eddigi rend­szer helyett. Az egyesülés után a két szövetkezet profilja megma­rad, de az azonos részlegek összevonásával termeléke­nyebbé válik. Az adminiszt­ráció összevonása is sokat segít, és általában sok előnyt várnak az egyesítéstől. A még önálló kisiparo­sokra is nagy vonzóerőt gyakorol a megnövekedett szövetkezet, ami abban is megmutatkozik, hogy már­is többen érdeklődtek a szövetkezethez való csat­lakozásról. Remélhető, hogy 1960 vé­gén már új üzemépületben, sokkal jobb körülmények kö­zött dolgoznak az egyesí­tett szövetkezet tagjai és nagyban hozzájárulnak a megnövekedett igények ki­elégítéséhez. A megyei tanács figyelmébe Koeséri egyéni gazdák már többször felvetették, hogy miért nem történt meg még a tanyaközpontok kijelölése. Sokan szeretnének új házat építeni és ha mar meglenne a tanyaközpont helye, oda telepednének. Ezek az igények arra mu­tatnak, hogy megbarátkoztak a szövetkezés gondolatával és szeretnének a szétszórt tanya- világból községszerú telepü­lésre költözni. Így részben a megművelhető földterület nö­vekedne, egyszerűbbé válik a tagosítás, másrészt jó előre kialakulnának a jövendő ta­nyaközpontok. A gazdák kívánságait fi­gyelmébe ajánljuk a községi és a megyei tanáesnak. Ügy látszik, ők már előrelátnak és ez sürgőssé teszi az illeté­kesek intézkedését. Meglepetés a disznótoron TELJES GŐZZEL Ez nem is egészen így igaz. Már az nem, hogy gőzzel. In­kább villannyal! Tudniillik villanyárammal működik a Petőfi Tsz darálója. Az vi­szont igaz, hogy teljes kapa­citással működik ez a kis malom. Havonta eddig 240— 230 mázsa takarmányt őröl­tek meg. Eddig az egyénileg A községfejlesztés tervei Kocséron A koeséri tanács végrehaj­tó bizottsága elkészítette a község jövő évi fejlesztési terveit. . A fejlesztési tervek növekedését a község emel­kedő bevétele teszi lehetővé, ami megadja a lehetőségét annak, hogy sok olyan léte­sítményt építsenek meg 1960- ban, ami nagymértékben növeli a lakosság igényeinek kielégítését. A felszabadulás 15. évfor­dulójára 50 000 forintos ér­tékben emlékművet kíván­nak felállítani, ezenkívül új sportpályát létesítenek, mely­hez a költségvetésből 100 000 forintot biztosítanak, de 50 000 forintos társadalmi munkát is hozzászámoltak. A kultúrházat is lakályosab­bá teszik és 25 000 forintért vásárolnak berendezési tár­gyakat. A jövő évben teljesen be­fejezik a község villamosítá­sát és a még hiányzó 4 kilo­méteres szakaszon beveze­tik a villanyt. Ez a négy­kilométeres terület a község egyharmadát teszi ki és 220 000 forintba kerül a be­ruházás. Mintegy 120 lakás villamosítása válik lehetővé A szeszfőzde bővítésére 30 000 forintot fordítanak és ezzel az 1958-ban megkez­dett és 1959-ben folytatott modernizálás befejezést nyer és az így kibővített szesz­főzde kapacitása teljes egé­szében képes ellátni a lakos­ság igényeit. Távolabbi terveikben sze­repel egy új, hatalmas kul- túrház építése, mert a jelen­legi nem elégíti ki az igé­nyeket. Az új kultúrházat úgy szeretnék felépíteni, hogy a benne épült mozi szín­házteremnek is alkalmas le­gyen, ezenkívül tánctermet, könyvtárt, televíziószobát és klubhelyiségeket szeretnének benne létesíteni. 1960-ban az új kultúrház építéséhez még anyagiak hiányában nem tud­nak hozzáfogni, de 500 000 forintot tartalékolnak a köz­ségfejlesztési alapból, hogy 1961- ben megkezdhessék az impozáns, új kultúrház épí­tését. Az utak, járdák karbantar­tását és javítását is tervbe vették, melyhez a tanács ad­ná az anyagot és a munká­kat társadalmi munkában dolgozó gazdáknak is darál­tak. Most azonban változott a helyzet, kétszeresen is válto­zott. Kevesebbet őrölnek az egyénieknek, mert erősen megfogyatkoztak errefelé az egyéni gazdák. Mind belép­tek a tsz-be. A másik ok, hogy erősen megnövekedett a Petőfi Tsz állatállománya. A sok állatnak sokkal több ta­karmány kell. Ezért őrölnek többet. HÁNYÁN VAGYUNK? Hamarosan megtudjuk, hogy mennyi lakosa van városunk­nak. Mint ismeretes, január első napjaiban népszámlálás lesz. Az előkészületek nálunk is megtörténtek. Az összeírást a tanács titkársága irányítja. A munkát főként pedagógu­sok végzik. A munka csak úgy lesz si­keres, ha a lakosság is segíti a népszámlálókat. Január 2- tői minden háznál tartózkod­janak a felnőttek otthon, ké­szítsék elő a pontos születési adatokat. Még egy kérése van az összeíróknak: a kutyákat tartsák megkötve. Farkas Gergely gazda erőteljesen sürgette élete pár­ját: — Gyerünk, gyerünk anyjuk, mert elhűl a hurka! Horváthékhoz érkezvén azon­ban Gergely bá­csi hűlt el: a szépen terített asztal mögül egy fiatal legény mo­solygott. Bőre fe­kete, haja gyap­jasán göndör, fe­kete szeme tüzel, hófehér foga, mo­solya elmúlt te­lek réglátott ha­vát idézi. Á házigazda vi­lágosította fel a csodálkozókat: a testvére hozta ezt a fekete legényt disznótorra. Mert hogy ezek olyan szerencsétlenek, hogy náluk soha nincs disznóölés. A megkövült szomszéd csak ennyi?: tudott hir­telen kérdezni: — Oszt’ az a patyolat ing nem lösz piszkos a nyakátul? Szinte harsant a másik földrészről városunkba té­vedt néger fiatal­ember kacaja: — Tapogassa meg, bácsi. Nem fog ez! Ha eddig cso­dálkoztak, most azután nem tud­tak hová lenni a meglepetéstől. Hogy még ma­gyarul is tud! De bizony tud ám. Egyetemista itt, Magyarországon! Nem is állták meg Gergely bá­tyáik, körülölel­gették. A felesé­ge biz’ azt sem állhatta meg, hogy gyapjas haját megmarkolja: tényleg nem „fog”? Hogy ezután miről esett szó, nem tudom. A Híradó nem eleggé szemfüles riportere, mire értesült városunk illusztris vendé­géről, csak hűlt helyét találta. Pe­dig már a fotós is csattogtatta gé­pét képszomjasan. Nagy riport he­lyett igy csak ezt a kis értesítést nyújthatjuk át olvasóinknak: Af­rika egyik szü­lötte disznótorost evett Nagykőrö­sön. Karsay Istvánná ManukMihi így gondolta tavaly év vé­gén Pista bácsi meg János bácsi is. Azt ugyan nem mondták, hogy jó vagy rossz volt-e az év, de jó bort ittak. Mert ők rossz bort nem isznak. Igaz, rossz bor nincs is! Csak ültek egymással szem­ben az asztalnál, időnként a pohárra néztek, aztán egy­másra, s ilyenkor szólaltak csak meg: — No, igyunk egy keveset! Mást nem is mondtak. Ez a visszatérő mondat olyan volt, mint egy nagyon kedvelt refrén, amely könnyen meg­marad az ember fejében, s annyira szép, hogy gyakran kell ismételgetni. Fgy-egy mondás között azonban hosszú szünet volt. (Már persze aszerint, hogy milyen gyorsan ittak.) Pista bácsin azonban látszott, hogy nagyon fúrja valami az olda­lát. János bácsi jól látta, de nem kérdezte. Majd meg­mondja. ha akarja. Végre aztán, amikor jót húztak me­gint a pohárból, Pista bácsi kibökte: — Tudod, én nagyon sze­retem a Szilvesztert. — Itt egy kis szünetet tartott, s je­lentőségteljesen a pohárra né­zett, mintegy magyarázva, miért. — Szeretem, és biz én nem bánnám, ha egy év­ben két Szilveszter lenne. Mégiscsak más lenne az! — Hál — szólalt meg János bácsi is — igaz. Csakhogy ak­kor fele annyit élnénk. Mert­hogy akkor egy év két év len­ne. Megint hosszú csend követ­kezett. Sokat beszéltek az előbb, egyszerre. Aztán Já­nos bácsi törte meg ismét a csendet. — Már nem azér ... Csak azér, mert akkor nagyon sok megmaradna. Osztán sajnál­nám —, s ö is a pohárra né­zett. ★ A Szilveszter éjszaka olyan, hogy akkor mindig többen vannak az utcán, mint más­kor. S mennyi minden ötlik az ember szemébe! Különösen a hangos emberek. Ilyenkor sokféleképpen hangoskodik az ember. Van, aki vidáman nevetgél. Van, aki dúdol, van, aki éne­kel, más veszekszik. ismét más hangosan kurjongat. Ki­ki a vérmérséklete szerint ereszti ki a hangját az óév utolsó perceiben. Néhány an — ilyen kitartó ember kevés van! — egyetlen mondatot kiabálnak szünet nélkül. Ilyen ember állt tavaly éj­fél felé a Szabadság téren is. Félkezével átölelte az egyik lámpaoszlopot, s közben éne­kelt; — Gyere babám, gyújtsál gyertyát... Csak ezt az egy sort, kono­kul, csökönyösen. De annál szívhez szólóbban és megha- tóbban. Néha. minden ötö­dik-hatodik előtt odatette azt. hogy „hej, de ...” amely kulturáltabbá és ké­nyelmesebbé teszi a lakosság életét a községben. Vannak ugyan panaszaik is. melyek főleg abból adódnak, hogy nem tartoznak Nagyköröshöz, hanem a ceglédi járáshoz. Ezekre a panaszokra később visszatérünk, de azt minden­esetre megállapíthatjuk, hogy néhány esztendőn bélül úgy a kulturális igények kielégí­tésében, mint a helyi viszo­nyok rendezésében nagy lé­pésekkel jutnak előre és ez­zel rohamosan csökkentik a falu és a város közötti kü­lönbséget. kívánják megszervezni. Kő­cser község csatlakozott Nyársapát versenyfelhívásá­hoz, amely a felszabadulás 15. évfordulójára társadalmi munkában az utak karban­tartását tűzte ki célul. A versenyfelhíváshoz való csat­lakozáskor a kocsériak kérték annak kibővítését az át­ereszek, járdák és hidak rendbehozására is. Az eddig elmondottak alap­ján megállapíthatjuk, hogy a koeséri tanács jól gazdálko­dik és a községfejlesztési alapból csupa olyan beruhá­zást akar megvalósítani, — ELVÉGEZTÉK több mint 300 000 láda és rekesz máglyázását a Göngyölegel­látó Szövetkezeti Vállalat dolgozói. Az 1960-as évben új részleggel gyarapszik a szövetkezet és vasúti rakterü- letet kapnak, ami megköny- nyíti a szállítást. Az egy holddal megnövekedett terü­let jövőre még több láda ja­vítására, tárolására ad lehe­tőséget. — ENGEDÉLY NÉLKÜL gyümölcsfákat termeltek ki Gömöri Fercncné Vadas utca 1. szám alatti, és Kórődi Ká­roly Hunyadi utca 36. szám alatti lakosok, ezért a szabály­sértési hatóság 200, illetve 300 forint pénzbírsággal sújtotta nevezetteket. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\WW — A TANULÓK SZÜLEI SZÁMÁRA ismerkedési estet tartottak vasárnap a Faáru- és Dohányzócikkgvártó Válla­latban. A felvetődő problé­mákra az oktatók és a veze­tők készségesen adtak vá­laszt, majd egy-egy tanuló eddigi előmenetelét beszélték meg családias hangulatban. — ELÉGEDETTEK a vá­rosi tűzoltók. Ebben az évben 27 kivonulásuk volt, ebből hét esetben más alosztá’ynak, sőt megyének segítettek és négy­szer csak vaklárma volt. Leg­többször lakóház-lűzhöz kel­lett kivonulniok. Az évi kár a hatezer forintot sem érte el. A kevés tűzesethez nagy­ban hozzájárult a lakosság elővigyázatossága és a tűz- rendészeti dolgozók ellenőrző . munkája. A tűzesetek száma ; az előző évekhez viszonyítva i jelentősen csökkent. j — A NAGYKŐRÖSI GYE- ! REKEK is eljutottak az Ut- ! törők Országos Szövetsége ál- | tál rendezett karácsonyfaün- ! népségre. Nyolc tanuló utazott I december 26-án Budapestre, ! s ott. az Országházban vidá- S man szórakoztak. ! — DECEMBERBEN két új ! Kölcsönös Segítő Trkarék- ! pénztár alakult: a DÁV-nál j és a Kordelyozási és Fuvaro­zási Vállalatnál. A jövő évre jis igen nagy az érdeklődés, $ számuk előreláthatólag ineg- ; kétszereződik. Az OTP helyi i fiókja szívesen ad tájékozta­tást az érdeklődő váúalatok- jnak és intézményeknek. ! — ÖTVEN ÉLENJÁRÓ 5 egyéni gazdát hívott össze ; megbeszélésre tegnap délután i a Koeséri Községi Tanács. Az ; előttük álló, mezőgazdaság szo- ; cialista átszervezésével kap- ! csolatos feladatokat vitatták I meg. : Koeséri anyakönyvi hírek december 1-től t ! Született: Vágó Laios és Róza .Terézia leánya: Terézia Viktória. ! Házasságot kötöttek: Decsi sán- ; dór génkoesiszerelő és Pádár Va- [ léria. Köte László oékmester és ; Bagí Ilona, Pál István segódmun- I kás és Szaszkó Veronika. ; Meghaltak: Országit Balázs 84 j éves. Kakutya Margit 21 éves. , Különélő feleségemért Farkas ; Józsefné (Bodzsár Klára) sem- ; mi anyagi felelősséget nem vál- I lalok. Farkas József, Szolnoki I u. 43. Nagykőrös. De a babája nem jött. Pe-\ dig még sírt is hozzá. Nagy- j nagy szilveszteri krokodil- \ könnyeket. ★ * A bál Szilveszterkor más, i mint az év többi napján. Vi-! dámabb. Ilyenkor olyan szé-! pen tud a lány a fiúra néz- i ni, hogy az elfelejti az egész \ évi búját-baját. Ilyenkor szebb : a zene, szebb a tánc. Általá- i ban ilyenkor minden ünnepé- i lyesebb. Hogy mi teszi ezt? i Nehéz megmondani. Talán \ mindenkinek más. A fiatal lány. aki még \ „csak” tizenhét éves, arra \ gondol, hogy egy nap máiva l eléri a várva-várt tizennyol-| cadikat. A kicsit idősebbnek \ az jár eszében, hogy talán az| idén — néhány perc múlva, \ már nem jövőre! — az idén' megkérik a kezét. Szóval, varázsa van a Szil- i veszternek. Vidám varázsa, i De hiszen hogyne moso- \ lyogna az a fiatalember, aki j éjfél előtt két perccel arra \ gondol, hogy nemsokára meg- \ csókolhatja újévi kívánság- ] ként (mert ilyenkor szabad!)\ szíve egyetlen szerelmét, aki• \ vei az óév utolsó tangóját \ táncolja. ; * Nagyon kedves kinálási mó- \ dot hallottam tavaly Szil- > veszterkor. A házigazda így; kínálta a bort: — Na. igyanak már, ne! utálják! Vajon hányszor mondjákX maid ezi az idén a házigaz-\ dák? \ Tóth Tibor ! * ! Szilvesztert í Az ember szíve nagyot dob- ! ban. Talán azért, mert egy év- i vei öregebb lesz, talán azért, i mert kellemes estének áll elé- | be. ; Furcsa érzés az, amikor egy I pillanat alatt öregszik az em- ! bér egy évet. Látszólag sem- \ mi sem történt, úgy múlt el I egy másodperc, mint máskor, ; s mégis ... ! Furcsa nap ez a Szilveszter! ★ j Az emberek különböző kép- \ pen ünnepük a Szilvesztert. \ Az olaszok például tányéro- ! kát dobálnak ki az ablakon az > utcára. Máshol tűzijátékot ! rendeznek, maskarába öltöz- ! nek, papírdudákat fújnak. \ Kőrösön is van egy módja ! az óesztendő búcsúztatásának, i Annyiból áll az egész, hogy az ! emberek bort iszogatnak, s \ énekelnek. Az utóbbit azért, ! mert egyszerűen szeretnek ! énekelni, az előbbit meg azér.t, ; mert szeretik a bort. Bűn-e \ valamelyik? Ha bűn is, olyan, ! hogy szívesen menne kárho- \ zatra ilyen bűnnel az ember, i Igaz, van egy megkötése 5 ennek a körösi formájú óév- | búcsúztatásnak, az, hogy éjfél- ! kor csak tiszta borral szabad j az új esztendőt köszönteni. j De ez nem is olyan nehéz ! megkötés. \ * ; Olyan a csemői ezerjó, hogy \ az évet csak azzal lehet befe- X jezni. Mert jó év után jó bor X — így tartja a mondás. Ha X meg netán rossz volt az év, X csak jó borral lehet vigaszta- X lódni. SZILVESZTERI TEREFERE

Next

/
Oldalképek
Tartalom