Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-06 / 287. szám

1959. DECEMBER 6. VASÁRNAP

Ptst weite

V3

cJCirlap

AZ ÜJ PARASZTI ÉLET ÜTJÁN

JEGYZŐKÖNYV,

■mely felvétetett 1959. december 3-án Galgamácsán, a zsúfolásig megtelt kultúrházban tartott falugyűlésen. Jelen volt mintegy 500 helybeli paraszt, férfiak és nők, fiatalok és idősek, Fekete József, a községi tanács elnöke, Basán István, a járási pártbizottság képviselője, valamint ■ járás ipari üzemeiből mintegy harminc munkás.

Fekete József tanácselnök bejelentette, hogy Galgamá- csa a mai nappal termelőszövetkezeti községgé alakult, mivel a falu csaknem minden földdel rendelkező dolgozó parasztja belépett a termelőszövetkezetbe. A bejelentést a megjelentek hosz- szan tartó tapssal, lelkesen fogadták. Az elnök javaslatára a falugyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy ezt a tényt, forró üdvözletükkel együtt, táviratban közük a Magyar Szocialista Munkáspárt Vllj kongresszusával.

Ezután Lajtos István, a járási tanács végrehajtó bizottságának képviselője kívánt sok szerencsét a galga- mácsaiaknak, mint az aszódi járás 10. termelőszövetkezeti községe lakosainak. Utána Holló András, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője szólalt fel, majd ismét a községi tanács elnöke következett. Közölte, hogy a falu csaknem 350 parasztcsaládja a mai nappal 2821 kát. hold földön kezdi meg a közös tevékenységet. A régebben működő Úttörő Tsz 1300 holdas közös gazdasággá fejlődött; A belépési nyilatkozatot aláírt parasztok csaknem fele, 170 család, mintegy 1500 kát, hold terü"'IIIIM

zottság elnökévé választották egyhangúlag Vankó Imrét, a bizottság tagjaivá pedig Vankó Andrást, Kovács Lászlót, Kovács Vincét és Fóthi Vincét. Az új tsz két könyvelője Kovács József és Kurucz József lett, mezőgazdásza pedig Nándori Albert. A fenti tisztségek betöltésére az elnök 24 tagot javasolt, ezekből a gyűlés hét személyt elutasított, a többieket köz- felkiáltással választotta meg.

Rövid vita után a gyűlés úgy határozott, hogy az új szövetkezet az Uj Élet Termelőszövetkezet nevet veszi fel. Ezután Holló András részletesen ismertette a szövetkezeti törvényt és az alapszabály-tervezetet, amelyeket a gyűlés egyhangúlag határozatilag elfogadott és minden tevékenységükre kötelező érvényűnek ismert el. Ezzel egyidejűleg a tagok megbízták a vezetőséget, hogy haladéktalanul kérje meg a szövetkezet működési engedélyét.

Az Uj Élet Tsz tagjai megbízták a vezetőséget, hogy azonnal kezdjen munkához, jelöljék ki a tanyaközpont helyét, írják össze a közösbe viendő állatokat, gondoskodjanak megfelelő férőhelyekről, jelöljek ki a brigádok, illetve a munkacsapatok vezetőit és tagjait és készítsék el a szükséges üzemtervet. A jelenlevők úgy határoztak, hogy Csuzi József és Holló András irányításával a leltározó bizottság december 4- én kezdje meg a belépett tagoknál a leltározást.

Tóth István, a tsz elnöke ezután megköszönte a tagság bizalmát, s kérte segítségüEsti beszélgetés

András közölte, hogy a háztáji földet és a földjáradékot minden arra illetékes megkapja, arról a legközelebbi közgyűlés dönt. Közölte továbbá, hogy megtérítik azok kiadásait, akik bevetett földet vittek a közösbe.

A kérdésekre adott válaszokkal a tagság egyetértett. A gyűlés Bazán István zárszavával a késő esti órákban ért véget.

Három szaknaptár és két kalendárium a falusi lakosságnak

A falusi lakosság és a mezőgazdasági szakemberek részére ötfajta, tartalmát tekintve különböző, 1960. évi naptárt adtak ki az idén. Az elmúlt évekhez hasonlóan ismét kapható a könyvesboltokban a Magyar Mezőgazdaság Zsebkönyve, valamint a Kertészeti és Szőlészeti Zsebkönyv. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ kezdeményezésére Méhészeti Zsebkönyv címmel, méhész-szak- naptárt is megjelentettek. Az említett szaknaptárak időrendi sorrendben tartalmazzák a legfontosabb mező- gazdasági tennivalókat, szaktanácsaikban értékesítik az agrártudományok legújabb eredményeit. Használatuk különösen a termelőszövetkezetek vezetőinek nyújthat igen értékes segítséget a közös munkák megszervezéséhez és irányításához. Nagy példányszámban jelentették meg a már közkedvelt Kincses Kalendáriumot, a SZÖ- VOSZ és a Kossuth Könyvkiadó gondozásában pedig az Érdekes Kalendárium került az üzletekbe.

Már lebukott a nap és alkonyati félhomály terül szét a tájon, de a galgagyörki volt szeszgyár tisztásán még szapora fejszecsattogás zajától hangos a környék. öt ember dolgozik itt, az egymásra halmozott hosszú fatörzsekből gerendákat, szarufákat, meg oszlopokat faragnak. A munkát Turcsányi András ácsmester irányítja, tőle kérdezzük meg, miféle építkezésen dolgoznak.

— Az Űj Élet Tsz most épülő istállójának tetőszerkezetét faragjuk — adja meg a felvilágosítást, majd egy jókora téglaépületre mutat, amelyről csak a tető hiányzik, s amely

50 férőhelyes marhaistálló lesz.

Közvetlenül mellette egy másik, hasonlóra méretezett istálló alapjainak körvonalait látjuk, amely a növendékállatok számára készül.

Lassanként besötétedik, az emberek abbahagyják a munkát, de még nem indulnak hazafelé, mert a falu felől Lados József, a tsz párttitká- ra Hrkaj Mihály magtárossal éppen idetart, s a megszaporodott társaság csendes esti diskurálásba kezd.

Felhasználjuk az alkalmat, s a beszélgetést a szövetkezet, a falu problémáira tereljük. Megtudjuk, hogy az Üj Élet Tsz a tavasszal alakult 97 taggal, 750 hold területen, de a közös munkát csak két hónappal ezelőtt, október 1-én kezdték meg. Első és legfontosabb feladatuknak az őszi szántás-vetés elvégzését tekintették, de eközben már komoly előkészületeket tettek a közös istállók építésére: téglát fuvaroztak a helyszínre, saját erdejükben kitermelték a tetőszerkezethez szükséges faanyagot, a volt uradalmi szeszgyár egyik melléképületét meg a behozott lovak számára istállóvá alakították át.

— Jelenleg a szövetkezet közös állatállománya 12 ló, 9 tehén és 66 ökör — mondja Lados József. — Ennyit adott össze a tagság.

— Nem sok az a 66 ökör?

— kérdezzük.

— Sok, de mit csináljunk

— hangzik a felelet —, errefelé főleg ökrökkel dolgoztak a gazdák, azért van annyi belőlük. Huszonhat darabot feljavítva már értékesítettünk és 180 ezer forintot kaptunk értük. Azt tervezzük, hogy fokozatosan a többieket is hízóba állítjuk, s az eladott hízómarhák helyébe egyelőre ötven növendéket, 25 tenyészkocát, 100 hízónak való sertést vásárolunk. Azt szeretnénk, ha jövőre már ötven fejőstehénnel rendelkeznénk, mert itt, Galgagyörkön eddig is

az állattenyésztés

adta a lakosság fő jövedelmét, ebből megkaptuk azt a bevételt, amit a turaiak a zöldséggel kerestek. Takarmányunk van elegendő, erre még a tavaszon gondoltunk, 60 hold kalászosra herét vetettünk, az őszön lekaszáltuk, s 250 mázsa kitűnő takarmányt nyertünk belőle.

— Lassan érünk messzire — jegyzi meg valaki, mire Lados József hozzáteszi:

— Úgy van a mi szövetkezetünk, mint én voltam ifjú házas koromban: mindössze egy kést, egy kanalat meg öt liter zsírt kaptam hazulról, oszt most meg már házam, bútorom van, és ha egy esztendőben két hízót vágok, még meg sem vagyunk nagyon elégedve vele.

— Kikből alakult az Uj Élet, kis- vagy középparasztokból? — kérdezzük.

— Galgagyörkön nem volt sem kis-, sem középparaszt — mondják szinte egyszerre —, itt negyvenöt előtt egyformán nincstelen volt mindenki.

És rövid párbeszéd következik arról, hogy itt bizony 45 előtt az egész falu az uraságokhoz járt aratni, répát egyelni, s az Uj Élet Tsz tagjai, vezetői szinte valamennyien olyan emberek* akik 9—10 éves korukban már ostoros legények, meg egerészek voltak az urasági földeken. Igen, nem elírásról van szó, a helyi uraságok egy fillért fizettek minden megfogott egérért, a falubeli szegénygyerekekkel így irtatták földjeikről a kártékony állatokat.

Már jócskán besötétedik, amikor elindulunk a falu felé, de még így is látni a két oldalt sorakozó szebbnél szebb, korszerű lakóházakat, amelyek

a felszabadulás után épültek,

s amelyekben a Tahyak egykori cselédei, a szövetkezés útján nemrég elindult galgagyörki parasztok laknak, akik a volt uradalmi földeket csak most veszik igazán és visszavonhatatlanul birtokukba.

Kik az igényjogosult családtagok?

Kovács Sándor tsz-tag (Cegléd) kérdésére közöljük:

AzSZTK-val kötött megállapodás alapján igényelhető szolgáltatásokra a következő családtagok jogosultak: életkorára való tekintet nélkül a tag felesége vagy a tag férje, továbbá szülője, mostohaszülője, ha betöltötte a 60. életévét. A tag gyermeke, mostohagyermeke, unokája, testvére és mostohatestvére akkor jogosult a szolgáltatásokra, legfeljebb 25. életévének betöltéséig, ha iskolai tanulmányokat folytat, ellenkező esetben csak tizenhat éves koráig.

A családtaggal azonos feltételekkel és mértékben jogosult a szolgáltatásokra a taggal közös háztartásban élő nevelt gyermeke; korára való tekintet nélkül a férfi élettársa, ha közös háztartásban élnek, valamint minden, a tag által eltartott, vele közös háztartásiban élő, 60. évét betöltött személy. Nem jogosult családtagként! szolgáltatásra az a személy, akinek keresete vagy jövedelme a havi 250 forintot, illetőleg nyugdíja a havi 500 forintot meghaladja.

A betegellátásra jogosultságot a tsz vezetősége által kiállított „Beteglap”-pal kell a kezelőorvosnál igazolni. A beteglap csak a tagsági könyvvel, illetőleg a munkakönyvvel együtt érvényes;

■Jf tsz alakítását tervezik Aszódon

Az elmúlt napok során Aszód községben csaknem száz dolgozó paraszt több mint 600 hold földdel írta alá a belépési nyilatkozatot. A többség az 1958 őszén alakult Aranykalász Tsz-t erősíti. Az alvégiek új tsz-t szándékoznak alakítani, méghozzá rövidesen.

A belépők között van a 16 holdas Boldis József, aki már volt tsz-tag, S 1956- ban lépett ki, amikor feloszlott a Petőfi Tsz. Most az elsők között lépett be, s követte őt többek között a 12 holdas Bizik János, a hétholdas Szlovák Pál, aki a községi tanács végrehajtó bizottságának tagja, valamint id. Zsemberovszki József tanácstag is.

Interjú az elnökhelyettessel

Ilyen térképeken ismertették a falubeliekkel a két tsz területét

tését tervezzük, mert csak így tudjuk növelni a közös állatállományt.

— Ezenkívül még milyen terveik vannak?

— A legközelebbi tennivalónk a Táptó völgyében egy 15 holdas halastó létesítése. Már folynak az előkészületek a gátépítéshez, a tőzegtermelö vállalat két hétre kölcsönadta négy csilléjét és a hozzávaló síneket, ma szállítjuk ki őket a helyszínre, azután elkezdjük a munkát. Emellett 30 hold öntözéses és 80 hold szárazföldi kertészetet is létesítünk, amelyben paradicsomot, diny- nyét, céklát, babot, zöldborsót és zellert akarunk termelni. Az erre a célra kijelölt területre fogatosaink már hordják az istállótrágyát.

Végül megkérdem: mivel foglalkoznak majd a téli hónapokban?

— Főleg a kertészet előkészítésén dolgozunk. Csináljuk a melegágyakat és a védőkerítést a vadak ellen. Aztán, he az idő engedi, a halastó földmunkáit végezzük — mondja az elnökhelyettes, s máris a MÉK kiküldötteihez fordul, akik időközben elkészítették a szerződéseket.

— Mindjárt az első nap. Megszerveztem az őszi munkát. Ennek eredményeként kezdettől fogva 120 új belépő dolgozott a földeken. Eddig nagyon sok volt a dolgom, elnökhelyettes és brigád- vezető voltam egy személyben, de a legutóbbi közgyűlés megválasztotta a fogatos, a növénytermesztési, valamint az állattenyésztési brigádveze- tőket, s így majd jobban megoszlanak a feladatok, kevesebb jut egy emberre.

— Jelenleg mit dolgoznak a szövetkezetben?

— Hordjuk be a tavaszi csere vetőmagvakat, s próbáljuk elhelyezni a behozott állatokat. A szarvasmarhák elhelyezése nem okoz különösebb gondot, mert az egyesülés előtt működött régi két tsz-nek van férőhelye, csupán a lovakkal van probléma. Azt tervezzük, hogy ideiglenesen 8—10 nagyobb istállóba helyezzük őket. De ismétlem, mindez csupán átmeneti megoldás, mert jövőre új szarvas- marhaistállö és lóistálló épíkülönfélébb hivatalos papírokat.

— Nehéz volt-e az elhatározás? — kérdem, a belépésre célozván.

— Bizony, volt egypár álmatlan éjszakám, míg ki- mondtam az igent. Pedig mm volt könnyű a 22 holddal bajlódni. Apám, anyám már öregek, betegesek, ők nem tudtak segíteni, egyetlen fiam meg hátai fordított a földnek, elment asztalosnak a helyi gépjárműjavítóba, a lányom is más pályát választott, tisztviselő lett, s így csak a feleségem segített a munkában. Az eszemmel már tudtam én azt régebben, hogy a szövetkezetben nagyobbak a lehetőségek, de a szívem az apai örökséghez, a 22 hold földhöz húzott. Végül is döntöttem. A tizenötödik voltam az aláírók között. Velem együtt még négy húsz holdon felüli gazda — Rónavölgyi, Széplaki, Hatvani, meg Tihon — lépett a szövetkezetbe.

— Mikor kezdte el a közös munkát?

: Két hónappal ezelőtt még \ apjától örökölt 22 hold földijén dolgozott, gondja csupán I két lovára, öt tehenére és \ néhány disznajára korlátozóidon, most meg, íme, itt ül a ! isz-irodában, s a MÉK kép- t viselőivel tárgyal a jövő év- i ben termelendő szerződéses \ zöldségfélékről. Közben pedig ! az éppen betoppanó Kovács ; Attila könyvelő jelöltet kéri {meg, menjen ki az állomás- ! ro, s mondja meg Kincses í József vontatásnak, hová kell \ szállítani a halastó építéséhez \ szükséges négy csillét és a \ hozzávaló síneket.

f Ötvenéves, neve Vécsi Mi- \ hály, foglalkozása tsz-tag, $ azaz elnökhelyettes, mivel fannak választotta meg az isa- fszegi Damjanich Termelőszö- £ vetkezet tagsága. Kordbár- í sony ruha, meg csizma van f rajta, kabátja felső zsebéből % egy ceruza vége kandikál j elő. Azóta hordja ezt, mióta % tisztségviselő ember lett be- ^ lőle. Azelőtt nemigen volt rá % szüksége, most pedig napja- í ban tucatszám írja alá a legket, amit minden jelenlevő í meg is ígért, majd sokan kér- j tek szót s tettek javaslatot. • Pesti István például java- í solta, hogy több lovat hagy- : janak meg a közösben, 20— : 25 holdanként egy-egy párat, \ mert noha sokat segít a gép- \ állomás, csak így tudják idő- ; ben elvégezni az időszerű : munkákat. Vankó András | azt kérte, hogy a tagok most \ adják össze a lucerna-vető-\ magot, mert még ki lehet azt cserélni tisztított vetőmagra. Többen kérték, hogy ne késlekedjenek a tervek elkészítésével, a munka megkezdésével, az állatok és egyéb, a közösnek szükséges dolgok szövetkezetbe vitelével. A javaslatokkal a vezetőség és a tagság egyetértett. Csuzi József, Trajcsik József és mások kérésére Holló

létén új tsz alakítását határozta el. Az alakuló gyűlésre itt, a falugyűlésen kerül sor.

A gyűlés ezután igen sok hozzászólás és gyümölcsöző vita alapján demokratikusan megválasztotta az új tsz 11 tagú intéző bizottságát és az öttagú felügyelő bizottságát.

Az új tsz alakítóinak egyhangú választása alapján a 11 tagú Intéző bizottság elnöke Tóth István lett, míg a bizottság tagjai: Csonka András, Pesti István, Garai János, Kovács Albert, Trajcsik József, Pajor József, Kiss Károly, Filó András, Krizsán István és Kiss László. Az öttagú felügyelő biAz oldalt összeállította:

Ari Kálmán és Csekő Ágoston