Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-10 / 290. szám
ets r NICKI v; JClriav 1959. DECEMBER 10. CSÜTÖRTÖK Kultúr otthont és sirmdot épít Óm KÉTEZERNYOLCYAiSHAT ÚJ CSALÁDI HÁZ 196Ö-IG December közepére elkészül a Budapesten működő Város- tervező Intézetben Öcsa község tízéves fejlesztési terve. A nagyszabású terv legfőbb eszmei célját Konkoly Pál, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke így határozza meg: a község előkészítése ahhoz, hogy város lehessen. Első hallásra kissé ábrándosnak tűnik ez a cél, pedig komoly alapja van. Öcsa ugyanis szerepel azoknak a községeknek a listáján, amelyek a kormányzat regionális terve szerint előbb- uióbb városokká fejlődnek Egyelőre persze még igen sok, komoly előfeltétel vár biztosításra. Azonkívül ugyanis, hogy szép, széles utcái vannak, jó hírű gimnáziuma, józan, szorgalmas népe, sok százados műemlék-temploma, lakóinak száma pedig a fel- szabadulás óta megkétszereződött, már közel jár a tízezerhez és a józan számítás szerint a következő tíz év alatt eléri a húszezret is, ebben a pillanatban mást nem nagyon tud felmutatni. Legfeljebb ragyogó terveit és a komoly elhatározást, hogy ezeket a terveket a legrövidebb időn belül megvalósítja. A hosszú Vasút utcában, amely az állomástól a tanácsházáig vezet, mégpedig kifogástalan betonjárdával, az egyik üzlet kirakatában érdekes tervrajz és makett állítja meg a látogatót: a jövendőbeli ócsai kultúrotthon terve és gipszből készített modellje. Nincs messze innen az a viharvert külsejű, alacsony házikó, amely ez idő szerint töltené be a kultúrotthon szerepét, ha alkalmas lenne rá. Az utca szemközti oldalán pedig egy másik roskadozó há«--falán elhelyezett „cégtábla” azzal hivalkodik, hogy mögötte mozi van. Van is, legalább még ezekben a pillanatokban egy százötven férőhelyes, kopott, töredezett székekkel berendezett ter- mecske, de hír szerint hamarosan sor kerül a bezárására. Az épület ugyanis élet- veszélyes. Ha bezárják, nem lesz mozija öcsának egy sem. Pedig akarták, hogy legyen. A község is, a járás is, a megye is, sőt a MOKÉP is. Az új mozi céljaira szabályszerű kisajátítási eljárással megvásároltak mintegy hétszáz négyszögöl nagyságú telektömböt és megrendelték a mozi műszaki terveit is. A tervezés^ munkája már végső szaka- ^ szába érkezett és február kö- £ zepéig be is fejezik. Min- ^ denki biztos volt abban, hogy i a jövő évben megkezdik az ^ új, korszerű mozi építését. ^ Annál nagyobb meglepetést j keltett a hír, hogy a Film- ? főigazgatóság lefújta az új £ ócsai mozit, csupán ahhoz já- \ rul hozzá, hogy a régit fel- ; újítsák. Az ócsaiak szerint ^ viszont a régi mozi hajléka, í amelynek mennyezete már \ háromszor leszakadt, még is- ^ tálló céljaira sem felelne meg J és minden fillér kidobott / pénz lenne, amit felújítására | költenének. A községi tanács; most sürgős fölterjesztést in- í téz a Művelődésügyi Minisz- \ tóriumhoz és a Filrnfőigaz- \ gatóság érthetetlen határoza- í tának megváltoztatását kéri. ! Amilyen rosszul áll az ócsai í mozi ügye, olyan örvendetes aj helyzet j * a tervezett kultúrotthon j * í dolgában. A nagyszabású léte- j sítmény minden előfeltételét] megteremtették már az] ócsaiak. A válóban impozáns: épület, amely a különböző i ócsai szervezetek, valamint: négy szakkör számára nyújt hajlékot, s 550 személyes színházterem és ugyanakkor zárt csarnok lesz benne, a községnek abba, az állomáshoz közel fekvő, részébe, kerül, ahol rövidesen Ócsa új központja alakul ki. Ha vállalati úton építenék föl a kultúrotthont, hat és félmillió forintba kerülne. De a község házi kezelésében építi és így kitelik hárommillióból. Óéra lakossága ugyanis igen nagy értékű társadalmi segítséget ajánlott fel hozzá. Nyolcvan ócsai kőműves két-két heti munkát, a tanácstagok aitációja eredményeként a különböző körzetek lakói eddig már 2046 nap: munkát és szekérfuvart ajánlottak Cél. de a felajánlások még tovább folytatódnak. A községfejlesztési alapból a tanács egymillió 200 ezer forintot szavazott meg a kultúrotthon építésére. A többit azoknak a telkeknek az árából fedezik, amelyek most kerülnek eladásra. Ezek a telekeladások jelzik Ócsa további fejlődésének irányát és arányait. A község azt, a jelenleg szérűs- kertnek használt területet parcellázza 250—300 négyszögöles házhelyekké, amely a vasút közelében, a Dózsa-te- lepnél terül el. 1963-ig itt 2086 házhelyei osztanak ki azok között az igénylők között, akik vállalják, hogy a telek átvételétől számított két éven belül megkezdik rajta családi házuk építését. Háromszáz házhely kiosztására már most sor kerül. A 6000—7000 forintos vételár negyedrészét azonnal ki kell fizetni, a többit két éven belül. A telkek kiosztására március elején kerül sor, de már valameny- nyire van igénylő. Csaknem mind ipari munkás és a legtöbb fiatal házas. Ocsá- nak ez a része már városias jellegű lesz, mert a területet előzetesen közműve- sítík, megépítik csatornahálózatát és vízvezetékét. Ez lesz különben Ócsa tervezett vízmüvének a kiinduló pontja. A község vízellátását eddig tizenhat jó vizű ásott kút biztosította, most mély artézi kutak fúrásának tervével foglalkoznak. Ilyen kutat kap Ócsa strandja is, amelynek helyét a régi község legszebb részén, a műemléktemplom közelében jelölték ki, ahol öt és fél holdas parkot létesítenek. Ebben a parkban épül egy 20x33 és egy 8x8 méteres betonmedence, de lesz itt csinos vendéglő, kertes szórakozóhely is. Az első artézi kút fúrása már folyik a strand számára kijelölt területen. Fúrás közben kincsre bukkantak. Kiderült, hogy a legfelső keskeny agyagréteg alatt hatalmas kavicsréteg kezdődik, amelyben már hatvan métert haladt a fúró, de mág mindig nem jutott el az a’- só végéig. A szakértők szerint a sóder minősége vetekszik a legjobb dunai kavicséval és olyan hatalmas mennyiségben hever a föld alatt, hogy az ország egész sóderszükségletét hosszú időn át ki lehetne belőle elégíteni. A jelentős felfedezésre már felhívtál! az illetékesek figyelmét.' Ezek a kérdések foglalkoztatják most leginkább Ócsa népét, amely egyre szebbnek látja a község jövőjét. Magyar László A községfejlesztés idei tapasztalatai Ami a helyieken múlik, s ami másokon A községek építésében, szépítésében mind nagyobb része vesz -részt a lakosságnak, de éppen, a társadalmi munka eredményei azt bizonyítják, hgy még ezer rejtett lehetőség van e területen. Ugyanakkor azonban jelentős akadályt jelent a társadalmi munka szélesítésében, továbbfejlesztésében az, hogy a tanácsok nem biztosítják a társadalmi munfea megjelelő értékelését, nyilvántartását és nem részesítik az élenjárókat megjelelő dicséretben. Vecsésen például a sportpálya lelátók, valamint az igazgatói szolgálati lakás építésénél a község lakossága körülbelül 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Ezt azonban csali a megyei vizsgálat állapította meg, mert a községi tanács semmiféle kimutatást nem vezetett és nem is népszerűsítette az élenjárókat. Pedig a járás nem egy községében, így például Mén- dán, Ecseren, Monoron a tanácsok ilyen irányú tevékenysége Új iskola épül Budakeszin Teljesen modern új iskolát kap Budakeszi. Nyolc tantermen kívül kényelmes, teljesen komfortos igazgatói lakás, úttörőszoba, napközi otthon és tornaterem is lesz benne Kibernetika a magkutatásokban A dubnai nemzetközi tudományos központban automatikus berendezéseket készítettek különböző magkutatások elemzésére. A szinkrofazotronnal és a többi bonyolult berendezéssel végzett kísérletek folyamán tízezer számra készülnek a fényképfelvételek, amelyeket gondosan, milliméterről milliméterre tanulmányozni és mérni kell. Sok ország fizikusaiban felmerült a kérdés: nem lehetne-e ezt a munkát automatizálni? Ma már az automaták el is készültek Dubnában. A gépek gyorsan „átnézik” a fényképeket, elvégzik a méréseket, a logikai elemzéseket és az eredményeket lyukkártyákon kiadják. Ezeket a kártyákat gyorsan működő elektronikus matematikai gépek dolgozzák fel. Az új módszer lényegesen meggyorsítja a magfizikai kutatásokat. jó és ez megmutatkozik az i eredményekben is. Hegyesnek bizonyult az is, hogy a járási tanácsok a legjobban dolgozó tanácstagokat és választókat dicséretben részesítik. Kcmo.y lehetőségek rejlenek a helyi anyag felhasználásában is, általában a helyi erőforrások hasznosításában. Évről évre nagyobb az a számadat, amely a fokozott helyi anyag felhasználást bizonyítja. 1957-ben majdnem egymillió forint, 1958-ban egymillió- négyszázezer forint, 1959-ben egymillió-hatszázöivenkilenc- ezer forint értékű helyi anyagot használtak fel tanácsaink. A közságfejlesztés érdekében végzett tömegmozgósító munka újabb vonása — a versenymozgalom — ig sok jelentős eredményt hozott. A községek között folyó verseny, amely Ócsa község tanácsának felhívása alapján Indult, nagy visszhangra talált a megyében és a legtöbb járás valamenyl községe csatlakozott hozzá, kivéve a szobi járást, ahol egyetlen község sem tette magévá a versenyfelhívást. A verseny volt az elősegítő je annak, hogy az év első felében a tervteljesítéssel elmaradt községek, járások a második félévben javítani tudtak eredményeiken, így például a váci járás június 30-ig csak 25,4 százalékra teljesítette a tervét, a verseny hatásaként azonban november hó 15-ig már 80 százalék volt az évi tervteljesítése. A f ntl hibákon tudnak segíteni a helyiek, de van egy sor olyan kérdés, amelyek megoldása már nem rajtuk múlik. így elsősorban a tervdokumentációk megrendelése és elkészítése. A tervezés — az ez évi tapasztalatok is bizonyítják — nehézkes, hosz- szú hónapok telnek el, míg a megrendelő község a tervezőintézetektől a korántsem teljes terveket megkapja. Sok nehézséget okoz az is, hogy az állami vállalatokkal és a ktsz-ekkel történő kivitelezésnél az építő- vállalatok igen sok esetben nem tartják be a szerződésben előírt határidőket, vagy ha be is tartják azokat, . a munkát nem megfelelő minőségben végzik el. így például a monori községi mozi kivitelezése egyhónapos késéssel fejeződött be. Nagytarcsa jelentős társadalmi munka segítségével új iskolát épített házikezelésben. Az asztalos- munkákat, ajtókat, ablakokat a Solymári Fatömegcikkipari Vállalatnál rendelték meg. A vállalat a sürgetések ellenére hónapokon keresztül húzta-halasztotta a leszállítást és így az iskola befejezése — kizárólag fenti késedelem miatt — fél évvel eltolódott. Tök község tanácsa járdaépítésre kötött szerződést a Budai Járási Épületkárban tartó Vállalattal. A vállalat késedelmesen és kritikán aluli minőségben végezte el a munkát. Arra van szükség, hogy a megyei tanács illetékesei, illetve a vállalatok közvetlen felügyeleti szervei lépjenek fel az ilyen munkát végző vállalatokkal, illetve dolgozókkal szemben. Nem szabad hagyni, hogy felelőtlen emberek selejtes munkával súlyos tíz- és százezreket vegyenek el a községfej iesztés összegéből, s a nagy összegek mögött ne volóségos, minőségi munka húzódjék meg. Az év: feladatok megvalósításában sok gondot okozott a házikezelésű munkák kivitelezése. Megyénk tanácsai a községfejlesztési tervek 50 százalékát valósítják meg házikezelésben. A házikezelés nagyobb lehetőséget nyújt társadalmi munka igénybevételére és ugyanakkor olcsóbbá is teszi az építkezést. A házikezelés azonban minden előnye ellenére igen sok problémát is okoz. Elsősorban a bérezés az, amely tanácsonként változik és nincs kialakult álláspont ezzel kapcsolatban. Ugyanígy gondot okoz a házilagos úton történő építkezés adminisztrációja, ellenőrzése. Arra van szükség, hogy a menyei tanács már a jövő esztendőre dolgozza kis a házikezelési munkák ügyrendjét, mert csakis ez teheti egységessé és egyben igazán eredményessé a különböző fokú tanácsok ilyen irányú tevékenységét. Az idei eredmények azt bizonyítják, hogy a községfejlesztésre fordított energia politikai hatásában és anyagiakban jelentkező eredményeiben többszörösen visszatérül. Az állami vezetés jelentősen könnyítette a tanácsok helyzetét, amikor nagyobb önállóságot biztosított ilyen területen, emelte a községfejlesztéssel foglalkozó szakapparátus létszámát stb. Most már arra van szükség, hogy az alsóbb szervek, járási, községi tanácsok, a kivitelező vállalatok fordítsanak nagyobb gondot ezekre a kérdésekre és a számadatok mögött fedezzék fel a falu életének, változásának fontosságát, jelentőségét. Az ez évi eredmények biztos alapot képeznek a lövő évi még sikeresebb munkához. Mészáros Ottó Marxizmus és antimarxizmus az osztrák szociáldemokrata párt kongresszusán hogy az osztrák szociáldemokrata párt funkcionáriusai és tagjai, akik számára Marx még mindig legalábbis munkásmozgalmi hagyományt jelent, úgy érzik, hogy a kispolgári opportunisták háttérbe szorítják őket. Nemcsak munkásbizalmiak fejezték ki nyugtalanságukat emiatt. Még a szociáldemokrata államtitkár, Weikhart is azzal a követeléssel lépett fel a vitában, hogy a párt legalább annyi megértést tanúsítson az ateisták iránt, mint amennyit a katolicizmus iránt óhajt tanúsítani. S az egyik szakszervezeti vezető, Hindels azzal kapcsolatban, hogy a pártvezetőség támogatásával egy úgynevezett „katolikus szocialista munkaközösség” működik, kifejtette, hovatovább szükségessé válik, hogy munkaközösséget alapítsanak a szocialista szocialisták számára. Különösen a katolikus egyházhoz való viszony, amelyet a vitában ismételten úgy jellemeztek, mint „opportunista térdreborulást”, adott okot heves összecsapásokra. Hogy a tulajdonképpeni okok azonban mélyebben rejlenek, azt az egyik kongresszusi küldött ezzel a megjegyzéssel jelezte: semmiképpen sem szabad a pártot az ideológiától megfosztani. Egy másik pedig kijelentette: itt nyilvánvalóan a szocialista alapelvek feladásáról van szó. Az adott helyzetben nem csoda, hogy a kongresszus az élénk kritikák ellenére sem volt képes ezen az alapvető jelentőségű területen semmiféle lényeges eredményt elérni, és ami a legfontosabb pontokat illeti, minden maradt a régiben. Egy reformista párt politikája semmiképpen sem fér meg a szocialista alapelvekkel. Az a körülmény azonban, hogy ezúttal sok kongresszusi küldött síkraszállt a szocialista eszmék védelmében, ezt a kongresszust mindenképpen érdekesebbé teszi a megelőzőnél. További érdekes mozzanatot hozott a kongresszuson a párt elnökének, dr. Pittermannak a fejtegetése. A legutóbbi időszak nemzetközi eseményei kétségkívül gyakoroltak némi hatást dr. Pittermannra, aki ugyan a szocialista országok szocializmusát a maga sajátos terminológiájával még mindig „államkapitalizmusnak” nevezte, mindazonáltal azt is hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió, a szovjet gazdasági és társadalmi rendszer tíz év leforgása alatt olyan gazdasági fejlődést volt képes elérni, amelyhez a nagytőkés ipari államoknak egy évszázadra volt szükségük. Kijelentette továbbá, hogy a Szovjetunió feltétlenül képes „fölényét a magánkapitalista rendszer túlszárnyalására is felhasználni, anélkül, hogy ezzel kapcsolatban háborúra volna szüksége”. Rendkívül érdekes volt dr. Pittermannak az úgynevezett nyugat-európai gazdasági integrációval kapcsolatos állás- foglalása is. Ezzel kapcsolatban Pittermann kijelentette, hogy itt tulajdonképpen a konzervatív erők kísérletéről van szó. Ezek az erők egy szuperkartell létrehozásával, a különböző konszernek összeolvasztásával és „nemzetek feletti piacszervezetek” kialakításával akarják folytatni a dolgozó emberek kizsákmányolását, továbbá ugyanezekkel az eszközökkel arra törekszenek, hogy tevékenységükét messzemenően kivonják a parlamentek ellenőrzése alól. Ebben az összefüggésben Pittermann szólott az osztrák nem demokratikus, konzervatív erők olyan terveiről, hogy az osztrák gazdaság lét- fontosságú alkotórészeit borravalónak beillő árért akarják kiszolgáltatni külföldi tőkés csoportoknak. Határozottan visszautasította Ausztria bármiféle csatlakozását az úgynevezett európai gazdasági közösséghez, mert ez az osztrák gazdasági önállóság feladását jelentené, és veszélyeztetné az ország semlegességét. Nyomatékosan hangsúlyozta azt is, hogy a csatlakozás az úgynevezett Európai Gazdasági Közösséghez (amelyet nyugatnémet konszernek vezetnek) megismétlése volna a rossz - emlékű „Anschluss”- nak — azzal a különbséggel, hogy Ausztria ezúttal nem egy államhoz, hanem egy államcsoporthoz csatlakoznék. Ha mindezeken kívül figyelembe vesszük, hogy a szocialista kongresszussal egyidőben az újfasiszta osztrák „szabadságpárt” salzburgi kongresszusán olyan programot dolgoztak ki, amelyben egyebek közt arról van szó, hogy „biztosítani kell Ausztria németségének fenntartását” továbbá, hogy ugyanennek a járatnak a vezető testületéi nemrégiben a Semmeringen megtartott konferenciájukon kimondták a polgári politika fokozott jobb- ratoJásának szükségességét — mindezt mérlegelve, csak fokozottan szembetűnik a szociáldemokrata pártkongresszus említett megnyilatkozásainak a jelentősége. Végső soron persze a kongresszus kül- és belpolitikai jelentőségét nem a viták és a szónoklatok, hanem az azokat követő politikai tettek határozzák majd meg. Otto M. Horn (Bécsi tudósítónktól.) A nemrégiben lezajlott osztrák szociáldemokrata pártkongresszus sokkal érdekesebb volt, mint az osztrák szociáldemokrata párt ezt megelőző, soron kívül összehívott kongresszusa. Annak idején, a rendkívüli kongresz- szuson, a pártvezetőség keresztülhajszolta az új elvi program elfogadását. Ez a ke- resztül-kasul reformista program nyíltan szakított a marxista ideológiával. A mostani ; kongresszuson, a kongresszus i vitájában — nemegyszer éles i összecsapások formájában — : megmutatkozott, hogy a szociáldemokrata párt- I tagság széles körei elkese; redett kritikával fogadják azt a pártvonalat és politi- ] kai gyakorlatot, amely az ! említett reformista programban gyökerezik, í Az annak idején elfogadott ! program valami joviálisán jó- \ indulatú kispolgári békülé- ; kenységet nyilatkoztat ki min- ! denféle elképzelhető ideológiai í irányzat iránt, még azt is meg- ! engedi, hogy a maga módján Marxot is „elfogadhatónak” nyilvánítsa — anélkül persze, ,f, hogy levonja a megfelelő kö- '> vetkeztetéseket. Most kitűnt,