Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-05 / 286. szám
rts* MESVE* WCirtap 1959. DECEMBER 5. SZOMBAT Jelentősen javult a dabasi járás közlekedése Újlengyel, Újhartyán, Kakucs új autóbuszjáratot kapóit (Tudósítónktól.) Az egész járás mindennapi életét érintő kérdésről hívott össze értekezletet a Dabasi Járási Tanács végrehajtó bizottsága. Az értekezleten a végrehajtó bizottság tagjain kívül részt vett Bos- Jcó Imre, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának előadója, Kilián Ferenc, a 16. számú AICÖV munkatársa és Fejér Béla, az Országos Autóbuszmenetrend szerkesztőségének tagja. A beszámoló megállapította, hogy a járás közlekedése az elmúlt két esztendőben jelentősen javult és ez elsősorban a vasúti közlekedésre mondható el. Munkanapokon kilenc szerelvény közlekedik Budapestre, illetve Budapestről és ez megfelelően biztosítja a járás területéről mintegy tízezer bejáró munkás be- és kiszállítását. Az utóbbi időben a késések minimálisra csökkentek és jelentős javulás észlelhető a kocsiparkban is; a személy- szállításra átalakított vagonokat teljesen kivonták a forgalomból. Egyetlen olyan panasz merült fel, amely jogos, még pedig az, hogy a dabasi helyi járat szerelvénye indokolatlan háromnegyedórás várakozás után indul csak vissza a fővárosba és ez az utasok többségének nem megfelelő. A járás vezetői felkérik a MÁV Vezérigazgatóságot, hogy az értekezleten elhangzottak alapján vizsgálják meg egyrészt a kalauzok liberális magatartását a szlutyázó asszonyokkal szemben, másrészt a dabasi helyi járat visszaindulá- sának idejét és azt, hogy szükség van-e valamennyi szerelvénynek Ócsán a menetrend szerint megszabott tíz-tizenöt perces várakozásra. Ugyanakkor felkérik a MÁV Vezérigazgatóságot arra is, hogy a közlekedés bizi tonságának további növelése I értekezlet résztvevői abban érdekében az Ócsa és Öcsai-szölő közötti országút és vasútvonal kereszteződésénél, valamint az inárcsi szőlők és az Inárcs közötti kereszteződésnél létesítsenek sorompót. Az értekezlet megelégedéssel nyugtázta, hogy az elmúlt esztendőben javult a járás autóbuszközlekedése is. Gyál község a fővárosi autóbuszüzem segítségével rendszeres kékbusz-járatot kapott és ez a község közlekedési problémáit megoldotta. Ugyanez a helyzet Alsóné- mediben is, ahol a MÁ- VAUT helyi járatai megoldották a gondok nagy részét. Komoly mértékben tehermentesíti a vasúti közlekedést és a járás több községét, amelyek a vasúttól távol esnek, bekapcsolja a közlekedési vonalakba a Budapest—La- dánybene—Kerekegyháza járat. Itt a járási tanács véleménye szerint arra lenne szükség, hogy a reggeli és esti órákban egy-egy járatot indítsanak Budapestről kifelé, illetve a fővárosba. Az elmúlt hónapokban Újlengyel, Újhartyán és Kakucs új autóbuszjárathoz jutott és ez biztosítja, hogy mindhárom helyen a vonatokhoz autóbusz szállítja az utazni szándékozókat. Távolabbi tervként az értekezlet résztvevői felvetették, hogy szükség lenne egy Bugyi—Dabas ingajáratra, mert a járási szakorvosi rendelőintézet megnyitása jelentősen megnöveli az utasforgalmat. A járás területén négy községben, Dabason, Öcsán, Örkényben és Bugyin van autótaxi kirendeltség. Január 1- ével a taxikat órákkal látják el és így megs?űnjk az a visszás helyzet, hogy az utas átalányt kénytelen fizetni. Legközelebbi teendőként az állapodtak meg, hogy mérlegelni kell Bugyi, Puszta- vacs . és Tatárszentgyörgy összeköttetésének biztosítását a járási székhellyel, valamint Gyón, Dabas, Sári községeken keresztül egy helyi járat megindítását. Az értekezleten elhangzottak alapján a járási tanács most illetékes szervekhez fordul, hogy a felmerült javaslatokat a lehetőségekhez képest mielőbb megvalósíthassák. A törökbálinti Varázshegyen Látogatás a tüdőkórház gyógyuló betegeinél Nem új, váratlanul felbukkant hegyről akarok írni, ez a Varázshegy nem is szerepel a térképen. Illetve rajta van, de a törökbálinti tüdőkórház nevet viseli. De míg a festői fekvésű. 18 holdas parkban. vagy a csendes folyosón lépegettem, egyre csak Thomas Mann világhírű könyvére, a Varázshegyre gondoltam. Minden szembejövőben Hans Castorpot, vagy Madame Chauchatot kerestem. Egy tüdőbetegszanatórium más világ, más törvények igazgatják. Az élet egyetlen kérdés körül csoportosul: a gyógyulás JOGI TANÁCSOK Vontatóvezetést tanulnak az apnnmusnk Az Állami Gazdaságok Fő- igazgatósága elrendelte, hogy a gazdaságokban minden olyan traktoros, aki gumikerekes gépen ül, szerezze meg a vontatóvezetői jogosítványt. A gumikerekes traktorokkal ugyanis országúton is közlekednek 40—50 kilométeres sebességgel és a KRESZ szabályaiban tájékozatlan traktorosok balesetet okozhatnak. , A tervek szerint még ezen a télen 2000, jövőre pedig újabb 2000 állami gazdasági traktoros szerzi meg a vontatóvezetői jogosítványt. A rendelke- zást nemcsak közvetlenül érintett traktorosok fogadták nagy örömmel, hanem a más területen dolgozók is. Több állami gazdasági igazgató, nagyon sok főagronómus és beosztott mezőgazdász, ezenkívül foga- tosok és állattenyésztők is kérték, hogy elvégezhessék a vontatóvezetői tarColyamot. A főigazgatóság ezenkívül gépkocsivezetői tanfolyamokat is indít, mivel a közel jövőben 200 új teherautót kapnak a gazdaságok. Bicskey Nándorné Pilisen azt szeretné tudni, mi az eljárási mód végrendelkezés esetén, ha azt akarja, hogy halála után a közös szerzeményű vagyon ráeső részét ne férje rokonai örököljék? A fennálló jogszabályok szerint halál esetére szóló egyoldalú nyilatkozattal, azaz végrendelettel minden vég- intézkedési képességgel felruházott személy rendezheti vagyonjogi viszonyait. A végintézkedés vonatkozhat a hagyaték egészére, vagy annak egy részére. Levélírónk tehát végrende- letileg vagyoni viszonyait belátása szerint rendezheti. Azt megakadályozni, hogy vagyonával az őt túlélő férj halála után férjének unokaöccse ne részesedjen, a következőképpen tudja: 1. Örökösül végrendeletében férjét jelöli meg és arra az esetre, ha férje elhalálozik, utóörökösüi nevezi ki azt, akit férje után legjobban kedvel. 2. örökösül külföldön élő testvérét is megnevezheti, ennek jogi akadálya annál is inkább nincs, mert testvére Csehszlovákiában lakik. Tóth Elek Halásztelek, Iskola u. 2. Azt a kérdést tette fel, belterületen építhet-e szomszédja tömör betonkerítést, ami a növényzettől a napfényt délelőtt elveszi? Beltelki ingatlanok elkerítése a telektulajdonosoknak nemcsak joga, de kötelessége is. így tehát a szomszéd azt meg nem akadályozhatja. A kerítés megépítésénél az elkeríttető köteles a csur- gásra (jogszabályaink szerint 60 cm) és a kerítés magasságára nézve a szabályokat betartani. Ha a kerítés építésénél a szomszéd rosszhiszeműen, jogával visszaélve jár el (azt a megengedettnél sokkal magasabbra építi s ezzel azt akarja elérni, hogy szomszédja telke, annak veteményese ne kapjon kellő napfényt), úgy ellene perrel is fel lehet lépni, mivel a törvény a joggal való visszaélést tiltja. Megyes Lászlónak üzenjük Farmosra: A 42/1951/00.11) MT. számú rendelet értelmében a belterületi ingatlan tényleges birtokosának mezőőri járulékot fizetni 1951. évi január hó 1. napjától nem kell. Ha a tanács ennek ellenére, mezőőri járulékot vet ki belterületi bekerített telke után. törvényt sért s a határozatot . fellebbezéssel meg kell támadni. özv. Lehottyán Gyuláné szeretné tudni, kaphat-e férje után özvegyi nyugdíjat azon az alapon, hogy az elhúnyt három évig tagja volt a tsz-nek s alapító tagnak számított? Az 1957. évi 65. sz. tvr. szerint öregségi nyugdíjra az a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag jogosult, aki az öregségi korhatárt elérte és legalább húsz nyugdíjévé van. Az öregségi korhatár férfiaknál a betöltött hatvanötödik, nőknél a betöltött hatvanadik életév. Kivételesen öregségi nyugdíjat lehet megállapítani a termelőszövetkezet öregségi korhatárt elért olyan tagjának, aki tagként az 1953. évi január hó 1. napja előtt lépett be a termelőszövetkezetbe és az 1957. évi december hó 31. napjáig. tehát ö"t éven át mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag volt. így tehát olvasónk nyugdíjra nem jogosult. Részére özvegyi nyugdíjat sem lehet megállapítani, mert (érje még kivételes rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévét sem szerezte meg, amely a nyugdíj folyósításának minimális követelménye. F. Tóth Józsefnek üzenjük Kósdra: Hadirokkant kérelmének elbírálása a községi tanácsra, illetőleg felsőbb szervére, a járási tanácsra tartozik. A tanácsnak nem kell az iratokat sehová sem küldenie, hanem el kell döntenie, hogy a fennálló rendelkezések értelmében olvasónk jo’os-e a hadirokkant nyugdíjra, vagy sem? köré. Ehhez pedig minden feltétel adva van: friss levegő, kitűnő ellátás, pihenés, kitűnő orvosi gárda és ápoló- személyzet. — Mi nem hetekben mérjük az időt. A gyógyulás hosszú folyamat s azalatt a fél-egy év alatt, amit a beteg itt tölt, csak elindítják ezen az úton — mondja dr. Bánáti József igazgató-főorvos. így aztán nem csoda, ha teljesen megismerjük egymást. Nagy szükség van erre, hisz a beteg pszichikai állapota befolyásolja a gyógyulást. Ismernünk kell életét, örömeit, gondjait egyaránt. — Mi a legnagyobb probléma ezen a téren? — Kettős. Az egyik a türelmetlenség, ami a beteg és főleg a hozzátartozók részéről megnyilvánul. Ez érthető, mert legtöbbjüket család várja otthon. A másik pedig az — folytatja —, hogy betegeink úgy érzik, lemondott róluk a külvilág. Milyen *jó lenne, ha néha-néha megemlékeznének róluk egy ötperces látogatás, egy-egy levelezőlap formájában a volt munkatársak, ismerősök is. A törökbálinti kórház 1957- ig a honvédség tulajdonában volt, akkor adták át megyénknek. A teljes orvosi és ápológárda helyén maradt, a 140 dolgozó ma már ösz- szeszokott törzsgárdává ko- vácsolódott. Az eredmények másik titka az az együttműködés, amely évek során a kórház vezetősége, a párt- szervezet és a szakszervizét között kialakult. A kórház laboratóriumában — példaképpen a többi intézmény előtt — kifogástalanul végzik nemcsak a sokrétű kórházi vizsgálatot, de itt dolgozzák fel valamennyi, a 14 járás által beküldött anyagot is. Érdeklődtem az ott dolgozóktól. nem félnek a fertőzéstől? — A veszély nálunk mindenütt teljesen egyforma. Mind a laboratóriumban, mind az osztályokon minden óvintézkedést megteszünk. Szerencsére ritkán fordul elő, hogy fertőzést kapjunk. Egészségi állapotunkat állandóan ellenőrizzük. Fontos a jó táplálkozás. Ezért is kapunk harminc százalék veszélyességi pótlékot. Ez nem koszorúpénz, hanem hozzásegít ahhoz, hogy sokat és jót együnk, minél több szalonnát és tejet. Míg az 1670-ben épült ház boltíves, folyosóit jártuk, s megcsodáltuk a hangulatos. új társalgót. vége a délelőtti fekvőkúrának. Megélénkülnek a termek, különösen a könyvtár. Nagy keletje van a könyvnek, hoz- zák-viszik, a pihenést, szórakozást nyújtó köteteket. ötödik hónapja van itt Kajó Ferenc dömsödi tanító. Egy községi tüdőszűrés alkalmával vették észre, hogy beteg. Most itt várja a biztos gyógyulást. Egy-kettőre előkerül kisfia, kislánya képe, akikhez havonta egyszer haza is mehet. Varsányi Antal zebegényi. Mindössze 16 éves, de húsznak is nézné az ember, olyan jó erőben van. — Mivel telik el a nap? — Nem unatkozunk. Alaposan be kell osztani az időt, hogy mindenre teljen. Kézimunkázunk, olvasunk, sakkozunk, ultizunk. Jut idő a sétára, beszélgetésre is bőven. Szakelőadásokat hallunk, mozi- és színházi előadás van hetente és rendszeresen kapunk kül- és belpolitikai tájékoztatást is. A délutáni csendóra Vk\V\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\Vv\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\^^ Botanikai kutatóúton Albániában A z albán botanikus kutatókkal kiépített baráti kapcsolat révén ez év május- .júniusában hathetes kutatóútra Albániába utaztunk. Célunk az volt, hogy magyarországi kutatásaink összehasonlítására Albánia ligeterdeinek társulási, termőhelyi viszonyait tanulmányozzuk. Utunkon a gazdag bo_ tanikai tapasztalatok mellett tanulságos benyomásokat szereztünk az albán nép hazájáról, életéről. Albánia a legkisebb népi demokratikus ország, kereken 29 ezer négyzetkilométernyi területű. A Balkán-félsziget délnyugati részén helyezkedik el, ahol az Adriai-tenger fokozatosan elkeskenyedve az Otrantó- szoroson keresztül a Jóni-ten- gerrel érintkezik. Albánia északon és keleten Jugoszláviával, délen pedig Görögországgal ha- Nyugati határszegélyét Adriai-tenger vonja g. Lkijf Albánia alföldi részei- ; háborítatlan szépségű tá- ; akarják tanulmányozni, bi- ly már a 24. órában érkez- c oda. Az ország kulturális lődése az elmúlt évek során an rohamos gyorsasággal halad, hogy különösen az alföldi részeken egész kis foltokra szorította vissza a természetes növény- és állatvilágot. Az egykor hatalmas, kiterjedt mocsárvilágból már csak kis foltok maradtak meg hírmondónak. Ezekkel együtt eltűnt az albán alföldön „népbetegség” számba menő malária is. A lecsapoló táj rendező munkából magyar kultúrmérnökök is derekasan kivették a részüket. A térképen feltüntetett ártéri erdőket, mocsárvilágot, hiába kerestük, mert azokat egész keskeny sávba szorította vissza a mind intenzívebben kifejlődő mezőgazda- sági kultúra. Ma már csak a folyók torkolati szakaszán maradtak fenn kiterjedtebb foltokban az egykor oly festői őserdőszerű ártéri erdők. Ezek egy része, például Rushkull környéke, mint fácán-rezervá- ció is nyert védelmet. Különösen festőiek a Drin és Buna ártéri erdei, ahol helyenként a keskenylevelű kőrisligetek az évi 8—10 hónapos elárasztást is kitűnően tűrik. Az orsz' I déli részein a Vlora, Saranda és Butrinó környéki alföldi elegyes ligeterdők magasabb térszínén már a babérfa is előfordul, sőt, helyenként tömeges. Különösen festőiek a hegyek lábánál és a völgyek folyóinak mentén kialakult platánligetek, amelyeknek legszebb maradványfoltjait Elbasszán környékén, valamint a Drino és az Ishmi árterében tanulmányozhattuk. Az albán alföldnek táj- képileg legszebb erdei az ale- po fenyvesek. A Pinus pinea és a P. halapensis fenyők szét- terpedt koronájukkal a mediterrán táj jellegzetes arculatához tartoznak. A dünéken és azok horpaszaiban festői foltokat alkotnak. Csodálatosan megragadó képet nyújtanak az albán alföld erdei vegetációnak ezek a maradványfoltjai, amelyek megmentése a botanikatudomány és erdészeti kutatás számára már az albán természetvédelem feladata lesz. K utatóutunk számos gazdög élményéről köteteket lehetne írni. Ez a néhány mondatban csak az albán alföld most már eltűnő félben levő növényzetének érdekességeire mutattam rá. Dr. Kárpáti Istvánná, a TIT Pest megyei szervezetének tagja alatt a nőket látogatjuk meg. Nyitott ablakok mellett csendesen fekszenek a szobában, ahová benyitok. A lakók közül ki olvas, ki kézimunkázik, s van, aki elmereng. Kifelé néz az ablakon., Feltűnik, hogy valamennyien csinosak, kezük, hajuk ápolt. Megkérdem a szorgalmasan horgoló, csinos fiatalasz- szonyt, Kovács Józsefnél, mit készít? — Asztalterítőt. Mire hazamegyek, egész garnitúrát viszek magammal. Tetszik majd a két lányomnak, ötödik hónapja vagyok távol tőlük, dehát türelemmel kell lennem, ha gyógyultan akarok visszamenni közéjük. Csikós Éva a Diósdi Csapágygyárban dolgozik, mérőtechnikus. Tőle tudom meg, hogy fodrász, kozmetikus van a kórházban. A szobák „profilírozva” vannak. Igyekeznek a betegeket úgy csoportosítani, hogy a betegség azonos fokán levők kerüljenek össze. Sajnos, nem minden szobában fogad derűs kép. Egyágyas szobában öreg ember fekszik, már csak oxigéntömlővel lélegzik. Nem sok ideje van hátra. Az osztályorvos elmondja, iszákos volt, ‘'ff nem sokat törődött az egész- smsftm f á ségével, míg lehetett volna. Utunkon elkísért a kórház szociális nővére is, akinek feladata segédkezet nyújtani a betegek személyes gondjainak elintézéséhez. — Mi a leggyakoribb gond? — Elsősorban az életbe visszatérő betegnek — ha szükséges — megfelelő köny- nyebb munkát biztosítani. De gyakori a gyermekelhelyezés is. Nyugdíj-, táppénz- és segélykérelmek is vannak szép számmal. Bejártam a hatalmas épületet, láttam a mozitermet, az épülő új nővérszállást, a £ modern fürdőket. | — A kerítésen belül nincs í is semmi baj, ellátásunk, | költségkeretünk megfelelő, | De nézze meg az utat élőt- tünk — mutat ki az igazga- j tó-főorvos. — Ha egy jármű ^ végigmegy rajta, porfelhő ^ zúdul be a parkba és borít ^ el mindent. Szinte elképzel- ^ hetetlen ez pontosan egy ^ tüdőkórház előtt. És hiába ^ minden, a rengeteg kérelem, A Diviaka környéki tengerparti fenyves tisztása (Foto; dr. Kárpáti I.) felszólalás. ígéretet .egyre- másra kapunk, de a poros, egészségtelen út marad. Komáromi Magda
