Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

1959. DECEMBER 3. CSÜTÖRTÖK "^v^Cfrtoo 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának szerda délelőtti tanácskozása Mintegy másfélszáz ünnepi ruhába öltözött kiszista és úttörő köszöntötte a kongresszus szerdai ülését ERIEDL FURNBERG ELVTARS, az Osztrák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára Országunk semleges, de állandóan védekeznie kell a nyugat-németországi hidegháborús erőkkel szemben (Folytatás a 2. oldalról.) mintegy 800 dolgozó paraszt választotta a közös gazdálko­dás útját. Felszólalásában Elismeréssel szólt a ma­gyar dolgozók sikereiről, majd bejelentette, hogy Csehszlovákiában lénye­gében lerakták a szocia­lizmus alapjait és a párt XI. kongresszusa merész célt tűzött a csehszlovák nép elé — történelmileg legrövidebb időn belül befejezni a szocializmus építését. kérte, hogy a felsőbb párt­szervek által hozott határoza­tok ellenőrzésével tevékenyen segítsék elő a falvakban azok végrehajtását. A csehszlovák dolgozók nagyrabecsülik azt a sokol­dalú testvéri együttműködést és kölcsönös segítséget, amely országaink között virágzik. Szoros együttműködés létezik országaink között a nyers­anyagcsere és a kultúra terü­letén. Karol Bacilek beszédének befejező részében foglalko­zott N. Sz. Hruscsov ameri­kai útjának és a Szovjetunió leszerelési javaslatainak je­lentőségével, majd leszögezte, hogy az MSZMP VII. kong­resszusának tanácskozása óriási jelentőségű lesz a ma­gyar nép további tevékeny­Friedl Fürnberg elvtárs az osztrák kommunisták és ha- ladósziellemű emberek üdvöz­letét és jókívánságait tol­mácsolta, majd beszélt az osztrák és a magyar dolgozó nép közötti szoros kapcso­latról, amely — mint mon­dotta — a jó és a rossz na­pokban is változatlanul fenn­maradt 1956-ban mélyen meg vol­tunk győződve arról, hogy a magyar kommunisták, a ma­gyar munkásosztály megta­lálja a helyes utat a múlt hi­báinak kiküszöbölésére. Az Osztrák Szociáldemok­rata Párt vezetősége, vala­mint az Osztrák Köztársa­ság bizonyos vezető körei szembe helyezkednek az or­szágaink közötti baráti-szom­szédi viszony kialakításával. Az ausztriai helyzetről szól­va kijelentette: — Nálunk ma konjunktúra van és a ka­pitalizmus a dolgozók rová­sára csillog-villog. Országunk semleges, de állandóan védekeznie kell a nyugat-németországi hidegháborús erőkkel szemben, amelyek hazán­kat először gazdasági­lag, majd politikailag is el akarják nyelni. sége szempontjából és hozzá­járul majd a szocializmus győzelméért folytatott harc még szélesebbkörú fellendíté­séhez. Ausztria a „Kis szabadkeres­kedelmi övezet" tagja lett, holott jobb lett volna, ha megőrizte volna gazdasági függetlenségét. Ezzel bevon­nak bennünket a kapitalista hatalmak gazdasági háborúi­ba, ami csak károkat okoz­hat nekünk. Ugyanakkor máginkább növekednek az akadályok a szocialista or­szágokkal folytatott kereske­delem útjában, holott ép­pen a gyorsan fellendülő, szilárd gazdasági rendszer­rel lenne igen fontos és hasz­nos kereskedelmet folytatni. Pártunkat az elmúlt két­három esztendőben súlyos csapások érték. De hazánk nagyüzemeiben, az üzemi vá­lasztásokon ismét szép si­kereket értünk el és teljes bizalommal tekintünk a jövő elé. Minden erőnkkel harco­lunk a békéért, a nemzetközi leszerelésért; küzdünk a re­akció ellen, a demokráciáért és a dolgozó emberek jogai­nak kiszélesítéséért. Eljön a nap, amikor az országaink közötti határ már nem lesz a kapitalizmus és a szocializ­mus határa. (A szerdai nap felszólalásai­nak további ismertetésére holnapi számunkban vissza­térünk.) lete alá helyezte. Hajdúnáná- ' son például hat hónapot ké­sett a 24 lakásos bérház terv­dokumentációja és emiatt az 1959-re tervezett 1 200 000 fo­rintos beruházásból mindössze 300 ezer forintot tudnak telje­síteni. Hasonló a helyzet sok más építkezésnél is. Ennek el­sősorban a tervezések túlcent- ralizálása az oka. Ezután a drága tervezésről beszélt. A többi között kifej­tette: tapasztalataink szerint — és ez is a tervezés egyik hibája — a vasbeton-munkáknál nem használják eléggé az előregyártott elemeket, s főleg az egyedileg helyszínen elkészített vasbeton-szerkeze­Hidasi István elvtárs jelen­tette a pártkongresszusnak, hogy a Középdunántúli Szén- bányászati Tröszt vállalásához híven elérte az 1960-ra terve­zett színvonalat az összüzemi teljesítményben, az önköltség­ben és a legfontosabb fajlagos anyagfelhasználási mutatók­ban. A verseny keretében ed­dig 77 ezer tonna barnaszenet termeltek terven felül, 26 millió forint értékben. A kőolajipar egyenletes fej­lődésében része van a Szovjet­uniótól kapott modern beren­dezéseknek, a KGST-ben ki­alakult együttműködésnek és az olajipar fejlesztéséről szóló két évvel ezelőtti párthatáro­zatnak. A magyar olajbányá­szat a kongresszus tiszteletére három százalékkal több ola­jat ad az országnak és. terme­lési költségét több mint két százalékkal csökkentette. Mindezek alapján reálisnak mondható a második ötéves terv olaj termelési előirányza­ta. — Központi Bizottságunk ma kialakult munkamódszeré­nek példáján sokkal jobban támaszkodunk a párttagság, a pártonkívüliek véleményére, a tömegek tapasztalataira, ösz­tönözzük az emberek kezde­ményezését, jobban bekapcsol­juk a munkába a társadalmi aktívákat. Egyre határozottab­ban igyekszünk kialakítani azt a vezetési gyakorlatot, amely bizalmat előlegez és elvi se­gítséget nyújt. E tekintetben azért még nem minden hibátlan. Pártmun­kánkban, elsősorban falusi pártszervezeteinknél, ma is elő­fordul, hogy a járási pártbi­zottságok munkatársai vagy aktívái egyszerűbbnek látják elvégezni a helyi feladatot, mint a helyi pártszervezetet tét tervezik és alkalmazzák szívesebben. Ez meglassítja az építkezést, másrészt, mivel a helyszínen zsaluzzák, a zsalu­deszkák — amelyeket gyakran importból szereznek be —, rövid használat után tönkre­mennek. Nyilvánvaló, hogy sokkal határozottabban kell intézkedni a tervezés vonalán. Ne tervezzenek monolit vas­szerkezetet, hanem előregyár­tott elemeket. Tatár Kiss Lajos befejezésül hangsúlyozta: a tervezés díja­zásának rendszerét is úgy kel­lene összeállítani, hogy az ösz­tönözzön a határidők betartá­sára. a minőségi munkára és a gazdaságosság elvének érvé­nyesítésére. Végül elmondta, hogy a du- dari bányák szocialista mun­kabrigád címért küzdő csapa­tai a minap tanácskoztak, s azzal a felhívással fordultak a tröszt üzemeihez, hogy a kongresszusi munkaverseny ne fejeződjék be: köszöntsük új munkasikerekkel hazánk I felszabadulásának 15. évfordu- i lóját, 1960. április 4-ét. önálló munkára nevelni, s köz­ben tanácsokkal, bírálattal se­gíteni. Még ma is előfordul, hogy egy-egy kérdésben a me­gyei pártbizottság intézkedé­seivel átnyúl a közvetlen irá­nyításra illetékes járási, váro­si pártszervezetek feje felett. Ezzel nem segítjük, hanem za­varjuk munkájukat. Ha a feladatokat nem az oldja meg, aki azért fele­lős, nemcsak az önállóság csorbul, hanem csökken az alsóbb szervek felelőssége is. Ezért is törekszünk munkánk­ban arra, hogy az önállóság fo­kozásával arra késztessük a helyi vezetőket: tanulmányoz­zák alaposabban a megoldandó problémákat, kísérjék figye­lemmel az emberek vélemé­nyét, válasszák ki a megoldás legjobb módszereit, osszák szét a feladatokat, rendszeresen vizsgálják meg munkájukat. — A termelőszövetkezetek megszilárdításának tapasztala­tai, a helyi pártszervezetek, a tsz-ek vezetőségének növekvő önállóságáról tanúskodnak. A helyesen értelmezett önálló­ság mutatkozott meg a párt- szervezetek irányító munkájá­ban, a községfejlesztési tervek összeállításában és végrehajtá­sában, amikor egy-egy fel­adatra mozgósítani tudták az egész községet. • • X A KONGRESSZUS KEDD! ULESE N. Sz. Hruscsov elvtárs kongresszusi beszéde után meg­kezdődött a vita a Központi Bizottság beszámolója, valamint Fock Jenő elvtárs előterjesztése fölött. A vitában elsőnek Nemeskén János elvtárs. a Lenin Kohászati Művek Párt- bizottságának titkára szólalt feL NEMESKÉRI JÁNOS, a Lenin Kohászati Művek Pártbizottságának titkára A műszaki, gazdasági vezetés egyre inkább kéri a párt segítségét Nemeskéri János elvtárs be- jélentette. hogy a Lenin Kohá­szati Művek a kongresszusi verseny eredményeképpen no­vember 30-ig befejezte évi tel­jes árutermelési tervét. Nem volt még példa a felszabadulás óta arra, hogy a gyár egy hó­nappal az év vége előtt telje­sítse tervét. — Pártunk tekintélye nagy­mértékben megnőtt a gyárban — mondotta Nemeskéri János. — A műszaki, gazdasági veze­tés egyre inkább kéri a párt segítségét a jó elgondolások megvalósításához. Mindennek köszönhető, hogy a Lenin Ko­hászati Művekben a munka termelékenysége 1955-höz vi­szonyítva 1958 végéig 40 száza­lékkal, 1959-ben pedig az elő­ző évhez képest 13,2 százalék­kal nőtt; A felszólaló kiemelte, hogy gyárukból 38 elvtárs jelentkezett ön­ként falusi munkára. Nekünk a megfelelő következ­tetéseket le kell vonnunk eb­ből az esetből — mondotta. — A jövőben még nagyobb biza­lommal kell elvtársaink iránt viseltetnünk, hiszen örömmel tesznek eleget megtisztelő párt- megbizatásaiknak. a gépekre. A gyár vezetői ak­kor 13 millió forintos beruhá­zási tervvel állottak elő. Meg­mondottuk, hogy ez nem jár­ható .út, meg kell nézni a le­hetőségek jobb kihasználását. „Ilyenek nincsenek“ — erős- ködtek. Mikor aztán elbeszél­gettünk a munkásokkal, kide­rült, hogy hét-három gép be­állításával, amelyek egymilliót sem igényelnek, és főképpen a munkások lelkesedésével már ! november közepére elérhettük : a kétszeresére emelt terv tel- j;jesilését Ehhez hasonló példa sok van. A kellően ki nem aknázott tartalékok sorában említette az öntözéses gazdálkodás lehe­tőségét. A megye vízkiemelő művei 30 ezer katasztrális hol- | dat öntözhetnének, de jelenleg csak 2000 katasztrális holdon hasznosítják a vizet. A megyei pártbizottság tervbe vette és javasolja e helyzet megváltoz­tatását. TATÁR KISS LAJOS, a Hajdu-Bihar megyei Tanács v. b. elnöke Olcsóbb tervezést és jobb szervezést az építőiparban NEMETH KÁROLY, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára Hangsúlyozta, hogy a helyi tanácsok feladatai között is ki­emelkedő szerepet játszik a beruházások jó megszervezé­se. Elmondta, hogy Hajdú me­gyében az összes beruházások összege több mint 500 millió forint. A beruházások jó meg­szervezése, jó minőségben és határidőn belül való megvaló­sítása politikai kérdés is. Ez­után több példát mondott el a tervezés és a beruházások kö­zötti összhang hiányáról, s ki­fogásolta, hogy az Építésügyi Minisztérium a megyei taná­csok tervirodáit saját felügye­KAROL BACILEK ELVTÁRS, a Csehszlovák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja A csehszlovák nép nagy célja DARABOS IVÁN, az MSZMP Zala megyei Pártbizottságának első titkára Hasznosítsuk munkánkban a tömegek aktivitását HIDASI ISTVÁN, Középdunántúli Szénbányászati Tröszt igazgatója A dudari bányák szocialista brigádjainak felhívása Dr. MÜNNICH FERENC, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja Kormányunk tevékenységének aBapia: a párt politikáid A tartalékok Németh Károly elvtárs a kö­vetkezőket mondotta: — Miként az országban, a mi megyénkben is egység van a pártban, marxista—leninista egység. Az egység amely át­hatja a legkisebb pártszerve­zeteket is, mindenekelőtt pár­tunk vezető szerveiből, a Köz­ponti Bizottságból, a Politikai Bizottságból sugárzott szét — mondotta a felszólaló. Ezután Németh Károly a kongresszusi verseny eredmé­nyeiről számolt be. A határozatok meghozatalá­nál, egy-egy kérdés megoldá­sának eldöntésénél meghonoso­dott az a gyakorlat, hogy az alapszervezetekben a kommu­nistákat és a pártonkívülieket is megkérdik, tanácsaikat ki­kérik. A megye lakosai úgy érzik, hogy az ő gondjuk a párt gondja és javaslataik megtes­tesülnek a párt politikájában. — Nagyon megszívleltük azokat a tanulságokat, ame­lyekről Kádár elvtárs beszá­molójában szólott, jól emléke­zetünkbe véssük, hogy soha el ne feledjük: kiaknázása nem minket — akik akár a legkisebb vagy magasabb funkcióban vagyunk — szolgálnak, hanem nekünk kell minden erőfeszítésünk­kel, akaratunkkal szolgál­nunk párttagságunkat, a pártonkívüli embereket, egész szocializmust építő né­pünket. Németh Károly felszólalása további részében azokkal a lehetőségekkel foglalkozott, amelyek tartalékként rendel­kezésünkre állanak a szocia­lista építőmunka meggyorsítá­sára. Az egyik ilyen lehetőség, amely semmiféle beruházást nem igényel, csak azt követeli meg, hogy szakszerűbben, na­gyobb hozzáértéssel és lelkiis­meretesebben végezzük felada­tunkat. — Nekünk van egy kis gép­gyárunk Makón — mondotta —, amelynek megkétszerezték a tervét, mert a mezőgazdaság szocialista • átszervezésének meggyorsulásával szükség van A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány megala­kulásától kezdve arra töre­kedtünk. hogy a kormány minden tagja a szűk értelem­ben vett minisztériumi szem­léleten felülemelkedve, össz­népi, népgazdasági szemlélet­től áthatva foglaljon állást a döntések meghozatalánál. E tekintetben a kormány ta­nácskozásain bizonyos ered­ményeket értünk el. Amellett, hogy a kormány elé kerülő kérdések megvitatásánál az egyes kormánytagok szak's- merete a kérdések sokoldalú megvilágítását tette lehetővé, vitáinkra nem nyomta rá bélyegét a szűk szakmai szemlélet. De még mindig feladatunk, hogy a „tárca­sovinizmus” maradványait is megszüntessük — mon­dotta, A kormány feladata a tör­vények és törvényerejű ren­deletek végrehajtásának biz­tosítása is. Mint ismeretes, létrehoztuk a népi ellenőrzés szervezetét, amely már ed­dig is jelentős eredményeket ért el a törvények, törvény- erejű rendeletek és a kor­mány rendelkezései végre­hajtásának biztosításában. A törvények maradéktalan vég­rehajtása a szocialista törvé­nyesség biztosításának is elő­feltétele. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány nagyon fontos­nak tartja, hogy tevékenysé­géről rendszeresen tájékoztas­sa a közvéleményt. Elért eredményeink alap­ján azt a következtetést lehet levonni, hogy kormá­nyunk munkájának iránya helyes volt, a párt politi­kájának megvalósításában alapjában jól tölti be a reá háruló feladatokat. De mindezzel nem lehetünk megelégedve és tovább kell javítanunk munkánkat, első­sorban a határozatok végre­hajtásának ellenőrzésében, a minisztériumok tevékenységé­nek irányításában. Ahhoz, hogy a dolgozó tö­megeket a kormányzati prob­lémákhoz még közelebb hoz­zuk, helyes, ha a kormány és az országgyűlés szervei kö­zött az eddig kialakított for­mákon túlmenő további kap­csolatokat is létrehozzuk. A túlzott centralizáció fel­számolására és a hatáskörök­nek az élethez közelebb vi­telére fokoztuk állami válla­lataink önállóságát. A nép- gazdasági tervek megalkotá­sának, végrehajtásuk biztosí­tósának olyan új módszereit dolgoztuk ki, amelyekkel — a tervek egyoldalú mennyiségi túlteljesítése helyett — biz­tosíthatjuk a tervtúlteljesítés és az egész népgazdaság tény­leges igényeinek összhangját. A vállalatok részére nem ad­tunk tevékenységük minden ágára kiterjedő tervutasításo­kat, hanem lehetővé tettük, hogy önállóan kezdeményez­zenek, töltsék meg tartalom­mal terveiket. Ma már megállapítható, hogy a minisztériumok és vállalataik részére biztosí­tott nagyobb önállóság ter­veink kedvező teljesítésé­vel és a korábbi éveknél jobb eredmények elérésé­vel jár együtt. Dr. Münnich Ferenc rámuta­tott arra, hogy bevált a nye­reségrészesedés rendszere is. Igazgatóink mind nagyobb (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom