Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-30 / 305. szám
1959. DECEMBER 30. SZERDA Kit HCCYtl kfCirlap AKIK VISSZATALÁLTAK Berckl Mihály e§y pülanatig értetlenül, megütközve néz rám, aztán válaszol csak túlságosan is számonkérés, kételkedő, bizalmatlan hangú kérdésemre. — Hogy-hogy miért jöttem vissza? — kérdezi felfor- tyanva. — Mert így jobb! Jobb — teszi hozzá keményen és nyomatékkai néz szét a bólogató embereken. — Eleget keresek! Nyolc hónap alatt tizenhatezret! Nem kell esőben, sárban gyalogolni az állomásra, naponta órákat rázódni a vonaton. Itt él a három család, a feleségem. Meg mégis itthon vagyok, a falumban! Az utolsó szavak már lefaragtak valamit a kezdeti ingerültségből, de Berckl még mindig úgy néz rám, ahogy a kellemetlen emberekre szoktak. Mi az, talán nem tetszik? — olvasom a szeméből. Talán nem tetszik a tsz, talán nem tetszik az, hogy ő, ifjabb Berckl Mihály áprilisban otthagyta a Kőbányai Textilgyárat és visz_ szajött dolgozni ide, a gyom- rői Petőfibe? És hogy milyen alapon avatkozom ilyen hangon az ő egyéni gondjaiba, életébe? Bevallom, azért, már vagy hét emberrel beszéltem Gyömrőn, akik olyan utat jártak be, amely az övéhez hasonló. Tagként vagy családtagként itt dolgoztak a Petőfiben, aztán felkerekedtek a városba „Szerencset próbálni” — hogy Kondás Pista barátunk, a két hónapja visszatért 18 éves KISZ- titkár szavaival éljek. Itthagyták a gyengén fizető tsz-t, a kapkodó, szétfolyó, kicsit megunt paraszti munkát és szervezett nagyüzemek munkapadjai mellé álltak: ahol csak nyolc órát kellett dolgozni és ahol rendszeres havi fizetést és néha még prémiumot is kaptak. Most mégis visszajöttek. Miért? M a kérdésj Hajdú Bélával, a gyárból hivatásához visszatalált, fiatal agronómussal beszéltem; a Kőhatár dűlői kertészetben, ahol Lukács Bálint kertész és jól dolgozó tíztagú KISZ- brigádjának két tagja: Tófalvi Rozália és Kalena Juci sorsa iránt tudakozódtam; és itt, a majorban, ahol szinte csapatosan vesznek körül a visszatalált emberek. Az agronómus, Berckl Mihály, Kondás István, He- jüsz János, Török Gábor. Miért? Az emberek nagyjából azt mondják, amit Berckl Mihály: itthon vannak, a saját vagy szüleik házában, együtt a családjukkal, a falubeli rokonokkal, ismerősökkel. Nem kell órákat utazni! És van még egy ok, amit Hejüsz János körülbelül így fogalmaz: — Jól lehet itt dolgozni és most már szépen is keresünk. És a háztáji is hoz valamit. A tizenkilenc éves fiatalember, a tsz KlSZ-szervezeté- nek keveset beszélő, de annál tettrekészebb sportfelelőse januárban jött vissza. Előtte három évig dolgozott betanított munkásként az Elektromos Készülékek Gyárában — egy szervezett nagyüzemben —, ahol havonta kézhez kapta a maga 1300— 1400 forintos fizetését. Most mégis azt mondja: — Jól lehet itt dolgozni és szépen is keresünk. fr.fa-fcfczfa ™*y. nyeges oldalát érinti, mert tudva levő: nemcsak igéből él az ember. Másból. Olyan valamiből, ami valaha gyéren csordult itt a Petőfiben, hiszen épp ezért mentek az emberek a városba szerencsét próbálni. Ezért csodálkozom annyira a fiatal kertész esetén. Lukács Bálint állandó bejelentett lakása: Nagytétény. Ott él a családjával, ott dolgozott a gumigyárban, 1600 forint fizetés ellenében. Az égvilágon semmi köze Gyöm- rőhöz, méginkább a Petőfihez. Azt se tudta, hogy ilyen valami egyáltalán létezik-e. Többet akart keresni, gondolt hát egyet és beállított a megyei tanács mezőgazdasá- gi osztályára. Ez és ez vagyok — mondta. — A foglalkozásom: szakképzett kertész. Tessék, itt vannak az okleveleim. Szeretnék a szakmámban elhelyezkedni. Több címet kapott. Sorjában megnézte mind, végül november elején ide jött — f.?/1,4 ide! — A gyömrői Petőfibe. — Miért éppen ide? — Mert itt megtaláltam a számításom. Különben nem vállalnám ezt a kétfelé-élést, meg azt, hogy hetenként-két- ne ten kent lássam a feleségem meg a családot. Mindez arra enged követ- keztetni, hogy valami komoly változás állt be a Petőfi éle- tében. Olyan változás, ami- re a körülöttem álló, visz- szatalált emberek épp az itt elő családjuk, sógorságuk-ko- masaguk révén figyeltek fel. Az egész fzzal kezdődött, . ,7“ ;------ h°gy a szegény, v ekonypénzű tsz tagsága új elnököt kért — és megkapta. Gronszki János, a Monori Járási Tanács mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó elnök- helyettese február 16-án a Petőfi vezetői tisztével cserélte fel korábbi hivatalát. Szívesen jött — pedig az ismeretlen munkahely ezernyi kuszáit tennivalója, a munkahely és a monori lakóhely közti napi utazgatás még távolabb lódította attól, ami fontos, égetően fontos minden embernek. Család? Magánélet? Most nem lehet. Kevés jut belőle. Mert ott az a félszáz em- ber. _ Mind bízik benne. Az eddigi hivatal; egy ©gész járás mezőgazdasági, szervezési tapasztalata.. , Ezek arra kötelezik az embert: úgy dolgozzon, hogy eredmény legyen. Belefeküdt a munkába. Szervezett, érvéit, veszeke- dett, meggyőzött, ha kellett segítséget kért és motorjával fáradhatatlanul járta a határt. Megérte? Az eredmények adják a határozott választ: igen! Először az, hogy a tavalyi szegény tsz most 30 forintot fizet munkaegységenként, jövőre pedig még többet. Másodszor az, hogy másodikak lettek a kongresszusi és az éves versenyben. Harmadszor: ami talán mindkettőnél fontosabb és ami egyben a két előző következménye: az az eredmény, amire a körülöttem álló emberek (és akikkel még nem tudtam beszélni: Berckl József és Fehér Mihály kovács) a legjobb tanúk. Ök, akik visszatértek. A kétlaki, szétszabdalt és ösz- szekuszált életrendjükből visszatértek a földhöz. Az elnök (ki tudJ'a> ma ------------------is hány helyen járt, mi mindent intézett) ide is beállít hangos motorberregéssel. Jókötésű, határozott, harmincötös férfi, kucsmában, vattakabátban, csizmában. Inkább külszíni fejtésben szemlét tartó bányamérnöknek nézem, mint tsz-elnöknek. De ahogy az emberekkel le- parolázik, ahogy szót vált velük — Kondás Pistával a karácsonyi, mag a zárszámadási ünnepségről, Berckl Mihállyal a családról, meg a háztáji jövedelméről —, ahogy rövid tanácsait, utasításait kiadja, látszik, hogy teljes szívvel a földdel foglalkozók és a föld embere. Eltűnik. Megy az istállóba. Aztán újra itt terem és szó nélkül hallgatja beszélgetésünket. Amikor Berckl Mi- hályra kételkedve, szinte bizalmatlanul és kihívóan rákérdezek, hogy tulajdonképpen miért hagyta ott a jól fizető gyári állását és miéri jött vissza ide a tsz-be — még mosolyog is egyet. Ügy látszik, biztos az embereiben Hogy Berckl Mihály hogyar és mit válaszolt, arról máj beszámoltam. Most már csak egyetlen kérdés merülhet fel az olvasóban. Miért így, ilyen hangon kérdeztem? Talán ellenzem, hogy ezek az ipari nagyüzemben dolgozó emberek visszataláljanak a mezőgazdasági nagyüzemmé fejlődő szövetkezetbe? Nem. Pusztán Berckl Mihályt akartam őszinte színvallásra bírni. Akár rossz, akár jó vásárt csinált a visszatéréssel. Ha rosszat: nyugodtan megmondhatja! Hiszen én éppen erre vártam! De Berckl más vásárt csinálhatott. Mert felpaprikázó- dott és megmondta. — Mert így jobb! Jobb — tette hozzá határozottan és nyomatékkai nézett szét a bólogató embereken. Hogy jobb, f™1 a látotlottak alapján már az ő megkérdezése előtt is meggyőződtem. De az ő nyersen- őszinte válasza is fontos volt ahhoz, hogy hiánytalan legyen a meggyőződésem. (murányi) ATÖRVÉNY SZERINT Pusztav ácson a Győzelem Termelőszövetkezet közgyűlésén szóba került, mi lenne, ha Kucsera József jelentkezne a termelőszövetkezetbe. Mi lenne? — Nem vennénk fel. Ez volt a véleménye valamennyi termelőszövetkezeti tagnak. Kucsera József nem kell. Semmiképpen! De ki lehet ez a Kucsera József? Ki lehet az, akit ilyen ellenszenvvel fogad Pusztavacs lakossága? Ki lehet az, aki éppen a termelő- szövetkezet fejlesztése idején, éppen akkor, amikor minden becsületes dolgozó parasztra számít a termelőszövetkezet, hívta ki Pusztavacs haragját? A községben már néhány ember kivételével minden dolgozó paraszt termelőszövetkezeti tag. A télen bir- kahodályt és dohánypajtát építenek, a birkák alól hordják ki a trágyát. Tervezik: a régi uradalmi istállókat felhasználják a közös céljaira. Terveznek, dolgoznak, megindultak az új, szövetkezeti Elkészült az új mélyfúrású kút Tárnokon Régi probléma az egészséges ivóvíz, s talán még ebben az évben, de legkésőbb januárra megoldódik Tárnokon. Elkészült a község második mélyfúrású kútja, már a szűrőt szerelik, elbontják a fúrótornyot, bekapcsolják a szivattyú motorját és megindul a kifolyócsapból az egészséges, tiszta víz. A százhetvenezer forint költséggel készült kutat egyébként úgy építették meg, hogy később — ha majd a község anyagi helyzete megengedi — komolyabb fajta törpevízmüvet is elláthasson. A fúrótornyot már bontják, néhány nap még és a mélyfúrású kút vizét már ihatják a tárnokiak úton. Még tele aggodalommal, tele várakozással és akarással. Gulyás János, Holu István és a többiek. Kucsera József nélkül. Kucsera József ellenére. Mert ami jó nekik, nem jó Kucsera Józsefnek. Mert őt nem tartják rendes embernek. Amikor a nevét kiejtik, akkor is mélységes haras cseng ki szavukból. A tanácsliázán Kucsera József papírjait nézem. A sok adófizető polgár neve közül szembetűnik az övé és mellette egy szám: Tartozása: 90 362 forint. Ennyivel tartozik az államnak. Több, mint kilencvenezer forint! Még kimondani is sok, nem még ennyire halmozni. Kucsera azonban fütyült a kötelezettségekre. Hizlalta disz- nait, nevelte tehenét és lovait, majd bolond lett volna ő az államnak is fizetni?! Azt hitte, így is lehet. S hogy egy „kis igaza” volt, azt a számok nagysága bizonyítja. Mert sem a helyi, sem a járási, de még a megyei tanács sem vette észre, illetve egy idő óta tehetetlenül szemlélte, hogy Kucsera József semmibe veszi állampolgári kötelezettségeit. Kötelezettségeit, de nem a jogait! Mert ő azzal nagyon tisztában volt, hogy államunk ügyel arra: ^mindenkivel szemben betartsa a törvényességet, függetlenül holdjainak számától, hajdani vagy jelenlegi rangjától. Tiszteletben tartja valamennyi polgárát. Nem engedi, hogy valakit azon a címen zaklassanak, mert kulók, csendőrszázados vagy horthysta katonatiszt volt... Mindenkire egyforma törvény érvényes. Ezt húzta alá a hetedik párt- kongresszus is. S hogy menynyire így van, bizonyítja Kucsera József fiának, Istvánnak esete is. Kucsera Istvánt felvették a termelőszövetkezetbe tagnak. Mert ő nem felelhet apja törvényszegéseiért, nem felelhet azért, mert apja szemben áll a népi demokráciával. Kucsera József nagyszerűen tud hivatkozni a rendeletekre, ami szerint hogyan nem lehet őt végrehajtani, vagy hogyan nem lehet ellene eljárni. Jelenleg is, amikor a tanácstól már többször felszólították, amikor sokszor tanyáján keresték fel — eltűnt otthonról. Kereshetik reggel, délben vagy este — Kucserának hűlt helyét találják. Arra is volt esze, hogy amikor zálogolni mentek a lakására, csak két zsák kukoricát tartott otthon, mondván, nincs neki több. De ki hiszi ezt el? Ki ne tudná, hogy nyolc disznót, rengeteg baromfiját nem a két zsák kukoricából neveli fel?! Azt is nehezen lehet elképzelni, hogy harmincnyolc hold földből két zsákra való kukorica teremjen! Végre öt süldőt végrehajtottak nála. De ez milyen kicsiny része sok ezer forint hátralékának! Azt is be kell hajtani rajta! Nemcsak a pénz, az összeg nagysága miatt, hanem azért is, mert így kívánja a tisztesség azokkal a pusztavacsi és más községbeli állampolgárokkal szemben, akik hónapról hónapra, évről évre mindig rendezik adójukat, még akkor is, ha jóval kevesebb volt a jövedelmük Kucseráénál. Igazságos lenne hát, ha a tanács tovább tűrné, hogy akik tiszteletben tartják államunk törvényét, fizessenek és akik nem akarnak, adó- sodjanak? Igazságos lenne, hogy akik semmibe veszik törvényeinket, ne bűnhődjenek? Szó sincs róla. Nincs olyan állam, nincs olyan törvény, amely ezt tűrné. Ne tűrje a miénk sem! Sági Ágnes Az elmúlt évek legnagyobb szilveszteri forgalmára számít a vendéglátóipar A vendéglátóipar és minden szórakozóhely mór felkészült a Szilveszterre. A vendéglátóipar szakembereinek véleménye szerint az elmúlt évek legnagyobb szilveszteri (forgalma várható az idén. Ezért több italt és ételt tároltak. Mintegy 3000 hektoliter folyóbort, 250 hektoliter palackozott bort, 100 hektoliter különböző rövid italt, 1000 üveg pezsgőt, 1200 hektoliter sört fogyaszthatnak a szilveszteri éjszaka vendégei. Ételekből sem lesz hiány. Nyolcvan mázsa hal, 65 000 pár virsli és húskészítmények sokasága vár elfogyasztásra. Az étlapok választéka is bőséges. Lesz farsangi fánk és hajnal felé pedig az éttermekben kol- bászos korhelylevest és bablevest szolgálnak fel. A főváros összes zenekara 180 helyen szórakoztatja a vendégeket, húsz (helyen vidám szilveszteri műsort és tombolát rendeznek, Uj színfoltjai lesznek a szilveszteri éjszakának a mozgóárusok. akik a forgalmasabb útvonalakon kínálják majd az ételeket és az italokat. A főváros dolgozóin kívül ezer külföldi is Budapesten búcsúzik az óévtől és köszönti az új esztendőt. Lengyelországból, a Német Demokratikus Köztársaságból, Romániából, Csehszlovákiából és Nyugat- Németországból érkeznek vendégek. A Szovjetunióból különvonattal mintegy háromszázan jönnek. Ugyanakkor hatszáz magyar dolgozó IBUSZ-különvonattal Prágába utazik szilveszterezni, két magyar csoport pedig a Tátrában köszönti az új évet, A külföldiek részére Budapesten a Hungáriában és a Belvárosi Kávéházban nagyszabású szilveszteri b|lt rendeznek. Hanglemeztár a megye zenekedvelőinek A zenebaráti körök támogatása érdekében a Pest megyei Tanács v. b. művelődési osztálya 5000 forint értékű hanglemezt vásárolt. A lemezek között megtalálható Beethoven kilenc szimfóniájától kezdve a modern kórusművekig számtalan kedvelt zenei alkotás. A lemezeket a zenebaráti körök kikölcsönözhetik. Az egyik kölcsönző- lemeztár a megyei tanács művelődési osztályán, a másik előreláthatólag Cegléden lesz. A Prés- és Kovácsoltárugyár azonnali belépésre keres csztergálvosokat. marósokat, köszörűsöket (él- lyuk-, hem?erköszörűsöket) és faminta készítésben jártas srerszámlakatost. Jelentkezés a vállalat felvételi irodáján. Radóczky Károly esperest, arra kérte a katonai parancsnokság, húzzák meg a harangokat, tartsanak istentiszteletet, térjen vissza a községbe a normális élet. Dolgozzanak, tanítsanak az iskolában és mindenki felejtse el a megszálló fasiszták garázdálkodásait. S most, tizenöt évvel később egy borús, ködös decemberi napon a szadai 4200. sz. Székely Bertalan úttörőcsapat tagjai márványtáblát lepleztek le az iskola falán, hogy megemlékezzenek azokról a hősökről, akik életüket áldozták a község felszabadításáért. Erre az úttörő ünnepségre a gödöllői járásból eljöttek a dányi, a kerepest, a mogyoródi pajtások küldöttei is, s a mintegy 100 vendég együtt dalolt, táncolt, örült a szadai pajtásokkal. A feldíszített iskola udvarán ugyancsak ezen a napon tett ígéretet 70 kisdobos, akiknek Kisprumik Ambrus járási úttörő titkár tette a nyakkendőt a nyakukba. A márványtábla leleplezésénél Csepiga Papp Károly iskola- igazgató, a csapat szervező testületének elnöke mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség után a vidéki és a helybeli pajtásokat a csapat színjátszói, tánckara, énekkara szórakoztatta a kultúrotthon- ban. A kultúrműsor után a vendégpajtások teadélutánon vettek T izenöt évvel ezelőtt, egy borús, ködös decemberi napon a pincéből felmerészkedők úgy vették észre, hogy a tüzérségi tűz alábbhagyott; ritkábban dördülnek el az ágyúk, inkább csak a géppisztolyok, a kis kaliberű lőfegyverek tevékenysége élénkült meg. — Jó jel — mondogatták az idősebbek, akik részt vettek már egy világháborúban. — Támadás következik. A Ivlargitta-hegy délkeleti lejtőin itt is, ott is felbukkantak a felszabadító csapatok előőrsei. A németek harcolva vonultak visz- sza Budapest irányába. Délután már teljesen a felszabadítók kezén volt a község A lakosság szorongó érzéssel bújt elő a pincékből és szinte el sem akarta hinni, hogy a plébánost, Úttörő ünnepség Szadiin f részt. Szólt a zene, 4 énekeltek, táncoltak, $ népi játékokat ját- 4 szottak, ismerkedtek, 4 barátkoztak s köz- 4 ben a szülői munka-% közösség elnöke, '• Hadházi Jánosné és 4 néhány lelkes szülő 4 szolgált fel a pajtá-% soknak. 4 y Felejthetetlen él-4 ménnyel és zsebük-4 ben jó néhány sza- f dai pajtás címével 4 mentek haza a ven- 4 dégek. Azzal a meg-4 győzödéssel, hogy az 4 ilyen baráti találko- 4 zók elősegítik a paj~4 tások munkáját és a 4 levelezésen keresztül erősödik a szomszéd 4 községek kapcsolata f is. Az ünnepség meg rendezéséért dicséret 4 illeti a csapatveze- 4 tőt, az iskola igazga- 4 tójának vezetésével a 4 tantestület tagjait, 4 akik lelkesen segí- 4 tik a csapatvezetőt 4 minden munkájában 4 vj '4
