Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-23 / 301. szám

MUNKÁBAN A TSZ-TAGOK MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM 1959. DECEMBER 23. SZERDA Szocialista város leszünk! Több mint hanyagság! Csövestől darálják a kukoricát a teheneknek. A daráló­nál Hajdú Ambrus, V. Szűcs József és Halápi Imre dol­goznak. A traktornál Vincze József és ifjú Hartyányi Ambrus tevékenykedik. Az őrieményt Riegler József fogatos szállítja el MiquKSmi — FENYOFAÜNNEPÉLYT tart a vállalati dolgozók gyer­mekei számára a Szeszfőzde, Jég- és Szikvízgyártó Vállalat ma délután 3 órakor. A har­mincnyolc gyermeknek édes­ségcsomaggal és egy-egy könyvvel kedveskednek. Páros verseny a nagykőrösi és a sárbogárdi fmsz között — ÜNNEPÉLYES záróvizs­gával fejeződött be hétfőn dél­után az Ifjú Egészségőr tanfo­lyam a II. Rákóczi Ferenc álta­lános iskolában. Elméleti és gyakorlati ismereteikről adtak számot a tanfolyam részvevői dr. Védffy Géza iskolaorvos és Csete Gyula igazgató előtt. A tanfolyamot a varas orvosai­nak közreműködésével Mezősi Istvánná vezette. — HÉTFŐN 413 holddal, 44 tag kérte felvételét a termelő­szövetkezetekbe. A legtöbben a Petőfi Tsz-be jelentkeztek. — A TÉLI SZÜNET decem­ber 23-án kezdődik iskoláink­ban és — tekintettel a nép- számlálásra — január 10-ig tart. Az első tanítási nap ja­nuár 11. — A BAJUSZ MARAD (ko­rábban Párizsi vendég) című operettet december 26-án mu­tatja be a művelődési házban a Pest megyei Petőfi Színpad. Az előadások délután 4 és este fél nyolckor kezdődnek. SPORT atlétika Az Élelmiszeripari Tanulóiskola növendékei december hó 20-án III. osztályú országos jelvény- szerző tornászbajnokságon vettek részt. A 39-es leánymezőnyben 6, a 60 fős fiúk mezőnyében négy körösi tanuló indult. A jelvény megszerzéséhez a maximális pont­szám 75 százalékának az elérése volt a feltétel. Ezt a követelményt a körösiek valamennyien elérték. Az összetett versenyben kiemel­kedő eredményt ért el 9,2 átlag­gal Korom László, aki országos második lett. Jó helyezést ért el Pintér Tamás is 8,8 átlaggal. A lányok közül G. Nagy Erzsébet 8,6 átlaggal a hetedik lett. G. Nagy szekrényu«rrásban volt kiváló. A mezőny fölé nőtt ebben a szám­ban. Jó teljesítmény még Pálfi Maréit 8,4-es átlaga. A versenyt a túlzottan magas követelmény jellemezte, aminek a néoes me­zőny nem tudott maradék nélkül eleget tenni A körösiek sikeres szereplése Hegedűs Károly testnevelő tanár érdeme is, aki nagy ügybuzgó- sággal készítette elő a verseny- zőket a nagy összecsapásra. A faárugyár KlSZ-szerve- zetének tagjai vállalták, hogy az özemben dolgozók gj ér­mekéinek karácsonyi ajándé­kot készítenek. Az ajándékok közölt játék-konyhaszekrény is lesz. Városunk mezőgazdaságá­nak szocialista átszervezése folyamatban van. Az ország sok ezer régi és új termelő- szövetkezete bebizonyította, hogy a közös gazdálkodás, a közös munka, a gépi segítség felhasználása és a szakembe­rek alkalmazása nagyobb le­hetőségeket biztosít a hoza­mok emelésében és az élet­színvonal növelésében is. A mi városunk tsz-ei is mintegy 30 százalékkal termeltek többet, kenyér- és takarmánygabonából, mint az elavult eszközökkel és gyenge agrotechnikai ismere­tekkel a sok apró parcellán termelő, . még egyénileg dol­gozó paraszt. A jó termelési eredmények elérésében jelentős tényező­ként jelentkezett a megszilár­dulás is. Ez adott lehetőséget arra, hagy az egymás szom­szédságában elterülő tsz-eket egyesítsük. Továbbiakban pe­dig lehetővé tette, hogy a már anyagilag megerősödött, szervezeti­leg megszilárdult tsz-ek alapjai legyenek a város mezőgazdaságának nagy­üzemekké történő átala­kulásához. Ezt a jövőt elfogadják az egyénileg dolgozó parasztok is, amikor nap-nap után 100—200 hold területtel lépnek be a korábban alakult tsz-be. s nem is gondolnak arra, hogy új tsz-t alakítsanak. Tudják, ’hogy a semmiből, csupán a közös gazdálkodás­ból származó jövedelemből van ma a tsz-eknek 18—20 millió forintot kitevő vagyo­nuk. Ez az oszthatatlan kö­zös vagyon biztos alapot nyújt az évről évre növekedő egy tagra jutó jövedelemhez is, de egyben kötelezi a régi és új tagságot arra, hegy éberen őr­érdeke is, hiszen azért fogtak össze oly sokan és mindennap többen, hogy eredményeseb­ben gazdálkodjanak, növeked­jék egyéni jövedelmük, bizto­sabb legyen jövőjük és öreg­ségük, s egyben szebb legyen egész városunk élete is. SZERKESZTŐI ÜZENET PATAY GABOR ÉS MUN­KATÁRSAI, MÉK. Problémá­jukat megértjük. Felháboro­dásra azonban nincsen okuk, mert az iigy rövidesen végle­ges elintézést nyer. A fel­épült bérház lakásainak egyi­ke az új orvosra vár, akinek ideköltözésével az önök kör­zetének orvosellátása is meg­oldódik. Tóth Albert KISZ-titkár, Törőcsik Mihály és Emesz László, a Rákóczi Tsz tagjai a tehenek téli takarmá­nyáról gondoskodnak. Hogy a fagy elől megvédjek, földdel takarják be a silót, a téli csemegét összes anyagot a helyszínen i részletesen összeírta és a ve- i zetőséggel még azt is kö- i zölte, hogy azokat hol sze- i rezhetik be a legkönnyebben, ; egy ilyen nyilatkozattal tér- j nek ki a rendelet előírásai- i nak betartása elől. Sőt, a j nyilatkozatot még hat ktsz- : dolgozóval is aláíratták. EZEK UTÁN FELVETŐ- j DIK a kérdés: van-e egy ál- j talán fogalmuk a munkavé- j delemről ezeknek az embe- j reknek? Életüket, testi ép- < ségüket tudják-e egyáltalán j értékelni? Továbbmenve, hogy vállal- ; hat felelősséget a ktsz veze- í tősége olyan életveszélyes < villamosberendezés mellett - egy ember életéért? Ha bal- / eset történik, hogy fog a i szerencsétlenül járt dolgozó családjának a szemébe nézni a vezetőség? Tud maid pó­tolni apát, kenyérkeresőt, férjet? Soha! Ajánlatos lenne, ha a ktsz vezetősége elgondolkodna munkás-paraszt kormányunk legnemesebb célkitűzésén, amiről soha égy pillanatig sem szabad megfeledkezni, hogy: „Legfőbb érték az em­ber”. Gárdián Ferenc DÁV munkavédelmi előadó ra, felvásárlásunk eredmény tervét 319 százalékra, míg í sárbogárdiak ugyanazon üzem ága 42.92 százalékra teljesí tette. Egyetlen fronton, a rész- jegybefizetési terv teljesítésé néi mutatkozik lemaradás. Szakszervezeti bizottságunl felhívására do'gozóink min­dent megtesznek, hogy behoz­zuk lemaradásunkat. Soltész László, Lajtár István, Máti Ferenc boltvezetők, a felvá­sárlás és az áruház dolgozói járnak élen ebben a munká­ban. Dolgozóink lelkes, odaadó munkája biztosíték, hogy ezl a versenyt megnyerjük és a következő évet mint „Kiváló földművesszövetkezet” kezd­hetjük. B. D. A pártkongresszus tisztele­tére munka verseny indult a N agykőrösi Földmű vessző vet­kezet és a Sárbogárdi Föld­művesszövetkezet között 1959 július 1-én. Cél: a tervszá­mok teljesítése, illetve túltel­jesítése. Híven a megállapodáshoz, a verseny első félidejének el­telte után a versenytársak tá­jékoztatták egymást, hogyan állnak tervük teljesítésében. Ha ezeket az adatokat ösz- szevetjiik, megállapíthatjuk, hogy szövetkezetünk jól dol­gozik, jói állunk a verseny­ben. Tájékoztatásul néhány ki­ragadott adat: Kiskereskedelmi üzeni ág unk eladási tervét 67,8 százalékra, versenytársunk k'skereske- delmi üzemága 42,9 százalék­Levelezőink írják: „MAJD ÉN SEGÍTEK!" Gumicsizmájával belegázolt a vízbe, s az út építése céljá­ból odahalmozott jókora kö­vekből pillanatok alatt átjá­rót készített. — Most már mehet a bácsi és nem fog megbetegedni! — mondotta a fiú, aki most már ismerősöm lett. Bujdosó József, a Rákóczi általános iskola VlII/b. osztá­lyos tanulója, a Rákóczi út­törőcsapat tagja. Nem hall­gathatom el kilétét, mert az ilyen nemes gondolkodású úttörőt példaképül kell állí­tani a többi elé. Neveljenek az iskolák sok­sok Bujdosó Józsikát! Ilyen felfogású fiatalokra van szük­sége épülő társadalmunknak, akik hivatva vannak arra. hogy az igazi boldogsághoz vezető utat kiépítsék! Könyves László nyugdíjas tanító A múltkor zuhogó esőben igyekeztem hazafelé. A víz az utcákon patakokban ömlött. Az egyik keresztutcánál — ahol át kellett mennem — való­sággal hömpölygőit a szeny- nyes áradat. Szemléltem a terepet jobb­ra balra, de mindenütt víz, víz. Nincs mentség, bele kell gázolnom, de mivel félcipő­ben voltam, az átjárónál megtorpantam. A közeli ka­puból Ügyelt egy ismeretlen fiú. s látva tépelödésemet, odalépett hozzám: Bácsi, nem tud átmenni? Azon gondol­kodom kisfiam, hogy mitévő legyek, mert ha csuromvize­sen még egy negyedórát gya­logolok, biztosan meg bet eg­szem. — Majd év segítek — fe­lelte. s °sőköprnyét levetve már intézkedett is. — Fogja meg bácsi a köpenyemet! SZÓT KÉR AZ OLVASÓ Hétfőn iktattuk be az olva­sóinktól érkezett háromszáza­dik levelet, amelynek irójc Tóth István, III, Tormás utca 18. szám alatti lakos. Öt kö­szöntjük most, s vele együU minden levélírónkat. Szere­tettel várjuk leveleiket: jogoi észrevételeiket, jelzéseiket, bí­rálataikat. Most Tóth Istváné a szó: Talán a legkedvesebb ro­koni levélnek sem örülnek úgy az emberek, mint szer­kesztőségünk az olvasók írá­sainak. Minden egyes beér­kező levélből — legyen az észrevétel, bírálat, javaslat vagy éppen dicséret — olva­sóink segítő szándékát érez­zük. És ez az egyre gyako­ribb segítség bizalmat jelent, erőt, biztatást ad a további munkához. Kit terhel a felelősség ? seproneK van/ ui peuig tei- évenként esetleg egyszer lát­ni, amikor az esedékes díj beszedésével egyiriöben kitisz­títja a kéményt is. Kit terhel a felelősség ab­ban az esetben, ha e ritka látogatás miatt netán ké­ménytűz ütne ki? Tóth István. ' 111, Tormás u. 18 Mint előfizető, mindennap olvasom a Pest megyei Hír­lappal együt a Nagykőrösi Híradót. A minap böngész­tem a tűzoltóság felhívását, hogy tűzrendészeti okokból tartsuk rendben és tisztán ké­ményeinket. Igaza van a felhívásnak, •isztán keltene tartani. De hogyan tegyük ezt, ha ké­ménykulcsa csak a kémény­A nagykőrösi Mezőgazda sági Felszereléseket Gyárt» Ktsz 1959. december 16-ár írásbeli nyilatkozatot adót a DÁV nagykőrösi üzemveze tőségének az alábbi kivona tos szöveggel: „Alulírott ktsz vezetőség» tudomásul vesszük, hogy úgj a Szolnoki úti 85. számú, va­lamint a Kecskeméti út 5 szám alatt levő. üzemegysé geink villamos berendezése szabványtalanok és nem elé gítik ki az élet- és vagyon­biztonság követelményeit. Üzemegységeinkben eset­leg bekövetkezhető balese­tekért, valamint mindenne­mű vagyonbiztonságért £ ktsz vezetősége teljes anya­gi és erkölcsi felelősségei vállal." Néhány szót a nyilatkozal előzményeiről: A DÁV NAGYKŐRÖSI üzemvezetősége 1957 óta mái több esetben felszólította s ktsz vezetőségét, hogy e belső villamosberendezési szereltesse át, mert jelenlégi állapotában szabálytalan vol­ta miatt villamosenergiál nem fogyaszthat. Mivel s felszólítások eredménytele­nek maradtak, 1958-ban s ktsz-t a DÁV kikapcsolta. Ennek már fele sem tréfa — gondolta a ktsz vezetősé­ge, és hamar megrendelte a berendezés átépítését a Vil­lanyszerelő Ktsz-nél, az be­szerezte a szükséges anya­got. A DAV ugyanakkor visszakapcsolta a hálózatra a Mezőgazdasági Felszerelése­ket Gyártó Ktsz-t, mivel az átszerelés érdekében meg­tették a szükséges intézke­déseket. A VISSZAKAPCSOLÁS UTÁN azzal az indokkal, hogy sajnos, nincs pénz, az átszerelési munkálatok meg­rendelését visszavonták, nem törődtek a már beszerzett és így feleslegessé váló anya­gokkal. A további felszólí­tásokra azzal válaszoltak, hogy úgyis elköltöznek on­nan 1960-ban, addig meg jó így is. Végül most, amikor a DÄV üzemvezetőségé a legmesz- szebbmenő segítséget is meg­adta a ktsz-nek azzal, hogy az átszereléshez szükséges ködjenek az .egységen s az esetlegesen beszivárgott ellen­séget, vagy a közösséget meg- bontókat, kártevőket mun­katerületükön sem’egesít- sék, elsősorban meggyőző szóval, s ha ez nem használ, akkor szégyenítsék meg a közgyűlé­sen, vagy adják a törvény ke­zére. A közeli napokban indulnak az új belépők meglátogatására a tsz értékelő bizottságok, hogy leltárba vegyék a ház­táji szükségletet meghaladó állatokat, termelőeszközöket és annak felértékelése után a ki­fizetéséről gondoskodhasson a tsz vezetősége az alapszabály­ban és a 7/1959. törvényerejű rendeletben rögzítettek alap­ján. Az eddigi eredmények után nyugodtan kijelent­hetjük, hogy városunk szocialista város lesz, ami után döntően megválto­zik a határ képe: megszűn­nek a kis parcellák, melyek annyira korlátozták az egyé­nileg dolgozók termelését, s o y sok megerőltető kézi mun­kát használtak fel. Helyükbe lép a gép, s a nagy táblákon olcsóbban, kevesebb munkával többet tudnak termelni. Egyöntetűbb lesz az áru minő­sége, több jut az ipari mun­kások és nem termelésben fog­lalkozók asztalára, de több a lehetőség áruexportra is. M!ndezt csak a korszerű agró- és zoótechnikával tud­ják elérni, s ezáltal a megnövekedett tsz-ben lehetőség nyílik az áru­termelés és a jövedelem ugrásszerű növekedésére is. Ezt kívánja városunk, or­szágunk, de szövetkezetünk A munkaerőgazdálkodásról megtörténik, hogy ezen mun­kakörökbe egészséges dolgozót alkalmaznak. Ezeknek a problémáknak következtében 427 dolgozó vállalt más városokban, vidéken munkát. Hogyan lehetne ezen segíte­ni? v A végrehajtó bizottság ala­pos elemzés után intézkedése­ket tett a munkaerőgazdálko­dás területén adódó problémák megoldására. Jelentős határo­zat: városunkban egy háziipari szövetkezet létesítése. Ha ez megvalósul, ezzel első­sorban a nők foglalkoztatásá­nak kérdése oldódik meg. A napokban tárgyalta a ta­nács végrehajtó bizottsága a város munkaerőhelyzetét. Idő­szerűvé tette a kérdés megvita­tását az a tény, hogy városunk­ban mind erősebben vetődik fel főként a nők, a fiatalkorú­ak és a csökkent munkaképes­ségűek problémája. A munkaerőgazdasági cso­port jelentése szerint 1959- ben 645 fő jelentkezett mun­kára. Közülük a munkaügyi csoport közvetítésével 294-en nyertek elhelyezést. Ha a leg­utóbbi hónapokban munkát keresők számát vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy ez a szám erőteljesen növekszik. Míg augusztusban csak 12 fő, szep­temberben 34 fő jelentkezett munkára, addig októberben 80-ra, novemberben pedig már 90-re emelkedett ez a szám. Ennek oka, magyarázata egy­szerű. A konzervgyár és az ál­lami gazdaság elküldte az idénymunkásokat. A nagyobb baj az, hogy az elbocsátottak között olyan dolgozó is van, aki egyedülálló kereső a családban. Nagyobb körül­tekintéssel, a szociális hely- zett alaposabb elemzésé­vel, figyelembevételével ezen a problémán lehetne segíteni. A tervszerű munkaerőgaz­dálkodás megvalósítását nehe­zíti az a körülmény, hogy egyes válla’atok nem minden esetben tartják be a munka­erőszükséglet bejelentésére, il­letve a munkaközvetítésre vo­natkozó rendelkezéseket. Gyakran előfordul hogy köz­vetítés nélkül alkalmaznak munkaerőt adminisztra'í'» munkakörbe vasv esőkben* műnk- képességűek álta’ be­tölthető munkakörbe. Az is

Next

/
Oldalképek
Tartalom