Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-02 / 283. szám

1959. DECEMBER 2. SZERDA z^JCirlap Röpgyüléseken köszöntötték hétfőn reggel a Budakalászi Textilművek dol­gozói az MSZMP most ülése­ző VII. kongresszusát. A rög­gyűlések előadói foglalkoztak a kongresszusi irányelvekkel, g ismertették, hogy az elkö­vetkezendő években milyen feladatokat kell megoldania a Budakalászi Textilműveknek. As eddigi szép termelési ered­ményekhez híven úgy hatá­roztak a gyár dolgozói, hogy a kongresszus tiszteletére in­dított munkaversenyt tovább folytatják s január 3-án meg­kezdik a felszabadulási mun­kaversenyt. A röpgyűléseket a délutá- nos műszak dolgozói is meg­tartották. Pedagógusok emlékalbuma Emlékalbum kiadását terve­zi a Pedagógus Szakszervezet Pest megyei Bizottsága az 1919-ben, a Tanácsköztársa­ság oldalán kiemelkedő tevé­kenységet kifejtett nevelőkről. A kötetben két váci pedagógus is helyet kap. Az egyik: Ma- tejka János tanárjelölt, aki annak idején véletlen folytán túlélte a saját kivégzését. A másik: Csikós József segédtan­felügyelő, akit 1919. augusztus 14-én éjjel, a Hétkápolnámá'l végeztek ki az ellenforradalom banditái. EGY GYÁR JÖVŐJE a műszaki fejlesztés tükrében \ Jó versenyszellem — jó eredmények A kongresszus első napján a gödöllői Ganz Árammérőgyár | dolgozói kisgyűléseket tartottak, amelyeken méltatták a kong- % resszus jelentőségét. Műhelyenként értékelték a kongresszus ff előtti héten elért eredményeket és az üzem dolgozói úgy hatá- £ roztak. hogy a tovább folyó versenyben az eddigi eredmények í túlszárnyalására újabb felajánlásokat tesznek. Í __________• ....... T íz évvel ezelőtt a Pest megyeiek többsége nem is tudta talán, merre van Diósd. Öt évvel később pedig eset­leg közeli rokona vagy isme­rőse dolgozott a Diósdi Csap- ágygyárban. Üjabb öt év sem telt el, s a diósdi csapágyak híre eljutott hatarainkon túlra. Nemcsak á baráti or­szágokban ismerik ma már, hanem az olyan fejlett kapi­talista országokban, mint Anglia, Svájc, sőt a világhírű SKF-csapágyak szülőhazájá­ban, Svédországban is. Mind­három ország üzleti körei felfigyeltek a diósdi csap­ágyra s mintaszállítmányra adtak megrendelést a gyár­nak. Jelenleg tehát jó úton haladunk afelé, hogy szer­számgépeink, gyárberendezé­seink és más, világszerte jó hírnévnek örvendő iparcik­keink után a magyar csap­ágy is valutát hozó export­cikkünkké váljon. Mindez természetesen nem a véletlen műve, hanem azé a nagyarányú fej­lődésé, amely a Diósdi Csap­ágygyárban az utóbbi évek­ben végbement. Sok szó esik mostanában erről a fejlődés­ről, különösen, ami a jövőt illeti. Hogyan tovább, hogy még több, még jobb minő­ségű gyártmányokat tudjanak készíteni — ez most a mű­szaki vezetők fő gondja. Mit mond erről Enders Jenő, a műszaki fejlesztési osztály vezetője? — Termelési tervünk 1960- ban 8,5 százalékos mennyi­ségi felfutást irányoz elő az ez évihez viszonyítva. Ennek megfelelően bővül gyártmá­nyaink választéka is: a je­lenlegi 39 típus helyett jö­vőre körülbelül 45 csapágy­típust gyáriunk. A feladatok ilyen arányú növekedése pa­rancsoltán veti fel a mű­szaki fejlesztés problémáját. De felveti az a körülmény is, hogy a jövő évben megkezd­jük a normálnál nagyobb pontosságú csapágyak gyártá­sát. — Műszaki fejlesztési ter­vünk három fő feladatot je­löl meg: gépparkunk kapaci­tásának növelését — vagyis az automatizálást —, a tech­nológiai fejlesztést és a mun­kaigény csökkentését, ahol erre mód van. Ami az automatizálást illeti, a gyár jövőre számos nagy teljesítményű szovjet és keletnémet automatával gya­Kilencven tanácsülés, 213 községi látogatás, 40 beszámológyülés Néhány adat a megyei képviselők tevékenységéről ben a saját munkájáról, ezen­kívül összesen 107 fogadóórán hallgatta meg a választók pa­naszait, kívánságait. Érdekes beszámolni róla, hogy ezeken a fogadóórákon, ahol legtöbben mindenféle személyes ügyben, lakáské­relmekkel, nyugdíjkérelmek- keí, birtokrendezési ügyekkel fordulnak a képviselőhöz, újabban egyre több köz­érdekű ügyet hoznak fel az emberek. Szó esik ilyenkor a község vízellá­tásáról, a villanyhálózat bővítéséről, s hasonlókról is. Nem egy választó konkrét ja­vaslatokkal jön, a javaslatok pedig majdnem mindig ke- resztülvihetők, s a képviselők segítségével meg is valósul­nak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a, képviselőkhöz szemé­lyes ügyük elintézéséért for­dulók egyharmadának nem kell semmiféle támogatás, a hatóságok az igazságos kére­lemnek amúgy is helyt ad­nának. Másik harmada az ügyeknek azonban már meg­járt minden fórumot és mint jogtalant — elutasították. Az ügyek harmadik harmadát ellenben jogos és orvosolható sérelmek teszik ki, amelyek­nek a képviselő a választó érdekében utána is néz. De segítségére siet a kép­viselő a községnek, a szövet­kezetnek, más közületeknek is és gyakran kezdeményezi közérdekű problémák meg­oldását. Például Benke La- iosné egy Cegléd környéki termelőszövetkezetben analfa­béta tanfolyamot készített elő. Gáspár Sándor, a pándl Villanyhálózat bővítésének ügyében járt el eredménye­iaártö íloo i Pala K.irolyné a piiis- szentkereszti omladozó is­kola tatarozásának sürgős szükségére nem hiába hívta fel az illetékesek figyelmét és elintézte, hogy a pomázi Munka­terápiás Intézet gazdasá­gának gépesítéséhez az Egészségügyi Miniszté­rium jelentős összeggel hozzájáruljon. Hörömpő József a termelő- szövetkezetek takarmányellá­tását szorgalmazta, Rupf Jó­zsef pedig, miután a megyei TÜZÉP Nagykovácsiban még az ő kérésére sem volt haj­landó végre telepet létesíteni, Tausz János Pest megyei képviselő, belkereskedelmi miniszterhez fordult. Elérte, hogy Nagykovácsi lakói most már helyben szerezhetik be tüzelő- és építőanyag-szükség­letüket. Ez csak néhány példa arra, hogy megyénk képviselői fá­radhatatlanul dolgoznak vá­lasztóik érdekében. Munká­jukban viszont nagy segítsé­gükre vannak a Hazafias Népfront-bizottságok, ame­lyekkel szorosan együttmű­ködve dolgoznak mindenütt. Minárovics Béla szerszámesztergályos 213 százalékot teljesít Új szovjet antibiotikumok daganatos megbetegedések gyógyítására A szovjet orvostudomány fontos feladatának tekinti új antibiotikumok előállítását. Z. V. Jermole, a Szovjetunió Or­vostudományi Akadémiája antibiotikumokkal foglalkozó bizottságának elnöke a Trud című lap tudósítójának a kö­vetkezőket mondotta: bői cigarettát kotor elő. Rá­gyújt. — Eladta őket? Ügy néz rám, hogy érzem tekintetéből a gondolatot: ho­gyan is tételezhetek fel róla ilyesmit, csak nem gondolom komolyan, hogy két ilyen lótól meg tudna válni. Aztán ki is mondja hangosan, kicsit kor­holóan: — Hogy képzeli, ilyen két remek jószágot eladni? Tudja milyen jól futó, könnyű lovak ezek? Nem azért mondom, mert az enyémek voltak, de Valkón, de még tán Vácszent- lászlón, meg Dányon sincsen párjuk. Azt hiszi, különben átvette volna őket az Új Riet vezetősége? Még jóformán meg sem száradt az aláírásom a belépési nyilatkozaton, amikor Juhász József, az elnök, ki­jelentette: a Jucira meg a Raskó Tibor és társai a műszerészműhelyben a vállalt 66 darab kapcsolóóra helyett már nyolcvanegyet gyártanak naponta rapodik. Szovjet automaták- \ kai fogják megmunkálni a í kisméretű csapágyakat, s a| közép és nehéz típusúaknál: í a belső gyűrűjét; egyes gé-f pekre automatikus adagoló-1 kát terveznek, ami lehetővé ? teszi majd, hogy egy munkás^ több gépet tudjon kiszol- \ gálni. A köszörüüzemben jelenleg 5 sok gondot okoz a furat- í köszörülés. Jövőre négy kis-* méretű cs három nagyméretű \ furat-köszörűgépet kapnak azf NDK-tól. A külső gyűrűk fu- \ tópályájának köszörülését \ 1960-ban már 2 darab szovjet! automatával végzik. ' \ A technológiai fejlesztés ; legfontosabb célkitűzése a gyorsköszörülési eljárás kikí-J sérletezése lesz. Amennyibenj a jelenlegi másodpercenkénti \ 30 méteres sebességet 50-re í vagy még többre sikerül fo-í kozniuk, az nemcsak a tér- í melékenység jelentős emelke-S dését vonja maga után, ha­nem a köszörült felület mi-j nőségének megjavulását is. j Egy másik megoldásra váró j feladat központi hűtőfolya- j dék-ellátó berendezés szer- í kesztése a köszörüüzemben. \ Csakis így tudják majd biz- j tasítani, hogy valamennyi rá- í . | kapcsolt gép azonos összeté-: j telű és hőmérsékletű folya-1 j dékkal dolgozzon, ami pedig j elengedhetetlen feltétele a j maximális méretpontosság­nak. Tervbe vették, hogy a csap­ágykosarak sajtolásához ada­golóberendezést szerkesztenek j a sajtológépre. A görgőüzem- j ben saját erőből akarják j automatizálni a gépek közötti anyagmozgatást. A Szerszám­gépfejlesztési Intézet kidolgo­zott egy erre alkalmas konst­rukciót, a serleges felvonóbe­rendezést, amelyet a gyár cél­gépkivitelező üzeme fog el­készíteni s 1960 első felében inár kis is szeretnék pró- i bálni. Ä műszaki fejlesztés har-J matíik fontos célkitűzése a munkaigény csökkentése azáltal, hogy csökkentik a megmunkálások közötti ráha­gyásokat. Eddig is voltak ilyen elképzelések, ezeknek azonban határt szabott az a tény, hogy minden munka­darabot edzenek. Edzésnél ugyanis a darabok deformá­lódnak. Annak érdekében, hogy a deformációt — s vele a ráhagyást — csökkenthes­sék, az osztrák Siemens-cég­től korszerű edzőberendezést rendeltek, aminek az üzembe helyezése folyamatban van. — Körülbelül ezek azok a ‘ gyakorlati feladatok, amelyek jövő évi műszaki fejlesztési tervünkben szerepelnek — summázza az elmondottakat Enders osztályvezető.— Ezen­kívül tervbe vettük egy olyan elméleti feladat megoldását, amely az elkövetkező évek­ben kerülne gyakorlati meg­valósításra: kidolgozzuk a csapágyak szalagszerű szere­lésének technológiáját és mű­szakilag előkészítjük ennek alkalmazását. Nyíri Éva A közelmúltban új antibio­tikumok klinikai alkalmazását kezdtük meg. Az Eritromicin elnevezésű készítményt pél­dául sikerrel alkalmaztuk olyan betegségeknél, amelye­ket stafiloccus-fertőzés váltott ki, például tüdőgyulladásnál, mellhártyagyulladásnál és tü- dőoperációk utókezelésénél. \ Az új gyógyszer azon esetben is hatásos, amikor £ a penicillin készítmények í nem hoznak eredményt. ^ — A Nystatin 'elnevezésű fj antibiotikum készítmény gazokban az esetekben alkal- fj mazható sikerrel, amikor a fj szervezet nem megfelelően 2 reagál az antibiotikumokkal történő kezelésre és gombás ^fertőzések lépnek fel. 'f — Eredményes állatkísérle­teket folytattak olyan antibio­tikumokkal, amelyek a daga- ínatos megbetegedések kezelé- ísére alkalmasak. y ^ A Crucin, az Actynoxwn- tin és az Aurantyn elne­fj vezésű gyógyszerek álla- toknál gyógyulást ered- fj ményeztek rosszindulatú daganatok esetében. ^ A Neocid készítmény bár nem í gyógyítja a daganatos megbe­tegedéseket, olyan hatást vált ^ki a szervezetben, ami elősegí­ti a gyógyulás folyamatát^ »V«.»«*-«W».V»TOl«VV«,VVWVI,V\VX\«\XTO.W új kúthoz, aztán meg, ha el­kezdjük a tanyaközpont építé­sét, majd oda. Egyszóval, el­kel itt egy állandó fogat a jövés-menés lebonyolítására. Mondta is az elnök, hogy ha majd teljesen rendben men­nek a dolgok, én leszek a tsz parádés kocsisa. Nézem a kopott hámot a lovakon, meg a festésnek in­dult kötélistrángot, amely bár­mely pillanatban elszakadhat. — Ezek bizony már meg­szolgálták az árukat — muta­tok rájuk. — Nekem csak ilyen volt — mondja a parádés kocsisjelölt. — De azt ígérte az elnök, hogy hamarosan új szekeret, meg új szerszámot kapok. Köny- nyűt, díszeset, parádés lovak­hoz illőt. . Meghúzza a gyeplőt, s elin­dul. Én meg a szekér oldalán levő névtábla szövegét betű­zöm: „Pál Miklós. Valkó.” Ari Kálmán Marosára is számítunk ám! Mert így hívják őket. Juci, meg Marcsa. Másfél évesek voltak, amikor először szekér elé kerültek. Ennek most pon­tosan öt esztendeje. Azóta já­rok velük. Nemcsak mutató­sak, hanem húzósak, meg in- dítósak is. Megmondja Kilián elvtárs ... Máma is trappba vitték a sáros úton __ — Ki az a Kilián elvtárs? — Nem ismeri? — néz rám csodálkozva. — Pedig itt van az Üj Életben, mióta elkezd­tük a közös munkát. Az FM- től jött. Mezőgazdász. Ő segít most nekünk, mert mi még járatlanok vagyunk a szövet­kezeti gazdálkodásban. Osztj hogy az egész falu határa egy­ben van, mikor kimegy vala­merre, én szoktam fuvarozni. Mert sok ám itt a mászkálni való. Egyszer a traktorhoz, másszor a dányi út mellé, az A Juci neg a Harcsa : Ahogy találkozom velük, \ kicsit álldogálok mellettük, • majd szép lassan sétálni kez- ! dek körülöttük, szemeimet í gyönyörködve függesztem rá- tjuk. Legelőbb is büszke tar- ! tású, okos kinézésű fejük ejt í ámulatba, majd tekintetem ! izmos, karcsú nyakukra sik- ! lik, aztán innét is tovább, for- ! más derekukon át, le egészen 1 a mindig futásra kész és sza- \ bályos alakú lábakig. í — Pompás két dög! — jegy- | zem meg elismerően. 1 — Lipicaiak — adja meg a \ fajtájukra vonatkozó felvilá- \ gosíiást a kocsis, aki apró \ öregember létére úgy feszít a % rozzant szekéren levő szakado­zott huzatú bőrülésen, mintha $ egy fényes fekete hintó bak­ii ján ülne. y f — A magáé? — kezdemé­2 nyezem a diskurálást. — Csak volt — feleli, s a $ kezében levő ostort a tartó­tjába dugja, aztán nadrágzsebé­Csak néhány napja múlt egy esztendeje az országgyűlési választásoknak. Az ország- gyűlés munkájáról, ülésezésé­ről esetenként pontosan tájé­koztatja a sajtó az országot. A képviselők azonban az or­szággyűlési szünetben sem pihennek, igyekeznek kivétel nélkül szoros kapcsolatban maradni azokkal, akiknek a bizalma a parlamentbe küldte őket. Pest megye 24 országgyűlési képviselője valóban állandóan keresi az érint­kezést választóival. A vá­lasztások óta eltelt idő alatt — és ez egészen új szokás — mindegyik kép­viselő több választóját ott­honában is felkereste. Családlátogatásnak mondják ezt á képviselők. Néha látoga­tásukról előre értesítik a vá­lasztót, néha meg egészen vá­ratlanul topoannak be vala­melyikhez. De akár várják, akár nem, mindenütt mindig szívesen látott vendég a kép­viselő. Persze, gyorsan híre terjed, hogy kinél van éppen és csakhamar néhány szom­széd, családostól, szintén be­kopogtat; találkozni szeretne a képviselőjével. Ezek a való­ban családias összejövetelek, meghitt, bizalmas beszélgeté­sek, a panaszok őszinte felve­tése egyformán használ a vá­lasztónak, aki közelről meg­ismeri képviselőjét és a kép­viselőnek, aki viszont állan­dóan tájékozott a nép kíván­ságairól, véleményéről és így r parlamenti felszólalásaiban ^ ténylegesen a nép kívánságai- ^ mák ad hangot. Természetesen nemcsak ma- } gánházaknál érintkezik vá- í lasztóival a képviselő. Meg- f látogatja a községeket, üze- \ meket. termelőszövetkezeteket, \ hogy gyarapítsa tapasztalatait, ; személyesen és közelről fi- j gyelje meg az élet alakulását, í az emberek kívánságait, a; helybeli szükségleteket. Üj í szokás az is, hogy a képvise- j lók az ünnepeket rendesen vá- ) lasztóik között töltik, részt í vesznek és felszólalnak az ün- í népi gyűléseken. Egy esztendő \ leforgása alatt a Pest megyei j képviselők 60 alkalommal vet- < tek részt más-más községek-; ben ünnepi gyűlésen. S ha már számadatnál tar-j tunk, megemlítjük, hogy a 24 j Pest megyei képviselő meg-! választása óta részt vett 90: tanácsülésen, 213 községi Iá-: togatást, ennél jóval nagyobb: számú családlátogatást tett, 40 beszámológyűlése" adott i Számot a képviselöhá? *s eb­

Next

/
Oldalképek
Tartalom