Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-02 / 283. szám
1959. DECEMBER 2. SZERDA z^JCirlap Röpgyüléseken köszöntötték hétfőn reggel a Budakalászi Textilművek dolgozói az MSZMP most ülésező VII. kongresszusát. A röggyűlések előadói foglalkoztak a kongresszusi irányelvekkel, g ismertették, hogy az elkövetkezendő években milyen feladatokat kell megoldania a Budakalászi Textilműveknek. As eddigi szép termelési eredményekhez híven úgy határoztak a gyár dolgozói, hogy a kongresszus tiszteletére indított munkaversenyt tovább folytatják s január 3-án megkezdik a felszabadulási munkaversenyt. A röpgyűléseket a délutá- nos műszak dolgozói is megtartották. Pedagógusok emlékalbuma Emlékalbum kiadását tervezi a Pedagógus Szakszervezet Pest megyei Bizottsága az 1919-ben, a Tanácsköztársaság oldalán kiemelkedő tevékenységet kifejtett nevelőkről. A kötetben két váci pedagógus is helyet kap. Az egyik: Ma- tejka János tanárjelölt, aki annak idején véletlen folytán túlélte a saját kivégzését. A másik: Csikós József segédtanfelügyelő, akit 1919. augusztus 14-én éjjel, a Hétkápolnámá'l végeztek ki az ellenforradalom banditái. EGY GYÁR JÖVŐJE a műszaki fejlesztés tükrében \ Jó versenyszellem — jó eredmények A kongresszus első napján a gödöllői Ganz Árammérőgyár | dolgozói kisgyűléseket tartottak, amelyeken méltatták a kong- % resszus jelentőségét. Műhelyenként értékelték a kongresszus ff előtti héten elért eredményeket és az üzem dolgozói úgy hatá- £ roztak. hogy a tovább folyó versenyben az eddigi eredmények í túlszárnyalására újabb felajánlásokat tesznek. Í __________• ....... T íz évvel ezelőtt a Pest megyeiek többsége nem is tudta talán, merre van Diósd. Öt évvel később pedig esetleg közeli rokona vagy ismerőse dolgozott a Diósdi Csap- ágygyárban. Üjabb öt év sem telt el, s a diósdi csapágyak híre eljutott hatarainkon túlra. Nemcsak á baráti országokban ismerik ma már, hanem az olyan fejlett kapitalista országokban, mint Anglia, Svájc, sőt a világhírű SKF-csapágyak szülőhazájában, Svédországban is. Mindhárom ország üzleti körei felfigyeltek a diósdi csapágyra s mintaszállítmányra adtak megrendelést a gyárnak. Jelenleg tehát jó úton haladunk afelé, hogy szerszámgépeink, gyárberendezéseink és más, világszerte jó hírnévnek örvendő iparcikkeink után a magyar csapágy is valutát hozó exportcikkünkké váljon. Mindez természetesen nem a véletlen műve, hanem azé a nagyarányú fejlődésé, amely a Diósdi Csapágygyárban az utóbbi években végbement. Sok szó esik mostanában erről a fejlődésről, különösen, ami a jövőt illeti. Hogyan tovább, hogy még több, még jobb minőségű gyártmányokat tudjanak készíteni — ez most a műszaki vezetők fő gondja. Mit mond erről Enders Jenő, a műszaki fejlesztési osztály vezetője? — Termelési tervünk 1960- ban 8,5 százalékos mennyiségi felfutást irányoz elő az ez évihez viszonyítva. Ennek megfelelően bővül gyártmányaink választéka is: a jelenlegi 39 típus helyett jövőre körülbelül 45 csapágytípust gyáriunk. A feladatok ilyen arányú növekedése parancsoltán veti fel a műszaki fejlesztés problémáját. De felveti az a körülmény is, hogy a jövő évben megkezdjük a normálnál nagyobb pontosságú csapágyak gyártását. — Műszaki fejlesztési tervünk három fő feladatot jelöl meg: gépparkunk kapacitásának növelését — vagyis az automatizálást —, a technológiai fejlesztést és a munkaigény csökkentését, ahol erre mód van. Ami az automatizálást illeti, a gyár jövőre számos nagy teljesítményű szovjet és keletnémet automatával gyaKilencven tanácsülés, 213 községi látogatás, 40 beszámológyülés Néhány adat a megyei képviselők tevékenységéről ben a saját munkájáról, ezenkívül összesen 107 fogadóórán hallgatta meg a választók panaszait, kívánságait. Érdekes beszámolni róla, hogy ezeken a fogadóórákon, ahol legtöbben mindenféle személyes ügyben, lakáskérelmekkel, nyugdíjkérelmek- keí, birtokrendezési ügyekkel fordulnak a képviselőhöz, újabban egyre több közérdekű ügyet hoznak fel az emberek. Szó esik ilyenkor a község vízellátásáról, a villanyhálózat bővítéséről, s hasonlókról is. Nem egy választó konkrét javaslatokkal jön, a javaslatok pedig majdnem mindig ke- resztülvihetők, s a képviselők segítségével meg is valósulnak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a, képviselőkhöz személyes ügyük elintézéséért fordulók egyharmadának nem kell semmiféle támogatás, a hatóságok az igazságos kérelemnek amúgy is helyt adnának. Másik harmada az ügyeknek azonban már megjárt minden fórumot és mint jogtalant — elutasították. Az ügyek harmadik harmadát ellenben jogos és orvosolható sérelmek teszik ki, amelyeknek a képviselő a választó érdekében utána is néz. De segítségére siet a képviselő a községnek, a szövetkezetnek, más közületeknek is és gyakran kezdeményezi közérdekű problémák megoldását. Például Benke La- iosné egy Cegléd környéki termelőszövetkezetben analfabéta tanfolyamot készített elő. Gáspár Sándor, a pándl Villanyhálózat bővítésének ügyében járt el eredményeiaártö íloo i Pala K.irolyné a piiis- szentkereszti omladozó iskola tatarozásának sürgős szükségére nem hiába hívta fel az illetékesek figyelmét és elintézte, hogy a pomázi Munkaterápiás Intézet gazdaságának gépesítéséhez az Egészségügyi Minisztérium jelentős összeggel hozzájáruljon. Hörömpő József a termelő- szövetkezetek takarmányellátását szorgalmazta, Rupf József pedig, miután a megyei TÜZÉP Nagykovácsiban még az ő kérésére sem volt hajlandó végre telepet létesíteni, Tausz János Pest megyei képviselő, belkereskedelmi miniszterhez fordult. Elérte, hogy Nagykovácsi lakói most már helyben szerezhetik be tüzelő- és építőanyag-szükségletüket. Ez csak néhány példa arra, hogy megyénk képviselői fáradhatatlanul dolgoznak választóik érdekében. Munkájukban viszont nagy segítségükre vannak a Hazafias Népfront-bizottságok, amelyekkel szorosan együttműködve dolgoznak mindenütt. Minárovics Béla szerszámesztergályos 213 százalékot teljesít Új szovjet antibiotikumok daganatos megbetegedések gyógyítására A szovjet orvostudomány fontos feladatának tekinti új antibiotikumok előállítását. Z. V. Jermole, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája antibiotikumokkal foglalkozó bizottságának elnöke a Trud című lap tudósítójának a következőket mondotta: bői cigarettát kotor elő. Rágyújt. — Eladta őket? Ügy néz rám, hogy érzem tekintetéből a gondolatot: hogyan is tételezhetek fel róla ilyesmit, csak nem gondolom komolyan, hogy két ilyen lótól meg tudna válni. Aztán ki is mondja hangosan, kicsit korholóan: — Hogy képzeli, ilyen két remek jószágot eladni? Tudja milyen jól futó, könnyű lovak ezek? Nem azért mondom, mert az enyémek voltak, de Valkón, de még tán Vácszent- lászlón, meg Dányon sincsen párjuk. Azt hiszi, különben átvette volna őket az Új Riet vezetősége? Még jóformán meg sem száradt az aláírásom a belépési nyilatkozaton, amikor Juhász József, az elnök, kijelentette: a Jucira meg a Raskó Tibor és társai a műszerészműhelyben a vállalt 66 darab kapcsolóóra helyett már nyolcvanegyet gyártanak naponta rapodik. Szovjet automaták- \ kai fogják megmunkálni a í kisméretű csapágyakat, s a| közép és nehéz típusúaknál: í a belső gyűrűjét; egyes gé-f pekre automatikus adagoló-1 kát terveznek, ami lehetővé ? teszi majd, hogy egy munkás^ több gépet tudjon kiszol- \ gálni. A köszörüüzemben jelenleg 5 sok gondot okoz a furat- í köszörülés. Jövőre négy kis-* méretű cs három nagyméretű \ furat-köszörűgépet kapnak azf NDK-tól. A külső gyűrűk fu- \ tópályájának köszörülését \ 1960-ban már 2 darab szovjet! automatával végzik. ' \ A technológiai fejlesztés ; legfontosabb célkitűzése a gyorsköszörülési eljárás kikí-J sérletezése lesz. Amennyibenj a jelenlegi másodpercenkénti \ 30 méteres sebességet 50-re í vagy még többre sikerül fo-í kozniuk, az nemcsak a tér- í melékenység jelentős emelke-S dését vonja maga után, hanem a köszörült felület mi-j nőségének megjavulását is. j Egy másik megoldásra váró j feladat központi hűtőfolya- j dék-ellátó berendezés szer- í kesztése a köszörüüzemben. \ Csakis így tudják majd biz- j tasítani, hogy valamennyi rá- í . | kapcsolt gép azonos összeté-: j telű és hőmérsékletű folya-1 j dékkal dolgozzon, ami pedig j elengedhetetlen feltétele a j maximális méretpontosságnak. Tervbe vették, hogy a csapágykosarak sajtolásához adagolóberendezést szerkesztenek j a sajtológépre. A görgőüzem- j ben saját erőből akarják j automatizálni a gépek közötti anyagmozgatást. A Szerszámgépfejlesztési Intézet kidolgozott egy erre alkalmas konstrukciót, a serleges felvonóberendezést, amelyet a gyár célgépkivitelező üzeme fog elkészíteni s 1960 első felében inár kis is szeretnék pró- i bálni. Ä műszaki fejlesztés har-J matíik fontos célkitűzése a munkaigény csökkentése azáltal, hogy csökkentik a megmunkálások közötti ráhagyásokat. Eddig is voltak ilyen elképzelések, ezeknek azonban határt szabott az a tény, hogy minden munkadarabot edzenek. Edzésnél ugyanis a darabok deformálódnak. Annak érdekében, hogy a deformációt — s vele a ráhagyást — csökkenthessék, az osztrák Siemens-cégtől korszerű edzőberendezést rendeltek, aminek az üzembe helyezése folyamatban van. — Körülbelül ezek azok a ‘ gyakorlati feladatok, amelyek jövő évi műszaki fejlesztési tervünkben szerepelnek — summázza az elmondottakat Enders osztályvezető.— Ezenkívül tervbe vettük egy olyan elméleti feladat megoldását, amely az elkövetkező években kerülne gyakorlati megvalósításra: kidolgozzuk a csapágyak szalagszerű szerelésének technológiáját és műszakilag előkészítjük ennek alkalmazását. Nyíri Éva A közelmúltban új antibiotikumok klinikai alkalmazását kezdtük meg. Az Eritromicin elnevezésű készítményt például sikerrel alkalmaztuk olyan betegségeknél, amelyeket stafiloccus-fertőzés váltott ki, például tüdőgyulladásnál, mellhártyagyulladásnál és tü- dőoperációk utókezelésénél. \ Az új gyógyszer azon esetben is hatásos, amikor £ a penicillin készítmények í nem hoznak eredményt. ^ — A Nystatin 'elnevezésű fj antibiotikum készítmény gazokban az esetekben alkal- fj mazható sikerrel, amikor a fj szervezet nem megfelelően 2 reagál az antibiotikumokkal történő kezelésre és gombás ^fertőzések lépnek fel. 'f — Eredményes állatkísérleteket folytattak olyan antibiotikumokkal, amelyek a daga- ínatos megbetegedések kezelé- ísére alkalmasak. y ^ A Crucin, az Actynoxwn- tin és az Aurantyn elnefj vezésű gyógyszerek álla- toknál gyógyulást ered- fj ményeztek rosszindulatú daganatok esetében. ^ A Neocid készítmény bár nem í gyógyítja a daganatos megbetegedéseket, olyan hatást vált ^ki a szervezetben, ami elősegíti a gyógyulás folyamatát^ »V«.»«*-«W».V»TOl«VV«,VVWVI,V\VX\«\XTO.W új kúthoz, aztán meg, ha elkezdjük a tanyaközpont építését, majd oda. Egyszóval, elkel itt egy állandó fogat a jövés-menés lebonyolítására. Mondta is az elnök, hogy ha majd teljesen rendben mennek a dolgok, én leszek a tsz parádés kocsisa. Nézem a kopott hámot a lovakon, meg a festésnek indult kötélistrángot, amely bármely pillanatban elszakadhat. — Ezek bizony már megszolgálták az árukat — mutatok rájuk. — Nekem csak ilyen volt — mondja a parádés kocsisjelölt. — De azt ígérte az elnök, hogy hamarosan új szekeret, meg új szerszámot kapok. Köny- nyűt, díszeset, parádés lovakhoz illőt. . Meghúzza a gyeplőt, s elindul. Én meg a szekér oldalán levő névtábla szövegét betűzöm: „Pál Miklós. Valkó.” Ari Kálmán Marosára is számítunk ám! Mert így hívják őket. Juci, meg Marcsa. Másfél évesek voltak, amikor először szekér elé kerültek. Ennek most pontosan öt esztendeje. Azóta járok velük. Nemcsak mutatósak, hanem húzósak, meg in- dítósak is. Megmondja Kilián elvtárs ... Máma is trappba vitték a sáros úton __ — Ki az a Kilián elvtárs? — Nem ismeri? — néz rám csodálkozva. — Pedig itt van az Üj Életben, mióta elkezdtük a közös munkát. Az FM- től jött. Mezőgazdász. Ő segít most nekünk, mert mi még járatlanok vagyunk a szövetkezeti gazdálkodásban. Osztj hogy az egész falu határa egyben van, mikor kimegy valamerre, én szoktam fuvarozni. Mert sok ám itt a mászkálni való. Egyszer a traktorhoz, másszor a dányi út mellé, az A Juci neg a Harcsa : Ahogy találkozom velük, \ kicsit álldogálok mellettük, • majd szép lassan sétálni kez- ! dek körülöttük, szemeimet í gyönyörködve függesztem rá- tjuk. Legelőbb is büszke tar- ! tású, okos kinézésű fejük ejt í ámulatba, majd tekintetem ! izmos, karcsú nyakukra sik- ! lik, aztán innét is tovább, for- ! más derekukon át, le egészen 1 a mindig futásra kész és sza- \ bályos alakú lábakig. í — Pompás két dög! — jegy- | zem meg elismerően. 1 — Lipicaiak — adja meg a \ fajtájukra vonatkozó felvilá- \ gosíiást a kocsis, aki apró \ öregember létére úgy feszít a % rozzant szekéren levő szakadozott huzatú bőrülésen, mintha $ egy fényes fekete hintó bakii ján ülne. y f — A magáé? — kezdemé2 nyezem a diskurálást. — Csak volt — feleli, s a $ kezében levő ostort a tartótjába dugja, aztán nadrágzsebéCsak néhány napja múlt egy esztendeje az országgyűlési választásoknak. Az ország- gyűlés munkájáról, ülésezéséről esetenként pontosan tájékoztatja a sajtó az országot. A képviselők azonban az országgyűlési szünetben sem pihennek, igyekeznek kivétel nélkül szoros kapcsolatban maradni azokkal, akiknek a bizalma a parlamentbe küldte őket. Pest megye 24 országgyűlési képviselője valóban állandóan keresi az érintkezést választóival. A választások óta eltelt idő alatt — és ez egészen új szokás — mindegyik képviselő több választóját otthonában is felkereste. Családlátogatásnak mondják ezt á képviselők. Néha látogatásukról előre értesítik a választót, néha meg egészen váratlanul topoannak be valamelyikhez. De akár várják, akár nem, mindenütt mindig szívesen látott vendég a képviselő. Persze, gyorsan híre terjed, hogy kinél van éppen és csakhamar néhány szomszéd, családostól, szintén bekopogtat; találkozni szeretne a képviselőjével. Ezek a valóban családias összejövetelek, meghitt, bizalmas beszélgetések, a panaszok őszinte felvetése egyformán használ a választónak, aki közelről megismeri képviselőjét és a képviselőnek, aki viszont állandóan tájékozott a nép kívánságairól, véleményéről és így r parlamenti felszólalásaiban ^ ténylegesen a nép kívánságai- ^ mák ad hangot. Természetesen nemcsak ma- } gánházaknál érintkezik vá- í lasztóival a képviselő. Meg- f látogatja a községeket, üze- \ meket. termelőszövetkezeteket, \ hogy gyarapítsa tapasztalatait, ; személyesen és közelről fi- j gyelje meg az élet alakulását, í az emberek kívánságait, a; helybeli szükségleteket. Üj í szokás az is, hogy a képvise- j lók az ünnepeket rendesen vá- ) lasztóik között töltik, részt í vesznek és felszólalnak az ün- í népi gyűléseken. Egy esztendő \ leforgása alatt a Pest megyei j képviselők 60 alkalommal vet- < tek részt más-más községek-; ben ünnepi gyűlésen. S ha már számadatnál tar-j tunk, megemlítjük, hogy a 24 j Pest megyei képviselő meg-! választása óta részt vett 90: tanácsülésen, 213 községi Iá-: togatást, ennél jóval nagyobb: számú családlátogatást tett, 40 beszámológyűlése" adott i Számot a képviselöhá? *s eb