Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-20 / 299. szám

1959. DECEMBER 20. VASÁRNAP

"‘gtCirtfiP

3

AZ ÜJ PARASZTI ÉLET LTJÁN

iN8i9^!:í9s&»!!»ssé;:si

itsKiSüssHssiSnSHiisSsHRMH^ H:ssHsHssss=:ss=::::::2rs:::sssss::sS::ss:s::ss:s::Hsss:ssss?s£s5s=*

!■■■■•■ ■■■■■■■■■■■■• áaa§*i ■■■*■*»! Ma IMII Itt MM

Más idők járnak a Tápió mentén

Csaknem kétszáz belépővel erősödött.

Fehér keménypapírból 'kivágott betűkkel írt tábla jelzi Tápiószelén, a főutcán a Béke Termelőszövetkezet irodáját. Nem régi a tábla, mindössze egy hete készült, vagyis egyidős a termelőszövetkezettel. Belül az iroda bútorzatáról is egyszeriben látni, hogy ahány darab, annyi helyről hordták össze. Dehát nem is az a fontos, hogy régi vagy új, vagy nem egyforma, hanem az, hogy megfeleljen a célnak.

Az iroda egyébként rendkívül látogatott. Ha valamelyik tag meg tóarja tudni, mi újság, ki a legújabb belépő, benéz néhány percre. Ledacs Kiss Sándor, mielőtt átlépte volna az iroda küszöbét, előtte alig egy fél órával írta alá a belépési nyilatkozatot. Jóformán meg sem száradt a tinta a belépési nyilatkozaton, máris a termelőszövetkezet vezetőivel tárgyal, érdeklődik: hogyan és miként is lesz hát a termelőszövetkezetben? Mi éppen a beszélgetés közben toppanunk be az irodába. A beszélgetés az új tag, valamint Fehér László elnök, Kalocsi János pénztáros és Vágó János tsz-tag között fo- - lyik a kályha mellé tolt,asztalnál.

— össze sem lehet hasonlítani az akkori időket a mostanival — hallatszik Kalocsi János hangja

Az „akkori idők“

az 1954—55-ös időszakot jelentik, amikor is Vágó János kivételiével mindhárman tagjai voltak a Béke néven működő termelőszövetkezetnek, amely aztán 1956-ban feloszlott.

— Tudja, hogy milyen kevesen voltunk, 347 hold földünk meg 100 darabban a határ minden részében — toldja meg Kalocsi János szavait Fehér László elnök.

Az akkori termelőszövetkezet gyenge gazdálkodásának emléke él még Ledacs Kiss Sándor emlékezetében, de ezenkívül még egy kellemetlen emléket is hord magában. 1954-ben történt a dolog. Kitelefonáltak a járástól, hogy azonnal hívjanak össze közgyűlést. Mire a járási küldött megérkezett, együtt volt a tagság. Legnagyobb megrökönyödésükre

valamennyi középparaszt kizárását javasolta a tsz-ből. Amikor a tagság nem akart ebbe belemenni, kijelentette: bármiként határoznak is, a felsoroltak nem lehetnek termelőszövetkezeti tagok. így szűnt meg Ledacs Kiss Sándor tagsága is. Ez a kellemetlen eset okozta azt, hogy az elmúlt hetekben bizony hosszú időn át megkötötte magát s a népnevelők úgy emlegették, mint „nehéz ember”-! Több százan odaka- nyarintották már nevüket a belépési nyilatkozatra, mire benne is

feloldódott a bizalmatlanság

és a belépés mellett határozott.

Mostani viselkedésén,' hangulatán nem az látszik, hogy megbánta volna, amit tett. Jókedvű, s amikor a pár évvel ezelőtti emlékekről beszél, úgy tűnik, maga is érzi, hogy soha nem ismétlődhet meg az 1954-ben történt eset.

— Most több mint 2000 hold földünk van és 250 tagunk. Bent vannak a legjobban gazdálkodó parasztok is. Egy tagban lesznek földjeink, tehát könnyebb lesz. Igazán rajtunk múlik majd, hogyan gazdálkodunk — erősíti meg

Ünnepélyes pillanat. Ledacs Kiss Sándor aláírja a belépési nyilatkozatot

A tsz-irodában. Fehér László, Ledacs Kiss Sándor, Kalocsi János és Vágó János a termelőszövetkezet ügyeit tárgyalják

az elnök szavait Vágó János, aki fiatal ember még és 17 hold haszonbérlettel lépett a szövetkezetbe.

— Aztán hogyan tervezitek? Mennyi száraz kertészete lesz a szövetkezetnek — tereli a szót a gazdálkodásra Ledacs Kiss Sándor.

— Nemigen változtatunk a gazdálkodás eddigi arányain. Ha pedig mégis változtatnánk, akkor is csak úgy, hogy nagyobb területen kertészkedünk, mint eddig — ismerteti a vezetőség elgondolását az elnök.

— Na, ezt helyesen gondoljátok. Mi ne azzal dicsekedjünk, hogy 15—16 mázsa búzát termelünk egy holdon, hanem azzal, hogy 20— 25 ezer forint értékű paradicsomot, paprikát ugyanekkora területen. Ezek a növények nagyon szeretik a mi földjeinket — mondja el véleményét Ledacs Kiss Sándor.

Ezzel mindegyikük egyet is ért, ám Kalocsi János még hozzáteszi:

— De nemcsak a száraz kertészetre kell gondolnunk, hanem arra is, hogy kiváló lehetőségünk van

az öntözésre is.

Itt a Tápió, közös erővel most már létesíthetünk egy öntözőtelepet is.

— Hogyan is leszünk azzal a munkaegységgel? — érdeklődik tovább Ledacs Kiss Sándor. Bár a népnevelők már beszéltek neki erről, az elnök szájából is hallani akarja, hogyan és miként lesz a jövedelemelosztás.

— Ki mennyit termel az általa megművelt területen, úgy részesedik majd a jövedelemből — magyarázza az elnök. — A kertészeti növényeknél például minden 100 forint értékű termény után írunk egy munkaegységet. A szőlőt és a kapásokat is kiosztjuk családokra — folytatja.

— Ha így csináljuk, nem kell az emberek sarkát taposni, hogy igyekezzenek a

munkával — jegyzi meg rövidesen a „legifjabb” tsz-tag.

Szóba kerül még az állatok elhelyezésének problémája, a vezetőség munkája, a közeljövőben megkezdődő leltározás. Ledacs Kiss Sándor rövid fél óra leforgása alatt megismerkedik a fiatal termelőszövetkezet minden problémájával.

— Az a fontos — mondja az elnök —, hogy minél jobbén

használjuk ki a kedvező időt

és akkora területet szántsunk fel most a télen, amennyit csak tudunk. így kevesebb marad tavaszra. A fogatok egy része már ma munkába állt és megkezdik a munkát a traktorok is.

— No, majd a vasárnapi közgyűlésen méj* többet beszélünk ezekről — mondja búcsúzásul az elnök. — Remélem, maga is ott lesz.

Ledacs Kiss Sándor elégedetten lép ki az iroda ajtaján. Látja: más idők járnak a Tápió mentén is.

2100 hold földdel növekedett Úri kÖAsé” hét termelőszövetkezete

Száznyolcvanhét parasztcsalád írta alá ebben a hónapban a belépési nyilatkozatot Úri községben. A száznyolcvanhét család valamivel több mint 2100 kát. hold földet vitt magával a falu termelőszövetkezeteibe. Mert Úriban már két tsz működik. A régi, az 1951-ben alakult Béke Tsz példáját követve, december 3-án 17 dolgozó paraszt megszervezte a falu új szövetkezetét, amelynek ideiglenesen az Ezüstkalász nevet adták.

Az alakuló gyűlés jegyzőkönyvét aláírt tagok azóta sem tétlenkednek, a maguk példájával belépésre ösztönzik a még kívülállókat. Sőt, • ha kell, érvelnek, vitatkoznak. S hogy nem hiába, azt az eddigi eredmények bizonyítják.

December 3-án, az alakulás estéjen, még csak ti- zeheten voltak 168 hold földdel, december 19-én pedig már belépett a nyolcvanadik tag is az új tsz-be,

amelynek földterülete erősen megközelíti a nyolcszáz holdat. A Kossuth Lajos utcában lakók például — négy család kivételével — valamennyien az Ezüstkalász Tsz-t választották.

Az új szövetkezet mellett jelentősen erősödött és gyarapodott azonban a Béke Tsz is, amelybe eddig száztíznél többen léptek be, 600 hold földdel. A község vezetőinek véleménye az, hogy a falu 3400 boldnyi földjét ez a két tsz fogja birtokolni. csaknem fele-fele arányban. t

Sokat beszélgetnek a község vezetői, s a belépettek arról,

mivel foglalkozzon a két tsz. A válasz kézenfekvő és adott volt: elsősorban állattenyésztéssel és takarmánytermesztéssel.

Ehhez minden adottságuk és lehetőségük megvan. A két tsz-be lépettek eddig mintegy százhúsz lovat, hetven szarvasmarhát vittek a közösbe. A faluban összesen — a leszerződött szarvasmarhákon és sertéseken kívül — hatszáz szarvasmarhát, ezer sertést és háromszáz lovat tartanak. Ezek alapján az új belépők mintegy kétszáz szarvasmarhával gazdagítják szövetkezetüket, s százötven Tóval, mert a másik százötvenet el kell adniok, nincs annyira szükségük.

Igen jó a föld errefelé a lucerna és bükköny termesztésére és a magfogásra. Kertészettel nem nagyon tudnak foglalkozni, hideg a talaj. Mégis megkísérlik némely laposabb részen az öntözéses

A fiatal valkói Petőfi Tsz tagjai 40 szarvasmarhát vittek be és 60 pár lovat tartottak meg közös gazdaságukban. Nagy gondot okozott, hogy a szarvasmarháknak eddig nem tudtak közös férőhelyet biztosítani, azokat a tagok istállóiban kellett ideiglenesen elhelyezni. A tagok, a vezetőség javaslatára, elhatározták, saját erejükből olcsó, de megfelelő férőhelyet építenek, ahol minden közösbe vitt állatot el tudnak helyezni. A tehénistálló faszerkezettel, szerfából készül. Nagy lendülettel, akarással fogtak hozzá a munkához, s az új istállót rövidesen átadják rendeltetésének.

De nemcsak tehénistállót építenek most a tsz-ben. A valkóiak elismert mesterei a sertéstenyésztésnek s a szövetkezetben is hasznosítani

akarják ebbeli jártasságukat. Ssáz darab hízónak való sertést vásároltak, s ezek számára a szövetkezet 10 tagú építőbrigádja saját erőből százférőhelyes ólat épít. Egyidejűleg 16 kutricát is emelnek a kocák számára.

Az állattenyésztéshez a férőhelyen kívül takarmány is kell, méghozzá nem is kevés. A 3200 kát. holdon gazdálkodó szövetkezet 560 tagja úgy határozott, hogy a közösbe vitt minden hold föld után egy mázsa csöves kukoricát és egy mázsa lucernát adnak össze. Ily módon — a már előzőleg közösen gyűjtött szénával együtt — nem lesz probléma az állatok téli takarmányozása.

Az oldalt összeállította:

Csekő Ágoston és Mihók

Sándor.

kertészkedést. A fő termelési ág azonban a sertés-, a szarvasmarha- és a baromfi- tenyésztés lesz, ezenkívül libát és kacsát nevelnek nagy számban.

A két tsz földjét patak szeli ketté, a rétből igazságosan jut mindkét szövetkezetnek.

A legelő nagyon kevés, alig kétszáz hold, de ezen sem fognak összeveszni. Az új

tsz a Czövek-tanya környékén növendékmarha-istállót és baromfitelepet rendez be, a remetevölgyben pedig sertéseket tenyésztenek.

Mind az új tagok, mind a község vezetői bíznak abban, hogy a szövetkezeten még kívülálló falubeliek is csakhamar követik a többség példáját és Úri község határába nemsokára kitehetik a táblákat, rajtuk a felírást: termelőszövetkezeti község.

Mezőgazdászt kapott három termelőszövetkezet

Megyénk termelőszövetkezeteiben csaknem kivétel nélkül látják már, hogy az eredményes gazdálkodáshoz feltétlenül szükséges a szakember segítsége.

A megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén a tanács mezőgazda- sági osztálya újabb három szakember kihelyezését terjesztette elő a végrehajtó bizottság elé, amelyet az el is fogadott. A határozat alapján az áporkai Aranykalász Termelőszövetkezetben Nagy Sándor, a péteri Rákóczi Termelőszövetkezetben Bánkfalvi István, a kőröstetétleni Kossuth Tsz-ben pedig Somlai János mezőgazdász kezdi meg rövidesen a munkát.

Evés közben jön meg az étvágy

Másodikból elsők akarnak lenni a nagykáiai Március 15 Tsz tehenészei

A nagykátai Március 15 Terrpeloszö vetkezet az országos tejtermelési versenyben idei kiváló eredményeivel a termelőszövetkezeti kistenyészetek között a második helyezést érte el. A Földművelésügyi Minisztériumban rendezett ünnepségen Máté József elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke vette át a vándorzászlót és a második helyezéssel járó 5000 forint pénzjutalmat.

A termelőszövetkezet tagsága nagyon örül az értékes helyezésnek és az elnök hazaérkezése után a tehenészek megígérték, hogy a jövőben még lelkiismeretesebben végzik munkájukat.

Az a céljuk, hogy jövőre nem a kistenyészetekkel versenyeznek — fejlesztik ugyanis szarvasmarhaállományukat —,

hanem a nagytenyészetek versenyében akarnak szerepelni és ott az első helyet elérni. Igaz, erős vetély- társaik vannak: a ceglédi Vörös Csillag Tsz tehenészei, akik sok sikert értek már el a tejtermelési versenyben. Bíznak azonban a győzelemben, mert második félévi eredményeik alapot adnak a derűlátásra.

Úgy látszik, a nagykátai Március 15 Tsz tehenészeinek esetében is érvényes az a közmondás: evés közben jön meg az étvágy.

A Földművelésügyi Minisztériumban rendezett ünnepséget követő napon rövid röpgyűlés keretében adta át Máté József elvtárs a tsz tehenészeinek a jól megérdemelt jutalmat.

Idős Szabó József tehenész átveszi az elnöktől az 500 forintot tartalmazó borítékot

— Leszünk mi még elsők is! — mondják a tehe. iszek Máté elvtársnak

Szarvasmarhaistálló, sertésól épül Valkón

Nem lesz gond a takarmányozással sem