Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-20 / 299. szám

1959. DECEMBER 20. VASÁRNAP "‘gtCirtfiP 3 AZ ÜJ PARASZTI ÉLET LTJÁN iN8i9^!:í9s&»!!»ssé;:si itsKiSüssHssiSnSHiisSsHRMH^ H:ssHsHssss=:ss=::::::2rs:::sssss::sS::ss:s::ss:s::Hsss:ssss?s£s5s=* !■■■■•■ ■■■■■■■■■■■■• áaa§*i ■■■*■*»! Ma IMII Itt MM Más idők járnak a Tápió mentén Csaknem kétszáz belépővel erősödött. Fehér keménypapírból 'ki­vágott betűkkel írt tábla jelzi Tápiószelén, a főutcán a Béke Termelőszövetkezet iro­dáját. Nem régi a tábla, mindössze egy hete készült, vagyis egyidős a termelőszö­vetkezettel. Belül az iroda bútorzatáról is egyszeriben látni, hogy ahány darab, annyi helyről hordták össze. Dehát nem is az a fontos, hogy régi vagy új, vagy nem egyforma, hanem az, hogy megfeleljen a célnak. Az iroda egyébként rend­kívül látogatott. Ha valame­lyik tag meg tóarja tudni, mi újság, ki a legújabb be­lépő, benéz néhány percre. Ledacs Kiss Sándor, mielőtt átlépte volna az iroda kü­szöbét, előtte alig egy fél órá­val írta alá a belépési nyi­latkozatot. Jóformán meg sem száradt a tinta a belé­pési nyilatkozaton, máris a termelőszövetkezet vezetői­vel tárgyal, érdeklődik: ho­gyan és miként is lesz hát a termelőszövetkezetben? Mi éppen a beszélgetés közben toppanunk be az irodába. A beszélgetés az új tag, va­lamint Fehér László elnök, Kalocsi János pénztáros és Vágó János tsz-tag között fo- - lyik a kályha mellé tolt,asz­talnál. — össze sem lehet hason­lítani az akkori időket a mostanival — hallatszik Ka­locsi János hangja Az „akkori idők“ az 1954—55-ös időszakot je­lentik, amikor is Vágó Já­nos kivételiével mindhárman tagjai voltak a Béke néven működő termelőszövetkezet­nek, amely aztán 1956-ban feloszlott. — Tudja, hogy milyen ke­vesen voltunk, 347 hold föl­dünk meg 100 darabban a határ minden részében — toldja meg Kalocsi János szavait Fehér László elnök. Az akkori termelőszövetke­zet gyenge gazdálkodásának emléke él még Ledacs Kiss Sándor emlékezetében, de ezenkívül még egy kellemet­len emléket is hord magá­ban. 1954-ben történt a do­log. Kitelefonáltak a járás­tól, hogy azonnal hívjanak össze közgyűlést. Mire a já­rási küldött megérkezett, együtt volt a tagság. Legna­gyobb megrökönyödésükre valamennyi középparaszt ki­zárását javasolta a tsz-ből. Amikor a tagság nem akart ebbe belemenni, kijelentette: bármiként határoznak is, a felsoroltak nem lehetnek termelőszövetkezeti tagok. így szűnt meg Ledacs Kiss Sán­dor tagsága is. Ez a kelle­metlen eset okozta azt, hogy az elmúlt hetekben bizony hosszú időn át megkötötte magát s a népnevelők úgy emlegették, mint „nehéz em­ber”-! Több százan odaka- nyarintották már nevüket a belépési nyilatkozatra, mire benne is feloldódott a bizalmatlanság és a belépés mellett határo­zott. Mostani viselkedésén,' han­gulatán nem az látszik, hogy megbánta volna, amit tett. Jókedvű, s amikor a pár év­vel ezelőtti emlékekről be­szél, úgy tűnik, maga is ér­zi, hogy soha nem ismétlőd­het meg az 1954-ben történt eset. — Most több mint 2000 hold földünk van és 250 tagunk. Bent vannak a legjobban gazdálkodó parasztok is. Egy tagban lesznek földjeink, te­hát könnyebb lesz. Igazán rajtunk múlik majd, hogyan gazdálkodunk — erősíti meg Ünnepélyes pillanat. Ledacs Kiss Sándor aláírja a belépési nyilatkozatot A tsz-irodában. Fehér László, Ledacs Kiss Sándor, Kalocsi János és Vágó János a termelőszövetkezet ügyeit tárgyalják az elnök szavait Vágó János, aki fiatal ember még és 17 hold haszonbérlettel lépett a szövetkezetbe. — Aztán hogyan tervezitek? Mennyi száraz kertészete lesz a szövetkezetnek — tereli a szót a gazdálkodásra Le­dacs Kiss Sándor. — Nemigen változtatunk a gazdálkodás eddigi arányain. Ha pedig mégis változtatnánk, akkor is csak úgy, hogy na­gyobb területen kertészke­dünk, mint eddig — ismer­teti a vezetőség elgondolását az elnök. — Na, ezt helyesen gondol­játok. Mi ne azzal dicseked­jünk, hogy 15—16 mázsa búzát termelünk egy hol­don, hanem azzal, hogy 20— 25 ezer forint értékű para­dicsomot, paprikát ugyanek­kora területen. Ezek a növé­nyek nagyon szeretik a mi földjeinket — mondja el véleményét Ledacs Kiss Sán­dor. Ezzel mindegyikük egyet is ért, ám Kalocsi János még hozzáteszi: — De nemcsak a száraz kertészetre kell gondolnunk, hanem arra is, hogy kiváló lehetőségünk van az öntözésre is. Itt a Tápió, közös erővel most már létesíthetünk egy öntözőtelepet is. — Hogyan is leszünk azzal a munkaegységgel? — érdek­lődik tovább Ledacs Kiss Sándor. Bár a népnevelők már beszéltek neki erről, az elnök szájából is hallani akarja, hogyan és miként lesz a jövedelemelosztás. — Ki mennyit termel az általa megművelt területen, úgy részesedik majd a jö­vedelemből — magyarázza az elnök. — A kertészeti növé­nyeknél például minden 100 forint értékű termény után írunk egy munkaegységet. A szőlőt és a kapásokat is ki­osztjuk családokra — foly­tatja. — Ha így csináljuk, nem kell az emberek sarkát ta­posni, hogy igyekezzenek a munkával — jegyzi meg rö­videsen a „legifjabb” tsz-tag. Szóba kerül még az állatok elhelyezésének problémája, a vezetőség munkája, a közel­jövőben megkezdődő leltáro­zás. Ledacs Kiss Sándor rö­vid fél óra leforgása alatt megismerkedik a fiatal ter­melőszövetkezet minden prob­lémájával. — Az a fontos — mondja az elnök —, hogy minél job­bén használjuk ki a kedvező időt és akkora területet szántsunk fel most a télen, amennyit csak tudunk. így kevesebb marad tavaszra. A fogatok egy része már ma munkába állt és megkezdik a munkát a traktorok is. — No, majd a vasárnapi közgyűlésen méj* többet be­szélünk ezekről — mondja búcsúzásul az elnök. — Re­mélem, maga is ott lesz. Ledacs Kiss Sándor elége­detten lép ki az iroda ajta­ján. Látja: más idők járnak a Tápió mentén is. 2100 hold földdel növekedett Úri kÖAsé” hét termelőszövetkezete Száznyolcvanhét paraszt­család írta alá ebben a hó­napban a belépési nyilatko­zatot Úri községben. A száz­nyolcvanhét család valami­vel több mint 2100 kát. hold földet vitt magával a falu termelőszövetkezeteibe. Mert Úriban már két tsz műkö­dik. A régi, az 1951-ben alakult Béke Tsz példáját kö­vetve, december 3-án 17 dolgozó paraszt megszervez­te a falu új szövetkezetét, amelynek ideiglenesen az Ezüstkalász nevet adták. Az alakuló gyűlés jegyző­könyvét aláírt tagok azóta sem tétlenkednek, a maguk példájával belépésre ösztön­zik a még kívülállókat. Sőt, • ha kell, érvelnek, vitatkoz­nak. S hogy nem hiába, azt az eddigi eredmények bizo­nyítják. December 3-án, az alaku­lás estéjen, még csak ti- zeheten voltak 168 hold földdel, december 19-én pedig már belépett a nyolcvanadik tag is az új tsz-be, amelynek földterülete erő­sen megközelíti a nyolcszáz holdat. A Kossuth Lajos ut­cában lakók például — négy család kivételével — vala­mennyien az Ezüstkalász Tsz-t választották. Az új szövetkezet mellett jelentősen erősödött és gya­rapodott azonban a Béke Tsz is, amelybe eddig száz­tíznél többen léptek be, 600 hold földdel. A község veze­tőinek véleménye az, hogy a falu 3400 boldnyi földjét ez a két tsz fogja birtokol­ni. csaknem fele-fele arány­ban. t Sokat beszélgetnek a köz­ség vezetői, s a belépettek arról, mivel foglalkozzon a két tsz. A válasz kézenfek­vő és adott volt: első­sorban állattenyésztéssel és takarmánytermesztés­sel. Ehhez minden adottságuk és lehetőségük megvan. A két tsz-be lépettek eddig mintegy százhúsz lovat, het­ven szarvasmarhát vittek a közösbe. A faluban összesen — a leszerződött szarvasmar­hákon és sertéseken kívül — hatszáz szarvasmarhát, ezer sertést és háromszáz lovat tartanak. Ezek alapján az új belépők mintegy kétszáz szarvasmarhával gazdagítják szövetkezetüket, s százötven Tóval, mert a másik száz­ötvenet el kell adniok, nincs annyira szükségük. Igen jó a föld errefelé a lucerna és bükköny termesz­tésére és a magfogásra. Ker­tészettel nem nagyon tudnak foglalkozni, hideg a talaj. Mégis megkísérlik némely laposabb részen az öntözéses A fiatal valkói Petőfi Tsz tagjai 40 szarvasmarhát vit­tek be és 60 pár lovat tar­tottak meg közös gazdasá­gukban. Nagy gondot okozott, hogy a szarvasmarháknak eddig nem tudtak közös férő­helyet biztosítani, azokat a tagok istállóiban kellett ideig­lenesen elhelyezni. A tagok, a vezetőség javaslatára, elha­tározták, saját erejükből ol­csó, de megfelelő férőhelyet építenek, ahol minden kö­zösbe vitt állatot el tudnak helyezni. A tehénistálló fa­szerkezettel, szerfából készül. Nagy lendülettel, akarással fogtak hozzá a munkához, s az új istállót rövidesen átad­ják rendeltetésének. De nemcsak tehénistállót építenek most a tsz-ben. A valkóiak elismert mesterei a sertéstenyésztésnek s a szö­vetkezetben is hasznosítani akarják ebbeli jártasságukat. Ssáz darab hízónak való ser­tést vásároltak, s ezek szá­mára a szövetkezet 10 tagú építőbrigádja saját erőből százférőhelyes ólat épít. Egy­idejűleg 16 kutricát is emel­nek a kocák számára. Az állattenyésztéshez a fé­rőhelyen kívül takarmány is kell, méghozzá nem is kevés. A 3200 kát. holdon gazdál­kodó szövetkezet 560 tagja úgy határozott, hogy a kö­zösbe vitt minden hold föld után egy mázsa csöves kuko­ricát és egy mázsa lucernát adnak össze. Ily módon — a már előzőleg közösen gyűj­tött szénával együtt — nem lesz probléma az állatok téli takarmányozása. Az oldalt összeállította: Csekő Ágoston és Mihók Sándor. kertészkedést. A fő terme­lési ág azonban a sertés-, a szarvasmarha- és a baromfi- tenyésztés lesz, ezenkívül li­bát és kacsát nevelnek nagy számban. A két tsz földjét patak szeli ketté, a rétből igaz­ságosan jut mindkét szö­vetkezetnek. A legelő nagyon kevés, alig kétszáz hold, de ezen sem fognak összeveszni. Az új tsz a Czövek-tanya környé­kén növendékmarha-istállót és baromfitelepet rendez be, a remetevölgyben pedig ser­téseket tenyésztenek. Mind az új tagok, mind a község vezetői bíznak abban, hogy a szövetkezeten még kí­vülálló falubeliek is csak­hamar követik a többség pél­dáját és Úri község határá­ba nemsokára kitehetik a táb­lákat, rajtuk a felírást: ter­melőszövetkezeti község. Mezőgazdászt kapott három termelőszövetkezet Megyénk termelőszövetkeze­teiben csaknem kivétel nél­kül látják már, hogy az ered­ményes gazdálkodáshoz fel­tétlenül szükséges a szakem­ber segítsége. A megyei tanács végrehaj­tó bizottságának legutóbbi ülésén a tanács mezőgazda- sági osztálya újabb három szakember kihelyezését ter­jesztette elő a végrehajtó bi­zottság elé, amelyet az el is fogadott. A határozat alap­ján az áporkai Aranykalász Termelőszövetkezetben Nagy Sándor, a péteri Rákóczi Ter­melőszövetkezetben Bánkfalvi István, a kőröstetétleni Kos­suth Tsz-ben pedig Somlai János mezőgazdász kezdi meg rövidesen a munkát. Evés közben jön meg az étvágy Másodikból elsők akarnak lenni a nagykáiai Március 15 Tsz tehenészei A nagykátai Március 15 Terrpeloszö vetkezet az or­szágos tejtermelési verseny­ben idei kiváló eredményei­vel a termelőszövetkezeti kis­tenyészetek között a második helyezést érte el. A Földmű­velésügyi Minisztériumban rendezett ünnepségen Máté József elvtárs, a termelőszö­vetkezet elnöke vette át a vándorzászlót és a második helyezéssel járó 5000 forint pénzjutalmat. A termelőszövetkezet tagsá­ga nagyon örül az értékes helyezésnek és az elnök hazaérkezése után a tehenészek meg­ígérték, hogy a jövőben még lelkiismeretesebben végzik munkájukat. Az a céljuk, hogy jövőre nem a kistenyészetekkel versenyez­nek — fejlesztik ugyanis szarvasmarhaállományukat —, hanem a nagytenyészetek versenyében akarnak szere­pelni és ott az első helyet elérni. Igaz, erős vetély- társaik vannak: a ceglédi Vörös Csillag Tsz tehenészei, akik sok sikert értek már el a tejtermelési versenyben. Bíznak azonban a győzelem­ben, mert második félévi eredményeik alapot adnak a derűlátásra. Úgy látszik, a nagykátai Március 15 Tsz tehené­szeinek esetében is ér­vényes az a közmondás: evés közben jön meg az étvágy. A Földművelésügyi Mi­nisztériumban rendezett ün­nepséget követő napon rövid röpgyűlés keretében adta át Máté József elvtárs a tsz tehenészeinek a jól megér­demelt jutalmat. Idős Szabó József tehenész átveszi az elnöktől az 500 forintot tartalmazó borítékot — Leszünk mi még elsők is! — mondják a tehe. iszek Máté elvtársnak Szarvasmarhaistálló, sertésól épül Valkón Nem lesz gond a takarmányozással sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom