Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-19 / 298. szám

\ t annak háziasszonyok, akik ' egész évben rettegve gon­dolnak a decemberi ünnepek­re, mert hónapokig nem tud­ják kiheverni fáradalmaikat. Véleményünk szerint nem az határozza meg a család örö­mét, hogy mennyit fáradt ér­tük az édesanya, hanem a jó hangulat, a meghitt órák. Felesleges az ősszel kitaka­rított lakást újra felforgatni a pincétől a padlásig. Aprán­ként, naponta más-más helyi­ségben tegyünk rendet a szek­rényekben, töröljük át a fala­kat, pásztázzuk fel a padlót — ha nagyon kell valamiért, ak­kor mossuk fel Ultrás meleg vízzel, s utána pásztázzunk — ajtók, ablakok rendbeszedése nem nagy dolog, ha ősszel szé­pen mostuk le azokat. Füg­gönyök, párnák, térítők mosá­sára igen jó módszer, ha egy éjszakára Ideálcs vízbe áztat­juk. Reggel csak öblíteni kell, azután keményíteni. Az első öblítő víz meleg legyen, a töb­bi lehet hideg is. A bútort kenjük át pasztával, olyan lesz, mint az új. Nagymosást, vasa­lást ne hagyjunk utolsó hétre! Az utolsó hét a sütés-főzésé, nehogy az ünnep teljék a konyhában. Aprósütemény, ka­rácsonyi torta, sőt utolsó előtti napon a patkó is elkészülhet előre. Pástétomok, pulykapáco- lás, hús előkészítése is az ün­nep előtti napok dolga, külö­nösen, ha elég hideg az idő is hozzá, vagy van jégszekrény. Ahol kisgyerekek vannak, ott sokkal jobb megoldás a bő uzsonna, mint a vacsora az ün­nep estéjén. Sütemény, mákos­diós patkó, hideg tál, tea, nem kerül fele fáradtságba sem, s mennyivel olcsóbb, mint a nagy „böjti” trakta! Még ha hideg saláták, mártásos halak, húsok is szerepelnek, vagy ha egy hosszú asztalon büfésze- rűen terítünk, akkor is keve­sebb a gond, mint a meleg étel tálalásával. Elég lesz az ünne­pi ebédeket a felszaporodott pihenőnapokon beadni! /"v kos asszony ugyan úgy rendezi, hogy a töltöttká­poszta, kocsonya, tésztaféle nagyrészt kiadja az ennivaló­kat, s ő maga is pihenhet egy kicsit Ami a fadíszítést illeti, véle­ményünk szerint sokkal he­lyesebb a gyerekeket bevonni ebbe a munkába, mint ha tit­kolózással és mindent magunk végezve, még talán le is szid­juk őket. Amúgy sem hiszi egyetlen józan iskolás, óvodás sem, hogy igazi angyalka hoz­za a fát! S mennyire szeretnek szép karácsonyi énekeket da­lolva a fenyő körül sürögni! Közösen készüljön mindenki, az egész család az ünnepre, s a háziasszony igyekezzék úgy szervezni mindent a ház kö­rül, hogy ne a súlyosabb te­her, hanem a könnyebb na­Néhany apró tanács karácsonyra "Rejtvény­ISKOLAKÖPENY A cseh modell előnye, hogy a gombok, gomblyukak nem szakadoznak, felvenni is könnyű és teljesen zárt. Sza­bása igen egyszerű, s mivel derékban nincs elvágva, alakítani is könnyen lehet majd. Ahol nem kötelező az egyenruha-köpeny, ott érdemes megcsinálni a kis­lányoknak A TÖRTÉNELEM NAGY ASSZONYAI: CLARA ZETKIN EMLÉKE kori vezetőivel. Többek között a magyar Frankel Leóval, sőt Engelsszei is, akinek útmutatá­sai szerint dolgozott. A 80-as években minden ül­dözés ellenére, vagy éppen ezért, a szociáldemokrata párt tömegpárttá lett. 1889-ben megalakították a II. Interna- cionálét. A nemzetközi kong­resszus előkészítésében dará­nak jelentős része volt. Ezen a kongresszuson tartott felszóla­lása a nemzetközi nőmunkás­mozgalom kezdetét jelenti. Clara vezetője lett az első nemzetközi nőtitkárságnak. A II. Internacionálé 1910-ben tartott koppenhágai kongresz- szusán ő javasolta, hogy min­den év március 8-án nemzet­közi nőnapot tartsanak. Clara Zetkin 1890-ben Bis­marck és a „szocialista tör­vény” bukása után visszatér­hetett hazájába. Itt 1892-től 25 évig a német szocialista nőúj­ság, a „Gleicheit” (Egyenlőség) szerkesztője volt. Amikor az 1905-ös orosz forradalom az egész világ munkásmozgalma számára felvetette a forradal­mi harc kérdését az imperia­lizmus szakaszában, Clara Zet­kin megállapította, hogy Oroszország az eljövendő osz­tályharc „viharközpontja”. Rá­mutatott a politikai tömeg- sztrájknak, mint a munkásosz­tály hatalmas fegyverének jelentőségére is. A Komintern n kong­resszusára 1920-ban ment először Clara a Szovjetunió­ba, amely második hazája lett. Lenin lelkes tanítványa és harcostársa volt. Clara Zetkin az elsők között is­merte fel a fasizmus veszé­lyét. 1923-ban egy frankfurti konferencián nagy előrelátás­sal szólította fel a világ proletariátusát a fasizmus el­leni egységfrontra: „a fa­sizmus azt a veszélyt jelenti, hogy az emberiség egy új világháborúba zuhan bele, amely még embertelenebb és barbárabb lesz, mint az előző imperialista háború a maga minden barbárságával, gya­lázatosságával és gazságá- ; val’*. í Clara Zetkin, a nemzetközi ! nőmozgalom nagy harcosa ! születésének 95. évforduló- í jára rendezett ünnepségek al- \ kaiméból ünnepélyesen fel- í avatták Wiederau községben, ! a feledhetetlen német hazafi ' szülőházában Clara Zetkin ! emlékművét. j Mi, felszabadult magyar ; nők boldogan állapíthatjuk ; meg, hogy Clara Zetkin és : a többi sokat szenvedett har- jcos törekvései megvalósultak, í de hozzá kell tennünk: a nők ! teljes egyenjogosítása, társa- j dalmi, gazdasági és politikai j vonalon, csak Marx—Engels ; és Lenin forradalmi elméle- í tének segítségével történhe- j tett meg, ezért tiszteljük nem- j csak a történelem nagy asz- | szonyai, hanem a nagy \ marxista-leninista munkás- ! vezér alakok sorában is Clara j Zetkint. j ------­[FAFARAGÁS ! Kellemes és hasznos szórakozás i a fafaragás. Rétegezett fa alkal­< más legjobban, de kb, három ! centiméter vastag. hogy szénen ! kifaragható legyen a minta, s a i megmaradt alap ne vékonyodjon ! ej túlságosan, a falapot odaerö- ! sítjük egy másik fához, hogy í munka közben ne mozduljon ei. ; Azután másolópapirossal ráraj- ■ zoljuk a kiválasztott mintát. De ! erősen nyomjuk az irónt, hogy «jól látható legyen. Azután a véső- > vei megkezdődhet a kivágás. ! Először csak szllánkosan apróz- í zuk- a vésést, azután már vas­< tagabban is rámehetünk. A véső- ; vei óvatosan bánjunk, nehogy í túlszaladjon a vonalon. Előbb < egyenes, egyszerűbb mintát vá­lasszunk. s azután jöhetnek a ! komplikáltabbak. Az apró min- ! iáknál különösen fontos az óva- • tosság, mert ha nem egyformák í a kivágások, torz lesz az ered- ! mény. Ha minden vonal mentén j megtörtént a kivésés, szép simá- I ra egyengessük a váiatokat, ’ azután csiszolóoaplrossal eimit- . suk tapinthatóan csiszoltra. Azután í pácolhatjuk is. ha úgy tetszik. . hogy ne maradjon meg a fa ere- i deti színe és lakkal vonjuk be, '• így időállóbb a szín is. A nemzetközi munkás- in ozgalom nagy úttörője: Clara Eisner. A nemzetközi sajtó sok érdekességet tár fel életéről és munkásságáról. Ám nemcsak érdekes adatok ezek, hanem nagyszerű képe is a munkás­ság szebb, jobb holnapjáért szakadatlanul küzdő, hősi asz- szonyi életnek. Clara Eisner 1857. június 5-én született Szászország egy kis falujában, ahol atyja tanító volt Clara is tanítónői oklevelet szerzett 21 éves korában Lipcsében. Itt is­merte meg a hetvenes évek nagyvárosi proletárjainak éle­tét. Férje: Oszip Zetkin, orosz forradalmár volt, marxista agi­tátor, aki a cári rendőrség ül­dözése elől Németországba, Lipcsébe menekült. Ö vonta be Clara Eisnert a forradalmi mozgalomba, ő ismertette meg vele a szocialista tanokat. 1878-ban, abban az évben lé­pett be a német szociáldemok­rata pártba, amikor ezt a pár­tot betiltották, lapjait elkoboz­ták, tagjait üldözték. 1881-ben a rendőrség felfedte a lipcsei szervezetet. Oszipot letartóz­tatták, kiutasították az ország­ból. Párizsba került. Clara Ausztriába, majd Olaszország­ba menekült. Nevelősködött és terjesztette a szocialista tano­kat. Két év múlva Párizsba utazott Osziphoz. összeháza­sodtak. „Idegennek, családos­nak, forradalmárnak, szegény­nek lenni nem volt könnyű Párizsban” — írja róla egyik méltatója. Koplalás, kilakolta­tás, megalázás jutott csak ne­kik. Az üldöztetések, nélkülö­zések aláásták Oszip egészsé­gét. darának két gyermekét, nagybeteg férjét kellett eltar­tania. Egymaga látta el szegé­nyes háztartását, mosott, fő­zött, takarított, nyelvórákat adott, könyveket fordított, cikkeket írt, mint kiszolgúlónő állást vállalt egy cukrászdában és állandóan tanult, haladt, fejlődött. A párizsi napok n,-.mcsak nyomorúságosak, termékenyek is voltak. Itt ismerkedett meg Clara a munkásmozgalom ak­Az ábácé elölről. 63. Részvény- tápsaság. 63. ölcörcsordái. 65. Olasz úr. FÜGGŐLEGES: 1. Névelő. 2. Ha­tással van. 3. Éjszakai látomás. 4. Laícat. 5. Annyi mint. 6. ciró­gat. 7. Távol esnek az élenjárók­tól. 8. E. U. 9. Hiányos térd. 10. Erős fűszer, ll. Mellékeseménv a színpadon. 13. önként, közvetle­nül _ ismert latin szóval. 17. Lo­vas, nomád nép volt. beleolvadtak a magyarságba. 30. Az Operaház híres baritonistája volt (Dávid, 1842—1905). £1. ... -Angeles. 23. össze-vissza csalt. 28. Község Za­lában. 30. Dél-Afrika holland be­vándorlói voltak a XVII. század­ban. 31. Kérdősző. 33. Folyadé­kot tisztit. 34. Támaszt nyújt. 37. Egy darab Tüiamérból?!? 38. Hin­du költő (Rabindranath). 40. A modern vígjáték megteremtője. Eredeti neve: Jean Baptiste Poquelin. 42. A hörgő másik ne­ve. 46. Festőanyag, kémiai kémlő- szer. 47. Egyforma mássalhang­zók. 43. A közép közepe. 53. Apró rágcsáló, hasonlít a mókushoz. 55. A bánok bánja. 58. L. Y. M. 60. Félig meddig agilis. 61. Ver- senyszánkő. 64. Adám Éva. 66. I. T. 67. Félig rejt! Beküldendő az idézett Mikszáth- moradás 1959. december 28-ig. A megfejtők között értékes könyve­ket sorsolunk ki. Az 1959. december 6-i számunk­ban közölt rejtvény helyes meg­fejtése: „Rongyos ruhán át a bűn Is látszik, a hosszú köpeny min­dent eltakar.’? Könyvet nyertek: Mányoki Ist­ván, Cegléd. V.. Kép u. 13. — Marjos Istvánná. szentmárton- káta. Kossuth Tsz. _ Miloszerni Mihály, Albertirsa, Somogyi Béla u. 2. — Borosa György, Vác. Kossuth L. u. 23. _ Mateisz Ele­memé. Budapest, XIX., Kispest, Soroksári űt 11. _ Oravetz Márta, G ödöllő, Dózsa Gy. út 24. — Piros­ka Mihály, Lajosmizse, Bene 49. — Varga Júlia, Pilis. Haleszi I. — Hölzl Elemér. Budapest, XIX., Kispest. Szabó Ervin u. 37. — Kisfaludy Olga. Szigetbecse, Pe­tőfi S. U. 1. A könyveket postán küldjük el. 35. Zúduló. 36. Búcsúra lendíti kezét. 39. Az italbolt elődje. 41. Firkál, de lehet, hogy komoly dolgot ir. 43. Birka főnök. 44. Országos Főhivatal. 45, Az érzel­mi kapocs megszakadt. 48. Majd­nem öles. 50. Téli szórakozást szolgál. 51. Nadrágtartó. 52, Ma­gyar Kommunista Párt. 54. Ve­szekedik. 56. Egyforma magán­hangzók. 57. Feltart. 59. A másod­perc (secundum) rövidítése. ee. VÍZSZINTES: 12. Felvágott (enni­való). 13. Világrész. 14. Apafej? 15. Disznóval együtt itt az ideje. 18. Mama az angoloknál. 18. Al­bán folyó. 19. Fonalat készít. 21. Tüzel, úgy is mondják: cukkol. 22. Ebből textília lesz. 23. Éne­kelni való. 24. A királyi hatalom egyik jelképe volt. 26. A róna belső része. 27. R. T. V. 29. Régi spanyol tánc. 32. Az elején fá­rad. 33. Ez a vad = szarvasféle. Házasság a humor tükrében Ki, mit nyer a házasságban? Erről szól Mikszáth Kál­mán tréfás megállapítása a mai rejtvényünk fő soraiban (vízsz. 1. és függ. 14). A kész rajzot, ábrát vasaljuk át száradás után forró vas­sal. és még melegen dörzsöl­jük be viasszal vagy viaszos pasztával. (Fehér parkett­paszta, cipőkrém.) Tarlós, kü­lönlegesen színezett mintánk lesz. JV[ agyon mutatós a forgó ’ karácsonyfa. Akár régi gyermekjáték szerkezetével, akár egyszerűen régi gra­mofonmotorral elkészíthetjük házilag is a forgó szerkezetet. Kicsi körtékre szerelt szí­nes celofán alakokkal vagy gyertyaszerű kartonpapírhen­gerekre állított apró körték­kel a villanyvilágítással dí­szített fenyőfa is megoldható házilag. A vékony csengő­zsinór. ha zöld, alig látszik az ágak között. 4 karácsonyfát vegyük ■**- meg előre, és mossuk meg alaposan tus vagy ön­tözőkanna sugara alatt. így nemcsak tiszté' de tartósabb is lesz. Még t...,ósabbá te­hetjük, ha műhó réteggel vonjuk be. Ez úgy készül, hogy dextrinoldatban annyi cinkfehéret keverünk el, hogy egyenletes fehér színt kapjunk. A gallyakat be­ecseteljük az oldattal. A gyertyák csepegését meg-, akadályozhatjuk, ha haszná­lat előtt egy órára sós vízbe tesszük, s utána szárazra tö­röljük. Szokás a sós vízbe egy kis liliom- vagy kölniil- latot is csepegtetni, amitől az égő gyertya finom szagú lesz. A karácsonyi asztalt szép, dús fenyőágakkal díszítsük, aranyozott fél dióba vagy aranyozott kis fenyőtobozba szúrt gyertyák tehetik még ünnepélyesebbé. Üres gyufaskatulyából kis házat, állatalakokat s más díszeket lehet kivágni. Sűrű vízfestékkel vagy temperával festjük meg, s vagy a kimérve kapható csillámpor­ral, vagy kályhaezüsttel vagy durva sóval csillogóvá lehet tenni. A kopott üvegdísze­ket is fel lehet így frissíteni. Ajándékainknak szép bevo­natú dobozt készíthetünk j bármilyen régi, sima doboz­ból, melyet bevonunk színe-; zett csomagolópapírral. A szí-j nézés lehet öreg borotva- \ ecset szeszélyes nyoma, eset-\ leg több színű, szivaccsal fel- \ vázolt fenyőgally vagy bármi. I forr, belevetjük a tölteléke­ket. Ezek káposztalevélbe ta­kart húsgombócok. Az össze- csavart levelek két végét jól be kell dugni, nehogy kibo- moljék. Töltelékenként 8—10 dkg sertéshúst számítunk, da­rálva, vöröshagymás, petre­zselymes zsírral, borssal, só­val ízesítve s minden tölte­lékre számítva 1 dkg rizzsel, s úgy négy-öt töltelékként egy tojással elkeverve. Jó óra múlva megfőnek, akkor kivesszük, s a levét barna rántással berántjuk. Tálalás­kor bőven tejfölözzük. Karácsonyi torta. Napokkal előbb el lehet készíteni, s nagyon soká eláll. 25 dkg liszt, 25 dkg margarin, 25 dkg kristálycukor, 25 dkg őrölt mandula, dió vagy mo­gyoró kell hozzá. Fahéjjal, szegfűszeggel ízesítjük. 2—3 tojással meggyúrjuk, hogy jó, kellemes tésztatömeg legyen. Három lapban sütjük, ezek közül az egyiket megkenjük tojással (lehet a tésztából el­vett) s apróra vágott, cukor­ral kevert dióval vagy mo­gyoróval megszórjuk sütés előtt. Lassú tűzön sütjük. Málna- vagy ribizkeízzel vagy meggyel töltjük. Szokták a két lapot más-más ízzel is megkenni. Karácsonyi mákos- és diós- kalács. Ez az olcsó és finom tészta nem szárad ki, nem igényel sok munkát és na­gyon ízletes. 50 dkg liszthez 25 dkg margarint vagy 20 dkg zsírt számítsunk, 2 dl tejet, még jobb, ha aludttejünk van és 5 dkg élesztőt. Fél citrom­héjjal, parányi sóval és 5 dkg cukorral ízesítjük. A megfuttatott élesztővel gyúr­juk meg a tésztát és pihen­tessük vagy negyedórát, s ha megtöltöttük, ugyancsak ne­gyedórát. Forró sütőben, nagy lángon sütjük. Töltelék: 25 dkg mákot 12 dkg cukorral és annyi tejjel, hogy nedves legyen, felfőzünk. Citromhéj­jal, mazsolával ízesítjük. Gesztenyével töltött pulyka. A megmosott, megtisztított, középnagyságú pulyka belse­jét sütés előtt a következő töltelékkel béleljük: 1 kg tej­ben puhára főzött gesztenyét áttörünk, s elvegyítünk ‘/í kg darált sertéshússal, 2 tejbe áztatott, áttört zsemlyével, 1 tojással, egynek a sárgájával, 1,5 dl tejföllel, sóval és bors­sal. A megtöltött pulykát füs­tölt szalonnával megtűzdel­jük, s 2—2 és fél óra hosszat gyakran locsolgatva megsüt­jük. Pulykameil sütve. Egy órára tejbe áztatjuk a mellett, s azután sózzuk, a bőr alá sza­lonnadarabokat dugunk, s kis vízzel fedő alatt pároljuk, miután forró zsírral leforráz­tuk. Ha puha, sütőbe tesszük, s ott pirosra sütjük. Áttört pulyka. Ha öreg a pulykánk, kis fej hagymával, egy tojással, két tejbeáztatott zsemlével és 5 dkg gombá­val ledaráljuk, úgy helyezzük vissza a csontra a húst. Gyak­ran öntözzük sütéskor. A máj­ból is tehetünk a darálandó húshoz. Töltött káposzta. Apró ká­posztát teszünk a tűzre, s ha KARÁCSONYI ÉTELEK pok jelentsék számára a kará­csonyt. Senki sem fog hiányt szenvedni, ha így lesz, sőt a maguk kefélte padlót jobban kímélik a gyerekek, a maguk mosogatta poharat nem veszik hasztalan elő a férfiak — s a csinos, friss asszonyka mellől nem kívánkozik el a család. Ahová meg mennek — láto­gató, mozi, színház vagy akár kirándulás — ott az anyának is éppen úgy helye van, mint a többieknek. S zép szokás, ha a gyertya- gyújtás után a fa alatt mindenki maga nyújtja át a másiknak az ajándékát — „Boldog karácsonyt”-t kíván­va. Ünnepélyesebb, megha- tóbb, mint ha mindenki keresi a magáét a fa alatt. Legyen szép a háziasszony karácsony estéjén. Legszebb ünneplőru­hája, jól fésült feje sokkal éke­sebb dísz, mint ha csak egy percre szalad be konyhagőztől izzadva, s már siet is a vacso­ra után látni. Tisztelje meg az ünnepet azzal, hogy magát is megtiszteli a pihenéssel! B. Zs. Hogyan szervezzük meg a karácsonyt, hogy ne legyen a háziasszonynak túl nagy megterhelés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom