Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-17 / 296. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ni. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM 1959. DECEMBER 17. CSÜTÖRTÖK Több felelősséggel! A Dózsa Termelőszövetke­zet 52 férőhelyes, magtár- padlásos tehénistállójának felépítésére a Bács megyei Építőipari Vállalatát jelölte ki az Építésügyi Miniszté­rium. A munka — mivel no­vember elején fogtak hozzá — áthúzódik az 1960-as év­re. A kijelölt vállalat annak rendje-módja szerint novem­ber első felében felvonult az építkezés színhelyére. Ki­szállították a sok anyagot: meszet, sódert, téglát, cemen­tet, deszkát stb., s hozzáfog­tak az alapozáshoz. November 26-ig ment is minden simán. Ekkor azon­ban B. Tóth Ferenc műve­zető utasítást kapott felett is­seitől, hogy a munkát azon­nal hagyják abba, vonulja­nak le a területről. Az Épí­tésügyi Minisztérium rendel­kezett így, jövőre ugyanis Pest megyében egyetlen épít­kezést sem jelölt ki a Bács megyei vállalata részére. Következett hát a levonu­lás. A tégla, az oltott mész és a kavics kivételével minden anyagot elszállítottak a terü­letről. A napokban tovább fejlő­dött a dolog. L'gy látszik, az illetékesek rájöttek ko­rábbi döntésük nem éppen rugalmas voltára, s újabb utasítást adtak. Ez alkalom­mal ismét felvonulásra, a munka tovább folytatására (il­letve újra kezdésére, mert közben kiderült, hogy az alapozást — rossz keverési arány miatt — újra kell csi­nálni.) Most már csak az a kérdés, hogy az istálló felépítéséig történik-e újabb intézkedés, vajon a munkához való fel- és levonulásért költségvetés­be állított több mint 17 500 forint megduplázódik-e a két­szeri fel- és levonulásért, és hogy a Dózsa Tsz hajlandó lesz-e azt megfizetni? P. I. Paradie§omterme§zté§ünk Konzervgyárunk ebben az évben saját szerződéses te­rületéről holdanként 75 má­zsa paradicsomot gyűjtött be, ugyanakkor a hazai kon­zervgyárak átlagos begyűjtése 60,8 mázsa volt holdanként. Hajlamosak vagyunk a meg­elégedésre, ha csak ezt az egy adatot nézzük. Figyelembe véve a külföldi átlagterméseket, rájövünk, hogy sok még a tennivalónk. Olaszország, amely ötször ak­kora területen termel para­dicsomot, mint Magyaror­szág, átlagban 130 mázsás ter­mést ér el holdanként. Bul­gária kétszer akkora terüle­ten termeli mint mi és az át­lagtermése az olaszokénál is nagyobb. A bolgárok rövid idő alatt kétszeresére növel­ték paradicsomtermő területü­ket, nálunk ugyanakkor 1955. évihez viszonyítva idén egyharmadával csökkent ez a terület. Mi ennek az oka? Talán alacsonyak az árak? Egyál­talán nem. Áraink a világ­piaci árral azonos szinten mo­zognak. Például a mi konzervgyárunk az exportparadicsommal együtt átlagban mázsán­ként! 76 forintos áron vette a paradicsomot. A csak tartósítási célra vá­sárolt paradicsom átlag­ára is 63 forint volt. Nem itt van a hiba. A fő ok az alacsony hol­danként! átlagtermés. Több műtrágya felhasználással és a paradicsom öntözéses ter­mesztésének elterjedésével Nagykőrösön is elérhető len­ne a holdankénti 120—150 mázsás paradicsomtermés. A Nagykőrösi Állami Gazdaság öntözés nélkül évek óta eléri ezt a terméseredményt és akadt néhány termelő is, aki hasonló jó eredménye­ket ért el. de a többség termése a 100 mázsa alatt van! Termelőszövetkezeteink nagy­üzemi paradicsomtermesztését fogja elősegíteni pár év múlva a paradicsomszedőgép, amellyel külföldön és a Kecskeméti Kísérleti Gaz­daságban is biztató ered­ménnyel kísérleteznek. A mezőgazdaság belter­jességének és jövedelme­zőségének növelése és a táplálkozásban a vitami­nok fontossága a szedőgép megvalósításáig is szüksé­gessé teszi paradicsom- termesztésünk területi növelését, és a holdan­kénti átlaghozam eme­lését. Ennek érdekében holdanként 4—7 mázsa műtrágyát, 100— 200 mázsa szervestrágyát használjunk fel, és ahol mód van rá, öntözve termel­jünk. Konrád Zoltán. AJANDEKVARAS Bolgár vendégek városunkban Kedves vendégek látogat­tak városunkba tegnapelőtt: Pesev Marin, a bolgár műve­lődési intézet munkatársa, F. Szokolov költő, ifjúsági ve­zető és kísérete. Bolgár vendégeink látoga­tást tettek a ládagyárban, az állami gazdaságban, ahol a dolgozók életéről, kulturális igényeiről, illetve lehetőségei­ről érdeklődtek. Az Arany János irodalmi múzeum meg­tekintésekor rendkívül nagy érdeklődéssel hallgatták dr. Toros László gimnáziumi ta­nár tájékoztatását Arany Já­nos nagykőrösi működéséről, életéről. Érdekelte a vendégeket, hogyan állunk a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­vel. Elmondták, hogy Bulgá­riában már nincsen egyéni­leg dolgozó paraszt és az ap­róbb termelőszövetkezeteket is összevonták négy-ötezer hol­das gazdaságokba. Nem rit­kák azonban a 8—10 ezer holdas termelőszövetkezeti gazdaságok sem. Beszéltek arról, hogy a dolgozó parasz­tok annak idején náluk is idegenkedtek az újtól, de ma már nem cserélnének egy egyénivel sem, annyira meg­szerették a szövetkczeii gaz­dálkodást. Búcsúzóul jó erőt, egészsé­get és sok sikert kívántak városunk dolgozóinak. — Szűcs — iilest tart a városi tanács vb Ma reggel kilenc órai kez­dettel ülést tart a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. Az ülés napirendjén megtár­gyalják I960, első évnegyedé­nek munkatervet, megvitatják a város 1960. évi költségveté­si tervének összeállítására tett javaslatot, majd meg­hallgatják a munkaügyi elő­adó jelentését a tanács mun­kaügyi csoportjának munká­járól, Nagykőrös ez évi mun­kaügyi helyzetéről. A fentie­ken kívül Könyves József mezőgazdasági osztályvezető számol be a termelőszövetke­zetek idei zárszámadásának, valamint az 19G0. évi ter­melési terv előkészítéséről. tfaauK&XhL i. — MEZŐŐRI VÁLASZTÁ­SOKAT tart a városi tanács a gazdakörökben. December 21-én délután 5 órakor az al- szögi gazdakörben kerül erre sor, 22-én délután 5 órakor a tormásközi egyletben, 23-án ugyancsak 5 órakor pedig Bokroson. Kérik a gazdák minél nagyobb számban való megjelenését. — KETTŐS KÖNYVVI­TELT vezető termelőszövet­kezeteink főkönyvelői csü­törtöktől szombatig három­napos, konferencia jellegű megbeszélésen vesznek részt Visegrádon. A zárszámadás­sal kapcsolatos feladatokat vitatják meg. — JOGOSULATLAN ipar­űzés miatt járt el a szabály­sértési hatóság Borsi Dénes, Tormás u. 14. szám alatti és Pozsár László, Örkényi út 10. szám alatti lakosok ellen. Ne­vezettek kutakat fúrtak ipar­jog nélkül. Borsi Dénest 800, Pozsár Lászlót 600 fo­rint pénzbírság megfizeté­sére kötelezték. PETI, A VARJÚ mindig fogságban tartottam. Hol volt már akkor pajkos vidámsága? Szomorúan gubbasztott. Egyszer aztán rá­szántam magam, kinyitottam a kalitlui ajtaját. Fekete sze­mével pislogott, majd fel- repült. KÖriilkefiilte a há­zat és a kalitka tetejére szállt. Onnan tekingetett felém. Nem féltettem ezután. Mi­kor megkezdtük nyári mun­kánkat kint a mezőn, Petit is kivittük. Egész nap nem lát­tuk, „csavargott” a tiszai er­dőben, de este pontosan je­lentkezett és napi adagját követelte. Soha nem maradt el. Egy alkalommal különös dologra lettem figyelmes. Var­jak kóvályogtak felettünk. Peti föl-fölpislogott, köze­lebb húzódott hozzám. Egyre több varjú jött, élesen károg­tak, mintha Petit hívták vol­na. Ettől a naptól kezdve nem ment el szokásos napi ki­rándulására. Néha szertelen jókedvében újabb mókákat talált ki, ha olvastam a ka­lendáriumból, csőrével a la­pokat hajtogatta, de néha szomorú fény égett szemében. Égy reggel éktelen károgás- ra lettünk figyelmesek. Ren­geted varjú keringett a kuny­hó felett. Abbahagytuk a ka­pálást, nagyapám a kutyákat uszította közéjük. Dühösen % rebbentek szét, majd bele- $ belevájtak valamibe a cső- ^ nikkel. $ Én meg nagy, remegő kiál- tással kapaszkodtam nagy- £ apón karjába és az ijedtség $ dermedté tett, mert ott feküdt ^ lent véresen, darabokra tépve % Peti. Bágyadtan omlott ősz- % sze fáradt, megtört tekintete, s ^ játékos kis szíve nem do- £ bogott már. Nagyapám is megrendült. £ Pedig bátor szívvel viselt 0 minden nyomoriíságot, Iá- % tástól-vakulásig keményen £ dolgozott a más földjén, sem- % mi sem törte meg, ezt még £ gyerekszemmel is észrevet- ^ tem. De akkor szinte érez- f tem mellkasának roppant í küszködésit, felindultságát. f — Ne sírj kicsikém ... Ér- $ tünk pusztult el. Feláldozta $ magáit, hogy meghálálja, ami- ^ ért segítettünk rajta... — sza- % kadt fel belőle nehezen a szó. $ — Ne sírj! Láthattad hány- \ szór hívták vissza társai ma- £ guk közé, de ő ittmaradt. Ezért % tagadták meg, ezért verték í agyon. í S elhittem Peti hűséges, ön- í feláldozó szeretetét. Szívem-1 ben egyszerre béke és csend $ lett. $ Azóta is minden ősszel, ha í éhes varjak kárognak az el- % múlt nyár után, eszembe jut % jó, öreg nagyapám, s Peti ma- $ daram minden bolondsága és $ különös halála. í y. Szolga Ilonka LOTTÓ, ÓH! A múlt hét utolsó napjai­ban mint futótűz terjedt az a hír, hogy egy nagykőrösi lottózó ötös találatot ért el. Valóban volt ötös találat, sajnos nem Na gykőrösön, ha­nem Budapesten. A szeren­cse azonban Nagykőrösről sem maradt el, mert a december 4-i lottó jutalom-sorsoláson egy kisleány ötezer forintos és egy pedagógus szintén öt­ezer forintos vásárlási utal­ványt nyert. Vgy hisszük, ez is jól jött a szerencsés lottó­zóknak. Tehát mégiscsak érdemes lottózni! — DICSÉRETBEN részesí­tette városunk tanácsát és végrehajtó bizottságát a me­gyei tanács az 1959. évi ered­ményes városfejlesztési mun­káért. — ÁRRENDSZERÜNK prob­lémáiról tart előadást ma este hat órai kezdettel az értelmiségi klubban dr. Vin- cze Imre, az Országos Árhi­vatal osztályvezetője. Az elő­adást a Tudományos' Isme­retterjesztő Társulat szervezi az Időszerű közgazdasági kér­dések szabadegyeteme kere­tében. — MÁR 830 HOLDRA emelkedett a termelőszövet­kezetekbe bevitt földterület. Az újonnan belépők száma is gyarapodott, kedd estig 218 család 447 taggal kérte felvé­telét a város meglevő ter­melőszövetkezeteibe. Az új belépők között van Kovács József tanácstag, aki a Biczó Géza utca 34. szám alatt la­kik. O két holdjával a Dózsa Tsz-be lépett. — JANUÁR elején 3500 férőhelyes csibenevelő épí­téséhez kezdenek a Petőfi Termelőszövetkezetben. A 350 ezer forintos beruházást jelentő építkezést a helyi Építőipari Ktsz végzi. — AZ ARANY JÁNOS GIMNÁZIUM tanári testüle­tének küldötisége felkereste otthonában Bánóczy Endre nyugalmazott igazgatót és márványból készült emlék­lapot adott neki 50. tanári jubileuma alkalmából. SZERKESZTŐI ÜZENET Kovács Lászlóné. bokrosi nő­tanács: Panaszukat eljuttattuk Kiss Ferencnéhez, a városi szer­vezet titkárához, aki elmondta, hogy sajnos, üzenetüket nem ad­ták at nekik. A közeli napokban felkeresi az asszonytársakat és élőszóval tisztázzák majd a dol­got. Kérjük, írjanak máskor is- Szívélyesen üdvözöljük a bokrosi asszonyokat. 'mennyibe kerülhet ÖNNEK egy tűzeset, betöréses­lopás, üvegtörés vagy baleset . . . Az új, modern ÁLTALÁNOS HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁS mindezekre fedezetet nyújt 1 szobás lakás havi díja 10 Ft 2 szobás lakás havi díja 15 Ft 3 szobás lakás havi díja 20 Ft 4 vagy annál több .............25 Ft K ÉRJE A BIZTOSÍTÓ MEGBÍZOTTJÁNAK SZAKTANÁCSÁT ges, nagy tenyerével simo­gatta á riadt varjút. En meg csak bámultam értetlenül, — Gyere mán ide... Nevet is adtam neki...: Peti__ L ádd-e, hallgat rá. — S ne­vetni kezdett olyan mélyről jövő, jóízű hahotázással, hogy elpárolgott minden félelmem. Könnyeimen keresztül mo­solyogtam nagyapára, kinek nemcsak a szeme nevetett, de mvettek arcának mély ráncai, életszántotta baráz­dái is, hófehér bajusza meg komikusán rángott föl-le• Peti pedig házunk melegé­ben mindent elfelejtett, ha­marosan meggyógyult. Kimondhatatlan boldogság költözött be vele egyszerű otthonunkba. Megbarátkozott velünk, játékos, pajkos lett. Még a nagyanyámat is meg­hódította. Esténként a ropo­gó fahasábok melegénél so­kat mulattunk rajta, bolond­ságain. Ezt mintha megérez­te volna, mindig kitalált va­lamit. Tavasszal kertünket gyö­nyörűvé varázsolta nagy­apám keze. Petit sem lehe­tett bent tartani. Kalitkába dugtam. A különös világ először tetszett neki, ké­sőbb azonban csendes lett, nem játszott, nem evett. Már aranyban ringott a búzakalászos r óriásig, még Elöljáróban csak annyit, hogy az én családom soha­sem mutatott nagy rokon- szenvet a varjakkal szemben. A nagyapám ugyanis dinnyés- gazda volt. S a „fekete had­sereg” bizony sok kárt tett a zsendülő életben. Akadt is dolgunk, mérgünk velük épp elég. Amint a tél fagyos szele beköszöntött, nagyapám le­bontotta a dinnyeőrző-kuny- hót és beköltöztünk a falu­ba. Egy alkalommal én is ott ügyetlenkedtem körülöt­te. Megakadt a szemem vala­mi vergődő feketeségen. Var­jú volt. Tolla kuszáit, teste fagyos, lába törött, szemé­nek fénye fátyolos. Gyorsan bekötöttem a lábát zsebken­dővel. Aztán hízelegni kezd­tem: — Hazavisszük ugye, nagy­apó? — Még az hiányzik! Majd adna nagyanyád! Lódulj ha­za, majd megyek én is. Szomorúan ballagtam az öt kilométer hosszú úton Haza­felé. Míg a hó finom ropo­gását hallgattam, eszembe­jutott, mennyi, bosszúságot okoztak nyáron a varjak. De nem tudtam rájuk haragudni. Estére nagyapa is megér­kezett. Tarisznyáját óvatosan tette az ágyra. Majd zsörtö­lődni kezdett. — Te ugyan szépen bekö­tözted szegény állat lábát! Ha úgy hagyom, biztosan elpusz­tul — mondta, miközben kér­A tárgyalóteremből Szélhámos a bíróság előtt kor a tanyában csak a gye­rekek tartózkodtak — ügyes trükkel elkérte a hévért és azt azóta sem szállította visz- sza. Ez esetben a bíróság két­rendbeli személyi tulajdon el­leni csalásért vonta felelős­ségre Bene Jánost. Ez év augusztusában to­vább bonyolódott Bene János ügye. Két barátját mulatni hívta. Közben az az ötlete támadt, hogy Cegléden mu­lassanak. Taxival mentek át. több helyen jártak, a társa­ságba nők is keveredtek, aki­ket Bene az állomásra is ki­szállíttatott. Ekkor a két ba­rát jobbnak látta, ha lelép. Bene éjjel 3 órakor hozatta haza magát taxival, a laká­sától távolabb megállította a taxit azzal, hogy pénzért megy be. Vissza azonban nem tért, közben a taxióra járt és negyed ötkor már 207 forin­tot mutatott. Bene ezt az összeget nem fizette meg. Ez esetben társadalmi tulajdon elleni vétséget követett el. A bíróság a vádlott ügyé­nek tárgyalásakor figyelembe vette, hogy előzőleg már bün­tetve volt. A felsorolt bűnö­kért egy év és hat hónap javító-nevelőmunkára. vala­mint 15 százalékos bércsök­kentésre ítélte Bene Jánost. Ugyanakkor kötelezték az okozott kár megtérítésére. Érdekes ügyet tárgyalt a napokban a városi bíróság. A vádlott Bene János, Kus- tár utca 12/a. szám alatti la­kos volt. Nevezett 1958 tava­szán elvállalta egy öntözéses kertészetben a motor javítá­sát és az alapozási munkála­tokat. Az alapot el is készí­tette, a motort is javítgatta, azonban szakmai ismeret hiányában, rosszul. A pénzt természetesen felvette. A bí­róság ebben az esetben csalás bűntettéért vonta felelősségre. Az ügy azonban még foly­tatódott. Nevezett 1958 nya­rán Zs. Tóth István gazdá­nak a piacon eladásra kínált egy hévért. Nem tudtak meg­egyezni, Bene 250 forintot kért volna a hévérért, a gazda nem is nagyon akarta megvenni, és nem is volt nála elég pénz. Bene azon­ban nem mondott le könnyen szándékáról. Míg Zs. Tóth István a piacon tartózkodott, kiment a tanyájára és ott Zs. Tóthnénak azt mondta, hogy az ura megvette a hévért, s azt fizesse ki. Az asszony 140 forintot adott oda. Mikor a gazda hazament, nemcsak az derült ki, hogy Bene füllen­tett, hanem az is, hogy a hé­vér használhatatlan. Bene bűnét még azzal is tetézte, hogy egy hét múlva — ami-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom