Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-15 / 294. szám

1959. DECEMBER 15. KEDD irton 3 Kiváló eredményekkel zárják a jubileumi esztendőt uz állami gazdaságok A jövő évi feladatok: jövedelmezőbb gazdálkodás, több kukorica, burgonya, baromfihús és tojás Az ország állami gazdasá­gai az idén ünnepelték fenn­állásuk tizedik évfordulóját. A jubileumi esztendőben mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés és a gépesítés területén sikerült számotte­vő eredményeket elérni. Az 1959-es esztendőt az , előzetes számítások sze­rint mintegy 350 millió forintos eredményjavulás­sal zárják. A talajerőgazdálkodás és a talajművelés színvonalának nagymérvű javulását mutat­ja, hogy 1959-ben 13,4 mázsás termésátlagot értek el búzá­ból. A cukorrépát csaknem teljes egészében és a kukori­ca nagy részét is sikerült 30 centiméteres vagy ennél mé­lyebb, ősszel végzett szántás­ba tenni. Az összes' kukori­catermő terület mintegy 93 százalékán hibrid vetőmagot alkalmaztak. A kapások be­takarítása már befejeződött és a terméseredmények itt is jobbak lesznek a tervezettnél. Az állami gazdaságokban egyre nagyobb területe­ken fordulnak termőre a . már nagyüzemi igények alapján telepített gyü­mölcsösök. Az idén tudományos kísérle­teket folytattak a legmegfele­lőbb szedési, osztályozási és szállítási módszerek kialakí­tására. Az állattenyésztésben és szabadtartás módszereinek ki­alakításában, a mesterséges megtermékenyítés elterjeszté­sében, az ivadékvizsgálat és az utódellenőrzés kiterjesz­tésében tapasztalható jelen­tős előrehaladás. A tenyésztői munka biztonságát segíti, hogy 1957 óta sikerült kikü­szöbölni a takarmány­hiányt és az idén már több mint 9,5 millió má­zsa silótakarmányt ké­szítettek. Javult a szántó- és az uni­verzális traktorok aránya. A nagy teljesítményű traktorok számának növekedése lehető­vé tette a mélyítő művelés további kiterjesztését. A die­seltraktorok jelenleg már az egész gépparknak csaknem felét adják. Az idén került sor a silókombájnok tömeges alkalmazására is. Nagymértékben fejlődött az állami gazdaságokban a szak­mai oktatás színvonala. Az idén minden állami gazdasági igazgató tanfo­lyamon vesz részt a gö­döllői továbbképző inté­zetben, ahol elsősorban közgazdasági és üzem- szervezési kérdésekkel foglalkoznak. 1959-ben biztosították elő­ször a mezőgazdasági gépész- mérnökök és állatorvosok szervezett továbbképzését. Ki- szélesedett a szakmunkáskép­zés és csaknem ötezer mező- gazdasági tanulót vettek fel. A jubileumi esztendő ered­ményeire építve, az állami gazdaságok 1960-ban a gaz­dálkodás jövedelmezőbbé té­telét, s több új feladat vég­rehajtását tervezik. Körülbe­lül 50 000 holddal növelni kívánják a kukorica vetés- területét. Emelik az étkezé­si burgonya termőterületének arányát is. Az állattenyész­tésben a szarvasmarha­tenyésztés fellendítésén túl el akarják érni, hogy a gyár­szerű baromfihús- és tojás­termelés a kívánt mértékben megvalósuljon. Ventillátoros kombájn A jó munka és jufaSma ták be jó munkájukért. So­kan részesültek prémiumban is. S eredményes tevékeny­ségüket azzal is elismerték, hogy több új gépet is kap­tak, ami megkönnyíti mun­kájukat. Most az a vágyuk, hogy új szerelőcsarnokot, valamint jól felszerelt öltözőt, mosdót épít­hessenek további munkájuk jutalmaként. Megérdemlik. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v Jogtörténészek tudományos ülése A Magyar Történelmi Tár­sulat és a Magyar Jogász Szövetség jogtörténeti szak­osztálya kedden előadói ülést rendez az Eötvös Loránd Tudományegyetem történettu­dományi karának tanácster­mében. Az ülésen neves magyar és csehszlovák jog- történészek előadásai hang­zanak el. Tulában új konstrukciójú kísérleti kombájnt készítet­tek, amelyben a lekaszált ga­bonát légáramlat csépeli és tisztítja. A közönséges kombájnoktól eltérően, amelyeken a kalá­szok továbbítását és cséplé- sét, valamint a szem tisztítá­sát a mechanizmusok bonyo­lult rendszere végzi, az új gépen mindezeket a feladato­kat egy nagy teljesítményű ventillátorral oldják meg. A ventillátor nagy erővel leszívja a lekaszált gabonát a cséplőkamrába, ott a kalá­szokból az óriási sebesség­gel forgó lapátok pergetik ki a szemet. A gabonát a cent­rifugális erő a tartályba szórja. A szalmát és a pely­vát a légáramlat a gyűjtőko­csira juttatja. A cséplőkamra átbocsátó képessége másodpercenként öt kilogramm kalász. A tar­tályba három tonna gabona fér, a gyűjtőkocsi 20 köbmé­teres. Jövőre a ventillátoros kom­bájnt kipróbálják a mezőkön. Nagy mennyiségű hazai heterózis paradicsomot kapnak az üvegházi gazdaságok f Két héttel korábban lesz primőr-paradicsom A Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kutató Intézet ne- mesítői kiváló minőségű hete­rózis paradicsomfajták magját szaporították el, s az idén már nagy mennyiségben kerül köz­termesztésbe. A múlt évben már több vidéken kipróbálták a kísérleteknél kiválónak bizo­nyult hibrideket, amelyek leg­főbb előnye, hogy hajtatásra igen alkalmasak, körülbelül 14 —16 nappal korábban érlelik I meg termésüket, mint az eddi- ^ gi legkorábbi fajták, ugyanak- ^ kor a hozamuk is jóval na- ^ gyobb. ^ A Kertimag Vállalat igaz- ^ gatóságán adott tájékoztatás Z szerint az idei termésű hete-? rózis paradicsommagból kö-? rülbelül fél mázsányit kapnak^ a kertészetek üvegházi hajt a- ^ tásra. A heterózis paradicsom- ^ magot számos kertészetben ^ már el is vetették. 4 A pártbizottság jól ismeri a célt és az eszközöket is — A termelőszövetkezeteknek nemcsak, azzal kell gondol- niok, hogy saját tagjaik-gya­rapodjanak, s hogy eleget te­gyenek állam iránti kötele­zettségeiknek. Fontos felada­tuk itt Cegléden — mondotta Babinszki Károly elvtárs, a pártbizottság első titkára —, hogy saját városuk lakossá­gát is jól ellássák. Mit ter­meljen a termelőszövetkezeti város? Mit jelez a piac évi mérlege? Bizony, ez évben Cegléden sok nehézség volt a zöldség- és burgonyaellátással, pedig a ceglédi tanyáknak, a ter­melőszövetkezeteknek el kell tudni látniok saját lakossá­gukat. Ezért már a követ­kező évre úgy terveznek, hogy ne legyen fennakadás az áruellátásban. Magyar kutatók új élénkítő és nyugtató szereket fedeztek fel A Szegedi Tudományegye­tem szerveskémiai és a Szege­di Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének kutatói, dr. Porszász János docens, dr. Matkovics Béla adjunktus és dr. Földeák Sándor tanársegéd hosszabb idő óta kutattak a központi idegrendszerre ható új nyugtató és élénkítő szerek után. Megállapították például, hogy bizonyos savamid-vegyü- letek igen jó hatást fejtenek ki, mint görcsoldók. Az új sze­reket olyan esetekben is siker­rel lehet alkalmazni, amikor az eddig alkalmazott nyugta­tok, mint a Mydeton vagy a Parpanit nagyobbmérvű adago­lása már veszélyes lehet. Az új vegyületek ugyanis még na­gyobb adagokban is teljesen veszélyteleneknek bizonyultak. Előállítottak olyan savamido- kat is, amelyek légzési és más zavarok esetén — mint élénk! tők — az eddig használt Tetra- cornál eredményesebben hasz­nálhatók és olcsóbbak is. A kutatók most szabadal­maztatják találmányaikat és ezzel gyógyszeriparunk továb­bi hatásos vegyületeket adhat a gyógyító orvosok kezébe. A kutatások a különböző hasonló kémiai felépítésű anyagok és ezek hatásai közötti összefüg­gések vizsgálatakor elméleti szempontból is érdekes megál­lapításokra jutottak. Babinszki Károly elvtárs ezt már a legutóbbi megyei pártáktfyáh' is kifejtetté és az elvtársak ott is elismeréssel szóltak erről a gondosságról. Arról, hogy egy pártbizott­ságnak mindenre kell gon­dolnia. Legutóbb, amikor Babinszki elvtársinál jártunk, ismét szóba került ez a prob­léma. Amikor azt kérdeztük: a pártkongresszus után mit tart legfontosabb feladatnak, határozottan mondotta: — Városunkban tizenegy termel őszövetkezet működik. Ezeket nem volt elég létre­hozni, segíteni kell őket a megszilárdulásban. Vagyis se­gíteni kell a Zárszámadás, a jövő évi terv előkészítésében, a helyes vetésforgó kialakítá­sában. Az eredményességi jövedeleméi.számolás beveze­tésében. Ez a legfontosabb feladatunk. S hogy nem csupán semati­kusan ismétli a pártkong­resszus irányvonalát, azon­nal bizonyította. Csak úgy sorolta a számokat! Valószí­nű, ha éjjel felkeltenék ál­mából, akkor is erről be­szélne. Fontosnak tartja, hogy valamennyi szövetkezeti tag Külföldi tudományos intézményekkel folytat közös homokjavítási kísérleteket a talajtani kutató intézet A Magyar Tudományos Aka­démia Talajtani és Agroké­miai Kutató Intézetéiben ki­dolgozott Egerszegi-féle réte­ges homokjavítási eljárás nemcsak hazánkban hozott több ezer holdnyi homokterü­leten magasabb termést, ha­nem külföldön is igen elter­jedt. Fiat külföldi agrártudomá­nyi intézmény — a Szovjet­unióban, Csehszlovákiában, Lengyelországban és a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban — közös kísérleteket folytat a budapesti kutató- intézettel. A külföldi kísér­letek eredményei igen hasz­nosak a hazai kutatómunka és a módszer továbbfejleszté­se szempontjából is. A minszki mezőgazdasági aka­démián például megoldották a réteges homokjavítási eljá­rás teljes gépesítését, s le­hetséges, hogy az ott konstru­ált gépek a mi viszonyaink között is beválnak. Brazíliától Japánig egész sor országból érdeklődnek rendszeresen a magyar talaj­tani szakemberek eredményei iránt. Olaszországban és Iz­raelben is az Egerszegi-féle módszer alapján kísérletez­nek. Egy kairói agrármér­nök azért tölti aspiráns- éveit Magyarországon, hogy a Szahara termővé tétele ér­dekében megismerje a magyar réteges homokjavítási eljá­rást. * finom, puha bőrt, de közben jut idő. Átlagosan napi 3—4 az anyag minőségétől függően Oroján Lászlóné, az egyik legjobb kesztyűvarrónő, aki munkájával jelentősen hozzásegítette a ktsz-t a szakma vándorzászlójának elnyeréséhez Petővári Sándorné részlegvezetőhelyettes átveszi & minőségileg vizsgálja a kész árut megismerje azt a nagy váltó- ^ zást, amit az elszámolásban ^ bevezetnek. Mert a követ- ^ kező gazdasági évben a ta- ^ gok a konkrétan általuk mű- ^ veit föld terméseredménye ^ után részesülnek a jövede- ^ lemből. AJki jobban dolgo- ^ zik, többet termel, az magé- ^ tói értetődően jobban jár. ^ Alapos számítás előzi meg, 4 mennyit számoljanak a kuko- í ricánál, mennyit a cukorrépa- 4 nál, szőlőnél vagy az állatte- 4 nyésztésnél. Gondjuk lesz ar- í ra, hogy a vezetőik is a tér- 4 méseredmények szerint ré- ? szesüljenek a jövedelemből. | Eddig akikkel beszéltek er- ? ről, helyeselték az új mód- ^ szert. 4. y A városban azt tervezik, ^ hogy kétszer annyi sertést és 4 baromfit nevelnek 1960-ban ? mint az idén. Ezt a feladatot ? nehéz lesz megvalósítani, mert ? a termelőszövetkezetekben egy- ? előre kevés a baromfiállomány. ^ Üj szőlőt és gyümölcsöst tele- ^ pitének. Idén 30, jövőre 70 4f holdat. A régi szőlőnek csak ^ 20 százalékát (hasznosíthatják, ^ mert a többi kiöregedett és el- ^ hanyagolt. 4 Azt is megállapították már, ? hogy 100 hold szántó után a ? közösből 48, a háztájiból pedig ? 24 mázsa sertést kell majd le- í, adni. A kukorica vetésterüe- 4t tének nagysága még vitás. 4t Babinszki elvtársák elégséges- 4t nek tartják a 22 százalékot, 4 míg a megyei terv 30 százaié- \ kot ír elő. A pártbizottság kü- ; lönböző számadatokkal bízó- ; nyit, de hogy valóban igaza í van-e, még nem dőlt el. Sok számot sorolt még a cég- ; Iédi pártbizottság titkára, ami ! azt bizonyítja, hogy legfőbb < gondjuk a termelőszövetkeze- : tek fejlesztése, megszilárdítá- ! sa. A pártbizottság jól ismeri j a célt és a hozzá vezető esz- j közöket is. Tudják, hogy az ! eredményes gazdálkodáshoz jó í politikai munkára van szűk-; ség és sok-sok tudásra. Ezért: már januárban háromhetes í pártisikolát indítanak a tér- - melőszövetkezeti pártszerveze-; tek számára, valamint ezüst-; kalászos-tanfolyamot szervez-! tek a tsz-vezetők továbbtanu- ; lására. J Sági Ágnes ? A Talajjavító Vállalat Ceg­lédi Gépjavító Kirendeltségé­nél Száraz Mihály igazgató örömmel újságolta, hogy tel­jesítették kongresszusi fel­ajánlásukat. Azaz, nem egészen pontos a meghatáro­zás. Egymillió kétszázezer fo­rint volt a felajánlásuk és ezt november harmadik de- kádjára teljesítették. Év vé­gére előre láthatóan hatszáz­ezer forinttal teljesítik túl eredeti vállalásukat. A negyedik negyedben ed­dig az egy szakmunkásra ju-^ tó termelési érték 45 ezer ? forint. A puszta eredmények-? nek is örülnek, de még fokoz-? za elégedettségüket, hogy ? még a vállalat nyolc kiren-^ deltségén összesen harminc J dolgozó kapott Kiváló dolgo- 4f zó jelvényt, addig az 6 kis£ vállalatuktól tízen nyertek^ ilyen kitüntetést. 4 1958-ban csupán tízen üdül-? hettek beutalóval, az idén ^ 24 munkavállalójukat utal-? Kínai zergebőrből — magyar kesztyű A Bőripari Ktsz váci üzemében szorgalmas asszony ! kezek teljesen kézi munkával gyönyörűen kidolgozott férfi- l és női kesztyűket szabnak-varrnak a Kínából importált i zergebőrből. Ebből készül a nálunk szarvas bőrként ismert minőség.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom