Pest Megyei Hirlap, 1959. december (3. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-13 / 293. szám
r» rrrr MECrtl "JCirlnP 1959. DECEMBER 13. VASÁRNAP Baromfi'■ és nyúlkonzerr, pácolt hal, aim a vermouth Négymillió forinttal csökkentették az önköltséget a Dunakeszi Konzervgyárban Kétezer évvel ezelőtt állapították meg a rómaiak, hogy „de gustibus non est dispu- tandum” — vagyis az ízlésről nem lehet vitatkozni —, s megállapításuk ma is igaz. Mert ki ezt szereti, ki azt. Mi, magyarok például a paprikáscsirkét; tejföllel, noked- lival. Az angolok viszont a baromfiból készült hússalátát. Olajjal, ecettel, sárgarépával és egyéb földi jóval. Mert ahány ház, annyi szokás ... Az angol konyha eme kedvencéhez sokkal több közünk van, mint bárki gondolná. Mi szállítjuk ugyanis a salátához a legfontosabbat: a baromfit. Mi, pontosabban a Dunakeszi Konzervgyár dolgozói. Egy hónapja kezdték meg a gyárban a baromfikon- zervek készítését. Fehérköpenyes, bekötött fejű asszonyok serénykednek a pulykák és tyúkok körül. Naponta 13 mázsát dolgoznak fel belőlük. Mégpedig nem akárhogyan! A rengeteg baromfit feldarabolva, előbb hatalmas üstökben, aranysárga lében megfőzik. A főtt húst aztán kiválogatjuk: külön dobozokba rakják egészben a mellehúsokat, s gyenge sós levet öntenek rá. A szárnyát, combot, egyszóval a legjobb falatokat pedig — az angol megrendelők egyenes kívánságára — miszlikbe aprítva csomagolják ötkilós dobozokba. Ebből lesz a hússaláta. Olajjal és sárgarépával. A többi része nem is kell az angoloknak: az aprólékot a gyár dolgozói veszik meg kedvezményes áron, s olyan húslevest főznek belőle, hogy a harmadik szomszédban is érzik az illata! A telep végében, egy kisebb épületben halfeldolgozás folyik. A gyárnak régi, hagyományos készítménye a pácolt hal, de három-négy év óta nem foglalkoztak ezzel. Az idén azonban olyan gazdag volt a .halászzsákmány, hogy a budapesti Duna Konzervgyár egyedül nem volna képes feldolgozni az egész mennyiséget, ide is jutott belőle, ötven mázsa dunai halból csináltak eddig pácolt halat, 130 mázsa balatoniból pedig ola- joshalat készítenek. Nálunk készül a konzervipar újdonsága is — mondja Minőség szerint válogatják a konzervnek való tisztított baromfit Hlatky Béla főmérnök —, a nyúlkonzerv. November végén kezdtük meg a próba- gyártást, kétféle minőségben. A szakemberek úgy döntöttek, hogy az előfőzött, sós lében eltett nyúlkonzervet csináljuk tovább. Havonta 1000 darab nyulat dolgozunk fel, exportra. Kopognak az ajtón. A tervosztályról jönnek jelenteni, hogy a gyár dolgozói aznap, december 9-én reggel befejezték negyedik negyedévi operatív tervüket. Az „éves tervet jóval előbb, szeptember 30-án teljesitet- ték; jelenleg már 108 százaléknál tartanak. S mi van a kongresszusi vállalással? — A mi termelésünk szorosan összefügg az időjárással, illetve a mezőgazdasági terméseredményekkel s a felvásárlással — magyarázza a főmérnök. — Éppen ezért, ha mennyiségi túlteljesítésre teszünk felajánlást, nem lett volna reális. Ehelyett a minőség javítását vállaltuk, s Építkezik Alsógöd Alsógöd tanácsa elkészítette a jövő évi községfejlesztési és az üdülőhelyi hozzájárulásból befolyó összegekből történő beruházások tervét. 1980-ban tovább folytatják a járdaépítést és a község eddigi két és fél kilométer hosszú betonjárda hálózata további egy kilométerrel bővül. Folytatják a községi makadámutak portalanítását is, A politechnikai oktatás bevezetése miatt az iskolát is bővítik; még egy tantermet építenek hozzá. Nagyobb összeggel hozzájárulnak a vasútállomás mellé épülő IBUSZ-pavilon költségeihez és a községi könyvtár — a váci járás legjobban működő könyvtára — fejlesztéséhez. A ma- gánépítkezásek száma ez idén nagyon nagy volt. több új ház olyan helyen épült, ahol még nincs villanyvezeték. Éppen ezért 200 méterrel bővítik a villanyhálózatot is. Az üdülőlhelyi hozzájárulásból pedig kiépítik a strandfürdőnél a paytszegélyt, bekerítik és parkosítják a strandtelepet. (Gábor Viktor felv.) azt, hogy félmillió forinttal csökkentjük az önköltséget. Hála az idei jó gyümölcstermésnek, a rugalmas munka- szervezésnek s dolgozóink lelkiismeretes munkájának, félmillió helyett ez ideig négymillió forinttal csökkentettük az önköltséget. Most, hogy az export-megrendelések és a szokásos kiszerelési munkák biztosítják az állandó dolgozók foglalkoztatását, reméljük, hogy tervünket december 31-ig 115 százalékra teljesíthetjük. Ha még az alma- vermouthot is el tudnánk adni, teljes megelégedéssel zárnánk az évet —> mondja Hlatky Béla. Az utóbbit nem értem, így hát megmagyarázza: — Tíz vagonra való kitűnő minőségű, zamatos almavermouth-készlet van a raktárunkban, s a kereskedelem semmi érdeklődést nem tanúsít iránta. Pedig az ára is megfelelő: egy hétdecis palackkal — üveggel együtt — 18 forintba kerül. Ami pedig az aromáját illeti, tessék, kóstolja meg! Megkóstoltam. Két megállapításom volt: először, hogy jó üzletet szalaszt el a belkereskedelem, amikor raktáron hagyja heverni az alma<- vermouthot. Másodszor: kár, hogy egy konzervgyári főmérnök irodájában csak - másfél decis poharak találhatók. Háromdecis kellett volna! Nyíri Éva KISIPAROS-GONDOK - ÉS A MEGOLDÁS A KIOSZ Pest megyei titkárának nyilatkozata Mi lesz a kisiparosokkal? Köztük azokkal, akiknek községe termelőszövetkezeti községgé alakult? Ha egy kisiparos mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag lesz, milyen esetben tarthatja meg iparengedélyét? Ilyen és ehhez hasonló kérdések mind gyakrabban vetődnek fel mostanában. Megkértük Szász György elvtársat, a KIOSZ Pest megyei titkárát, válaszoljon rájuk. — Az első kérdésre, hogy mi lesz a kisiparosokkal, a párt és a kormány álláspontja a legfontosabb válasz: továbbra is biztosítani kell a lakosság érdekeit szolgáló, becsületes kisiparosok működését ott, ahol erre szükség van. Meg kell védeni őket a kontároktól, s azoktól a spekulánsoktól, akik különböző visszaélésekkel megpróbálják lejáratni a kisiparosok tekintélyét, becsületét. Ugyanakkor természetesen a párt nem mond le a szocialista termelési szektor, a kisipari termelőszövetkezetek fejlesztéséről, erősítéséről. — Az utóbbi időben hozzánk is eljutottak a kisiparossággal kapcsolatos különböző híresztelések. Ez volt az egyik oka annak, hogy a KISZÖV-vel karöltve ankétokat rendezünk a kisiparosoknak. Ezeken újból és újból megmagyarázzuk a párt szövetkezeti politikáját. Elmondjuk — amit a párt sohasem titkolt —, hogy a jövő a kisipari termelő- szövetkezeteké. Ismertetjük a kt.sz-tagsággal járó előnyöket: az SZTK-biztoKarácsony előtt forgalomba kerülnek az első hazai hangbarázdás képeslapok A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. az Offset Nyomdával, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalattal és a Budapest Hanglemezgyárral együttműködve, hangbarázdás képeslapok készítését kezdte el. A képeslapok egyik oldalán Budapest különböző nevezetes épületei láthatók, s ezeket a színes képeket különleges, átlátszó PVC-anyag- gal vonták be. Ebbe a rétegbe préselték a hangbarázdákat. A mikrobarázdás felvételeken magyar nóták, csárdások és táncdalok találhatók. A képeslapok ára 12 forint lesz, s még karácsony előtt 10 000—15 000 példányban kerülnek forgalomba. A lapokat egyes KERAVILL-, ÁPISZ- és hangszerboltokban lehet majd megvásárolni. A kis „hanglemezeket” akár kétszázszor is le lehet játszani, s a hangjuk minősége jobb, mint a hasonló külföldi képeslapok átlag- színvonala. Hátlapjuk olyan, mint más, postai forgalomban levő képeslapoké, de a sérülések elkerülése végett a lapokat ajánlatos borítékba zárva továbbítani. Házasság hirdetésre Jelige: „Egymásra találunk" sítást, a nyugdíjat, a fizetett szabadságot és a különböző szociális juttatásokat. — Másik célunk ezekkel az ankétokkal — s ez sem titok — elősegíteni, meggyorsítani azoknak a kisiparosoknak a döntését, akik már nem idegenkednek a ktsz-be való belépés gondolatától, de még haboznak, mert félnek az újtól, a szokatlantól. Minden esetben hangsúlyozzuk, hogy a legszigorúbban vigyázni kell az önkéntesség elvének beartására, Az érdeklődőkkel ismertetjük a helyi lehetőségeket, hová léphetnek be, s mi a teeendőjük ezzel kapcsolatban. — Eddigi tapasztalataink szerint ezek az ankétok igen hasznosak. Eloszlatták a félreértéseket, s sok kisiparosban megérlelték az elhatározást a ktsz-be való belépéshez. A leghatékonyabb agitációt természetesen azok a veit kisiparosok fejthetik ki. akik ma már ktsz-tagok, saját példájukkal bizonyíthatják, hogy megtalálták számításukat a szövetkezetben. Ezért tartjuk követendő példának a Ceglédi Építőipari Ktsz kezdeményezését, ahol a vezetőség meghívta a kisiparosokat, látogassanak ej hozzájuk, saját szemükkel győződjenek meg róla, hogyan élnek a ktsz-tagok. — Mi a helyzet azokkal a kisiparosokkal, ak;k mezőgazdasági termelőszövetkezetbe kívánnak belépni? — Két eset lehetséges. Az egyik az, amikor a kisiparos saját szakmáját folytathatja a tsz-ben. Ez vonatkozik az ácsokra, kőművesekre, szerelőkre, asztalosokra, bognárokra, kovácsokra stb. Ezek a kisiparosak belépésükkor beadják az iparengedélyüket. A tsz műhelyében munkaegységre dolgoznak. Esetenként — ha a tsz pillanatnyilag nem foglalkoztatja őcket — a lakosságinál is vállalhatnak munkát, de csak a tsz számlájára, s az is beszámít a munkaegységükbe. — Más a helyzet a szolgáltató iparban dolgozó kisiparosokkal, például fodrászokkal, cipészekkel, szabókkal, akiknek többnyire földjük is vám ök földdel együtt léphetnek be a termelőszövetkezetbe, mint rendes, mezőgazdasági munkát végző tsz-tagok. Ezek iparengedélyüket megtarthatják, s a kötelező munkaegység teljesítése után önálló kisiparosként vállalhatnak munkát a lakosságnál. — összefoglalva tehát: a becsületes kisiparosok munkájára továbbra is szükség van. Sőt, szolgáltató iparra, indokolt esetben most is adunk ki ipar- engedélyeket. A szocializmus építése azonban elképzelhetetlen anélkül, hogy a népgazdaság minden ágában tért ne hódítana a szocialista szektor. Éppen ezért — a párt szövetkezeti politikája szellemében — mi is támogatjuk, erősítjük a kisipari termelőszövetkezeti mozgalmat — mondotta befejezésül a KIOSZ Pest megyei titkára. , HARMINCÉVÁ F0N0 VIDÉKI ANYAGBESZERZŐK! Vasúti és postai csomagok feladását, szállítását vállalja a GYORSSZOLGÁLAT KSZ Bp VII., Kertész u 42—44 Telefon: 225—281. térségét tanultam, a Fehéres Gyimes-féle gépgyárban. 1929-ben kerültem a Rákos- palotai Kötő- és Fonógyárba, mint üzemlakatos. Nagyon szerettem a gépeket, talán ennek köszönhettem, hogy néhány évre rá kineveztek fonodái segédmüvezetönek. Na azt mondanám, hogy rossz sorom volt, hazudnék. Én nem panaszkodhattam, megfizettek. A munkások viszont annál rosszabbul éltek. Nap mint nap látnom kellett, hogyan gürcölnek napi tizenkét órát a betevő falatért. Persze. azt is tudtam jól. hogy az akkori rend urainak csal: addig van szükségük rám, amíg dolgozni tudok. — Az érvényesülést végeredményben nekem is a fel- szabadulás hozta meg. Korábban nem volt módom szakmai továbbképzésre; 1946-ban beiratkoztam a művezetőképző iskolába, s röviddel ezután kineveztek művezetőnek. 1952-ben a fonógépek nagy része Kistarcsára került, s nemsokára engem is ide helyeztek. Itt mint fonóművezető kezdtem dolgozni, jó barátommal, Stettina bácsival együtt. Neidlen Ernő nem ijedt meg az új munkahelytől, a napi több órás utazástól, s a nehézségektől. Igaz, a Kistar- csai Fésűsfonógyárban nagyon megbecsülték. Alig hogy odakerült, nemsokára főművezetőnek nevezték ki. 1957 nyarán lett a fonoda üzemvezetője. Azóta tíz művezetőt irányít közvetlenül, s végeredményben 240 dolgozó tartozik a keze elá. Jelenleg 15—20 féle különböző fonalat készít a fonoda. Nagyobbrészt olyan kötöfo- nalat, amelyet a modern női kötöttárukhoz, férfikabátokhoz, s egyéb kötöttholmikhoz használnak. A fonodának 5644 fonó és 1800 cémázó orsója van. Három műszakban dolgoznak itt a fonónők. s ennek a részlegnek az irányítása nem kis feladatot jelent. — Ma amikor műanyagokkal dolgozunk, ismét újabb és újabb problémákat kell megoldanunk — magyarázza Ernő bácsi tovább. — A technika szédületesen halad, s bizony, elméletileg mi, időseb- i bek nem tudtunk úgy felité- i szülni, mint a mostani fia- ; tatok. Éppen ezért segítünk • egymásnak, $ mi a gyakor- j lati tapasztalatot adjuk át • nekik. Az elvem: szigorúan, ] de igazságosan vezetni a fo- j nodát. Vgy. hogy az egyén is j jól járjon és a népgazdaság j is gyarapodjék. Nsidlen Ernőt nagyon sze- í rétik a beosztottjai, s hogy i munkáját tényleg lelkiisme- i retesen és kiválóan végzi, \ mi sem bizonyítja jobban, j mint a legutóbb kapott Mun- j kaérdemércm. Nem ez az \ első kiáiivtetése. sokszor ka- j pott már jutalmat, okleve- • let. örömmel és lelkesedéssel j beszél az elkövetkező évek- j röl. amikor majd a régi gé- j pék helyén ultramodern au- \ tomaták dolgoznak, a fonodá- \ ban is új klimaberende'és i tisztítja a levegőt, s a fa- ^ lakat műanyagkárpit borít- $ ja. — Elvezet lesz itt dolgozni. £ s azt akarom — mondja véaül 'j —. hogy az utánam követke- ^ zőkvek még jobb. még köny- % vvebb legyen. Súlyán Pál / A MÁV Dunakeszi Járműjavító ÜV. felvesz asztalos, lakatos. villanyhegesztő szakmunkásokat.' valamint férfi segédmunkásokat. A MÁV Járműjavító ÜV-fe dolgozói és családtagjai részére járó összes kedvezményeket, mun kába járáshoz az ingyenes utazási jegyet biztosítjuk : Rákospalotáról jár ki ! hajnalonként Kistarcsára, ahol í üzemvezető a Fésűsfonógyár \ fonodájában. Beosztottjai kö- ! zül többen csak Ernő bácsi- 1 nak szólítják. Fiatalos moz- í gású, szerény ember. Az öt- \ venhetedik évét tapossa, s ! ebből éppen harminc eszten- ! dőt töltött a fonógépek kö- ! zött. Elöljáróban ennyit si- ; kerül megtudnom Neidlen ! Ernőről. » ; — Nagyon kérem — mond\ ja, amikor végre megtalálom ! a fonoda irodájában —, ne J rólam, hanem inkább dolgo- > zóinkról írjon. ; Már-már úgy néz ki, hogy \ nem sikerül szóra bírnom, de ; hirtelen mentő ötletem támad, i s a fonóiparra terelem a szót. \ A gépekről, a szakmáról, a ; fonalakról már szívesen be- í szél. Aztán lassan azon vesz- \ szűk észre magunkat, hogy a J beszélgetés szálai életpályá- ! fához kanyarodnak vissza, í — Mióta dolgozom itt? — j ismétli a kérdést és nyom- í ban adja is a választ: — 1953- l tói. '• Eredetileg a lakatosmes— S te leszel az én kis uram és parancsolom...!
