Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-19 / 272. szám

MEGYEI i^Cirla p 1059. NOVEMBER 19. CSÜTÖRTÖK Két ötéves fiú gyufával játszott... Félmilliós kárt okozott a tűz az inárcsi Március 21 Termelőszövetkezetben Az inárcsi Március 21 Tsz központi . szérűskert jében ha­talmas kazlak sárgállanak, szabna-, lucerna- és szénahe­gyek, legalább 24 vagon alom meg takarmány. Nehéz mun­kával összegyűjtött kincse a tavasz óta szövetkezeti község­gé lett falunak. Sokat ér a jó takarmány, a jó alom. különö­sen sokat ér azonban az első esztendejét élő szövetkezeti községnek. S ez a sok jóféle il­latos takarmány, alomszalma hajszálon múlott, hogy majd­nem semmivé lett. Szombaton délután négy óra tájban az egyik óriási szalmakazal láng- baborult és a tűz nemcsak a többi kaz­lat, hanem a közeli sertés­ólat, tehénistállót, községi tanácsházát, termelőszö­vetkezeti irodákat, lakóhá­zakat is pusztulással fe­nyegette. Perényi István, a szövetke­zet elnöke még az irodán dol­gozott, ott hallotta meg a vész­kiáltást: — Tűz ván! _ A tanácsházán is meghallot­ták, nyomban telefonáltak Da- basra a tűzoltóságnak, s ria­dóztatták a helybeli önkéntes tűzoltókat. A magasba törő füst láttára megmozdult az egész falu, mindenki a szérűs- kert felé rohant és a férfiak, asszonyok puszta kézzel, vas- villával — ki hol érte — neki­estek a kazal még lángot nem fogott oldalának, igyekeztek el­választani a szomszédos kazal­tól. Aztán megérkeztek a daba- si tűzoltók két fecskendővel, nyomban utánuk pedig egy kö­zeli szovjet katonai alakulat századosa több emberével, és ugyancsak tüzifecskendővel. Dariga Pál alhadnagy, a daba- si tűzoltók parancsnoka, felis­merve a veszedelmet, azonnal segítséget kért és nem tellett bele fél óra, egymás után ro­bogtak minden irányból Inárcs felé a tűzoltóautók. Közben ló­fogatú szivattyújukkal megjöt­tek a szomszédos Kakucs ön­kéntes tűzoltói is. Egymás után érkezett a honvédség egy tűzoltóautó­ja, majd Cegléd, Nagykő­rös, Kecskemét tűzoltósá­gának egy-egy őrse, sőt Budapestről is két tűzoltó­autó, az egyik Kőbányá­ról, a másik meg Pester­zsébetről. Csakhamar kilenc autófecs­kendő futott be Inárcsra. öt fecskendő vízzel árasztotta el az égő kazlat, a többi pedig ezalatt vizet hordott. S a hiva­tásos és önkéntes tűzoltók mellett minden épkézláb em­ber fáradhatatlanul bontotta az égőt, védelmezte a többi kaz­lat. A tűz pedig alattomosan szivárgott a szalmaszálak kö­zött. Sokszor már-már úgy látszott, sikerül elfojtani, aztán újra előtört ott, ahol nem is várták. Teljes tizenkét óra hosszat tartott a kétségbeesett küzdelem, végre hajnali négy órakor az emberi akarat és ki­tartás győzedelmeskedett a tomboló elem felett, eloltották a tüzet. Azaz, a széthányt ka­zal szalmája alatt még mindig izzót a zsarátnok, de ezt már kapacsolással oltogatták. Igaz, ez is eltartott hétfő estig. Az óriási kazal 650 mázsá- nyi. 450 ezer forintot érő szal­mája mindenesetre megsemmi­sült. Legfeljebb trágyának használható fe] belőle, ami ke­vés perzselten megmaradt. Nagy kár érte a fiatal szövet­kezeti községet, de szerencse a szerencsétlenségben, hogy sike­rült megmenteni a szérűskert többi kincsét, a sok ezer má­zsa takarmányt, szalmát és megvédeni a közeli házakat. Ha a tűz a szérűskert köze­pén és nem a szélén keletke­zett volna ... Ha, ahogy majd mindennap, fúj az északi szél... Szélcsend volt azonban és ez megkönnyítette a tűzoltók ne­héz munkáját. Két ötéves fiúcska gyufával játszott, ebből keletkezett a ve­szedelem. — Az utcán találtunk egy gyufaskatulyát — vallotta szi­pogva a két apróság. Felvették a skatulyát, va­lahogy átmásztak a szérűs­kert drótkerítésén, a leg­szélső kazal tövében addig gyújtogatták és hajigálták a szalmára a gyufaszála­kai, amíg egyszerre csak lángralobbant a kazal alja, és a tűz gyorsan kígyózva to­vább terjedt. A lángok láttára ijedten menekült a két kis gyújtogató, de az arrajáró em­berek meglátták őkét és így nyomban kitudódott, miből ke­letkezett a tűz. — Nagy veszteség ért ben­nünket — mondja Perényi István, a Március 21 Tsz elnö­ke. — Nem is tudom, mihez kezdünk, ha leég az egész szé­rűskert. Hiszen van szérűsker- tünk még másutt is, de azok­ban kevesebb a széna meg a szalma. Sehogy se lenne ele­gendő. Kimondhatatlan hálá­sak vagyunk a tűzoltásban részt vett embereknek, tűzol­tóknak, tsz-tagoknak és min­denkinek. Derekasan dolgoztak valamennyien. A szovjet ala­kulat katonáinak külön is ki szeretném fejezni hálánkat. Megkérem a Pest megyei Hír­lapot, írja meg: a Március 21 Tsz tagjai hálásan köszönik a segítséget mindenkinek. Nagy a kárunk, nemcsak a sok szal­ma pusztult el, hanem hatal­mas ponyváink, amikkel a kaz­lakat letakartuk, nehogy a röp­ködő pernye átvihesse azokra is a tüzet, elszakadoztak, tönk­rementek. Ez a kár is legalább tizenháromezer forintot tesz ki. Reméljük, biztosítás révén ká­runk nagy része megtérül, s talán az elpusztult nagy meny- nyiségű alomszalma sem okoz pótolhatatlan hiányt gazdasá­gunkban. __________ Sz. E. C sillagásiati szakkörök Csehszlovákiában Csehszlovák üzemekben, is­kolákban és művelődési há­zakban több mint 300 csilla­gászati szakkör működik. Az amatőr csillagászok 34 csil­lagvizsgálóban végezhetnek megfigyeléseket. A tavalyi év folyamán a csillagászati elő­adásoknak több mint 300 000 hallgatója volt. Új szovjet antibiotikum — a biovetm A Kazah Mezőgazdasági Akadémia állatorvosi intéze­tében és az alma-atai állat- tenyésztési intézetben kipró­bálták a biovetin nevű új szovjet antibiotikumot a ju­hok és bárányok tüdőgyulla­dásának gyógyítására. Ez a készítmény a biomi- cinnél 93 százalékkal olcsóbb és igen nagy hatásfokú. A bio­vetin alkalmazása folytán az állatok az esetek 80 százalé­kában még a gennyes tüdő- gyulladásból is kigyógyultak. Sörözéssel kezdődött — a bíróságon folytatódik Beretvás Péter dunaharasz- ti lakos rövidesen bíróság elé kerül társadalmi tulaj­don hanyag kezelésének bűn­tettével vádolva. Beretvás a Dunavarsányi Földműves­szövetkezet felvásárlója és a bizományi műtrágyatelep ke­zelője volt. A műtrágyatelep kezelőjeként nagy pénzössze­gek fordultak meg kezében, s habár szigorú előírások voltak arra, hogy a pénzt na­Halálos balesetet okozott a felületesség Mészáros Ferenc kőműves a halászteleki szerszámgép- fejlesztő intézetnél dolgozott, mint építésvezető. Beosztott­jai között több kőműves és segédmunkás volt. Mészáros, mint az építkezés közvetlen irányítója, a munkákra vo­natkozóan korlátlan joggal rendelkezett. Egy műhelycsarnokot épí­tettek és annak magasabb ré­szeibe szállítószalag vitte fel az anyagokat. A szállítósza­lag azonban nem volt elég magas és így máglyát készí­tettek, arra helyezték fel a szalagot. Az építkezés befe­jeztével a máglyára már nem volt szükség és így Mészáros utasítást adott annak lebon­tására. A gép lecsúsztatásá- hoz Mészáros válogatta ki a pallókat és ellenőrizte, hogy azok minőségileg megfele- lőek-e. Megkezdték a szállítószalag leengedését, de munka köz­ben észrevették, hogy a Rad- nics János kőműves oldalán levő palló erősen meghajolt és recseg. Mint a későbbi vizsgálat során kiderült, Mé­száros felületesen válogatta ki a pallót, mert abban több görcs volt és ezenkívül mi­nőségileg is gyenge volt ilyen célra. A szalag leengedésénél dolgozó munkások figyelmez­tették Mészárost, hogy a palló meghajolt és alá kellene tá­masztani, ő azonban utasítást adott a munka továbbfolyta­tására azzal, hogy majd csak kibírja a palló, „nem érde­mes annyit vacakolni vele”. A munkát tovább folytatták, a palló eltörött és a lecsúszó gép rázuhant Radnics Já­nosra, aki a helyszínen meg­halt. A felületes építésvezetőt halált okozó veszélyeztetés bűntettéért rövidesen bíró­ság elé állítják. ponta a vállalat központjá­nak postán kell befizetnie, Beretvás ennek nem tett eleget. így rövid idő alatt mintegy 29 ezer forint gyűlt össze, amelyet aktatáskájá­ban magával hordott. Augusztus végén egyik ba­rátjával a dunaharaszti Ró­zsakért Vendéglőbe mentek be sörözni. Több pohár sört elfogyasztottak, s Beretvás dolgára menve, a táskát — benne a 29 ezer forinttal — vallomása szerint otthagyta a szék lábánál. Amikor visz- szament, nem nézte meg, hogy ott van-e a táska,, csak akkor vette észre annak el­tűnését, amikor hazafelé in­dultak. A táskában a pénzen kívül fontos üzleti iratok és vállalati bélyegzők is voltak. A táskát később a HÉV-ál- lomás parkjában megtalálták és visszaadták Beretvásnak, de abból a pénz már hiány­zott. Beretvás súlyos hibát köve­tett el azzal is, hogy a pénz eltűnését nem jelentette a földművesszövetkezet vezető­ségének. A vádirat Beret­vás felelősségrevonásán kí­vül indítványozza az okozott kár megtérítését is. Az ügy a közeli napokban kerül bíróság elé. 0,1 milligramm pontossággal méri Zajtai Antalné a fenyőmagvak súlyát A gépesítési program első darabja Marjai Zoltán talál­mánya, a nyármagpergető és szikkasztó gép. A tervek szerint jövőre kezdik meg sorozatgyártását, s 1961-ben már az erdőgazdaságok rendelkezésére á'fnak ezek az új típusú gépek. Képünkön Henczidaj Ferencné laboráns — nyármag hiányában — fenyőmagszikkasztást végez a gépen (Gábor Viktor felvételei) SZÍVTELENEK adott — Miért bámulják annyian ezt a disznót? — Mert megszokta a mezőgazdasági kiállításon, csak akkor eszik, ha nézik. hogy is verte magát. A járókelők sokszor látták az utcán alud­ni. Annyira részeg volt, hogy haza sem iutott. — Nemcsak mi, a szomszé­dok is szóltak nekik. De dur­ván rátámadtak mindenkire. Hogy csak rájuk tartozik! Senkinek semmi köze a gyer­mekekhez. A szomszédok lopva etették a nagyobb gyereket. A kisebb­hez nem jutottak, hathónapos volt. Sokszor csak a bezárt lakásból hallották sírásukat. Mindenki bólint, amikor vala­ki megszólal közülük: — Hát szülők ezek? Kinek mi köze hozzá ? Elmentem N.-ékhez. Szo­rongva; nem szeretem a ré­szeg embereket. Pedig N. biz­tosan most is az. Az asszony van otthon. A lakásban szék is alig akad, amire leülhetek. Bizalmatla­nul tekinget rám, legszíve­sebben kitessékelne. Kétszer is kérdezni kell, míg választ ad, s akkor is csak maga elé mormogja a szavakat. — Nem sajnálja a kát gye­reket? — Az apjuk nem pénzt. Mit tehettem? — Miért nem kért segítsé­get? — Én nem megyek koldul­ni senkihez! — De hiszen így éheztek a gyerekek. — Miért jöttek a világra? Egy pillanatra a lélegzet is eláll bennem. Az anyja, a szülőanyja vádolja gyerme­két! A gyermekek a felelő­sek? Látszik, hogy úgy gyűri vissza magába az indulatot. — A férje? Vállat ránt. Hallgat. — Még mindig iszik? — Hát. — Nem térítette észre a gyerekek elvitele? — Bánja is ő. — Magának sem fáj? Hallgat. — Maguknak jó így az élet? Elfutja a méreg. Gyűlö­lettel sziszeg a szó: — Kinek mi köze hozzá, hogy mi hogyan élünk! És látszik rajta, hogy több szava nem lesz. Baktatok az utcán. Vala­hol egy részeg férfi gajdol. Lehet, hogy N. tart hazafelé­italra jutott Az orvos, amikor megvizs­gálta intézetbe szállítás előtt a két gyereket, felháboro­dástól reszketve jelentette ki: — Hosszú évek óta nem láttam ilyen rosszul táplált, kiéhezett gyerekeket. A szer­vezet nagyrészt már fel­emésztette tartalékait. Mert N.-éknek italra ju­tott. De ételre nem. S hiába sírt, kért a két gyerek, nem adtak nekik. Megyek a szomszédokhoz. Mindenki örül: Csakhogy nincs már otthon a két gyerek! Hogy jó helyen van­nak, s remélik, nem is kerül­nek vissza. Mert sorsuk csak akkor van egyenesben. — Több éve házasok, de semmijük nincsen... a férfi mindent elivott... — Ha szóltunk, akkor ne­künk támadt. — Miért lehet mindezt büntetlenül? Az új családjogi törvény: égetően kellett. Hiszen lehet-e azt tenni büntetlenül, amit N-ék két gyermekükkel cse­lekedtek? Mészárol Ottó £ Két gyermeket elvittek a £ szülői háztól, mert a szenve- í dések pokla volt számukra, í N. L. két gyermeke került ott- \ honba, hogy az állam gondos- £ kodjék róluk, ha azok nem ^ tették, akiknek . kötelessége ^ lenne. Szentmártonkátán az ^ N. családot jól ismerték. Meg- ^ vetették az apát és sajnálták ^ a gyerekeket. S a szomszédok ^ jártak a tanácsra, hogy ve- í gyek el tőlük. Addig, míg nem 1 késő. Amíg nem menthetetle- í nek. y Szülők ezek? £ ^ A tanácsházán beszélgetünk í N.-ékrői. Elmondják, amit í ilyenkor az ember szinte elő- '/ re tud. hogy az apa iszákos, ^ s az asszony sem viselte gond- ját a gyermekeknek. ^ — Beszéltek velük? '/ — Beszéltünk. ^ -És? ^ Meghúzzák a vállukat s J szomorúan legyintenek: í — Minden ment tovább. y — Az ember hogyan keres? ^ — Jól. Jutott volna min­2 denre. ha nem issza el utolsó £ fillérig mindazt, amit kere- ^ sett. Nem egyszer adósságba £ Javaslatot — műsor ügyben \ J A Váci Városi Tanács tagjai ^ \ november 30-án egésznapos 4 $ tapasztalatcserén vesznek részt z J Szentendrén. Ezt követően kö- J \ zösen megtekintik a Magyar ^ {Néphadsereg Színházának elő- z / adását, ahol éppen a Hivatal- £ ' nők urak, Földes Imre szín- 4 J műve lesz műsoron. S Miután a tapasztalatcserék í \ napjainkban elég gyakoriak, a £ J fenti véletlenből jutott eszünk- £ \ be a javaslat, hogy az egyes £ í szakmai csoportok kollektiven £ \ a következő filmeket és szín- ^ ' darabokat tekintsék meg: \ Váci Faipari Ktsz: Tizenkét ^ ! szék, Ceglédi MÁV-állomás: z J Potyautazás, Nyugat-Pest me- 2 ; gyei Népbolt Vállalat: A cső- ^ \ dálatos mandarin, Nagykőrösi í ' Fodrász Ktsz: A sevillai bor- ^ ; bély, Szentendrei Kertészeti ^ 5 Vállalat: Nebánts virág. Pest ^ ' megyei TST: Sport és szere- Z ; lem, Gödöllői TEFU: Csend- ^ 5 háborító, Sződligeti Szíjgyártó í ! Ktsz: Halál a nyeregben, OTP Z \ Pest megyei fiókja: Telheteí- ^ 5 len méhecske, Fóti Gyermek- í ' város: Kölyök, Börzsönyi Z \ Erdőgazdaság: Hárman jöttek ^ ; az erdőből, s végül a sorok 4 5 olvasói: Tizenkét dühös em- z ; bér. 7 Papp Rezső 4 • y \ Ráckevei Erdészeti Magvizsgáló Kísérleti Állomáson nemcsak tudományos munkát erdőgazdaságok által gyűjtött is. Emellett az erdőgazdaságok rétében kikísérletezik a saját gépeket. végeznek, hanem ellátják az magvak minőségi vizsgálatát ; gépesítési programjának ke- konstrukciójú magfeldolgozó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom