Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-17 / 270. szám

Mff MEGYEI ’^Cirlap 1959. NOVEMBER 15. VASÁRNAP A L EGEGYSZERÜBB, LEGKIFIZETŐDŐBB MEGOLDÁS A pótalkatrész-gyártás problémái a Csepel Autógyárban Tíz esztendeje kezdtük el Magyarországon a Csepel né­ven ma már világszerte ismert teher-, autóbusz- és stabil- motor gyártást. Nyugodtan le­írhatjuk, hogy világszerte hí­res a magyar autómárka, mert ismerik Brazíliában, Argentí­nában, Izlandban, Ceylonban, Burmában, Egyiptomban, Por­tugáliában és Spanyolország­ban, s természetesen az euró­pai és ázsiai népi demokrati­kus államokban elsősorban. Az évtizede dolgozó üzem­ben mintegy 100 ezer motort készítettek eddig. Ebből teher- és speciális szállító gépkocsi­ként körülbelül 40 ezer fut itt­hon és külföldön, amit a Cse­pel Autógyár épített össze mo­torostól, karosszériástól. Csepel motorok gördítik az Ikarus ízléses és gyors autó­buszait. A Vörös Csillag Trak­torgyár, az EMAG és a MÁ- VAG nevével jegyzett trakto­rokat, arató-cséplőgépeket és stabil erőgépeket is Csepel mo­torok hajtják. Hogy mennyire jó és hasz­nálható valamilyen anyag, szerszám és gép, azt azok tud­ják legjobban, akik vele bán­nak. Ennek bizonyítására a külhonból időzünk egy levelet: „Alulírott Sükösd György, Román Népköztársaság, Ma­gyar Autonóm Tartomány, Székelyudvarhely, Orbán Ba­lázs utca 56. szám alatti lakos, a székelyudvarhelyi autószál­lítási vállalat gépkocsivezető­je, tisztelettel tudomására ho­zom, hogy a Magyar Népköz- társaság szigethalomi Csepel Autógyár által kiadott 20142 számú Csepel autóval, ame­lyet 1954-ben vettem át, 1959. március 31-ig egy középjaví­tással 344 285 kilométert let­tem meg. Mindezért az eredményért köszönetemet fejezem ki a Csepel Autógyár minden dol­gozójának, amellyel hozzájá­rulnak ipari tervünk túltelje­sítéséhez, hazánkban a szocia­lizmus mielőbbi felépítéséhez. Tisztelettel: Sükösd György gépkocsivezető A hazai szakemberek is így vélekednek. Ezek közül Rosta Lajos MÄVAUT autóbuszveze­tőt idézzük: „.. .1957. október 18-a óta járok az én 60-as tí­pusú, 05—47 rendszámú íkar- rus-buszommal. Eddig 220 ezer kilométert tettem vele javítás nélkül. Ez nem is motor, ha­nem egy érző szívű valami, amelynek minden része kifo­gástalan __" Törő csik és Németh elvtár­sak a szerkesztési osztályon — mint mindenki a gyárban — természetesen örülnek az ilyen jó véleménynek, mégis sorolni kezdik: — Még mindig javítani kell a konstrukción. Például: a hengerfej hőátadásával nem vagyunk megelégedve, aztán a kuplungbetétnél meg szeret­nénk duplázni a vaslap vastag­ságát, hogy kopásállóbb le­gyen .•.. Aztán a szelepek és szelepágyak is módosításra szorulnak, hogy még jobb legyen a mi motorunk. Arra a kérdésre, hogy hány ezer kilométer egy Csepel autó élete, egyöntetű a válasz: — Attól függ, milyen ember kezébe kerül. Szakszerűség­gel és lelkiismeretes gondos­sággal akár százezer vagy még több kilométert is lefut... Egy-egy alkarészcserável meg lehet hosszabbítani a motor életét... Az alkatrészgyártásról sok szó esett és esik a Csepel Autógyárban. Vadkerti István, az értékesí- tési osztály vezetője azt mond­ja, hogy a gyár szívesen készí­tene több pótalkatrészt is. Fő­leg hengerfejből, vízszivattyú- | ból, tengelykapcsolókból, sze- j lepekből, forgattyús ten­gelyből a legnagyobb a ke­reslet belföldön is, külföldön is. Azonban a Csepel Autó­gyár is tervszerűen dolgozik. Tehát az Autókereskedelmi Vállalatnak, a Fővárosi Autó­buszüzemnek, amely a magyar szükségletet, a MOGÜRT-nek pedig, amely az exportot bo­nyolítja, idejében kellene fel­adni a rendelést. — Ha meg is kapjuk a ren­delést. a legtöbb esetben nincs köszönet benne, mert ha száz­millió értéket kérnek — en­nek a kétszeresét, háromszoro­sát, is le tudjuk szállítani — nem kapunk pontos részlete­zést. Az is előfordul — sajnos gyakran —, hogy megkaptuk már — ahogyan nálunk neve­zik — a specifikációt, utólag mégis egészen mást kérnek, mint amit eredetileg rendel­tek. A tervezés és a gyártás­előkészítés így esetleges, biz- zonytalan. Ezen a tervünket... Csak ne vál­toztassanak rajta! Lényegében ugyanez a véle­ménye Homoródi Andorné- nak, a tervosztály vezetőjének is. Ö csak annyit fűz hozzá a pótalkatrészkérdéshez: — Tudom, hogy a gépkocsi- vezetőkön „csattan az ostor”, ha egy-egy könnyen cserélhe­tő pótalkatrész hiánya miatt néha napokig kell állnia a ko­csinak. Nekünk érdekünk a gyártás, mert bizonyos tekin­tetben jövedelmező. De ha gyakran változtatják a meg­rendelt anyagokat, akkor meg­nehezítik a mi munkánkat is és az igazi „fogyasztókét”, a gépkocsivezetőkét is. A tarta­lékalkatrészeket is sorozatban kellene gyártani. Jó volna, ha így terveznének a megrendelő vállalatok is. Ez a legjobb, a legegysze­rűbb ég a legkifizetődőbb megoldás. — dk — Mit mu-tat ma-ma? (Foto: Gábor) Hetvenéves a magyar árammérő 1885-ben mutatták be a nagyközönségnek a Ganz- gyár váltóáramú transzfor­mátorát. Bláthy Ottó Titusz, Dréy Miksa és Zipernowsky Károly szerkesztette s azóta világhírre tett szert. A transz­formátor megoldotta az elekt­romos energiaátvitelt, csu­pán a váltakozó áramú fo­gyasztásmérőt kellett meg­szerkeszteni. Ezt a problé­mát is megoldotta Bláthy Ottó: 1889-ben elkészítette az első magyar váltóáramú fogyasztásmérőt. Szakembereink közben to­vább fejlesztették Bláthy ta­lálmányát, s ma már világ­szerte ismertek a magyar fogyasztásmérők. Az 1950-ben épült gödöllői Ganz Áram­mérőgyár még tovább töké­letesítette Bláthy találmá- nyát. 1953-ban Mondl Fe­renc és Vecsey Géza, a gyár főkonstruktőrei megszer­kesztették az új „NE” típu­sú árammérőt. Ez a fogyasz­tásmérő mindössze 180 deka, s a régebbi típushoz képest négyszeresen terhelhető. A továbbfejlesztőket Kossuth- díjjal jutalmazták, az áram­mérőt pedig a tavalyi brüsz- szeli világkiállításon kitün­tették. Ma már közel félmillió da­rab árammérőt készít évente a Ganz Árammérőgyár, s fo­gyasztásmérőit a földkerek- ! ség 25 országában használ- | ják. A gyár szakemberei az i igényeknek megfelelően a kü- i iönleges árammérők gyártá- | sara is nagy gondot fordíta­nak. Jó néhány különleges rendeletetésű típust kidol­goztak már, köztük olyan is van, amely maximummutatá, s a maxiraumíró és a meddő­fogyasztás mérésére is alkal­mas. A gödöllői gyár egyébként nagy lépésekkel halad előre az automatizálás útján. Hivatalos nyeremény jegyzék a lottó 46. játékhetéről A lottó 46. játékhetére 3 465 735 szelvény érkezett. Ottalúlatos szelvény nem volt. Négy találatot 12 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyen­ként 216 008,75 forint. A há­sza­ösz­romtalálatos szelvények ma 1425, a nyeremény szege egyenként 912,50 forint. Két találatot 60 491 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 21,48 forint. rtmnap 1959. november 15, vasár­nap, Lipót napja. A nap kél 6.47 órakor, nyugszik 16.09 órakor. A hold kél 16.35 órakor, nyugszik 6.29 órakor. Várható időjárás: keleten kevesebb, nyugaton több felhő. A Dunántúlon több helyen eső. Keleten mérsé­kelt, nyugaton élénkebb, helyenként erős déli szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet vasárnap keleten 13—16, nyugaton 10—13 fok között. Távolabbi kilátások: a nappali felmelegedés gyen­gül. __________ — A CSEPEL AUTÓ­GYÁR dolgozóinak nagy ré­szük van abban, hogy a Vö­rös Csillag Traktorgyár kongresszusi vállalásából már 163 erőgépet elkészített. Az U—28-as traktonnotoro- kat ugyanis a Csepel Autó­gyár készíti. — SZIGET SZENT MIK­LÓSON is bevált a kohó­salakkal végzett próbaépít­kezés. A napokban adják át a Budaörsi út 19. szám alatt a kohósalakból épült úgynevezett öntött házat. — RENDBEHOZTÁK szék­hazukat a gyömröi kisiparo­sok. A belső tatarozás után televíziós készüléket is vásá­rolt a helyi KlOSZ-csoport. a megrendelő segíthetne. Mi ebben az évben is teljesí­tettük kötelezettségünket, jö­vőre pedig már elkészítettük Lassabban forog a Föld. évente 14 millió tonnával növekszik a súlya, megszűnt az éghajlat felmelegedése A Nemzetközi Geofizikai ív kutatásainak megállapításai Jelentős készleteket tároltak eddig burgonyából, vöröshagymából, zöldség- és gyümölcsfélékből A Minisztertanács legutób­bi ülésén meghallgatta a SZÖVOSZ jelentését a vár­ható burgonyaellátásról. — Augusztus elején burgo­nyából még rekordtermés ígérkezett, de a hosszantartó szárazság miatt a burgonya nem fejlődött ki megfelelően, egy része apró maradt. En­nek ellenére a főbb burgo­nyatermelő megyékben, így Szabolcsban, Somogybán, Vas­ban még mindig jónak mond­ható termést takarítottak be Október első felében napi 100 vagon burgonyát vá­sároltunk fel, ez később 150—160 vagonig emel­kedett, s most ismét a korábbi szinten van. A múlt évben 2400 vagonnal tároltunk télre és ennél már eddig nagyobb készletet sike­rült begyűjteni. Az idei terv 4100 vagon tárolását irányoz­ta elő. Ezért a hazai felvá­sárláson kívül novemberben a Német Demokratikus Köz­társaságból 1500 vagon étke­zési burgonyát hozunk be. Vöröshagymából rendkí­vül jó volt a termés, to­vábbra is zavartalan lesz az ellátás. A tavalyi 120 vagonnal szemben 750 vagonnal tároltunk. Zöld­ségfélékből 1300 vagonnal tettünk el télre, ez is lé­nyegesen nagyobb meny- nyiség a tavalyinál. A lakosság gyökér- és sárga­répaellátása kielégítő lesz. Almából ezer vagonnal tá­roltunk eddig, hasonló meny- nyiséget, mint a múlt eszten­dőben. Már most el lehet mon­dani, hogy a jövő évi újbur- gonya-ellátás is megfelelőnek ígérkezik, hiszen 6000 hold új burgonya-termesztésre kö­töttünk szerződést, őszi bur­gonyából pedig eddig 40 000 holdra szerződtek a termelők — fejezte be nyilatkozatát Pa- nák Lászlód A nemzetközi geofizikai év adatait világszerte most dol­gozzák <el a tudósok. Á kuta­tásokról és az eddigi megálla­pításokról Bariba Lajos geofi­zikus csillagász a következő­ket mondotta el: — A tudósok nemzetközi összefogása és munkássága újabb feltevésekre vezetett a Földről, s így az eddigieket több vonatkozásban meg kell változtatni. A múlt század kö­zepe óta a meteorológiai meg­figyelések egybehangzóan azt mutatták, hogy a Föld éghaj­lata felmelegedőben van. Er­re vallott az, hogy például a jéghegyek fokozatosan vissza­húzódtak. Ahol még száz év­vel ezelőtt hatalmas jégtakaró fedte a tengert, napjainkban víz hullámzik. A mostani geo­fizikai megfigyelésekből kitű­A Népművelési Intézet átveszi a fotoamatőr- mozgalom irányítását és támogatását Kétnapos ankét kezdődött a Művész-klubban A Magyar Fotóművészek Szövetsége a nemzetközi fényképkiállítás alkalmából kétnapos ankétra . hívta ösz- sze a vidéki fotoklubok kép­viselőit. A részvevők szom­baton reggel megtekintették a kiállítást, majd a Művész­klubban megkezdődött az an­két. Vámos László, a szö­vetség főtitkára megnyitójá­ban elmondotta, hogy a szö­vetség munkájának eredmé­nyeként az utóbbi három esztendőben jelentősen szé­lesedett az amatőrök tábora, ezért a jövőben a Népműve­lési Intézet irányítja és tá­mogatja a mozgalmat; így a szövetség többet foglalkozhat művészeti problémákkal. Utalt arra, hogy a többi mű­vészeti szövetség is hasonló­képpen dolgozik, s a Fotó­művészek Szövetségénél — a fejlődés más iránya miatt — most vált szükségessé ez a szétválasztás. Az ankéten ismertették a szövetség jövő évi terveit. Va­sárnap Vámos László főtitkár értékeli majd a nemzetközi kiállítást, Bánszki Pál, a Nép­művelési Intézet osztályveze­tőhelyettese pedig taglalja az intézet jövő évi tervét. mite, hagy ez a folyamat meg­szűnt. A sarkvidékek környékén a jéghegyek és a hótakaró ismét előnyomult és most a sarkvidéki expedíciók kutatják ennek hatását. — Az éghajlattal kapcsolato­san több elméletet állítottak fel a tudósok. Egyesek vélemé­nye szerint az iparosodás gyorsütemű fejlődésével nö­vekszik a légkör széndioxid tartalma és ez okozza a fel- melegedést. Ezzel a kérdéssel Péczely Gyöngy magyar me­teorológus is foglalkozott és rámutatott arra, hogy a szén­dioxid mellett fontos szerepe van a légköri vízgőznek is. Utalt arra, hogy a felmelege­dés mértéke függ a Nap sugár­zásingadozásától is. Amennyiben elmélete he­lyes, úgy megmagyaráz­ható, hogy a Föld éghajlat tának felmelegedése időle­gesen megszűnt. A nemzetközi geofizikai év másik érdekes megállapítása, hogy a Föld súlya évente kö­rülbelül 14 millió tonnával nö­vekszik. Ez a súlygyarapodás onnan adódik, hogy a meteori- tokkal ellentétben, az aránylag lassan mozgó kozmikus por nem ég el, amikor a Föld légkörébe bekerül, hanem állandóan lerakódik a Föld felszínére. A kutatások megállapították azt is, hogy lassabban forog a Föld. Kiszámították, hogy a napok hossza százezred másod­perccel növekszik. Ennek a je­lenségnek az az oka, hogy a Föld forgása fokozatosan las­sul. A forgás lassulását az ár­apály következtében előálló energiaveszteséggel magya­rázzák. A legújabb tudományos megfigyelések szerint Földünk a közelmúltban nagyobb meteoráramon haladt keresztül, amely erős hullócsillag esőt oko­zott. Ezt a jelenséget több csillagá­szati intézetben is megfigyel­ték. A geofizikai műszerek ki­mutatták, hogy a csillaghullás idején földünk mágnességében eltéréseket észleltek. A tudó­sok most kutatják ennek okait és kihatásait. — A MENDEI úttörőcsa­pat megkezdte a nyom­olvasó munkát a község fel­szabadulás-történetének fel­kutatására. A csapat az ál­talános iskola keretéből öt rajt, kilenc fiú- és öt leány­őrsöt küldött erre a mun­kára. A csapatnál tizennégy középiskolás és ipari tanuló ifjúvezető dolgozik. — APOMÁZ1 HÉV-MEG- ÁLLÖNAL lebontották a korszerűtlen, csúnya ital- mérő-helyiséget és megkezd­ték egy modern kőépület alapozását, amelyben utas­ellátót, trafikot, eszpresszót létesítenek. Az épületben nyer elhelyezést majd az autóbusz-váróterem is. — KÉT NAGY VITRINT állítottak be a váci művelő­dési ház előcsarnokába. A városi könyvtár ezekben helyezi el a megjelent könyvújdonságok címlapjait, hogy ezzel is felhívja az olvasók figyelmét a kiköl­csönözhető új művekre. — A KIOSZ megyénkben 300 kisiparost részesített ha­vonként rendszeres támoga­tásban. Erre a célra 60 ezer forintot, egyszeri segélye­zés címen pedig havonként 30 ezer forintot osztottak szét arra rászoruló idősebb kisiparosoknak. — AZ MSZMP PEST ME­GYEI végrehajtó bizottsága november 17-én a'ktívaérte- kezletet tart. Tárgy: a Köz­ponti Bizottság október 22-i határozata és az abból adódó feladatok a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlesztésében, valamint a meglevő tsz-ek megszilárdításában. Az aktí­va előadója: Horváth András elvtárs, a pártbizottság első titkára. — HAT ÉS FÉLMILLIÓ forint megtakarítást eredmé­nyezett eddig népgazdasá­gunknak Kozma László, a Gödöllői Erdőgazdaság fő­mérnökének újítása, akit nemrégiben a Kiváló újító ki­tüntetés aranyfokozatával tüntették ki. A TELEVÍZIÓ mai mosóra 10.00: Ifjúsági filmmatiné. Szent Péter esernyője (magyar film>. L2.40: Ferencváros—BVSC. II. fél­idő. 13.30: Budapesti Honvéd— MTK labdarúgó-mérkőzés köz­vetítése a Népstadionból. 18.30: Az amszterdami kerékpáros vi­lágbajnokságról (filmösszeállítás). 19.00: Éiőújság. 19.50: A Magyar Hirdető műsora. 20.00: Kenyér, szerelem, fantázia. Olasz film. (14 éven aluliaknak nem aján­lott.) CSAK HÚSZ FILLÉR? a z üzem ebéd­éi lőjenek be­járatánál fehér abrosszal takart asztalon nagymé­retű tálcán úgy szemre hat-nyolc kiló szeletekre vágott kenyér. A tálca mellett tá­nyér és félbevá­gott papírszalvé­ta. A beözönlő munkások, mű­szakiak és ad­minisztrátorok megállnak az asz­talnál, a tányérra ejtenek annyiszor húsz fülért, ahány kenyeret a papírszalvétával felemelnek. Per­cek múlva üres a tálca és teli a tányér tíz-, húsz-, ötvenfillé- resekkel, egy- és kétforintosokkal. Az aprópénz ku­paca alatt egy papírtizest nyuj- tóztatott ki va­laki. Végignézem az első turnust és figyelem a má­sodikat. Közben a tálcát kicseré­lik, de a pénz marad. Mire végeznek az ebéddel, két óra felé jár az idő. Magas fia­talasszony jön, s viszi a tányért. A büfé belső asz­talán toronyba rakja az apró­pénzt és számol. Az ablaknál várom az ered­ményt. Amikor csomagolja az ap­rókat. megkér­dezem: Stimmel? — Micsoda? —* fordul felém és arca olyan csodál­kozást fejez ki, mintha aziránt érdeklődnék, hogy náluk csü­törtök után való­ban péntek követ­kezik-e ? — Mindenki fizetett a ke­nyérért? — bö­köm ki végül. — Hát az csak természetes! — Sose hiány­zott még pénz? — Kétszer. Az első héten. S azóta? — Egy-két fo­rinttal inkább több Hiszen csak húsz fillérről van szó! Csak húsz fil­lérről ? — rykár — A

Next

/
Oldalképek
Tartalom