Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-21 / 274. szám

1959. NOVEMBER 21. SZOMBAT ent «terei ígfCirlap Jobb, gondosabb munka nagyobb jövedelem Új jövedelemelosztási módszerek, amelyek érdekeltté teszik a tsz-tagságot a termelési érték növelésében munka minősége. S mind­ezek végső soron azt ered­ményezték, hogy növeke­dett az egy holdra jutó ter­melési érték. Gyakorlatilag kétfajta mód­szer alakult ki az új jövede­lemelosztásnál. Az egyik lé­nyege az, hogy a kézi munka igényes növények területét fel­osztják a tagok között, akik az általuk vállalt területen a ve­téstől a betakarításig minden munkát elvégeznek. A másik gyakorlat szerint egy-egy bri­gád vagy munkacsapat kap bi­zonyos területet művelésre — ugyancsak a vetéstől a betaka­rításig. A nagykőrösi Szabadság Termelőszövetkezetben az előbbi módszert választották. A több mint száz hold kukori­caterületet 42 család között osztották ki megművelésre és betakarításra. Nem a megművelt terület nagysága szerint írták azonban a család javára a munkaegységet, hanem a termelt és betakarított kukorica mennyisége után; minden mázsa betakarított kukorica után 0,7 munkaegy­séget. A korábbi évék tapasz­talatait figyelembe véve nyu­godtan lehet állítani, e jöve­delemelosztási módszernek kö­szönhető, hogy átlagosan 33 mázsa csöveskukoricát takarí­tottak be holdanként. Ugyan­csak az elért terméseredmény alapján írták jóvá a munka­egységet a máknál és a cukor­répánál. Az inárcsi Március 21 Tsz- ben az idén 80 holdon kertész­kedtek. A felosztott területeket palántaneveléstől a betakarí­tásig munkacsapatok munkál­ták. Itt a munkaegység jóvá­írása a következő módon' tör­tént. Minden 120 forint értékű eladásra átadott kertészeti termék után egy-egy mun­kaegységet írtak jóvá a munka csapatnak. E jövedelemelosztási módszer­rel érték el, hogy az-egy hold­ra jutó teljes termelési érték a kertészetben 37 ezer forint volt. A munkacsapaton belül aztán a ledolgozott munkana­pok arányában osztották el a csapat tagjai között a szerzett munkaegységeket. Hogy az inárcsi Március 21 Tsz-ben al­kalmazott jövedelemelosztási módszer mind a tagság, mind pedig a szövetkezet számára előnyös, azt bizonyítja a követ­kező néhány számadat is. Egy-egy kertészeti dolgozó 31700 forint értékű ter­méket "termelt, s ebből egy-egy tag tiszta jövedel­me 16 300 forint. Az inárcsi Március 21, és a nagykőrösi Szabadság terme­lőszövetkezetben alkalmazott jövedelemelosztási módszerek az idén bevezetettek közül a legmegfelelőbbek, a legered­ményesebbek. Eredményessé­gük mellett — amelyet a ter­mésátlagok és az egy holdra jutó termelési érték is bizo­nyít — rendkívül egyszerűek, a tagok az első elmagyarázás- ra megértik a lényegét. A munkaegység-jóváírás admi­nisztrációja sem bonyolultabb az eddig alkalmazott módszer­nél, ellenkezőleg. Mindegyik tag ki tudja számítani, hogy bizonyos termés elérése esetén mennyi munkaegységre, il­letve jövedelemre számít­hat. A hírek szerint a jövő gazda­sági évben megyénk termelő­szövetkezeteinek többségében meghonosítják az említett jö­vedelemelosztási módszerek valamelyikét. Előnyös hatásuk minden bizonnyal másutt is megmutatkozik majd. Csekő Ágoston Inárcsi képeshíradó Korszerű üzleiházat épít mintegy félmillió forintos költ­séggel a földművesszövetkezet Inárcs termelőszövetkezeti községben. Az üzletházban vegyes-boltot, Halmérést és vendégszobát, továbbá több raktárt és a földműves­szövetkezet irodáit helyezik el Ezüslkalászosgazda-tanfolyamot közvetít a rádió a téli hónapokban Változatos rádióműfajok útján ismertetik a hasznos tudnivalókat Az egyre népszerűbb ezüst­kalászos gazda-tar r oly amokon sok korszerű agro- és zootech- nikai eljárást ismertek meg a termelőszövetkezeti és a még egyénileg gazdálkodó parasz­tok. Most, hogy a gyarapodó számú termelőszövetkezetek­ben megvalósul a tudomány és technika vívmányait alkalmaz­ni képes nagyüzemi gazdálko­dás, s a gép mind gyakoribb segítőtársa a parasztoknak is, különösen nagy szükség van a szakmai ismeretek bővítésére. Bár az idén a tavalyinál lényegesen több ezüstkalá­szos tanfolyam indult, még ezek sem elégítik ki -az igényeket, ezért a Magyar Rádió és a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísérletügyi fő- igazgatósága közösen, a rádió útján is rendez ezüstkalászos tanfolyamot. A rádió ezüstkalászosgazda- tanfolyamán november végétől március végéig hetenként két­szer sugároznak húsz-húsz per­ces műsort. A bevezető előadást no­vember 24-én Tömpe Ist­ván. a földművelésügyi mi­niszter első helyettese tartja. A program felöleli a termelő- szövetkezetek gazdálkodásá­nak valamennyi főbb területét, foglalkozik a növénytermesz­tés, az állattenyésztés, a gépe­sites és az üzemszervezés szá- í mos kérdésével. Sok hasznos? tanácsot kaphatnak majd kü- ? Ionosén az új termelőszövetke- ^ zetek gazdaságuk, szervezetük^ kialakításához. A tanfolyam^ változatos rádióműfajok útján ^ ismerteti a hasznos tudnivaló-^ kát: riportokat közvetítenek^ termelőszövetkezetekből, álla- ^ mi gazdaságokból, gépállomá- £ sokról, beszélgetésre hívnak meg ^ a mikrofon elé neves szak- ^ embereket és az új mód- ^ szerek kiváló gyakorlati ^ alkalmazóit. í Az ezüstkalászos tanfolyam J (hetenként kétszer, kedden és ^ csütörtökön szerepel a rádió ^ műsorán: 13 órától 13 óra húsz \ percig a Kossuth-, 19 óra 40 J perctől 20 óráig a Petőfi-adó J sugározza. Halfogás cukorral j Anglia déli partvidékén J egy kis halászkikötő lakosai J a napokban óriási mennyisé- J gű angolnát fogtak. A cső- J dálatos zsákmányt annak J köszönhették, hogy néhány J nappal korábban egy kis te- í hergőzös zátonyra futott az öbölben és a hajó cukorrako­mánya feloldódott a vízben. Az angolnák annyi cukrot fogyasztottak, hogy szinte teljesen elkábultak és kézzel is meg lehetett fogni őket. ; ' '' Éji Kukoricagóré lesz, ha megépül ez a különös alakú beton- építmény. A kilenc méter magas, jól szellőző góré ame­rikai mintára készül. Ebből is látható, hogy az inárcsi Március 21 Tsz minden hasznos és korszerű külföldi eljárást, módszert felhasznál gazdaságának fellendítésére Válogatják az almát, mielőtt elszállítanák a termelőszö­vetkezet nagy almáskertjéből. Csak almából 159 ezer forint bevétele lesz a tsz-nek (Foto: Gábor—Tenkely) :\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\V\\\\\V\\\\\\\\\\Wi\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W\\Y Számos új fényképezőgép -típust, vetítőberendezést, foto filmet, -papírt és vegyszert állítanak elő a gyárak A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium, valamint a Nehéz<­t ipari Minisztérium fotocik- 1 keket gyártó vállalatai pén­teken a Nehézipari Miniszté- \ riumban közös tájékoztatón £ ismertették a sajtóval új ^gyártmányaikat és fejlesztési ^ terveiket. ^ A Magyar Optikai Művek ^ képviselője elmondotta, hogy ^ az ismert Mometta fényké- ^ pezőgópeken kívül már a ^ szaküzletekben van a 24x32 £ képnagysáaú redőnyzáras J egyes vaku és örötkvaku ^szinkron berendezéssel felsze- J relt Mometta junior elneve- ^ zésü géptípus. Sorozatgyártásra kész a J Mometta III. is, amely J beépített távmérővel, cse- J rélhető objektívval, btír- J tokkal együtt 1740 forin- J tos áron kerül majd for- J galomba. J A Gamma Gyár képviselője J elmondotta, hogy dia-filmve- Jtítőgépeik ma már külföldön J is népszerűek. A váci Porte Gyár új ké- í szítményei között említet- \ fék a színes pozitív mozi- $ filmet. A diafilmek cél­jára már használják. J Elmondotta a gyár képvise- J lője, hogy sikerűit a fotopapí- J rok minőségét javiíaniok. A J papírok véníilési ideje ké- J sőbb következik be, mint a J külföldi papíroké. Most kí­sérleteznek amatőr színesfil- *mek és papírok gyártáséval, J lehetséges, hogy már a hónap \ végén át is adják ezeket a (kereskedelemnek. Ezenkívül * színesfilm- és papírhívókat ■ terveznek; gyei tanács biztosítja. A tan­folyam hetenként egyszeri foglalkozásból áll, holnap kezdődik, s eddig 28 tsz-tag jelentkezett rá. A csoladta, otthoni mun­kájára terelődik a beszélge­tés. — Két gyermekem van. Mind a kettő fiú. A nagyob­bik 13, a kisebbik ötesztendős és napköziotthonos óvodába jár. A férjem agronómus a nógrádgárdonyi tsz-ben. Mint a Tenyészállatforgalmi Vál­lalat szakembere, hosszú évekig patronálta ezt a szö­vetkezetei, megszerették a ta­gok és kikérték mezőgaz­dásznak. Nem könnyű a munkám. Se szombaton, se vasárnapon. Szombaton mo­sok, vasárnap vasalok. Hét­köznap meg? Nappal a szö­vetkezet, este rohanás haza, főzés, éjjel tanulás, dolgozat- írás. Nagyot sóhajt: — Csak legalább az anyó­som, vagy az anyám volna velünk, hogy a háztartási munkában segítene! Már hívtuk őket, de nem jönnek, Biharban élnek, nem akarnak i hazulról elmozdulni. De se-: baj — teszi hozzá megvidá- i modva —, a kettős könyvvi- i télből áprilisban vizsgázok.; Amellett, hogy többet tudok i majd, eggyel kevesebb lesz a: gondom... Ari Kálmán • RÓZSIRA meg ennyivel sem. 55-ben le­velezőhallgatóként bekapcso­lódtam a Földművelésügyi Minisztérium által rendezett nyolchónapos tanfolyamra, amelyen főleg az akkor al­kalmazásra került rovatos könyvelést sajátítottam el. — S most hogyan áll a szö­vetkezet könyvvitele? — Nagyjából rendben van, azon iparkodom, hogy a tsz ügyei mindig világosak, át­tekinthetők legyenek. Persze — teszi hozzá —, ez nem min­dig rajtam múlik, mert az én munkám csak akkor ered­ményes teljesen, ha az egyes reszortfelelősök. mint pél­dául a raktáros, a tejgazda­ság, a kovács- és bognár­műhely, valamint a munka­csapat-vezetők pontos és lel­kiismeretes nyilvántartást né­zetnek munkájukról. Ez, saj­nos, még nem mondható ki­elégítőnek, főleg ami a mun­kacsapat-vezetők feladatát il­leti. Itt még sok a kívánnivaló, nagy a gondatlanság, pontat­lanság s — mit tagadjam — a munkaegység-hígítás is elő­fordul. Ezen most úgy pró­bálunk segíteni, hogy a tsz- tagok — elsősorban a vezető beosztásban dolgozók — szá­mára egy négyhónapos szak­mai tanfolyamot szerveztünk, amelynek a vezetőjét a me­lyeket odahaza kell feldolgoz­ni. — Mióta könyvelő ? _ Öt­venhárom óta. — Azelőtt mit csinált? — Dolgoztam, kint a földe­ken, mint a többiek. — S hogyan szánta rá magát a könyvelésre? — Ügy, hogy az addigi könyvelőnk férjhez ment és megvált a munkától, másik könyvelőről kellett gondos­kodni. A közgyűlésen a ta­gok engem javasoltak. Elfo­gadtam és elmentem Egerbe háromhónapos könyvelői is­kolára. Utána kéthónapos gya­korlati munkára a karcagi Dózsa Tsz-be küldött az is­kola. Itt felkészült, tapasz­talt könyvelő mellett dolgoz­tam, s láttam, milyen a gya­korlatban mindaz, amit az iskolán tanultam. Innét visz- szajöttem a törökbálinti tsz- be és elkezdtem a munkát. Ekkor még teljes zűrzavar és fejetlenség uralkodott ná­lunk az ügyvitelben. Eleinte a járási tanács segített úgy, ahogy rendbeszedni a nyil­vántartást, majd egy eszten­deig a Nemzeti Bank területi irodájától Pintér elvtárs vál­lalta, hogy patronál bennün­ket. Tőle nagyon sokat ta­nultam, de nem elégedtem ! : Rózsika — könyvelő. Az í Űj Hajnal Tsz könyvelője \ Törökbálinton, A tagok hív- l ják így, hogy Rózsika. „Rózsi- í ka, adj már ide egy ceruzát! ! Rózsika, írja már alá ezt a pa- ; pírt!” Tegezik, vagy magáz- ! zák, aszerint, hogy ki milyen í idős. Most is, hogy belépek ; az irodába, Juhász Sándor ló- ; ápoló van nála, de ezúttal nem Ifogatosi minőségben, hanem ( mint pártvezetőségi tag. A * drapériákért jött, hogy átvi­* gye őket a tsz párthelyisé­* gébé, ahol ma esf^ nyitják * meg az időszerű kérdések J tanfolyamát. ; Egyébként van Rózsikénak i rendes, hivatalos neve is, még- \ pedig Garai Gyuláné, szüle- Í tett Sziki Róza. Alacsony, i barna, fürge mozgású fiatal- \ asszony Rózsika, bekötött í fejjel, fehér gyapjú pulóver­ig ben ül a viaszos vászonnal le- í terített íróasztal mellett. % Előtte hivatalos papírok, ki- J mutatások és egy jókora J könyv, amelynek a címe: Me- J zőgazdasági termelőszövetke- i zetek kettős könyvvitele. — Tanulok — mondja a % könyvre pillantva. — Június $ óta kettős könyvviteli tan- j! folyamra járok Pestre, a me- £ gyei tanács épületébe. Há- ^ romhetenként van konferen- % cia, ekkor kérdezik ki tőlünk jj az átvett anyagot és ekkor t kapunk űj feladatokat, ame­Néhány hét múlva megkez­dődnek megyénk mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeteiben is a zárszámadási közgyűlések. A szövetkezeti elnökök itt beszá­molnak a tagságnak az 1958— 59-es gazdasági évben végzett munkáról és ekkor ismer­tetik azt is, hogy mennyit osz­tanak a teljesített munkaegy­ségekre. Ha jól gazdálkodott a szövetkezet, többet osztanak a tagoknak, ha pedig nem, akkor kevesebbet. Jócskán akadnak még ma­napság is olyan termelőszövet­kezetek, ahol azt hiszik a ta­gok, hogy minél több munka­egységet teljesítenek, annál több lesz a jövedelmük. A jö­vedelem növelésének egye­düli módját a minél több mun­kaegység szerzésében látják. Ám maga a mindennapi élet bizonyította be a termelőszö­vetkezetek többségében ennek a nézetnek a tarthatatlansá­gát. Miért nincs igazuk azok­nak, akik elsősorban a munkaegységek számának gyarapítására törekednek? A munkaegység — a mai használat mellett — a munka mennyiségét méri és csak ke­vésbé ösztönzi a tagot az ide­jében végzett jó munkára. Számtalan példát lehet ennek bizonyítására felhozni a min­dennapi életből. Ki ne látná, hogy sok termelőszövetkezeti tag elsősorban arra törekszik, hogy minél nagyobb területet kapáljon meg, mert így több munkaegységet írnak neki jó­vá. (Nem gondol azonban arra, hogy a hanyag munka miatt az általa művelt területen a ter­més csökken. Ily módon tehát csupán látszólag lesz na­gyobb jövedelme — a több munkaegység után —, mert a felosztható termés mennyisége a hanyag munka miatt csökken. Másutt nem szívesen vállalják a kukoricaszár és általában a termények betakarítását, mert • ezekre a munkákra a munka­egységkönyv kevés munkaegy­séget javasol. Kint marad ezért sok termény, s hiába növelték a tagok munkaegységeik szá­mát, egy-egy munkaegységre ezáltal is kevesebb jövedelem jut. Bárki kérdezheti: milyen módon lehet akkor megvaló­sítani azt, hogy a jövedelem elosztása mind a termelőszö­vetkezeti tag, mind pedig a közösség számára előnyös le­gyen. Ilyen jövedelemelosztási módszer már van, pontosabban most kezd a gyakorlatban megvalósulni. Néhány termelő- szövetkezetben olyan elosztási módszereket dolgoztak ki, amelyek a munkaegység, mint mérőegység meghagyása mel­lett megszüntetik a jövedelem- elosztás eddigi fogyatékossá­gait. Bár a gyakorlati megva-», lósítás eltérő az egyes termelő- j szövetkezetben, a lényeg min-; denütt az, hogy ^ a termelőszövetkezeti tag- J ságot anyagilag is érdé- J keltté teszi a többterme- J lésben. í í Tudják a termelőszövetkeze-' ti tagok és a dolgozó parasz- ; tök, hogy egy-egy holdon másj és más a termelési érték, haj azon gabonát, kukoricát vagy J kertészeti árukat termelnek. AJ jövedelem növelésének tehát J lényeges feltétele; egy-egy; hold területen minél nagyobb* értéket termeljünk. Olyan jö- * vedelemelosztási rendszert kell? tehát meghonosítani, amely ér- J dekeltté teszi a tagot abban, J hogy növekedjen az egy-egy! holdra jutó termelési érték. Ezt! azonban nemcsak a termelési) kultúrák megválasztásával \ lőhet elérni, hanem azzal is,* hogy növeljük az egy-egy; holdra jutó termés mennyisé-! gét. Ez utóbbi — főleg a ka- \ pásnövényeknél — a mostani: gépesítést figyelembe véve, fő-j leg a tagságon múlik. A megyében folyó kísérletek! már az idén kedvező választ j adtak néhány sokat vitatott; kedésre az új jövedelemelosz-1 tási módszerekkel kapcsolato­san. A legfontosabb az, hogy ahol meghonosították a jöve­delemelosztás új módszereit, rendkívül sokat javult a munkafegyelem, nagy számban kapcsolód­tak be a családtagok a kö­zös munkába, javult a Fegyvert rejtegetett a halőr \ J Kövics János ráckevei lakos az J angyali szigeten a Budapesti ^ Horgáiszegyesiilet halőre volt. Ilyen $ minőségben kötelessége az orv- \ halászokat, orvhorgászokat lelep- í lezni és általában ellenőrizni a J szigeten levők tevékenységét. Ép- \ pen ellenőrző sétáját végezte, í amikor összetalálkozott Taligás J Lászlóval, aki az angyali sziget í nyugati oldalán kagylót gereblyé- í zett. Taligás elmondotta Kövics- J nek, hogy kagylógereblyézés köz- í ben a hosszúnyelű szerszám a víz- í bői egy fegyvertáskáhan levő ; TT-pisztolyt húzott ki. Most a í rendőrségre megy, hogy a pißz- í tolyt beszolfíáltassa. Kövics hosz- \ s-zadal-ríias és bonyolult mesét J adott elő Tali,gásnak, amely sze- ; rint nemrég katonatisztek jártak í kimi halászni és egyikőjük vesz- J tette el a pisztolyt. Neki ez a \ tiszt nagyon jó ismerőse, Taligás j tehát ne szolgáltassa be a fegy- í vert, hanem adja oda neki, ő J majd visszaadja a tisztnek és így \ az elkerüli a kellemetlenségeket. í Taligás oda is adta Kövicsnék a \ fegyvert, Kövics azonban a pisz- \ tolyt a hozzátartozó tárakkal j együtt elrejtette és azt a féljélen- \ tés alapján kiszálló rendőrség j találta meg a házban, a szalma- ; * zsák alá dugva. J i A f egy vérré jtegető halőr ügye j rövidesen bíróság elé kerül.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom