Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-11 / 265. szám

MONOR® VIDÉKE L • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA '• —---------------------------1 I. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1959. NOVEMBER 11. SZERDA Tizenöt éve szabadul Mit hozott a felszabadít Iá* Monor népének V Monor község történetének nagy napját élte át 1944. no­vember 12-én. Ezen a napon — 15 évvel ezelőtt — szaba­dult fel községünk a német fa­siszta elnyomás és az úri rend igája alól. 1944 őszén legálissá lett a Magyar Kommunista Párt is. A lakosság a párt vezetésével megkezdte községünk egész életének átformálását. Mit tett a párt, mit adott népi államunk községünknek? A földreform során több mint 600 hold földet osztot­tunk ki a földnélküli agrár­proletároknak. Házhely parcel­lázással és több mint 100 mil­lió forint építési költséggel se­gítette államunk a családiház­építkezést. Ennek során egész városrészek épültek fel. Több mint 30 millió forintot fordított népi kormányzatunk a község fejlesztésére. 1955-ben általános gimnázium létesült két és félmilliós költséggel, s most épül az ország egyik leg­modernebb gimnáziuma Mo- noron 12 millió forintos költ­séggel. Az iskolák régi épüle­teinek felújítására 200 ezer, óvodák és napközi otthonok létesítésére szintén 200 ezer, 30 férőhelyes bölcsőde létrehozá­sára 120 ezer forintot biztosí­tott államunk. Az egészségház és szakren­delő intézet létesítése 1,5 mil­lió, a 20 ágyas szülőotthon 1,8 millió forintba került. A men­tőállomás felállítása 150 ezer forint költséggel járt, két új orvosi lakást is kapott Monor 450 ezer forintos beruházással. A községnek a felszabadulás előtt 22 közkútja volt, ma már 59 jó ivóvizet adó kút van a községiben. A két strandfürdő korszerűsítése 100 ezer, öt ki­lométer kisfeszültségű vil­lanyhálózat létesítése 300 ezer, kétezer négyzetméter járda megépítése 220 ezer forintba került. Útépítésekre 300 ezer forintot költöttünk. Dolgozó parasztságunk is ed­dig még soha nem látott jólé­tet ért el. Ehhez államunk is nagy segítséget nyújtott, ko­moly beruházásokat eszközölt a mezőgazdaságban. Gépállo­más létesítésére 4 millió forin­tot, termelőszövetkezeti raktár építésére félmilliót adott az ál­lam. Ha dolgozó parasztsá­gunk a közeljövőben rátér a közös gazdálkodás útjára, még sokkal magasabb életszínvona­lat tud biztosítani magának. A dolgozó parasztság a mun­kássággal és az értelmiséggel együtt bizalommal tekint a jö­vőbe, mert maga előtt látja a még szebb, még boldogabb élet körvonalait, melynek megvaló­sításáért a párt vezetésével együtt haladunk előre a szo­cializmus építésének útján. Gál János, a községi pártbizottság titkára Szülőknek - nevelésről A nevelés helyes módsze­reinek megismertetése céljá­ból a TIT hat előadásból ál­ló sorozatot indít Monoron. Az előadásokat a nevelési problémák kiváló ismerői: Dezséry László, a Magyar Rádió szerkesztője, dr. Ben- csáth Aladárné, a Pedagógiai Főiskola tanszékvezetője és mások tartják. Az előadásokat a kultúrház nagytermében, az Ady Endre utcai és a Kossuth Lajos ut­cai iskolákban tartják meg. Kellő számú érdeklődés ese­tén az előadásokat a Mun­kásőr utcai iskolában is megtartják. Bérletjegy az előadássorozatra a pedagógu­soknál kapható. A házakra leszállt... A házakra leszállt az alkony- fátyol, — redőt lop rá a novemberi , szél — a nevelőszobának ablakából az új gimnázium mosolygó képe néz rám. Születő teste szélesen nyúj­tózik az Ady Endre utca szürke áigyán. Eltűnődve szólok magamhoz: látod maholnap odajárnak már a környékbeli fiúk és leányok, akikre régen cselédsors várt volna, ma már mind a betűk és a számok hatalmas várát ostromolja. Ök tudják, kinek jár köszönet érte és hálatelt szívüket bera­gyogja e tizenöt év szelíd-piros fénye. Borsányi János VISSZAPILLANTÁS Sokszor türelmetlen szava­kat hallatunk: nincs a lakó­helyünkön hentesüzlet, ' kel­lene már egy óvoda, kicsi az iskola stb. Pedig ha nem is expressz-gyorsasággal, de egy­két lépéssel az utóbbi évek­ben a mi tanyasi jellegű lakó­helyünk, a Monori-erdő is előbbrejutott. Nézzünk csak vissza: 1950—51-ben épült egy fe­Régen iskolaszolga — ma megbecsült hivatalsegéd jubileumát. Egyhavi fizetését kapta erre az alkalomra. Az ajándékok között szép bőr ak­tatáska, pálinkáskészlet, no meg sok-sok virág volt. Amikor ott jártam nála, körülvezetett rendezett, szép kis otthonában. — Tataroztatom a házat, az egyik szobát feljebb emelte­tem és padlóztatom! — mond­ta büszke örömmel. Úgyis va­lamelyik unokámé lesz, — tet­te hozzá még hamiskásan. Mert Gyula bácsi két fia már megnősült. Mindkettőből egye­temet végzett tanárembert ne­velt! Gyula a nagykőrösi ipari- tanuló-iskola helyettes igazga­tója, Laci meg Cegléden kol­légiumi igazgató. Mindketten a párt tagjai! Gyula bácsi megmutatta az útirányt, hogy hová tartoznak! Búcsúzás közben Gyula bá­csi még ezeket mondotta-; — Már villanycsengő van az is­kolában, és 250 gyermek he­lyett 400 tanul, 6 tanító helyett 18 pedagógus tanít, ezt írja meg! S ebben a pár mondat­ban benne volt Gyula bácsi hi- vatásszeretete. Hörömpő Jenő lüljáró-híd. Mióta felépült, megszűntek a balesetek a vasúti sorompónál Ugyan­akkor postafiók nyílt, majd a földművesszövetkezetek keze­lésében fűszerüzlet. 1956-ban tanácskirendeltséget kaptunk és hetenként mozielőadást az iskola tantermében. 1957-ben orvosi rendelőt, ahol heten­ként egyszer körzeti orvosunk rendelést tart. 1958-ban labda­rúgópálya létesült. Könyvtá­runk van, mely most szapo­rodott a késedelmi dijakból 35 kötettel. A lakosság ke­nyérszükségletét ma mór autó­val hordják az üzletbe. Kulturális fejlődésünk a könyvtáron kívül mérhető, azon is, mennyi szülő ál­doz arra, hogy gyermeke zenét tanulhasson. Egy héten egyszer külön zeneoktatás van Valentsik István zenetanár vezetésével a helybeli zenét- tanuló fiatalok részére. Teibegyűjtőmk is ma már korszerű vizsgálati módsze­rekkel dolgozik. Az elmúlt 10—15 év meg­mutatta, hogy hazánk épül és szépül és ennek jelei itt a monori-erdei tanyavilágban is látszanak. Vadászná MONOR - KÉPEKBEN A felszabadulás óta eltelt 15 év alatt nagyon megvál­tozott Monor képe — előnyére. Fotoriporterünk, Mészáros Imre, az új arcú Monort mutatja be néhány képben. Készül Monor új specialitása: a logarléc wfr-> '■ „ __i, ; Jr ZZ*$g$!Í A z új, szélesvásznú mozi £pül az új gimnázium 1 . ■ Távlati kép a gépállomásról Pillanatkép a község főteréről Ikerborjúk az Üj Élet Tsz istállójában----------------------- '"X»xv\\\\\v\\\\\\\\x\v\v\\\\\\\\\\\\\\\\v\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ A DALÉKOK MONOR TÖRTÉNETÉHEZ MONOR, 1944 NOVEMBER A vesztes pótharaszti csata $ után a megvert német csapa- $ tok visszavonulása szüntele- % nül tartott. A visszavonulás $ útvonala a jelenlegi Bajcsy- % Zsilinszky utca volt, melynek $ végében, a téglagyárban ren- % dezték be a hadi javítómü- ghelyt. A visszavonulok között g voltak a „híres” afrikai had­sereg sok vereséget szenve­dj dett „büszkeségei” is, a meg­kopott, sárga „Tigris”-ek. A gszovjet csapatok • november 'j 2-án öt tankkal, harc nélkül |elfoglalták Vasadot. A német £ csapatok Monorcn a kertek- £ be tankokat és ágyúkat ám­ítottak be. A tüzérségi köz- í pontot a református parókián ^rendeztek be, a megfigyelő a ^templom tornyában helycz- íkedett el. A nemet hadveze- í tőség elrendelte a község ki- sűrítését. A község vezetői a ^ rendeletet vem hajtották % végre. í Az emberek, félve az utcai $ harcoktól, valamint a fasisz­ta, szovjetellenes propaganda $ hatására, a strázsahegyi pin- ícékbe költöztek ki. A lakos- fyság 70 százaléka itt bújt £meg, egy-egy pincében 40—50 $ személy. A német csapatok í az üresen maradt házakat y £ feltörték es kirabolták, a ma- ^ radék holmin a lakossás . $ „élelmesei” osztozkodtak. Az utolsó vonat novembet 2-án indult Monorról Buda­pestre. Ezt követően néhány nap múlva a főbírói hivatal és az exponált személyek autón elhagyták a községet. A harctér egyre közelebb került. A szovjet csapatok Cegléd és Ocsa felél nyomul­tak előre. Ötödikén elfoglal­ták Üllőt. A németek ellen- támadásba mentek és 6-án visszafoglalták Vasadot. Ez a község 12-ig még kétszer cse­rélt gazdát. A szovjet csapa­tok erősen lőtték a monori templomtornyokban levő tü­zérségi megfigyelő állásokat. Egyik akna a Szegő-féle áru­ház udvarára csapódott be és az ott levő kerékpárokat a fák ágaira aggatta a. légnyo­más. November 10-én a németek aláaknázták a református templom tornyát és a vasúti pályaudvart. A vasutat és a pályaudvari épületeket, a blokkházat felrobbantották. A templom felrobbantása, is­meretlen oknál fogva, elma­radt. 11-én, szombaton, a vö­röshadsereg félkörben körül­zárta Monort, elfoglalta Pi­list, Monori-erdőt, Csévha- rasztot és Vasadot. Monoron a Hegyest- és a Földváry- tanyáknál voltak a szovjet előőrsök. A Hegyesi-tanya környékét a németek akna­tűz alatt tartották. A gödrök ma is láthatók. A német csa­patok a község Péteri felé eső részén foglaltak állást, ide húzódtak vissza ágyúik­kal és a tankokkal. Este erős tüzérségi harc folyt. Ezután viszonylag csendessé, nyu- godttá vált a légkör. Éjfél után hirtelen vissza­vonulási parancsot adott ki a német hadvezetőség. Az álom­ból riasztott katonák fej­vesztve menekültek Péteri felé, a Billei-erdöbe. A sötét­ség leple alatt a Hegyesi- tanyák felöl a betonig nyo­multak előre a szovjet jár­őrök. A németek motorkerék­párra szerelt géppuskákkal próbálták zavarni és meg­akadályozni az előrenyomu­lást. A szovjet katonák ha- soncsúszva közelítették meg a betonutat, majd átjöttek a betonon és az árokban húz­ták maguk után a távbeszélő drótját. Ejfél után frontális bekerítő mozdulattal indított támadást a szovjet hadsereg Manor ellen, Csévharaszt, Monori-erdö felöl. Hajnalban tűntek fel az első járőrök a Strázsahegyen es a vasút­vonal menten.-4 községet a 2. ukrán front 76. hadserege 10. hadtestének három hadosztálya: a 7-es, a 49-es és a 104-es szabadította fel, Rumjnncev altábornagy vezetésével. Szűcs Dénes na 60 fillérért. Ha nem tét-! szett, le is út, fel is út! Ám Bognár Gyula nem tört! meg, bár igazi vigasztalást,! gyógyírt sebeire csak a felsza-j badulás utáni évek hoztak.! Kormányunk első intézkedései; közé tartozott, hogy eltörölte, j a szolgai alázatra figyelmezte- j tő titulust! Gyula bácsi hiva­talsegéd lett, megbecsült mun­kás, az iskola nélkülözhetetlen: munkatársa. Nem kellett már; nélkülözni, s azon törni fejét, hogyan neveli és kinek két fiát? Az élet kapuja szélesre tárult, s Gyula bácsi is belé­pett rajta. Közben negyven dolgos esz­tendő telt'el. Az elmúlt hetek­ben ünnepelte a monori Mun­kásőr utcai iskola tanári kara és a szülői munkaközösség me­leg szeretetében negyvenéves Amikor édesapja meghalt, Bognár Gyula lakatos tanonc volt. Nehéz, szűkös családi kö­rülményeik arra késztették a 18 éves fiatalembert, hogy édesapja örökébe lépjen. 1919- et írtak akkoriban, amikor a csekély éhbérért átvette édes­apja munkakörét. Foglalkozásának címe nem­csak emberi önérzetet, megbe­csülést nélkülöző fogalommá vált, hanem a szolgai alázat hétret-górnyedt szimbólumává is. S ez azt jelentette, hogy szolga volt nemcsak papíron, hanem a valóságban is! Nem vették emberszámba! Jól be­gyakorolt robotgép volt, aki el-: végezte a napi feladatát: a ta­karítást, törölgetést. télen a tüzelést, és egyéb udvari mun-; kákát. S mindezt, napi 1 koro-i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom