Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-12 / 266. szám

ffff Mccrci K^Cirlap 1959. NOVEMBER 12. CSÜTÖRTÖK Az idei városfejlesztési eredményekről, a jövő évi tervekről tanácskoztak Szentendrén (Tudósítónktól.) Városfejlesztési ankétot hí­vott össze Szentendre Városi Tanácsa és a Hazafias Nép­front szentendrei városi el­nöksége. Az ankétra meghív­ták a városi tanács tagjait, valamint azokat a szentend­rei lakosokat, akik a koráb­ban működő baráti kör munkájában aktívan részt vettek. Az ankéton megje­lent a megyei tanács köz- ségféjlesztési csoportjának Vezetője, Révész elvtárs is. Az ankétot Lovas József, a Hazafias Népfront szentend­rei városi elnökségének elnö­ke nyitotta meg és beveze­tőjében utalt arra, hogy a községfejlesztési mun­kák a város egész lakos­ságát élénken érdeklik és éppen ezért egy-egy ilyen ankétnak jelentős szerepe van. Ezt bizonyítja a tavasszal tartott hasonló ankét vissz­hangja is. Lovas József megnyitója Után Sziráki Ferenc, a váro­si tanács elnöke tartott be­számolót az idei eredmények­ről és a városi tanács jövő évi elképzeléseiről. A be­számolóban többek között elmondotta, hogy a város idei községfej­lesztési terve az eddigi legnagyobb volt 1945 óta. A terv egymillió 100 ezer forintot irányzott elő községfejlesztési munkákra és ezt az összeget a városi tanács fel is használta, illet­ve felhasználja a hátralevő időszakban. A községfejlesztési terv ke­retén belül a városi tanács hat kilométerrel bővítette a város vízvezetékhálózatát. Nemcsak új utcai kutakat lé­tesítettek, hanem körülbelül £0 házba bevezették a vizet. Igen részletesen foglalkozott a beszámoló azzal az ugrás­szerű fejlődéssel, amelyet a város az ellenforradalom óta eltelt három esztendő alatt elért. így többek között je­lentősen javították a város közlekedését, négy autóbusz­várótermet építettek, amihez segítséget nyújtott a MÁ- VAUT is. Jelentősen bővítet­ték a város villanyhálózatát, ízbégen házi kezelésben bonctermet és ravatalozót építettek. Körülbelül 200 ezer forintot biztosított a vá­rosi tanács a tó melletti szőlőhegy parcellázási tervé­nek végrehajtására, a kisajá­títások zökkenőmentes le­bonyolítására. Ezek a mun­kálatok azonban áthúzódnak a jövő esztendőre. Tovább folytatta a városi tanács a megyéi sportstadion építé­sét. A tervek végrehajtásánál igen sokat segített az, hogy a lakosság társadal­mi munkája jelentős volt; értéke az eddig eltelt idő­szakban meghaladja a 100 ezer forintot. A beszámoló sokoldalúan foglalkozott a tanácstagok ilyen irányú tevékenységé­vel és hibaként állapította meg, hogy egyes tanácstagok kijáróként akarják válasz­tóik kívánságait érvényesíteni, ahelyett, hogy saját erőkre, társadalmi munkára támasz­kodva oldanák meg körze­tükben a problémákat. Igen jó példa az öntevékenységre a pismányi bolt felépítése és érthető a városi tanácsnak az a törekvése, hogy elsősorban ott biztosít az építkezésekre megfelelő pénzügyi lehetőséget, ahol társadalmi segítségre szá­mítani lehet. A beszámoló ezután a költségvetésből történő épít­kezésekkel foglalkozott. Meg­állapította, hogy ebben az esztendőben is több jelentős létesítménnyel gazdagodott az állam segítségével a város, így többek között elkészült az Attila utca és Bükkös part rendezése, mintegy 800 ezer forint értékben. Elkészült a város korszerű, modern gim­náziuma és készen vannak a tervek a vízellátás megjavítá­sa érdekében két tárolóme­dence építésére is. Mivel a jövő évi terveket még nem hagyták jóvá, a be­számoló csak nagy vonalak­ban foglalkozott a városi ta­nács elképzeléseivel, amelyek a lakosság javaslatain ala­pulnak. Legnagyobb súly- lyal a városi kultúrotthon lé- létesítcsét hangoztatta, mert a legnagyobb igény ilyen irányban jelentke­zik. A jövő esztendőben tovább folytatják az izbégi vízháló­zat bővítését, hozzájárul a városi tanács jelentős költ­séggel a főutcai villanyháló­zat kábelesítéséhez, a régi piac megszüntetésével új piac létrehozását tervezik, új köz­temetőt alakítanak ki a városban és el kívánják ké­szíteni az uszoda terveit is. A beszámolót követő vitá­ban igen sokan felszólaltak, így többek között Szabó Bé­la, a városi pártbizottság tit­kára, dr. Szappanos katolikus lelkész és Horváth Levente, a Hazafias Népfront helyi el­nökségének tagja. A moszkvai Metro | fejlesztési terve í A moszkvai városi tanács ^ elfogadta a Metro húszéves ^ fejlesztési tervét. A terv ^ megvalósítása azt eredménye- ^ zi majd, hogy a Metro útvo- ^ nalainak hossza a jelenlegi ^ 130 kilométerről 215 kiio- ^ méterre, állomásainak száma ^ a jelenlegi 55-ről 143-ra nő-^ vekszik. E távlati terv meg- ^ valósítása után a Metro nem- ^ csak a szovjet főváros főbb í pontjait, hanem a közelfekvő * külvárosokat is összeköti. í-------- j A világ legkisebb faluja | A világ legkisebb faluja a í nyugat-németországi Eifel- í hegységben fekszik: Beifels | lakossága mindössze öt főből | áll. A falu 500 éves múltra | tekinthet vissza. Bár csu- * pán egyetlen nagy tanya, | mégis külön politikai jogok- | kai rendelkezik, miután a | nagy távolságokra való tekin- | tettel nem lehetett egyetlen | szomszédos községhez sem * csatolni. A falunak nincs pol- í gármestere vagy tanácsa, í mert a törvény értelmében a ; tanácsnak legalább öttagúnak | kell lennie, holott Beifelsnek még öt választópolgára sincs. Ünnepi hét Weimarban Schiller születésének 200. évfordulóján Vajda professzor előadása A Német Demokratikus Köztársaságban november 10- én Friedrich Schiller szüle­tésének 200. évfordulója al­kalmából ünnepségeken és előadásokon emlékeztek meg a német irodalom egyik legnagyobb költőjéről. Az évforduló alkalmából Weimarban, a német klasszi­kus irodalom hajdani köz­pontjában megnyitották az ünnepi hetet. Az ünnepi meg­nyitón megjelent Alexander Abusch, az NDK műve­lődésügyi minisztere, a diplo­máciai -fitr több tágjai és "i külföldi vendégek. Ugyancsak Weimarban négynapos nemzetközi iroda­lomtörténeti értekezletet tar­tottak, amelyen 16 ország ne­vés irodalomtörténészei, írói és költői vettek részt. Hazánkat Halász Előd, Kiss Ferencné, Vajda György | Mihály és Waldapfel József képviselte az értekezleten, amelynek során méltatták Schiller irodalmi munkássá­gát. A külföldi germanisták kö­zül Vajda György Mihály professzor tartott elsőnek előadást arról, hogy milyen hatással voltak az európai színműirodalomra Schiller drámái, amelyek közül külö­nösen kiemelte a Teli Vil­most, hangoztatva, hogy eb­ben a műben tükröződik a legjobban a néptömegeknek a feudális elnyomás ellen irá­nyuló harca. Csaknem egymillióval több levelet kézbesített a posta a második levelezőhéten Világszerte divat az úgy­nevezett levelezőhét. Nálunk, egy hónapja zárult a máso­dik. Az eredményt most ösz- szesítették. A másödik leve­lezőhéten, október első heté­ben a múlt év hasonló idő­szakához viszonyítva, csupán a fővárosban csaknem egy­millióval növekedett a levél- forgalom. Érdekessége még a levelezőhétnek, hogy az utána következő hat napban is még háromszázezerrel több levelet kellett széthordaniok a kézbe­sítőknek. Huszonhárom európai ország íróinak találkozója Rómában Kedden 23 európai ország 45 írója találkozott Rómá­ban, a Barberini-palotában, hogy kidolgozza az európai írók közösségének alapsza­bályzatát. A közösség meg­alapítását egy évvel ezelőtt egy nápolyi kongresszuson szavazták meg. A megbeszélés megnyitóján | számos neves író és költő je- f lent meg, a többi között a ^ francia Jean Tardieau, a spa- ^ nyol Jorge Guillen, a szov- ^ jet Nyikolaj Bazsan, az ^ olasz Giuseppe Ungaretti és | Vasco Pratolini. MINDENNAP ÚJ LECKE Az emberek mindig vá­laszt keresnek. Nem a pil­lanat kérdéseire, hanem az egészre. A felületi jelensé­geknél többre kíváncsiak, mélyebbre akarnak látni. Tud­ni, hogy milyen erők moz­gatják a világot, a társadal­mat, s benne mi az ő sze­repük. A kérdés talán nem szövegeződik meg mindenki­ben ilyen világosan. Egy ideig latolgatják a tanulás nehézségeit, igyekeznek le­győzni az eredendő lustasá­got és a kényelemszeretetet. Munkás napjaink közben szinte véletlenül megüti a fülüket egy új anyag neve, esetleg a másik földrészen egy helyi forradalom kitöré­sére figyelnek fel, vagy a világűr-kutatás eredményeit ismertető közlést nem értik. Aztán egy szép napon vala­hogy megérzik, hogy kevés és kicsi, amit a világból is­mernek. Végül rájönnek ar­ra, hogy tanulni kell. És egyre többen vannak, va­gyunk, akik erre rájönnek. Erről beszélgettünk Murá­nyi Pálnéval, a Csepel Autó­gyár pártbizottságának okta­tásfelelősével, aki a követ­kező adatokkal bizonyítja az ’.egyre általánosabbá váló is­meretéhséget. A gyár dolgozóinak fele ta­nul. Pártoktatásban több mint ötszázötvenen vesznek részt, az előadókkal együtt körül­belül hatszázan. Ebből mint­egy kétszáz a pártonkívüli. Az előadók és oktatók a gyár­igazgatótól kezdve a főköny­velőn, a mérnökökön, a párt- i u nfc c ion á ri usokon, párt­munkásokon és művezetőkön keresztül mindenki, aki erre alkalmas. Széles gárda. Mert aki tanít, annak naponta újat kell tanulnia. Az általános iskola VII— VIII. osztályát száznyolcan végzik, középiskolába ötven­ötén járnak, egyetemre ti- zenketten. A szaklapok ta­nulmányozása miatt száz­negyvenen tanulnak nyelve­ket. Ennek hetven százaléka szakmunkás. Kétszázötven fia­tal a politikai ismeretek iránt érdeklődik. Az eszter­gályos, a lakatos, a hegesztő, a művezető, a gazdasági és a sok-sok egyéb szakmai tan­folyamot is megindították, mert — kellett... Hél fő van, a pártoktatás napja. Murányiné elvtárs rubrikázott kartonlapján rá­mutat egyik adatra: — Járműgyár, rrvarxizmus— lcninizmus tanfolyam, I. év­folyam. Előadó: Halmann Fe­renc technológus. Kezdés: háromnegyed négy ... Ide szeretnék menni. A tizenegy hallgatóból már fél négykor ötöt a hosszú asz­tal mellett találok. Toldi Antal, a szeminárium bizalmija mutatja a névsort. Művezető, hegesztő, diszpé­cser, lakatos és technoló­gus. Munkások, műszaki ér­telmiségiek. — Mindnyájan munkások voltunk. Elvégeztük a tech­nikumot. — Takács Lajos meós adja ezt a felvilágosí­tást. — Halmann elvtárs, az előadónk majdnem mérnök. Az államvizsgája hiányzik csak. Egyébként ő a mi gyárunk technológusa. A beszélgetők köre percen­ként bővül, mert egyre nyí­lik az ajtó. Megérkezik Tö- rőcsik József, Gazdag Gyula, Horváth Béla, Ábecz István és az előadó, Halmann Ferenc az elsők közt jön be. Az ellenforradalom óta ta­nulnak együtt Azóta alig egy­két hallgató cserélődött ki. — Néha olyan parázs vi­táink voltak, hogy alig tudtuk abbahagyni — emlékezik Hal­mann elvtárs. Az előadó a lényegről beszél, amikor a társadalom fejlődé­sének törvényeit magyarázza. Gyebnár Mária a banánfa széles leveleinek árnyékában ápolja a víztartó növények mindenféle fajtáját A hatalmas kaktuszok is, akárcsak messzi otthonukban, most rügyeznek, virágoznak. De gondozni kell tüskés testüket. Herényi Katalin keríésztcchnikus gyöngéden torülgeti ágaikat------------------------------—5 K evés szóval, egyszerűen. Egy J mondatát feljegyeztem: — Mindennek az alapja: a £ j.gvak előállítása, az anyagi í javak, amelyek az élet fenn- 2 tartásához szükségesek. A tár- f sad alom objektív törvényei, ahogyan a marxizmus—leni- ^ nizmus tanítja: a társadalom £ fejlődését a termelés eszkö- ^ zei, a technika fejlődése viszi ^ előre... ^ Az előadás okfejtése világos. 2 Alig hangzik el kérdés. A könyvet most becsukva hagy- ják maguk előtt. Jegyeznek. ^ A termelőerők és a termelési ^ viszonyok taglalása is érthető. ^ A példa is jó, közelálló, a min- ^ dennapi élet szolgáltatja. | A lét és tudat egymáshoz^ való viszonya, egymásra ha-^ tása élénk beszélgetésbe oldó- < dik. Talán nem egészen pontos 2 még minden meghatározás, j amely ezen az első szeminá- ^ riumon elhangzik. Jó két óra ^ múltán mégis azzal az érzéssel fj búcsúzom: ahogyan felismer1 k £ a tényeket, a szavakból vibrálj a tiltakozás minden igazság-.^ talanság ellen. És a tiltakozás-,^ hoz hozzátartozik a tudatos t felkészülés, hogy ne csak fe-2 lelni tudjanak, hanem meg is 4 felelni, tudatosan és bátran, 4 mert mindennap újabb leckét^ ad fel változó életünk. Erre készül a Csepel Autó-1 gyárban majdnem háromezer ^ ember. í Dcry Károly 2 Ezt a növényt Curcuma roseoleána néven nevezik. Egész Magyarországon nincs több belőle. Egyetlen vöröses virágot hajt, de az legalább 20 centiméter bosszú Virágoznak a délszaki növények Vácrátóton A vácrátóti botanikuskert hatalmas szálfái már elhul­latták lombjaikat. Téli álomba merült a gyönyörű park. A melegházakban azonban ritka délszaki növények, kaktu­szok, aloék, agavélc, pálmák zöldellnek, illatoznak és virá­goznak. Távoli hazájukban most borul virágba a természet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom