Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-11 / 265. szám

ID59. NOVEMBER 11. SZERDA

A népgazdaság továbbra is számít a kisiparosok munkájára

Ülést tartott a KIOSZ Pest megyei választmánya

Hétfőn összeült a KIOSZ Pest megyei választmánya, hogy megtárgyalja a kisiparosokat érintő problémákat, s egyben meghatározza a legfontosabb feladatokat.

Sok — eddig nyitott — kérdésre adott választ ez az értekezlet. Foglalkozott kisiparosaink jelenlegi helyzetével, ugyanakkor pártunk kongresszusi tézisei alapján a jövőt is megmutatta. Amint Szász György megyei titkár beszámolójában nyomatékosan hangoztatta,

a népgazdaság továbbra is számít a becsületes kisiparosok munkájára.

A kongresszusi irányelvek is leszögezik: kormányzatunk a kisiparosokat is bevonja a szocializmus építésébe. Támogatja a társadalom szempontjából hasznos tevékenységüket, de kérlelhetetlenül szembeszáll a spekulációs tevékenységgel, a jogtalan haszonszerzéssel.

— Ez lényegében azt jelenti — mondotta az előadó —, hogy a párt politikája e tekintetben is változatlan. Természetesen azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a magánkisipar szocialista átszervezése a szocializmus építésének szerves része. Ez persze nem máról-holnapra megvalósítható feladat, hanem hosszabb időt igényel.

A szocialista állam azért támogatja anyagilag és erkölcsileg az önkéntességen alapuló kisipari szövetkezést, mert az jobb munkamegosztást, végső soron pedig gazdaságosabb termelést biztosít.

A második ötéves terv irányelvei előírják, hogy a magánkisipar számára továbbra is biztosítani kell annak lehetőségét,'hogy a szocialista helyi ipar ú kiegészítéseként folytathassa a lakosság jobb ellátását szolgáló hasznos tevékenységét.

A továbbiakban példákkal bizonyította Szász György, hogy máris többen választották kisiparosaink közül a szövetkezeti utat. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a becsületesen dolgozó kisiparosok megtalálják számításukat a szövetkezetben. A bérezési rendszer ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy a kiváló szakemberek kiemelt bérezést kaphassanak. A megyei vezetőség egyébként szoros kapcsolatot tart fenn az OKISZ- szal, közös, jól átgondolt tervet dolgoztak ki a szövetkezet-szervezés érdekében.

Részletesen foglalkozott _ á beszámoló a lakosság kárán nyerészkedő spekulánsok és a kontárok elleni harccal. A törvénysértés megyénkben is több formában jelentkezik. Sok esetben a hatóságnak keli közbelépnie árTudja-e, hogy...

... ha a tengervízből kivonnánk a benne levő sót, az egész szárazföldet 130 méter vastag sóréteggel lehetne bevonni;

... a kacsák és a libák a leginkább „fagyálló” állatok. A kísérletek azt mutatták, hogy mínusz 110 fokig kibírják a hideget;

... a világ legmélyebb tava a Bajkál-tó, hossza 636 km, szélessége 79 km. Ezen a területen elf eme Hollandia éis Belgium. A tó maximális mélysége 1741 méter. A tó vizében és sziklás parti bemélyedéseiben 1500 féle állat él s a fauna 70 százaléka a világon sehol máshol nem fordul elő;

...ha a víz igen nagy nyomás alatt fagy meg, olyan jég képződik, amely csak plusz 82 fokon olvad fel. Ezt nevezik „forró jég”-nek;

...a fűrészt a görög Thales találta fel, amikor egy kígyó állkapcsában a fogak elhelyeződését vizsgálta.

beszámolóban is érintett legfontosabb feladatokat tartalmazza. Ezt követően megjutalmazták a legjobb helyi csoportok vezetőit.

* *

FIGYELEMRE MÉLTÓ ELGONDOLÁS:

BIZÁNCI MÚZEUM SZENTENDRÉN

Szentendre valamikor egyik központja volt a magyar- országi görögkeleti egyháznak. A budai püspök székhelye, szép székesegyházzal és püspöki palotával. Nem kevesebb, mint hét temploKégli Ferencnémek otthon egy, az intézetben pedig nyolc gyermeke van nyolc órán keresztül

Dr. Fejér Hona igazgató főorvos hetenként kétszer minden gyermeket gondosan megvizsgál

Kísérleti óvoda a három éven aluli gyermekek számára, hogy könnyebben tanuljanak meg beszélni

(Gábor Viktor képriportja)

műk volt itt a görögkeletiek- nek és csaknem valamennyi

a XVIII. század közepe táján épült

értékes műemlék. A szerb templomok száma azóta $ négyre csökkent, a görögkeleti egyház ugyanis időköziben hármat eladott. Kettőt a Í római katolikusok vásároltak Í meg, egyet pedig a reformá- Í tusok. A szentendrei egyház Í híveinek száma ma már alig Í haladja meg a kétszázat. Í Nyolc évvel ezelőtt, 1951-ben Í halt meg az utolsó szentendrei Í püspök, azóta az állás betöltetlen, az egyházmegye ügyeit Í a püspöki titkár intézi és ő ^ lakik a püspöki palotában is. ^ A négy templom közül ^ rendszeresen csak a székes- ^ egyházai, a szábornát használják, a másik háromra, a ^ preobrazsenszkára, a „görög ^ templominak nevezett bla- ^ govesztenszkára és a pazsare- ^ venkára csak elvétve, rend- ^ szerint a templom-búcsú al- ^ kai mából kerül sor. A vasár- ^ napi szertartásokon így is ^ legfeljebb húsz-negyven hívő 4 vesz részt.

y

4/ Mind a négy templom nyil- ^ vántartott műemlék, karban- 4/ tartásukról a műemlékek vé- ^ delméről szóló törvény értel- ^ műben a tulajdonosnak, tehát ^ a magyarországi szerb egy- 4 háznak kellene gondoskod- 4 nia, de bizony az egyházköz- £ ség elnéptelenedése és jöve- 4 delmének megcsappanása 4. miatt erre képtelen.

y

4 Az évszázados epületek p ezért nagyon rossz képet mu- | tatnak, holott díszei lehetné- 4 nek a festői szépségekben és í műemlékekben egyaránt gaz- 4 dag városkának. Hámló va- ^ kolatuk, omladozó falúik bi- í zony nem vonzzák a látoga- 4 tót Nem kivétel maga a 4 püspöki székesegyház sem, 4 amely alatt

I

4 befalazott kriptában

$

4/ a budai egyház hajdani 4 püspökeinek bebalzsamozott 4 holtteste nyugszik. Az Orszá- 4 gos Műemléki Felügyelőség 4 visegrádi műszaki kirendelt- 4 sége most kezdte meg a be- ^ esés épület külső tatarozását ^ és a munka költségeire az 4 állam 250 ezer forintot bizto- 1 ásított. A kürülállványozott 4 templomon már serényen fo- 4 lyik a munka, a hatalmas ^falfelületeken pótolják a lehullott vakolatot. Ha elkérj ^szülnek vele, sor kerül az gégész templom újrafestésére 4/ is. így már a tavasszal ismét 4 egyik szép dísze lesz Szent- 4 endrének.

y

4 A másik három műemlék fazonban változatlanul elhanyagolt. Különösen megviselt 4 a görög templom néven is- 4 mert objektum, a blago- 4 vesztenszka, amely a város ^szívében áll, szorosan a szent- ^ endrei múzeum ugyancsak 4 műemlék-épülete mellett. A ^ fagy. az eső zavartalanul ^folytatja, pusztító munkáját. 4 Azok a szép és értékes fres- ^kók, amelyek a műemlék : ^ külső falait díszítették, már • ^csaknem teljesen elpusztul- | £tak. s hasonló sorsnak néz felébe a belsó része és a mú- | |zeális értékű berendezési tárágyak, díszítmények.

| Azok a szentendreiek, akik 4 szívükön viselik városuk

y

4 műemlékeinek sorsát, kutaty

4 ják a módot, a lehetőséget a ^további pusztulás megakadá- ^ lyozására. A sok tanakodás ^eredményeképpen most rendkívül figyelemre méltó elgon- | dolás született meg. A lé- 4 nyege az, hogy a szentendrei 4 görögkeleti egyház — amely 4 képtelen a műemlékek kar- 4 bantartásáról gondoskodni — 4 adja át a görög templomot ^az államnak, illetve a mű- ^emléki felügyelőségnek,

| amely- viszont magára vállalja az egyház birtokában 4 és használatában maradó két

y

4 másik műemlék-templom

4/ rendbehozását. A görög temp- 4 lomban így berendezhetnék a

bizánci egyházművészet magyarországi emlékeinek múzeumát, amely a maga nemében

az első lenne,

nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában és biztosítaná a különben lassanként elkallódó egyházművészettörténeti értékek megőrzését. A templom tehát olyasféle szerepet töltene be bizánci vonatkozásban, ‘mint amilyent az esztergomi keresztény múzeum betölt. A gyűjtemény tulajdonosa természetesen a görögkeleti egyház maradna a jövőben is.

Érdeklődtünk ebben az ügyben Soproni Sándornál, a szentendrei múzeum vezetőjénél, aki a következőket mondotta:

— Tudok erről az elgondolásról és azt csak helyeselhetem.^ Igen nagy kulturális jelentősége lenne, nemcsak azért, mert a pusztulástól mentené meg a bizánci egyházművészet művészettörténeti szempontból is igen értékes emlékeit, de azért is, mert a tervezett múzeum nagyon fontos szerepet töltene be Szentendre idegenforgalmában. Biztos vagyok benne, hogy a kutatók, a tudósok, a művészettörténészek egész légióját vonzaná Szentendrére főleg a nyugati országokból, mert Magyarországtól nyugatra már semmi nyoma sincs a bizánci egyházművészetnek. Ha megvalósulna a szép terv, megoldódna vele pusztuló templomaink sorsa is. Kétségtelen különben, hogy egy ilyenfajta múzeum felállítására Szentendre a lega Lk aim asabb hely, hiszen a múltban ez a város volt a görögkeleti magyar egyház kulturális, gazdasági és egyházi központja.

Beszéltünk a kérdésről dr. Nagy Gyulával, a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjével is.

— Szentendre idegenforgalmi szempontból még nem kapta meg azt a helyet — mondotta —, ami méltán megilletné adottságai alapján. Első és igen fontos adottsága az, hogy közel van Budapesthez és könnyen elérhető. A város maga tele van a római kor emlékeivel, valóságos

tárháza a bizánci

egyházm ü veszet emlékeinek

és a barokk műemlékeknek. Ez a három adottság sehol másutt nem olvad olyan harmonikus egységbe, mint Szentendrén. Fokozza a város jelentőségét még gyönyörű környezete is, amellyel a Dunakanyar változatos tájegységébe illeszkedik. Ebben a tájegységben Esztergom a román, Visegrád pedig a reneszánsz hangulatot képviseli.

Dr. Nagy Gyula kijelentette végül, hogy az Idegen- forgalmi Hivatal a szentendrei bizánci múzeum tervét nagy lelkesedéssel üdvözli és azt minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja.

Magyar László

Első a kötelesség!

„Szent isten, a férjem!” — kiáltott fel rémülten egy in- dianapolisi rendőr felügyelő felesége, amikor férje behatolt abba a szobába, ahol az asz- szony éppen egy Teddy Holm nevű gengszterrel bizalmas kettesben tartózkodott. A felügyelő egy pillantást sem vetett feleségére, hanem hozzálátott kötelessége teljesítéséhez: felrakta a „karperecét” a hosszabb ideje körözött, veszedelmes Teddy kezére és elővezette a rendőrségre. Mindezt olyan hidegvérrel hajtotta végre, hogy kivívta főnökei csodálatát, akik megígérték, hogy előléptetik.

Azsámbéki csecse

í

Kétszáz apróság cl a kétemeletes épületben. Kéthetestől 4 hároméves korig maradnak együtt vagy ha jön valaki, aki

y

4 örökbe kíván egy kisfiút vagy kislányt, elviszi. A kicsinyek % a mi gyermekeink, az államé. Orvosok, védő- és gondozo-, 4 nők, takarítók, mosónők és még egy sor szakember — ősz- 4 szesen kétszázan — vigyázzák a fejlődésüket. Az állam] Vy három és félmillió forintot ad évente ennek az intézetnek.: 4 Mert nálunk, a mi társadalmunkban nincs elhagyatott

y

4 ember.

emelés és rosszindulatú adó nem fizetés miatt.

A törvénysértők és a spekulánsok elleni harc társadalmi feladat, a becsületes kisiparosoknak pedig önvédelmi harcot kell, hogy jelentsen. Az utóbbi időben mind gyakrabban előfordulnak visszaéléseik. Spekulációs tevékenység miatt nemrégiben indítottak eljárást Dabason egy kefekótő ellen. Ez a spekuláns több százezer forinttal károsította meg az államot és jellemző, hogy húsz bedolgozóval dolgoztatott. Pomázom olyan bognár kisiparos került harácsoló tevékenység miatt rendőrkézre, aki az ellenforradalom idején csempészéssel foglalkozott. Mindezekről a helyi KlOSZ-vezetók is tudtak, mégsem tettek ellenük semmit.

A kontárok elleni küzdelemről Szász György elmondotta, hogy bár megyénkben 57 kontárellenőr működik, nem sok javulás tapasztalható.

Elsősorban a budai járásban harapódzott el a kontárkodás. Az adómorállal kapcsolatosan az előadó elmondotta, hogy bár a forgalmiad ó-bevallas

valamelyest javult, a fizetési készség ugyanakkor még nagyon sok kívánnivalót hagy maga után.

Jelenleg 7083 kisiparos dolgozik Pest megyében, létszámuk ebben az évben 600 fővel csökkent. Húsz esetben vonták meg az iparengedélyt adóhátralék miatt, kétszáz- négy kisiparos lépett ktsz-be, 76-an pedig a mezőgazdasági termelőszövetkezetet választották. Százötvenhárom kisiparos állami vállalathoz ment dolgozni. Sajnálatos, hogy az iparukat abbahagyó kisiparosok nagy része éppen a falusiak közül körül ki.

Szóba került az ipari- tanuló-képzés is, s mint a beszámolóból kitűnt, nem egy mester még mindig a régi módszereket alkalmazza.

Ez az állapot tarthatatlan, s a KlOSZ-csoportok feladata, hogy ezeket a jelenségeket a legsürgősebben felszámolják.

A szervezeti kérdések után végül az elkövetkezendő félév feladatait ismertette Szász György.

— Egyik legfontosabb feladatunk * a társadalmi tulajdon védelme, ennek érdekében le kell leplezni az államot és a lakosságot megkárosító törvénysértőket. A mező- gazdaság szocialista átszervezéséhez press,zemenő támogatást kell adnunk a párt- és a tanácsszerveknek. Közös feladatunk a falu ellátottságának . zökkenőmentes biztosítása. A kisipari termelőszövetkezetek fejlesztését ugyancsak támogatnunk kell, hogy a kisiparosok az önkéntesség elve alapján megtalálják helyüket a ktsz-ekben.

A beszámolót követő vitában sokan felszólaltak. Többen

a szervezeti életben elért sikerekről adtak számot, állást f oglaltak a spekulánsok és a kontárok ellen, elismeréssel nyilatkoztak a tanácsok szakigazgatási szerveiről.

Sokan hangsúlyozták, ma már nem idegenkednek a szövetkezés gondolatától.

Dr. Lakatos Imre, a megyei tanács elnökhelyettese felszólalásában több vitás kérdésre adott választ. Megígérte, hogy

a tanácsi szervek messzemenő támogatást adnak a kisiparosoknak a spekulánsok és a kontárok elleni küzdelemben.

— Kassos Mihály, a Hazafias Népfront megyei elnöke kifogásolta, (hogy a megyei KISZÖV — annak ellenére hogy a tanácskozáson fontoí szövetkezeti problémákról voll szó —, nem képviseltette magát.

A felszólalások után a határozati javaslatot szavaztí meg a választmány, amely í