Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
195». NOVEMBER 1. VASARNAP ppyr %IE(. * btfßirlap mi történt a héten? Nyugati előjáték a csúcsértekezlethe De Gaulle naptára és a csúcsértekezlet Nyitva áll az út a — mondotta Hruscsov külpolitikai beszédében a Szovjetunió Legfelsőbb Tondcsának szombati ülésén A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának két háza a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács moszkvai idő szerint szombaton délelőtt tíz órakor együttes ülést tartott. Az ülésen Hruscsov miniszter- elnök beszédet mondott a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról. — A Nyugaton kezd felülkerekedni a helyzet józanabb értékelése — mondotta. — Arra a következtetésre jutnak, hogy a katonai erőre alapuló számításokat a lomtárba kell tenni, a különböző társadalmi rendszerű államoknak ésszerű alapon, békésen együtt kell élniük. — A békés együttélés elve annyi, mint be nem avatkozás a belügyekbe, egyértelmű a kölcsönös engedményekkel, a kompromisszumokkal, a felek egymáshoz való alkalmazkodásával az államközi viszonylatokban a béke fenntartása és megszilárdítása végett. Ideológiai kérdésekben azonban szó sem lehet engedményekről.; A szovjet minisztertanács elnöke kifejtette, hogy véleménye szerint Macmillam angol miniszterelnöknek a Szovjetunióban tett látogatása jelentős szerepet játszott a szovjet—angol kapcsolatok megjavulásában és az egészségesebb nemzetközi helyzet kialakulásában. A szovjet és az amerikai kormányfő kölcsönös látogatására vonatkozó megállapodásról Hruscsov kijelentette, hogy az messzemenő lépés volt a nemzetközi feszültség általános enyhüléséhez. Eisenhower amerikai elnökkel folytatott beszélgetéseit úgy jellemezte, hogy azok lényegesen Az ENSZ-ktizgyűlés politikai bizottságának ülése A TASZSZ és a nyugati hírügynökségek részletesen beszámolnak az KNSZ-käj- gyűlés politikai bizottságának pénteki üléséről. A bizottság délelőtti és délutáni ülésén 14 ország képviselője szólalt fel, köztük Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének első helyettese. Folytatják a sztrájkot az amerikai acélipari munkások • Az Egyesült Államok legfelső ' törvényszéke jóváhagyta az Egyesült Acélipari Munkások Szakszervezetének azt a kérelmét, hogy vizsgálják felül a pittsburghi bíróság döntését. Mint ismeretes, a pittsburghi bíróság október 28-án a Taft—Hartley-törvény alkalmazásával elrendelte, az 500 000 acélipari munkás hagyja abba a sztrájkot. Az AP jelenti Detroitból: A sztrájk következtében előállott acélhiány miatt a General Motors kénytelen volt beszüntetni termelését. A Ford Autógyár szintén bejelentette, ezután hetente csupán három napot dolgozik. A LEGÚJABB statisztikai kimutatás szerint az egymilliónál több lakossal rendelkező városok közül viszonylag Nyugat-Berlinben követnek el a legtöbben öngyilkosságot. hozzájárultak az egyetemes béke megszilárdításához. Kifejezte azt a reményét, hogy De Gaulle-lal sorrake- rülő találkozása hasznos lesz a szovjet—francia kapcsolatok fejlődése és az egyetemes béke megszilárdulása szempontjából. — Nyitva az út a tárgyalásokhoz — jelentette ki Hruscsov — és a megoldatlan kérdések rendezésével el lehet érni a nemzetközi helyzet további javulását. Az államok most lépnek az ilyen tárgyalások szakaszába, de még teljesen fel kell olvasztani a hidegháború jegét. Mindenekelőtt a leszerelés kérdését kell megoldani és meg kell szüntetni a fegyverkezési versenyt. Itt az idő, hogy végezzünk a második világháború maradványaival és véget vessünk a hidegháborúnak. Meg kell kötni a német békeszerződést. — Az európai helyzet még mindig sok nyugtalanságot okoz — állapította meg Hruscsov. majd kijelentette, hogy a Szovjetunió „kész messzemenő lépésekre” és „mindennemű ésszerű rész-intézkedésre” az európai légkör enyhítése céljából. A szovjet kormányfő ezután kifejtette, hogy a Közel- és Közép-Keleten bonyolult a helyzet, mert egyes ottani államok területét „külföldi hatalmak továbbra is más országok ellen irányuló katonai készülődések szinteréül használják fel”. Példaként Törökországot említette és kijelentette, hogy elsősorban Törökország biztonságát aknázza alá az a körülmény, hogy ezt az országot katonai támaszponttá alakítják. Az Egyesült Államoknak és néhány más nyugati hatalomnak a Kínai Népköztársasághoz való viszonyáról Hruscsov megállapította: ezek az államok másodrangú hatalommá igyekeznek minősíteni ezt a nagy országot. A Kínai Nép- köztársaság mind a mai napig nem kapta meg jogait az ENSZ-ben. Hruscsov kifejezte meggyőződését, hogy Tajvan és a többi kínai sziget egyesülni fog az anyaországgal. — Ebben a kérdésben határozottan támogatjuk a Kínai Népköztársaság kormányát — jelentette ki a szovjet kormányfő, — és a jövőben is ezt tesszük. Felhívás a világ országainak parlamentjeihez A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának szombaton véget ért ülésszaka felhívást intézett a világ országainak parkimentjeihez. A legfelsőbb tanács felhívása kifejti: az általános és teljes leszerelés biztosítaná az államok békés együttélését. Az általános és teljes leszerelés új szakaszt nyitna meg a fejlődésükben elmaradt országok számára is, amennyiben lehetővé tenné gazdasági és kulturális fejlődésüket. — Az általános és teljes leszerelés kérdésének megoldása a népek kezében van. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa kifejezi meggyőződését, hogy ma már a cél teljesen elérhető. A felhívás megállapítja, hogy bizonyos enyhülés állt be a nemzetközi feszültség- ben. Ebben kimagasló szerepet játszott Hruscsov amerikai látogatása és találkozása Eisenhower elnökkel. A szovjet kormány részéről az ENSZ elé terjesztett javaslatok megjelölik a háború megakadályozásának reális módozatait .— hangoztatja a felhívás. — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és a szovjet kormány minden tőle telhetőt elkövet, hogy megvalósuljon az általános és teljes leszerelés. A legfelsőbb tanács reméli, hogy a parlamentek támogatják ezt a kezdeményezést Sajnálkozását fejezte ki a legutóbbi kínai—indiai határincidensek miatt. — Örülnénk — mondotta —, ha ezek a dolgok nem ismétlődnének meg és a vitás határkérdéseket barátságos tárgyalásokon, mindkét fél kölcsönös megelégedésére rendeznék. Hruscsov elmondotta, hogy a Szovjetunió javasolta általános és teljes leszerelés lehetetlenné tenné a háborút. I Megelégedéssel állapította meg, hogy Eisenhower kijelentette: megoldást kell keresni a leszerelés kérdésére. Az e kérdésben tartandó tárgyalások szempontjából kedvező az a válasz is, amelyet Macmillan, Nehru, Sukarno és más államférfiak adtak a szovjet javaslatokra. — Nem akarjuk katonai célokra felhasználni azokat az előnyöket, amelyekkel rendelkezünk és amelyek a szocialista országok fejlődésének arányában növekednek — jelentette ki Hruscsov. Hruscsov ismét hangsúlyozta, hogy ha a nyugati hatalmak nem hajlandók elfogadni az általános és teljes leszerelést. a Szovjetunió kész megegyezni részleges lépésekben is, kész megvitatni a javaslataihoz fűzött módosításokat és kiegészítéseket, hajlandó más javaslatok megvitatására is. — A szovjet kormány •— mondotta Hruscsov — teljesen osztja azt a véleményt, hogy kívánatos a kormányfői értekezlet mielőbbi összehívása. Ezen az értekezleten a legfontosabb helyet a leszerelés kérdésének kell elfoglalnia. Ezenkívül meg kell vitatni a német békeszerződés megkötésének kérdését és a nyugat-berlini helyzet rendezését, valamint egyéb általános érdekű nemzetközi kérdéseket. — A szovjet kormány szilárdan arra törekszik, hogy az enyhüléstől eljussunk a nemzetközi feszültség teljes megszűntetéséig, s hogy az enyhülés tartós békévé váljék — jelentette ki. — A szocialista világrend- szer minden országa összefor- rottabb. mint valaha. Ezek az országok annak a történelmi feladatnak megoldásáért szállnak síkra, hogy megmentsük az emberiséget a háborúktól és biztosítsuk a népek fejlődését a béke és a társadalmi haladás útján. USA között most kiéleződött a viszony. Kuba kormánya nem hagyja magát megfélemlíteni, s erélyesen tiltakozott az Eisenhower-kor- mánynál a beavatkozás miatt, amelyre az amerikai elnök csak azt tudta válaszolni, hogy „nem tudja megakadá- j lyozni” különböző repülőgépek felszállását Miamiból... A függetlenségért folyó harc nem ért véget, de most újabb győzelmet aratott Kubában. Hírek szerint a Cast- •ro-kormány bejelentette a munkások, a szakszervezetek felfegyverzését, hogy minden eshetőségre készen, szem- beszálljanak bármely támadóval. Sebes Tibor Az amerikai és az angol kormány kénytelen volt engedni De Gaulle-nak, s úgy látszik, beleegyeztek, hogy a keletnyugati csúcstalálkozót megelőző „nyugatti csúcsértekezletet” csak az év végén, december 19-én tartsák meg Párizsban. Ez a döntés — noha hivatalosan nem erősítették meg — a napokban született, hosszadalmas levélváltások és tár- gyalgatások után, amelyek azonban nem tudták elsimítani a nyugati hatalmak közötti nézeteltéréseket. Miért halasztották el a nyugati kormányfők találkozóját, s ezzel együtt miért tették lehetetlenné, hogy a Kelet és a Nyugat közötti csúcsmegbeszélés még ebben az esztendőben létrejöjjön, ahogyan azt a világ remélte Hruscsov elvtárs amerikai utazása eredményeként? Kétségtelen, hogy a halasztási az Adenauer által jelentősen támogatott De Gaulle erőszakolta ki, szemben az amerikai és az angol kormány törekvéseivel. A két utóbbi ugyanis — mint az elmúlt hetek során nyilvánvalóvá vált —- hajlékonyabb magatartást tanúsított a csúcstalálkozó kérdésében s különösen Nagy-Britannia kormánya sürgette a négyhatalmi kormányfői találkozó mielőbbi összehívását. Washingtonnak és Londonná^ azonban ezúttal lg meg kellett hajolniok De Gaulle naptára előtt... A francia elnök ugyanis előbb rendezni próbálja néhány gondját, hogy a maga részére kedvezőbb kilátásokkal üljön a csúcskonferencia asztalához. így minden bizonnyal azt várja, hogy lebonyolódjék az ENSZ algériai vitája, amelyben számít az Egyesült Államok és Nagy-Britannia támogatására is. Valószínűleg ez volt a tábornok-elnök egyik követelésé szövetségeseitől, annak fejében, hogy elmegy a csúcsértekezletre... A másik: De Gaulle azt reméli, hogy addig sikerül felrobbantani a Szaharában az első francia atombombát, s ez visszaadja Franciaország „nagyhatalmi” tekintélyét. Természetesen De Gaulle diplomáciai naptárában szerepel Hruscsov elvtárs franciaországi látogatása (amelyet 1960 elejére terveznek), s hírek szerint De Gaulle még a négyhatalmi kormányfői találkozó előtt akar ellátogatni az Egyesült Államokba. A nyugati huzavonát és halogatást bogozva eddig tehát csak az látszik bizonyosnak, hogy december közepén Eisenhower, Macmillan és De Gaulle találkozik Párizsban, s hírek szerint a megbeszélésekbe bizonyos kérdéseknél bevonnák Adenauert is. Nyugati kommentátorok szerint a négy nagyhatalom csúcsértekezletére ilyen körülmények között csak jövő év tavaszán kerülne sor. Közben a nyugatiak között tovább folyik a vita a csúcs- találkozó napirendjéről. Az Egyesült Államok és Nagy- Britannia a pontosan körülhatárolt tárgykörű, esetleg egymást követő találkozók gondolatát támogatja, De Gaulle szerint azonban egyetlen csúcstalálkozón egycsapás- ra és egyszer s mindenkorra kell megoldani a Kelet és a Nyugat közötti nézeteltéréseket. A nyugati hatalmak közötti nézeteltéréseket ügyesen aknázza ki a maga javára a Alig tízhónapos a Batista diktatúrájától január elején megszabadult Kubai Köztársaság, de e rövid idő alatt is a nemzetközi és a vele összefonódott kubai reakció szinte állandóan újabb és újabb támadásokat intézett Fidel Castro kormánya és a demokratikus rendszer ellen. Októberben az összeesküvések újabb sorozatára került sor, amelyek szerves részeként az Egyesült Államok déli részében levő Miami repülőteréről felszállt gépek bombázták Havannát és Kuba más városait. Ugyanakkor motorizált ellenforradalmi osztagok robbanóanyagokat, kézigránátokat szórtak az utcákon összegyűlt tömeg közé, Camagüey tartományban pedig az áruló katonai parancsnok, Hubert Matos készült a főváros ellen. Az utóbbit azonban időben leleplezték, s Camagüey dolgozói megakadályozták a tervezett lázadás kibontakozását. Kiderült, hogy a széleskörű összeesküvésben — amely mindenekelőtt a Castro-kor- mány felszámolását és a földreform megakadályozását célozta — részt vett az elűzött Batista, Trujillo dominikai diktátor, sőt, a nyáron lemondatott Urruita volt kubai köztársasági elnök is. S nem lenne a lista teljes, ha nem tennénk hozzá, hogy egyes amerikai monopolista csoportok — természetesen az Egyesült Államok kormányának és szenátusának tudtával, sőt, diplomáciai támogatását is felhasználva — éppúgy részt vettek benne, mint az Egyesült Államokban szállást kapott kubai ellenforradalmárok. Trujillo dominikai diktátor — minden eshetőségre számítva — mozgósította hadseregét, sőt, a tartalékokat is behívta ... Polgárháborút szerettek volna kirobbantani Kubában, hogy azután a „rendcsinálás” ürügyén az Egyesült Államok katonailag beavatkozhasson és visszaállítsák a cukornád-monopóliumok — a United Fruit Company és társai — egyeduralmát. Ezt szolgálták egyébként az ösz- szeesküvők antikommunista jelszavai is, e mögé rejtették igazi célkitűzéseiket. Az összeesküvést azonban — éppen a nép éberségével — ezúttal is felszámolták, s ezzel megszilárdították a forradalmat, megerősítették annak vívmányait, biztosították a földosztás folytatását. Kétségtelen, hogy ez a kubai nemzeti erők nagy győzelme, amely máris nagy visszhangot váltott ki Latin- Amerikában. Ezúttal ismét bebizonyosodott, hogy az Egyesült Államok kormánya nem mondott le a Kuba bel- ügyeibe való beavatkozásról, s keresi a lehetőséget, hogy visszafordítsa a történelem gyorsan előre haladó kerekét ebben a közé^-amerikai szigetországban. Kuba és a2 Egy megbukott összeesküvés párizsi kormány, s közben a hidegháborús körök tovább szervezkednek, hogy újabb akadályokat gördítsenek a tárgyalások elé. Franciaország külpolitikájának kettőssége — Mi történt Kubában? A - elmúlt héten bizonyossá vált: a nyugati hatalmak — Ál elsősorban Franciaország — „élénk diplomáciai tevékenységének.” eredményeként jövőre tolódott el a kelet- nyugati csúcsértekezlet. Hruscsov elvtárs. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának szombati ülésén a nemzetközi helyzetről elhangzott beszédében ismét rámutatott, hogy kívánatos a kormányfői értekezlet mielőbbi összehívása, s ezen a legfontosabb helyet a leszerelésnek kell elfoglalnia. Az ENSZ jelenlegi közgyűlésén előterjesztett közös amerikai—szovjet javaslat, hogy a leszerelés kérdését utalják a tíztagú új leszerelési bizottság elé, s a közgyűlésen a szovjet leszerelési javaslattal kapcsolatban elhangzott felszólalások azt mutatják, hogy ma kedvező kilátások mutatkoznak ezen a téren. A nemzetközi közvélemény aggodalommal fogadta a Kuba elleni imperialista aknamunka fokozódásának hírét, s az ezzel kapcsolatos amerikai nyilatkozatokat. egyrészt, hogy Hruscsov elvtárs meghívásával javítani óhajtja a szovjet—francia kapcsolatokat, másrészt, hogy ugyanakkor támogatja a nyugatnémet militarizmus újjáélesztését, s háborút visel Algériában — a jelenlegi nemzetközi helyzetben végbemenő változásokat mutatja. Franciaország részvétele a NATO-ban rányomja bélyegét Párizs politikájára, ugyanakkor azonban De Gaulle is kénytelen figyelembe venni a világban végbement változásokat, s a francia tömegek akaratát. Ha Franciaország valóban vissza akarja szerezni nagyhatalmi tekintélyét és szerepét, akkor a mai nemzetközi helyzet realitásaira kell alapozni külpolitikáját, s valóban elő kell segítenie a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezését.
