Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-10 / 264. szám
1939. NOVEMBER 10. KEDD Ncciei k^Cirtap Budapestre jön Nicola Rossi-Lemeni A közeli napokban vendég- szereplésre Budapestre érkezik Nicola Rossi-Lemeni, a New York-i Metropolitan és a milánói Scala basszistája. A neves művész november Í8-én a Faust Mefisztó-szerepében mutatkozik be, november 22-én a Don Carlosban Fülöp szerepét énekli, november 27-én pedig a Borisz Godunov címszerepét alakítja. Mindhárom szerepet az eredeti nyelven énekli. Százkét tsz és 2.7 község befejezte az ősziek vetését KEDVEZŐEN HALADNAK AZ ŐSZI MUNKÁK A MEGYÉBEN Őszibarack feldolgozása a hűtőházban Megyeszerte befejezéshez közeledik az őszi kalászosok vetése — jelentette hétfőn délelőtt, a legfrissebb adatok alapján, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya. Hétfő délig ugyanis 102 termelőszövetkezet és 27 község fejezte be az őszi kalászosok vetését. Az őszi kezdésű tszA nehézségek csak átmeneti jellegűek Orvosolják a Dunai Cement- és Mészmú építőinek panaszát Levelet kaptunk a váci Dunai Cement- és Mészmű építőitől, amelyben többen kifogásolták a szociális ellátást. „Nincs elegendő védőruha — írták többek között az építkezést folytató 1. számú Mélyépítő Vállalat dolgozói —, hiányosan szerelték fel a munkásszállást, az üzemi konyhára sem lehet sok jót mondani.” És még egy sereg olyan problémát soroltak fel, ami végső soron nehezíti a munkát. Felkerestük az építkezést, beszéltünk a dolgozókkal, s megállapítottuk, hogy a panaszok nagy része jogos. A szociális ellátás bizony elég sok kívánnivalót hagy itt maga után. Megkérdeztük az építésvezetőséget is, mi az oka a mostoha körülményeknek és mikorra várható javulás? — Ismerjük ezeket a problémákat — mondotta Bartók György építésvezető. — Sajnos, még most is elég sok nehézséggel küzdünk. Annak idején jóformán néhány hét alatt kellett megteremteni a munka- feltételeket, s akkor nem tudtuk a megfelelő szociális ellátást biztosítani. Jelenleg már közel ezren dolgoznak nálunk, naponta 30—10 fővel emelkedik a létszám. A múlt héten például száz dolgozóval gyarapodtunk. Ezeket az embereket folyamatosan el kell látni megfelelő felszereléssel, védőruhával és szállással. Bennünket is zavar, ha nincs meg a dolgozók megfelelő ellátása. Elég sok problémánk volt a munkásszállással, de ez lassan megoldódik. Épül a baraktábor, a szobák már készen vannak. Az orvosi rendelőt, a népboltot, meg a fürdőt ugyan még nem tudtuk átadni, de rövidesen ezek is elkészülnek. A legnagyobb baj az, hogy késedelmesen érkeznek a védő- és munkaruhák. A vállalat gumicsizmára is kért beruházási keretet, sajnos, a beszerzés elég hosszadalmas. Mindamellett állíthatom, hogy a nehézségek csak átmeneti jellegűek, hisz igyekszünk minél előbb orvosolni azokat. Visnyi István, az építkezés gondnoka az alábbiakat mondotta: — Munkahelyünk most még kétségkívül magán viseli a kezdet nehézségeit. Itt tulajdonképpen egy nagyon erős ütemben megindult építőmun- ka folyik, amivel a szociális ellátás kezdetben nem tudott lépést tartani. Még nem tudtuk a lakószobákat teljesen felszerelni. Éppen ma érkezett ezer darab szék, tegnap kaptuk az asztalokat. Tőlünk telhetőén biztosítjuk a legszükségesebb ellátást, a lepedőket már kéthetenként cseréljük, sajnos, az alsótelepen (itt épül a barakszállás), még nincs víz. Előfordul, hogy az egyik szobában már laknak, a másikat még most bitume- nezik. Tegnap este például hat óra után 30 embert kellett elhelyeznünk, akkor érkeztek vidékről. — A legtöbb problémát azonban már megoldottuk. Ma már ott tartunk, hogy a csőbútorok tömegével érkeznek. A téli ruhával sem lesz probléma, van belőle elegendő, Ami a fűtést illeti, ezzel sem lesz gondunk, kályha és szén már van. A következő hetekben végképp megszüntetjük a hiányosságokat. Jövő tavasz- szal újabb 1800 dolgozó kezdi meg itt a munkát, s meg vagyunk győződve, hogy ők már nem fogják érezni a most még tapasztalható nehézségeket. Sok panasz hangzott el a konyhára. Jelenleg az étkeztetést a Váci Vendéglátóipari Vállalat helyi kirendeltsége végzi. Elég nehéz körülmények között, rossz felszereléssel, szűkös helyen főznek több mint 700 dolgozó részére. A konyha elleni kifogás persze inkább minőségi természetű, Ami persze az üzemétkeztetést illeti, ez a megoldás csak átmeneti. Már épül az új konyha, s januártól kezdve az építővállalat saját kebelén belül oldja meg az étkeztetést, Összegezve tehát a vizsgálat tapasztalatait, valamint az építésvezetőség véleményét, elmondhatjuk, hogy a cementmű építkezésen a szociális ellátási nehézségek csak átmeneti jellegűek s rövidesen megszűnnek. S. P. ek közül tizenkilenc vetette el november 6-ig az őszi kenyér- és takarmánygabonát. Az őszi árpa vetése teljesen befejeződött a megyében az elmúlt évinél mintegy hat százalékkal nagyobb területen. A kenyérgabona vetésterülete két százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Ha nagyobb esőzések nem jönnek, a búza vetésével november 15-re végeznek a megyében. A szobi, a szentendrei, az aszódi, a váci, a ráckevei járásban és Vácott van elmaradás. A rozs vetését néhány napon belül mindenütt befejezik, még a legjobban elmaradt szobi, szentendrei és aszódi járásban, valamint Cegléd városában is. Áz őszi kalászosok vetésének üteme a dabasi, a ceglédi és a gödöllői járásban, valamint Nagykőrös városban a legjobb. Mind a tsz-ek, mind az egyéni termelők ügyelnek arra, hogy a bokrosodás elősegítésére 10—20 százalékkal több vetőmagot használjanak a szokásosnál. Igen sok tsz- ben, például Pécelen, Verse- gen már zöldellnek a vetések. A jövő évi jó termés egyik biztosítéka, hogy a tsz-ek az őszi mélyszántással egyidejűleg elvégzik a gondos alap m ű t ráigy ázást és az istállótrágyázást. A cukorgyárak november végéig átveszik a termelőktől a szerződéssel termelt cukorrépát. Előreláthatóan a nagykátai és a szobi járásokban lesz csak némi késedelem az átadásnál. A gépállomások — ugyancsak a hónap végéig — befejezik a megyében a lucerna, a vöröshere és más aprómagvak cséplését. A zöldségtermesztéssel fog- 'j lalkozó tsz-ekben — a rácke- vei, a dabasi, a budai és a £ szentendrei járásban novem- £ bér 20-ra végeznek a sárga- ^ répa, a petrezselyem, a téli ^ retek és a káposztafélék be- ^ takarításával. A téli fogyasz- £ tás biztosítására sok helyen ^ szakszerűen földelik, priz- £ mázzák, vagy ideiglenes ver- ^ mekben helyezik el a zöldárut, ^ abban sem az eső, sem a fagy ^ nem tud kárt tenni. ^ A kertészkedő tsz-ek ezek- ^ ben a napokban kezdték meg ^ a téli hajtatásra szánt zöld- ^ ségfélék magjainak vetését. A % jelek szerint í y az elmúlt évinél lényege- ^ sen nagyobb mennyiségű ^ saláta, karalábé, paprika ^ és paradicsom kerül a ko- ^ ra tavaszi hónapokban a í fogyasztók asztalára. A szőlő- és gyümölcstermelő tsz-ekben, főleg a ceglédi és a ff dabasi járásban, a szőlőlomb £ hullása után már hajlítják és ^ földelik a szálvesszőket és í megkezdték a tőkék fedését. A í legtöbb helyen meglazítják a í sorközöket, ez ugyanis előse-^ gíti a csapadéktérolást. Cse- ^ mőn például hozzákezdtek az ^ év folyamán készített porbúj-^ tások, az előiskolázott szőlő-^ oltványok és a gyökereztetett ^ szőlővesszők kiszedéséhez. ^ Nagy munka folyik-a szövet-^ kezetek gyümölcsöseiben is. A gazdag gyümölcsszüret után a'' tsz-ek tagjai például Dánszent- miklóson és Inárcson megkezdték a fák törzsének és koronájának tisztítását, s egyidejűleg bekenik, kezelik a fák sebeit is. Különösen a fiatal telepítéseknél okoznak minden évben nagy kárt a nyulak. Ezen a télen azonban felkopik az álluk, mert a fák törzsét bekötözik és óvják a nyulak kártevése ellen. Mivel egyes helyeken, főleg a megye déli részén, erős pajzstetű fertőzés mutatkozott, a fákat még ebben a hónapban mészkénlével permetezik. Az állami növényvédő állomás most készíti a tervet, hogy még jobban segítsék a tsz-ekben a védekezési munkálatokat, a gaboncéutrinka fertőzése ellen. Meigyénkben a gabonavetéseket és a pillangós növényeket a mezei pocok kártétele is veszélyezteti. Az elmúlt évben elmulasztották a megye nagy részén a védekezést a kukoricamoly ellen. A védekezés hiányossága, valamint a fertőzésre kedvező időjárás miatt elterjedt a kukoricamoly. A községi tanácsok általában eredményesen siettetik, hogy a tsz-ek és az egyéni termelők mielőbb levágják és felhasználják a szárat, mert a hatásos védekezésnek ez az egyik legfontosabb része. Sajnos, főleg a monori járásban, igen sok még most is a lábon álló kukoricaszár. Űj burgonyabetakarító kombájn Uj, egysoros, függesztett szovjet burgonyabetakarító kombájn, amelyet főképpen a fokozottabb nedvességű övezetekben használnak. A magánjáró alvázra szerelt kombájn naponta két hektárról takarítja be a burgonyát. Kezeléséhez három ember szükséges. A munkafolyamatok50 %-út automatizálták a Diósdi Csapágygyárban A Diósdi Csapágygyár az elmúlt öt évben az ország egyik legkorszerűbb üzemévé fejlődött. A munkafolyamatoknak már mintegy ötven százalékát automatizálták. A gyár dolgozói a kongresszus tiszteletére indított munkaversenyben tovább tökéletesítik a munkaműveleteket, s ezzel elérik, hogy az év végéig exporttervüket 8,5 millió forinttal túlteljesítik, a termelési költségeket pedig más- félmillióval csökkentik. A gyár műszaki dolgozói, a versenyben több gépet alakítottak át, amelyekkel így egyszerre három-négy fajta munkát lehet elvégezni. Automatizálták a sajtoló üzem több gépét és munkába állították a csapágyakat bélyegző automatát is. A gyár dolgozóinak a műszaki nehézségeket már sikerült leküzdeni. Most a munkaidő jobb kihasználására törekszenek. Ez a kongresszusi hónap legfontosabb feladata. A gyár KISZ-brigádjai most is példát mutatnak. Jórészt nekik köszönhető, hogy a 480 perc munkaidőből az eltelt négy napon mór naponta 467 percet fordítottak termelőmunkára. A gyár műszaki dolgozói arra tettek ígéretet, hogy a kongresszusi hónap alatt szerszám- vagy anyagellátás miatt nem lesz időkiesés. A gyár dolgozói az évi tervüket december 24-re akarják befejezni. Úgy számítják, hogy az év végéig elérik az 1960-ra kitűzött termelési szintet. Kitüntették a kiváló újítókat és feltalálókat A Szakszervezetek Országos Tanácsa és az Országos Találmányi Hivatal vasárnap a SZOT székházéban fogadást adott az ország legkiválóbb újítóinak és feltalálóinak tiszteletére, s először tüntették ki a „Kiváló Űjító”-jelvénnyel az újítómozgalom legjobbjait. A kitüntestéseket Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke nyújtotta át kilencvenhat dolgozónak, akiknek zöme mindennapi feladatán kívül ötven-száz vagy még ennél is több ész- szerűsítéssel, találmánnyal segítette gazdasági életünk fejlődését. PÉK-DINASZTIA SARJA... sége, mert két órai pihenés után első útja od,a vezetett. Nappal dolgozott — éjjel tanult. Álmatlanságtól égő szemmel, összeszoricott foggal, a petróleumlámpa fukar fénye mellett. Egy év alatt végezte el a hatodik-hetedik- nyolcadik osztályt, két év alatt a négy polgárit. 1949- ben a Sütőipari Ktsz elnöke lett Békésen. Öt ktsz volt az országban, s lassan mindegyikhez elvitték — rendet teremteni. Közben ismét tanult: technikumba járt. A nagyobbik, fia is iskolás volt már, amikor leérettségizett. Előbb telepvezető lett, később műszaki vezető, végül — tavaly decemberben — a Duna- haraszti Sütőipari Vállalat igazgatója. / rodájában egymásnak adják a kilincset az emberek. Szállító munkások jönnek jelenteni, hogy minden rendben ment. Két kiszista beszól, hogy elkészült a november 7-i dekoráció. Kiskunlacházáról telefonon kérnek nagyobb tétel zsemle- morzsát. A párttitkár is bekukkant, s mégegyszer átfutják a megjutalmazandók névsorát. Vele zsörtölődik is egy sort, hogy menjen már haza pihenni, mert három műszakot dolgozott le egymásután. Üjabb telefonbeszélgetés következik; intézkedni kell a katonai szolgálatra bevonulok helyettesítéséről. Közben arra is jut ideje, hogy a Lip- ták-gyereknek szóljon, nyugtassa meg édesanyját, apja az éjjel még egy műszakot vállalt, de délután hazamegy. Ahogy hallgatom az utasításait, figyelem hogyan bánik, hogyan beszél beosztottaival, gondolkozóba esem: csakugyan gyenge kezű lenne? A véletlen jön segítségemre. Mintha csak kitalálná gondolataimat, megszólal: — Nem könnyű dolog 36 sütőüzem, s benne sok száz ember gondjával-bajával törődni. De ha nem ismerném a gondjaikat — nem ismerném az embereket sem. A terület nagy — felöleli ag egész ráckevei járást — s ez megnehezíti az ellenőrzést. Márpedig nálunk mindennek rendben kell mennie: hiszen mi látjuk el a lakosságot a legfontosabbal — a kenyérrel. Elgondolkozva folytatja: — Solcat dolgoznak a mi pékjeink. Kevesen vannak, a munka meg sok. Ezzel nincs is baj: kitartóak, fáradhatatlanok. De akad közöttük, aki a kelleténél többet iszik. No, ezekkel mi legyen? Váltsuk le, vagy dobjuk ki őket, amikor minden dolgos kézre szükségünk van? Pedig egyik-másik néha megérdemelné! De akkor hol marad az emberség?! Hiszen azt mondjuk, nem az emberek ellen kell harcolni, hanem a hibáik ellen! Végigsimít a homlokán s csendesen mondja: — Engem súlyos sérelem ért tíz évvel ezelőtt... Azokban az években tanultam meg, hogy minden emberrel emberségesen kell bánni... Aki becsületesen dolgozik, azt nem eldobni kell, hanem nevelni, jóra bírni.., Nyíri Éva másznia fél kiló kenyérrel. A szakmát nem tanulta, csak leste. Azt is akkor, ha egy liter borral előbb megváltotta a jogot hozzá a segéd úrtól. Sokfelé hányódott Bárok István, míg mindent megtanult, amit akart: kenyérsütést, sütemény készítést, cukrászatot. S mire mindent kitanult, jött a háború. A tizenkilences vörösketona fiának — természetesen — nem adtak fegyvert. Puska helyett csákányt, lapátot kapott. Neki még a halálba vivő katonavonaton sem jutott hely: gyalog vágott neki — társaival — a pusztulásnak. Hóhérját sem őrmester úrnak hívták, hanem keretlegénynek. „Muszos” lett. Amit meghagyott rajta az embertelen munka, meg az éhezés, azt is lefaragta a flekktifusz. Csontig soványod- va, két mankóval vánszorgott haza 1945 márciusában Gyomára. Még szerencse, hogy közel volt az MKP helyii nevével előbb találkozni tam, mint a viselőjével. A községi tanácsnál úgy emlegették, mint jó elvtársat és egyik legaktívabb tanácstagjukat. Aztán újabb vonásokkal gazdagodott portréja képzeletemben. Megtudtam, hogy járási tanácstag, s hogy szakmailag képzett, lelkiismeretes ember, jó vezető. Munkatársai szeretik, bíznak benne. Egy hibája van — mondták —, néha lehetne keményebb is. Szóval, rendes ember, csak kissé gyenge kezű — alkottam meg magamban a véleményt. Rövidesen kiderült, hogy elhamarkodottan. * P ék-dinasztiának nevezi a családját, s joggal: édesapja, két testvére s ő maga is pék volt. Öt elemi után adták oda inasnak. Keserves élete volt: négy éven át deszkalap az ágya, s szakajtókosár a párnája. Vizet hordott, fát vágott, takarított. Még alig érte fel a bicikli nyergét, úgy hordta a hátán a 60 kilós kenyereskosarakat. Egy-egy előkelő vevő kényelméért a hegyet is meg kellett Budapesten, a Tóth Kálmán utcai hűtőházban új automata gépeket állítottak munkába a mélyhűtött őszibarack feldolgozására. Az új berendezés gépi úton hámozza, felezi és magozza a mélyhűtött őszibarackot és háromszor olyan termelékeny, mint a régi kézi termelés. Az új módszerrel naponta 5000 kiló barackot dolgoznak fel és tízezer doboz ízlésesen csomagolt, sziruppal kezelt őszibarack hagyja el a hűtőházat. Az ízlésesen csomagolt áru iránt külföldön is nagy az érdeklődés (MTI Foto — Fényes Tamás felv.)