Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-08 / 263. szám

^S^Cirlap

1959. NOVEMBER S. VASÁRNAP

án £?

SLi irlk.

mm

4M

"5

„ m mr

Mt A» irA 1A

Látogatás a Pestvidéki Gépgyár esztergályos brigádjainál

Néhány nappal ezelőtt sűrűn gépelt jelentést kaptunk, amely A brigádok kiértékelése címet viseli. Őszintén szólva, nem valami különös érdeklődéssel vettük a kezünkbe, hisz manapság — és ez örvendetes — sok hasonló értékelést- látunk. Beleolvastunk és azon kaptuk magunkat, hagy nemcsak elolvassuk, de vissza-visszatár- tünk egy-egy sorára.

— A munka elosztását úgy szerveztük meg, hogy mindenki a képességeinek megfelelő részt kapja;

— Neumann elvtárs 52 százalékról 130-ra emelte teljesítményét.

— Két elfogadott újítása van a brigádnak.

— Anyagvégeket is felhasználtunk, így több szálanyagunk megmaradt.

— Az üzemmérnök segítségével tanulmányoztuk az edzést. /

— Az ősszel induló matematikai képzésben a brigád részt kíván venni.

Aztán ilyesmit is találtunk:

— A brigád egyik tagja egy kirándulás alkalmával nem a szocialista brigád tagjához méltóan viselkedett, a brigád ezért megrótta. A brigád tagja komolyan megszívlelte a bírálatot.

Ilyen és ezekhez hasonló rövid közlések sorakoztak egymás alatt, eltérően a szokásos értékelésektől. Kiben nem keltett volna érdeklődést ez? Mi is ellátogattunk hát a i Pestvidéki Gépgyárba, hogy megismerkedjünk a fenti sorok íróival és cselekvő részeseivel.

A forgácsoló műhelyben egy szimpatikus fiatal emberrel, Kiss Ferenc üzemvezetővel beszélgettünk elsőnek.

— Négy brigádunk versenyez

a szocialista brigád címért.

Róluk szól a szóbanforgó értékelés — újságolta, majd így folytatta:

— Áprilisban, amikor a sajtó írni kezdett a szocialista brigádokról, Szeghalmi Gyula elvtárssal, az akkori KISZ- titkárunkkal mi is megbeszéltük, hagy csatlakozunk ehhez a mozgalomhoz.

— Elkövettünk azonban egy hibát. Azt, hogy már mint szocialista brigádok alakultunk meg és nem a megtisztelő cím elnyerését tűztük ki célul. Azóta azonban változtattunk ezen, mert beláttuk, hogy nem is olyan köny- nyű még a magunk szabta feltételeknek sem megfelelni.

Megmutatta működési szabályzatukat, amely mindjárt az elején a tagok elé állítja, hogy mind a műhelyben, mind a magánéletben „jóbaráti szellemben" kell élniök. Kitér

a szabályzat az elméleti és a gyakorlati továbbképzésre, a termelésre, mondván: „a brigád egyetlen tagja sem termelhet 100 százalék alatt”. Magában foglalja a szabályzat, hogy a selejt nem lehet két százaléknál magasabb és hogy a legjobb szakmunkások kötelesek átadni munka- módszerüket a többieknek. Meghatározták továbbá a brigádtagok felvételének rendjét, sőt, büntető szankciókat is arra az esetre, ha valaki megsértené a kollektíva által előírt szabályokat.

" Hogyan kezdték ?

— kérdeztük az üzemvezetőt.

— A legjobb szakembereket hívtuk be. Velük beszéltük meg először az elképzelést. Nagyon megörültek neki. Saj- ben György és Papp László meg is jegyezték:

— Az tetszik a legjobban, hogy nem kiugró teljesítményeket akartok, hanem közös, jó eredményeket.

Elmesélte, hogy ezek az emberek vették aztán a kezükbe az ügyet. Megbeszélték a dolgot az esztenga- műhely dolgozóival. Négy részre osztották az embereket, négy brigádot alakítottak. Aztán megkezdődött a tulajdonképpeni munka.

— Mit tart a legnagyobb eredménynek azok közül, amelyeket azóta elértek? — kérdeztük a fiatal üzemvezetőt.

Gondolkodás nélkül, határozottan válaszolt:

— Azelőtt itt mindenki egymagában dolgozott. Ha jól csinálta a dolgát, jó volt, ha nem, ő is, meg a műhely is kárát látta. Ma már közösek a gondok és az eredmények is. Mindenki felelős mindenkiért. A magam szempontjából is könnyebb, mert amíg régebben minden embernek külön-külön kellett kiadnom a munkát, most már csak a brigádvezetőknek adom ki a programot. A többit ők végzik. így több jut más, fontos feladatok elvégzésére.

A brigádvezetők is megerősítették véleményét. Hochstein Márton. Papp Béla és Hof- bauer Ferenc brigádvezetők szinte egyöntetűen mondták:

— Amióta brigádban dolgozunk, nagyon sokat javult a munka.

Mindenkinek képességei szerint

adjuk meg a feladatát. Jól összedolgozunk, aminek megvan az eredménye is.

— A művezetők, csoport- vezetők azelőtt vagy ötven embernek egyenként adták ki a munkát. Ennyi embert nehéz volt összetartani. Előfordult, hogy a hónap végén a kia- "i dott munkák negyed részéről f nem tudtak. Most ilyen nincs. í

A brigádvezető kézbentartja az egész termelést.

Más haszna is van a brigádmunkának. így beszéltek erről:

— Nem nagy dolog, mégis hasznos, hogy minden komplikáltabb készülékből van egy a brigádnak. Azelőtt nem így volt. Ha valakinek kellett egy készülék, vagy szerszám, csináltatott. Nem nézte meg, hogy esetleg másnál van olyan és kölcsönkérhette volna. Most a brigádvezetők gondoskodnak az ilyen készülékek jó kihasználásáról.

— A jelentésben olvastuk, hcsgy tanítják az embereket. Hogyan csinálják ezt? — kérdeztük.

így válaszoltak:

— Ismerjük az embereinket. Tudjuk, hogy ki mire képes. Odamegyünk hozzájuk, vagy ők hozzánk, mindennap megtanítják őket egy-egy jó fogásra. Egyszer csak azt vesz- szük észre, hogy már komolyabb munkát is rájuk lehet bízni.

Ezért válaszolhatta Höchstem Márton a kérdésre, hogy ki a legügyesebb embere:

— Kérdezzék meg akárme- lyiküket, hogyan kezdene hozzá valamilyen munkáihoz. Meglátják, mind egyformán felelnék.

Ez pedig azt is jelenti, hogy egyformán tisztában is vannak a szakmával. Nagy eredmény. de hogyan értek el idáig?

Személyes tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy a műhelyben kialakult általános légkör kovácsolta így össze ezeket az embereket. Erről ugyancsak Hochstein elvtárs beszélt:

— Legtöbben bejáró dolgozók vagyunk. Napjainknak nagyobbik felét itt - .töltjük. Ezért szükségesnek tartjuk,

hogy második otthont

teremtsünk magunknak a gyárban.

Olyan megnyilvánulásai vannak ennek, hogy például ha

valamelyikük beteg, meglátogatják. Ha bajban van, segítenek rajta. Szigorúcin meghagyták, hogy a neveket ne írjuk meg, de annyit elmondhatunk, még egymás ügyesbajos családi dolgait is ismerik és segítenek egyenesbe hozni az esetleges bajokat, kisiklásokat.

Ezek után szinte természetesnek tartjuk, hbgy Neumann Tibor, Bállá Gyufa és még jó- néhányan, akik régebben alig értek el 50—60 százalékos teljesítményt, ma 110—120 százalékot is elérnek.

Amikor pedig a műhely át- lagszázalóka iránt érdeklődtünk, így válaszoltak:

— A régi százalékra már nem emlékszünk, de a legutóbbi havi teljesítésünk is 116 százalékos volt,

— fi —

Csak 200 méter hiányzik

/ Azt szokták mondani, hogy a hír szárnyakon jár. Az a remény adta most kezembe a tollat, hátha — ilyen módon — a szigct- szentmiklósiak panasza is eljutna a XXI. kerületi tanács illetékeseihez.

Három éve lassan, hogy a MÁV AÜT megszüntette a Szigetszentmiklós—Csepel közötti autóbuszjáratot.

Szolgáljon mentségére, nem ok nélkül tette: az út

olyan rossz állapotban volt, hogy életveszélyes dolog lett volna rajta autóbusszal közlekedni. A MAVAUT vezetői azonban megígérték, hogy amint az utat rendbehozzák, ismét megindítják a forgalmat.

Ennyit az előzményekről.

Az elmúlt ősszel a szi- getszentmiklósi tanács határozatot hozott, hogy az idei községfejlesztési alapból megcsináltatják a szóban forgó makadámút rájuk eső. ■ hét kilométeres szakaszát. Meg is csináltatták, s ennek mindenki örült. Az örömükbe azonban üröm vegyül: 200 méter hiányzik. Az a 200 méter, amelynek megépítése a XXI. kerületi tanács feladata lenne.

A 13 000 lakosú Sziget- szentmiklósról körülbelül 2000 ember jár Csepelre dolgozni. Csaknem ugyanany- nyi azoknak az’ őstermelőknek a száma, akik termékeiket a csepeli piacon értékesítik. Ezek az emberek jókora kerülőt tesznek meg naponta: előbb beutaznak HÉV-vel Pesterzsébetre, aztán — átszállással — visz- szamennek Csepelre. A közvetlen autóbusz-összeköttetés napi egy-másfél órával rövidítené meg az útjukat. Ennyivel több jutna pihenésre, szórakozásra, művelődésre, vagy más — az utazásnál minden esetre hasznosabb — foglalkozásra.

S mindehhez csak az a

200 méteres útszakasz hiányzik. Ny. É.

Hivatalos nyereményjegyzék a lottó 45. játékhetéről

Beérkezett 3 516 804 szelvény. öttalálatos szelvény nem volt. Négy találatot 19 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként

138 821,25 forint. A háromtalálatos szelvények száma 1772, a nyereményösszeg egyenként 743,75 forint. Két találatot 62 764 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 21,04 forint.

nrnnap

1959. november 8, vasárnap, Gottfried napja.

A Nap kél 6.37, nyugszik 16.18 órakor.

A Hold kél 13.12, nyugszik 0 órakor.

Várható időjárás vasárnap estig: párás, helyenként ködös, hideg idő. Több helyen eső, a magasabb hegyeken kevés hó. A felhőzet néhány helyen felszakad, főként a Dunántúlon élénk észak- nyugati szél- Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 4—7 fok között.

— ÜZEMEINKBEN is

megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eldördülő járói. Az ünnepségeken legtöbb üzemünkben a kongresszusi verseny legjobbjait megjutalmazták.

— UJ FUTÓSZALAGOT helyeztek üzembe a gödöllői Ganz Árammérőgyárban. A modern berendezésről naponta 1500 háztartási áramfogyasztás-mérő óra kerül le.

— AZ EGYESÜLT IZZÓBAN szerepel november 12- én a váci művelődési ház színjátszó csoportja.

— MEGYEI választmányi értekezletet tart november 9-én, hétfőn Budapesten, a Sörház utca 3. alatt a Pest megyei KIOSZ. Az értekezleten a megyénk kisiparosai előtt álló feladatokat tárgyalják meg.

— MA RENDEZI meg a Pilisi hegyekben a Magyar Természetbarát Szövetség hagyományos őszi emlék- túráját, A résztvevők a pilisi nyeregben levő szovjet emlékművet is megkoszorúzzák.

— GÖDÖLLŐN, C-yálon és Nagykátán ma országos állat- és kirakodóvásárt tartanak. Vészmentes helyről mindenféle állat felhajtható.

Vasúti tolvajt fogtak el

A rendőrség veszedelmes vasúti tolvajt fogott el, aki a Keleti pályaudvaron lopta meg az értékeikre kellő gonddal nem ügyelő utazókat. A budapesti vasúti rendőrkapitányság felhívja azokat a károsultakat, akiknek szeptember 15 —és október 10-e között a Keleti pályaudvaron ellopták műbőr- és lódén kabátjukat, cipőjüket és eddig még nem jelentették be panaszukat; sürgősen jelentkezzenek Budapest, V., Belgrad rakpart 5., hetedik emelet 702. számú szobában, vagy távbeszélőn a 184—880-as számon, a 7-es melléken.

— RÖVIDESEN megindul a termelés a gödöllői Ganz Árammérőgyár automata üzemének új műhelyében. Ebben a mű- helybeij már teljes egészében automata gépek végzik majd a munkát.

— JÓ ÜTEMBEN halad a pilisszentkereszti általános iskola építkezése. A falak már állnak, rövidesen tető alá kerül az épület. Az építkezésből j társadalmi munkábah «'^lakosság is kiveszi részét.

— AZ IKLADI Ipari Műszergyárban készülő, Brüsz- szelben is nagydijat nyert Rajkai-féle gabonaszeletelöt már több ország megrendelte. A rendelők között van a Szovjetunió; Csehszlovákia, Nyugat-Német- ország és Belgium is.

— MUNKAVÉDELMI hónapot tartanak november 1- től december 31-ig a Váci Kötöttárugyárban. Megfelelő propagandával, ’ műszaki intézkedésekkel és előadásokkal hívják fel a dolgozók figyelmét a balesetmentes munkára.

A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA: 10.00: Ifjúsági filmmatiné.' 1. A császár új ruhája. NDK bábfilm. 2. Volt egyszer egy király. Csehszlovák mesefilm. 13.20: A Magyarország—NSZK labdarúgó- mérkőzés közvetítése a Népstadionból. 19.00; Élőújság. 19.50: A Magyar Hirdető műsora. 20.10: Hallgassunk tánczenét! Helyszíni közvetítés. 20.50: Don Juan francia film (14 éven alul nem ajánlott).

>XXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\>XXXXXXXXXVNXXX\SXXXXXXXXXXVvXX\XXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXX'

NX\X\XSXXXXXXWSXXV,X\XXVSV,XXX'XXX\\XXXXXXXXX'Cs.XXXSXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXXXV ó

i

SZER GEJ A LETYINÁNT

gamra vállalok! — azzal kilépett az esős éjszakába.

Kint az, ágyúzás egyre erősödött. Szergej a Nagykert tele kúszott, amerröl a tankok támadását várta. Könyökén, térdén rongyokká szakadt a ruha, s ahogy kúszott a fekete sárban, hirtelen dübörgést hallott.

— Tank — ismerte fel Szergej. — Mégpedig ellenséges tank.

Gránátokat készített elő és visszafojtott lélegzettel várt. A sötétségből hatalmas fekete szörnyeteg bontakozott ki. Szergej megfeszítette izmait, s a következő pillanatban hatalmas dörrenés és felcsapó láng jelezte, hogy az eldobott gránátköteg telibe talált.

— Nem engedünk egy házat sem — csengett fülébe bajtársai fogadalma, s gondolatában végigsuhant mindaz, amit a kis kültelki parasztházban látott; a család, a csöpp Erzsiké, aki majdnem olyan, mint a kisebbik húga volt és Lenin fényképe a tükör alatt.

Reggelre kitisztult. A fellegek elvonultak, s keletről a nap fényesen ragyogott le a kisvárosra. Az ágyúzás most már végképp megszűnt. A Nagykert alatt négy kilőtt német tank és egy feketére égett páncélkocsi jelezte, hogy Szergej letyinánt teljesítette fogadalmát.

Ari Kálmán

Ászéi szürke felhőrongyo- kat kergetett s lassan szemerkélve megeredt az őszi eső. A ■kültelek kihaltnak látszott, az ágyúzás megszűnt, az emberek házaikba húzódva várták, vajon mi történik. Tűk a Balázs nehéz csizmáival végig gázolt a sáros-latyakos udvaron ■ és belehallgatózott a szürke őszi csendbe. A szél nagy esőcseppeket rázott le az akácok megsárgult leveleiről, A Ványai út felől nehéz tankok tompa morajlása hallatszott.

— Megjöttek — mondta ünnepélyes hangon, amikor a sso- baajtón belépett.

A komát fiából egy régi, megfakult fényképet kotort elő és elhelyezte a falon a tükör alá. Ide csak azoknak a képeit szokás tenni, akik nagyo-n közel állnak a szivünkhöz. A kép Lenint ábrázolta. Egyszerű. sima zubbonyban, kicsi szakállal, kurtára nyírt bajusz- szal, még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idejéből, amikor Tuka Balázs az orosz mezőkön vöröskatonaként harcolt Frunze csapatában.

Délre lánctalpa<, gépkocsik lepték el az utcát. Később fo- aatosok is érkeztek. Az erős tüzérségi lovakat ukrán kolhozparasztok ápolták. Valahányszor etettek, jutott az ab- rakból bőven a házigazdák visító malacainak is.

Tuka Balázsékhoz telefonosok szállásoltak be. Tuka éppen a kúton volt akkor. Amint visszajött, látta, hogy egy nyúlánktermetű fiatal szovjet tiszt az akol előtt fütyürészve veri földhöz a nagy sárga tököket.

— Te vagy a gazda? — kérdezte.

— Én — felelte oroszul, Tuka Balázs.

— No, hát akkor elég rossz gazda vagy. A disznók meg a malacok éhen dögölhetnének felőled — mondta a tiszt tréfás szemrehányással, miközben jókora tököket dobált a visító malacok elé. — Egyébként le- tyinánt Säergej Alekszandro- vics Popov vagyok! — mutatkozott be katonásan.

Tuka Balázs úgy ölelte magához a fiatal tisztet, akár a saját gyerekét.

Alkonyat felé az eső még jobban megeredt, a Tisza felöl men lövések dörrentek a városkára. A telefonosok szünet nélkül dolgoztak. Jelentéseket siettek, parancsokat továbbítottak. A fogatosok hatalmas ónvúkat vontattak, a Nagykert és a csöveket a Tisza, felé irányították. Sötétedésknr Szergej letyináni sorba járta

az utcában elszállásolt katonákat.

— Egyetlen házat sem engedünk át! — mondta, s keményen nézett a fiúk szemébe.

— Nem engedjük az utcát a fasiszták kezére! — fogadták a katonák is.

Valahol a távolban felugatott egy katyusa, s nyomában villámsebes tüzek villantak az éjszakába. Szergej Tu- káéknái várta a parancsot. Az egész család talpon volt. Nézték ezt a fiatal szovjet katonát, akinek lányos arcára kemény vonásokat rajzolt a négyéves háború.

— Van családod? — kérdezték tőle.

— Nincs — rázta meg a fejét. — Még csak 22 éves vagyok. De évek óta katona. Anyámat gázzal ölték meg, két kis húgomat a kútba fojtották a fasiszták.

A telefonosok megszólaltak:

— Tizenkét tank behatolt a városba!

Szergej hirtelen felegyenesedett. Odalépett az ágyhoz és csókot lehelt az ötéves Tuka Erzsiké homlokára. Utána sorba megcsókolta a házbelieket.

— Gyerünk! — fordult a katonákhoz. — Tizenkét tankjuk van a németeknek. Négyet ma-