Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-05 / 260. szám
A konzervgyár göngyölegtelepén Amikor a konzervgyár tevékenységéről szólunk, csak ritkán emlékezünk meg a gyár göngyöldJtelepéről. Pedig nehéz, ■kemény munka folyik itt. Évenként mintegy 4 millió új és 2 millió visszatérő különböző üveg átvételét, osztályozását végzik itt. Az e területen dolgozó asszonyok télen-nyáron a szabadban végzik a munkát. IH. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1959. NOVEMBER 5. CSÜTÖRTÖK FÓRUM Javaslatok városunk jövöjéhez Tettekben van a legtöbb meggyőző erő! Ezt példázza városunk központjában a befejezéshez közeledő bérház is, amely előtt alig van pillanat, hogy ne állna meg valaki, arcán a megelégedés mosolyával. Évtizedeken át hagyomány volt Nagykőrösön, hogy a város fejlesztése ügyében nem történt semmi, és most megtört a jég! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nem is olyan régen tette közzé második ötéves tervünk irányelveit, amelyeket számos munkahelyen, igy a gimnázium nevelőtestületében is megtárgyaltak. A párt és a kormány vezetői igénylik a dolgozók véleményét, észrevételeit. Nevelőtestületünk a város dolgozóinak nagy nyilvánossága előtt, a fórumon mondja el elképzeléseit és észrevételeit, azért, mert fejlődését szívügyének tekinti. Szocialista jövőnk letéteményese, az ifjúság munkárane- velése, az 5-j-l-es rendszer (öt nap elméleti oktatás, egy nap gyakorlati munka) mind fokozottabb érvényesülése indokolttá teszi, hogy városunk távlati fejlesztési tervében szerepeljen olyan gyár- üzem létesítése, amely városunk mezőgazdasági jellegének megóvása mellett lehetővé teszi a középiskolás tanulók ipari foglalkoztatását is. Elsősorban természetesen azoknak az embereknek a helyi foglalkoztatására gondolunk, akik egyelőre a szomszédos Ceglédre, Kecskemétre, esetleg Budapestre utaznak munkába. Ezenkívül a női munkaerő, és azok elhelyezésére gondolunk, akik idáig idénymunkásként tevékenykedtek. (Konzervgyárunk gyors ütemben Ezeket a kérdéseket mi csak a saját nézőpontunkból, de feltétlen a közösség szempontjából néztük. Épüljön és szépüljön Nagykőrös mindany- nyiunk örömére, s hogy ez valósággá váljon, mondja el elképzeléseit itt a fórumon mindenki, mert csak jól átgondolt, összehangolt tervekből lehet valóság. Bazsó Lajos Igy dolgoznak a fiatalok a Szabadság Tsz-ben Méltón ünnepeltek az Arany János iskola ifjú bé yeggyűjtői badság Tsz-bcn a múlt héten megtartott tapasztalatcsereértekezleten, csak egy kis mozaik a szövetkezet életéből. De mint a csepp a tengert, úgy tükrözi a közös gazdaság tagjainak életét. A hibákat, amelyeket elkövettek és amelyekkel szembe kellett nézniük, a nehézségeket, amelyekkel meg kellett birkózniuk, amelyeket le kellett győzni ahhoz, hogy kiérjenek arra a széles, egyenes útra, amelyen most járnak. S az egyenes, sima úton egyre több és több a kővetőjük. De halljuk csak Kis Lacit, a tsz KlSZ-szervezetémek titkárát! Mit is ZMonJott az eredményességi jövedelem elosztásáról a többi szövetkezet számára tartott ankéton? * „Urbán Ernő és Illés elvtárs elmondták előttem, hogy a korábbi jövedelemelosztás azért nem volt igazságos, mert a meglett emberek többet dolgoztak, mint a fiatalok és mégis annyit kerestek, mint mi. Ezt nem hagyhatom szó nélkül, mert úgy érzem, nem egészen így van. Vagy talán az 1957—58-as gazdasági évre gondolnak az előttem szólók? Bizony, akkor nem dicsérhettük meg a fiatalokat, hiszen előfordult, hogy „órabérben” táncot jártunk. No, és mit csináltak közben a meglett emberek? Egyszer- kétszer magam is láttam, hogy huszor. egyeztek. Nem számított, hogy táncoltunk, pipáztunk, kártyáztunk, hiszen kaptuk az órabért. Aztán az év végén szomorúan és bosszúsan távoztunk a zárszámadási gyűlésről, mert csak 27 forintot ért egy munkaegység. A tagság szorgalmasabb része jogosan volt elégedetlen és a vezetőséget szidták. De hát mii lehetett fizetni arra a sok felhígított munkaegységre, amely mögött alig volt munka? A vezetőség nem nézte ezt tétlenül. Kidolgozta az új jövedelemelosztási formát és a munka, az elért terméseredmények alapján fizetnek. Egy csapásra megváltozott minden. Érdekeltek voltunk a jobb és több, a gyorsabb munka végzésében. Én például hat növényfélével foglalkoztam. Ezek megművelésére bevontam két kisebb leánytestvéremet. 1754 négyszögöl mákunk volt, s ezen betakarítottam 594 kilót. Minden 5 kiló egy munkaegységet jelent. Takarmányrépám 1200 négyszögöl volt, 240 mázsát takarítottam ts róla. Minden öt mázsájáért kapok cgy-egy munkaegységet. 1200 négyszögöl céklarépa területről 150 mázsa céklát takarítottam be. Minden 100 forint értéke után 0,6 forint jár. Burgonyából 800 négyszögölön 29 mázsa termett. Minden 200 kiló jelent egy munkaegységet. A rám bízott 11 hold kukoricából holdanként 34 mázsát hoztam le, minden mázsa 0,8 egység. Ezek az eredményeim. F>e így dolgozik a többi fiatal is. Nem maradunk le a meglett emberek mögött. Van is értelme! Szeptemberben például sokan kaptak előlegbe 803 forintot. így mi, fiatalok, nagyon meg tudjuk becsülni a termelőszövetkezetet.” — NOV.EMBER 1-ig 100,6 százalékra teljesítette éves tervét a Nagykőrösi Gépállomás, de őszi tervében még van lemaradás. A párt- kongresszus tiszteletére szervezett munkaversenyben — a kongresszus megkezdéséig — szeretnék behozni ezt a lemaradást. Könyvtári fotográfiák A könyvek „ősellenségei”, az olvasók közül szeretnék néhányat bemutatni. Biztosan rájuk ismernek, ha találkoztak már velük. Ha nem, hát szerencséjük volt. Persze, nemcsak „ellenségek" arcképét szeretném bemutatni, hanem ... Inkább előszedem a fotográfiákat. Kezdem azzal, Aki már Mindent Olvasott „Én kedves, nem tudok már választani. Én már mindent olvastam!” (Itt egyszerre őszinte irigység költözik a jó szándékú könyvtáros szívébe.) Tovább sorolja, hogy ő már a bölcsőben is olvasott, s félórai részletezés után, amikor végre a könyvtáros is szóhoz juthat, kiderül, hogy a „minden" csak Jókaira és Mikszáthra vonatkozott, s az ajánlott Móricz- kötetet elviszi, de a Csendes Dont csak legközelebb ... Az Igényes „Nincsen ebben a könyvtárban egyetlen jó könyv sem!” Pedig a könyvtáros tudja róla, hogy ebben az évben iratkozott be és noha már az év vége felé járunk, jó ha idáig három könyvet elolvasott. Nehezen tudjuk csak kideríteni, hogy számára milyen a jó könyv. Sok kérlelge- tés után az igényes olvasó mégiscsak nyilatkozik: a kirakatban látott Tengerlépő cipő kielégítené irodalmi ízlését... A Szemérmes Nagymama arra a kérdésünkre, milyen könyvet adjunk olvasni,- pirulva súgta: „Szerelmest t, kedveském!" Aki Vigyáz a Könyvek Épségére Ilyen olvasó csak az optimista könyvtárosok fantáziájában született meg. De olyan olvasónk már volt, sőt van, aki kényes az ágyneműjére. A múltkor hazavitt egy eléggé piszkos könyvet. Amikor visszahozta, nem ismertünk rá. Rémülten kérdeztük meg: Mi történt ezzel a könyvvel, néni? ö büszkén felelte: „Megfürdettem! Ugye, milyen tiszta?’1 Nem örültünk egyáltalán, mert a fürdővízzel a könyvtábla felét is kiöntötte ... Karsai Istvánná — EZÜSTKALÁSZOS tanfolyami indul november Iáén a Petőfi Termelőszövetkezetben. Részvételre jelentkezhetnek termelőszövetkezeten kívüliek is a szövetkezet irodájában. A tanfolyam díjmentes és két télen át tart. Elvégzése után a hallgatók bizonyítványt kapnak, és jogosultak az ezüstkalászos jelvény és az ezüstkalászos gazda cím viselésére. — MA DÉLELŐTT kilenc órakor ülést tart a tanács végrehajtó bizottsága. Napirenden szerepel a beszámoló, az előző ülés határozatainak végrehajtása. Tárgyalják a vállalatfejlesztési alap fel- használását, és a tanács folyószámlás szerveinek 1960. évi költségvetési előirányzatát. — A MINTÁKÉRT TSZ területével való egyesülés után a Szabadság Tsz megkezdte a volt Mintakert területének szervestrágya-szóró géppel való megtrágyázását. E területre néhány nap múlva kiültetik a salátát. — ELMULASZTOTTA a főútvonalra való ráhajtás előtt a kötelező megállást, s ezzel veszélyeztette a közúti forgalmat Halasi Ambrus, Kölesei utca 18. szám alatti lakos. A rendőrségi szabálysértési bíró 100 forint pénzbírsággal sújtotta. A NAGYKŐRÖSI KONZERVGYÁR felhívja a termelőszövetkezetek és egyéni termelők figyelmét, hogy a jövő évi zöldségtermelési szerződést mielőbb kössék meg, mert előreláthatóan november végén a gyár a szerződéskötéseket befejezi. 1960. évben a gyár a sárgahüvelyű babért átlagban 3.— Ft-ot, a zöldhüvelyű babért átlagban 4.— Ft-ot fizet. Állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek I. osztályú csemegeuborkáért átlagban 4 Ft-ot fizet. Bepirosodott I. osztályú paprikáért egyéni termelőknek is 250.— Füq összeget fizet. Mielőbb kösse meg a jövőévi termelési szerződést zöldségfélékre. A felszabadítás előttivel % szemben lényegesen magasabb J fokot ért el községünk dolga- j zóinak életszínvonala. Sok egyéb mellett az életszínvonal\ emelkedését igazolják, hogy a; régi 74 darab rádióval szem- í ben ma közel 400 darab rádió, j a 11 motorkerékpárral szem- { ben ma közel 200 darab motor- $ kerékpár, a 300 darab kerék-j párral szemben ma több mintf 1500 darab kerékpár, 14 gumi-\ kerekű kocsival szemben ma\ minteny 300 gumikerekű kocsi $ van községünkben. / / Mindent összevetve, figye-f lemre méltó nagy eredménye- \ két ért el községünk a felsza-j badulásunk elmúlt 15 észtén deje alatt. Ma már egyre in- % kább tisztábban látják dolgo- ^ zóink azokat a nagyszerű$ perspektívákat, amelyet a szó-£ cializmus felépítésével hazánk- % ban és így községünkben is a % jövőben el akarunk érni. $ Somodi István í Gondolatok Kocsér felszabadulásinak tizenötödik é annyi családi lakóház épült a községben. Egészségházat, szeszfőzdét, korszerű üzletek egész sorát, a belterület parkosítását, utak, járdák építését, a község villamosítását valósítottuk meg. Hatalmas változások következtek be a mezőgazdasági termelésben is. Megszűnt a mezőgazdasági termelés bizonytalansága. A felszabadulás előtt a község árutermelése sok esetben eladatlan maradt, ma a kiterjedt, széleskörű szerződéses rendszer biztosítja a ter- melvények biztos értékesítését. Nem ritka az az eset, amikor 1 hold szántóföldről a szerződése’ termeléssel 30—10 ezer forint bevételre tesz szert a termelő. lai tantermek számát, kötelezővé lett a 8 osztályos általános iskola. Bevezettük a felső tagozatokban a szakosított oktatást és az utóbbi időkben a politechnikai oktatást. A községben napközis óvodát létesítettünk. Kőcserről évenként 10—15 általános iskolát végzett tanuló megy a középiskolába. Számos fiatal jutott tovább felsőbb iskolába is. Továbbfejlesztettük a kultúrát a népművelés területén is. A község kultúrháza, könyvtára, mozija a dolgozók művelődését, szórakozását szolgálja. Sokat tettünk községünk fejlődése érdekében is. Mintegy 120 házhelyet osztottunk ki, és a korábbi külterületi építkezéseket is beleszámítva ugyangyerekek méltón ünnepelték meg városunk felszabadulásának 15. évfordulóját. Jó lett volna a vezetőknek is látni ezt. Mi, akik láttuk, sok szépet kaptunk. Továbbra is sok sikert kívánunk ehhez a szép munkához. Ezután is ilyen szép munkával emlékezzenek meg életünk nagy sorsfordulóiról. — Sz — W-^XX\XXXXXXV,XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXX' Másfél évtizeddel ezelőtt szabadult fel Kőcser község az évszázados elnyomatásból és megnyílt előtte egy új társadalom formálásának útja. Az évforduló alkalmából kegyelettel emlékezünk meg a szabadságunkért elesett szovjet és román hősökről. Az elmúlt 15 év gyökeres változásokat eredményezett községünk társadalmi és gazdasági arculatában. Első lépésként felszámoltuk ; a földesúri rendszert. Mintegy 800 hold földet osztottunk ; szét 80 nincstelen parasztcsa- ; Iád között. Megszüntettük kös- ! ségiinkben a cselédrendszert és l mintegy 234 fő nyilvántartott ! cselédnek biztosítottunk kul- • turáltabb, kizsákmányolás- \ mentes munkaalkalmat. Fel- I számoltuk a burzsoá közigaz- ! gatást. í Sokat tettünk a népművelés, í a népoktatás terén is. A fel- \ szabadulás előtti 14 tanerővel í szemben ma 22 nevelő tanít is- í kóláinkban. Növeltük az iskoVárosunk felszabadulásának 15. évfordulójára az Arany János általános iskola tanulói bélyegkiállítást rendeztek. Berényi István szakkörvezető tanár irányításával dicséretes munkát végzett a szakkör minden tagja. A látogatók egyaránt gyönyörködhettek az értékes bélyeganyag rendszerezésében és elrendezésében. Szemet gyönyörködtető kiállítás volt. Egőpiros muskátlik, zöld páfrányok közé el- y helyezett bélyegtablók lelkes ^ munkáról tesznek tanúságot. ^ Kis bélyegek, s milyen sok £ szépséget megmutattak ve- ^ lük a gyerekek! Érdemes fel- ^ használni gyűjtőszenvedélyü- ^ két, s Ilyen irányban gyű- ^ niölcsöztetni. y A kiállítás bemutatja az ed- ^ digi 15 év eredményeit, nagy ^ zeneszerzőket, sporteseménye- ^ két stb. bélyegekben. Nehéz ^ lenne felsorolni minden té- í mát. Ezt látni kell! A kiállítás másik érdekes- sége a szalvétagyűjtemény. ^ Különösen a kicsik körében ^ lett népszerű. A vendégkönyv lapjai meg- ^ teltek az érdeklődő látoga- £ tök nevével és jó vélemé- ^ nyével. A városi bélyeggyűj- 1 tő szakkör tagjai szerint még j az országos bélyegkiállításon í is megállná a helyét egy-egy í tabló. ; Kár, hogy a város vezetői- ^ nek neve és véleménye hiány- í zik e lapokról. Pedig ezek a 1 fejlődő gépesítése ezt előbb- utóbb bizonyára indokolttá teszi majd.) Elképzeléseink között szerepel például egy konfekcióipari üzem, vagy esetleg valamilyen műanyag vagy műszálfeldolgozó vállalat. Érdekes lenne megtudni, hogy a város határában levő olajkutak, szénsav stb. nyújtanak-e lehetőséget egy ilyen üzem felállítására. A táj jelleg figyelembevétele mellett van lehetőség üzemek telepítésére, hiszen a decentralizáció, Budapest tehermentesítése, kormányprogram. Nagykőrös is ugyanarra a vonalra esik, mint Cegléd és Kecskemét, tehát a vasúti szállítási nehézség sem lehet probléma. Helyet, területet egy ipari létesítmény számára, Nagykőrös minden bizonnyal kész örömmel biztosít. Nem szabad elhanyagolni — \’éleményünk szerint — hagyományos iskolaváros jellegünket sem. Talán az elmúlt években az aktívabb kultúrpolitika megmenthette volna az évszázados tanítóképzőt is és ma Baja helyett itt lenne a főiskola. Reméljük, hogy a jövő évben építésre kerülő élelmiszeripari technikum kárpótol majd ezért, és országos hirűvé nő. Amikor városunk jövőjével kapcsolatos elképzeléseinket elmondjuk, érdemes talán felvetni egy fedett vásárcsarnok gondolatát is, akár a jelenlegi piactér helyén, akár más arra alkalmas területen. Mindezek, mint mágnes vonzzák maguk után az egyéb kulturális létesítmények meg1 valósítását, így azokkal nem is foglalkozunk. Meddig szabotálhat büntetlenül ? Erdős Julianna 38 holdas nagygazda Kőcser XI. dűlő 14. szám alatti lakos 150 000 forint közadóval tartozik államunknak. Népi demokratikus rendszerünkben önkéntesen még egy fillért sem fizetett. Idáig még mindig kényszerintézkedéssel kellett tőle a felesleges terményt vagy felesleges jószágállományt elhozni. A község becsületes adófizető polgárai mélységesen elítélik Erdős Juliannát, s kiváncsiak, meddig szabotálhat büntetlenül. 5 130—140 százalékos teljesít- >f, ménnyel Gulácsi Erzsébet és $ brigádja jár élen e munkálat tok végzésében. ! Gulácsi Erzsébet a visszárut minősíti.
