Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-05 / 260. szám
in. Évfolyam, 26o. szám '^HTÖETVi ABA 50 FILLER , X - “ • ' GYEI TA N A C S LAPJA 1959. NOVEMBER 5. CSÜTÖRTÖK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI A jöró hali teljes rádióműsor (5. oldalon! A községfejlesztési tervek végrehajtásáról szóló jelentés a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága szerdán ülést tartott Szabó Károly elnökletével és megtárgyalta a december 4-re összehívott megyei tanácsülés napirendjének anyagát, valamint saját időszerű napirendjét is. A tanácsülés napirendjére kerülő előterjesztések között a legnagyobb jelentősége kétségtelenül annak a tájékoztatónak van, amelyet dr. Farkas Mihály, a végrehajtó bizottság titkára állított össze az idei községfejlesztési tervek végrehajtásáról. Jelentésében megállapítja, hogy az idei tervek elkészítésénél általában nagyobb körültekintés és alaposabb szakmai tudás érvényesült. Örvendetesen fokozódott a lakosság érdeklődése is, ami az önként felajánlott és teljesített társadalmi munka értékének jelentős növekedésében nyilatkozott meg. Nagymértékben növekedett a megyében a községfejlesztési alap bevétele is, 1957-ben mindössze 38 millió forint volt, az idén már 92 millió. Ebből az összegből a községi és városi tanácsok 64 millió forintot fordítanak beruházásokra, felújításra pedig több mint 18 milliót. Szeptember végéig a bevételi terveket a megye területén általában 70 százalékra teljesítették a községek. A legjobb eredményt a budai és a gödöllői járás érte el 95, illetve 87 százalékkal, a legjobban viszont az aszódi járás maradt le, ahol csak 55 százalék az eredmény. A városok közül Vác 51, Cegléd pedig 57 százalékban teljesítette tervét. A jelentés részletesen foglalkozik ennek a nagyarányú lemaradásnak okaival, amelyek között első helyen az év elején mutatkozó anyag- és tervhiány szerepel. A helyi tanácsok év közben már behatóbban foglalkoztak a községfejlesztési kérdésekkel, mivel ezek az év elején kissé háttérbe szorultak. Javult ezen a téren a tanácsok és a lakosság kapcsolata. A társadalmi munka megszervezése érdekében a Hazafias Népfront valamint a tömegszervezetek is egyre tevékenyebben kapcsolódtak be az agitációba. A tervek végrehajtása során kiderült, hogy a házi kezelésben végzett munkákhoz könnyebben meg lehet szervezni a társadalom aktív segítségét, így jelentős megtakarítások érhetők el. helyesebben a rendelkezésre álló anyagi erők felhasználásával több terv valósulhat meg az egyes községekben. A községfejlesztés kérdésének fontosságát mutatja az is, hogy dr. Farkas Mihály jelentéséhez igen sokan szóltak hozzá és mondották el egyes részletkérdésekben véleményüket. Nagy Elemér megállapította, hogy néhány helyen igen helytelenül a községfejlesztés problémáját adminisztratív kérdésként kezelik, holott éppen ez az a terület, hol a legeredményesebben lehet munkálkodni a lakosság aktivizálása érdekében. Dr. Bozóki István, a megyei ügyészség vezetője Rác- kevére hívta föl a végrehajtó bizottság figyelmét, hangsúlyozva, hogy ezt a községet igen vonzó kirándulóhellyé lehetne fejleszteni, ha gondoskodnának rendezéséről. A magánházak tulajdonosait valamilyen módon kötelezni kellene arra, hogy tataróztassák házaikat. Gárdonyi Géza, az állandó bizottság elnöke, a megyei tanácstól hathatósabb segítséget kért a társadalmi munka megszervezéséhez. Lakatos Imre elnökhelyettes felszólalásában a házi kezelésben végzett munkálatok fokozottabb ellenőrzésit ajánlotta és rámutatott arra, hogy több helyen a helyi tanácsok elnökei önkényesen megváltoztatják a tanácsok által elfogadott fejlesztési terveket. A jelentést végül is Szabó Károly összefoglalója után elfogadta a végrehajtó bizottság. A mezőgazdasági osztály szakpropaganda tervét tárgyalták ezután, amiről ipás alkalommal számolunk be részletesen. Hosszabb vita keletkezett a manzard-tetős építkezésekről. A megyei tanács építési osztálya ugyanis nemrég körrendeletét adott ki az Építésügyi Minisztérium illetékes főosztályával egyetértésben. A rendelet szerint az ilyen építkezés csak akkor engedélyezhető. ha a padlástérben lakóhelyiség létesül, mert ez a tetőszerkezet lényegesen anyagigényesebb, mint más szerkezetek, ezenkívül hivalkodó is és rontja a táj hangulatát. Az Aszódi 1384 újítási javaslatot adtak be az újítómozgalom megindulása óta a Kistarcsai Fésűsfonógyár dolgozói. A javaslatoknak több mint kétharmadát elfogadták és bevezették. A gyár újító bizottsága most vizsgálja felül, hogy mi lett a korábban bevezetett újítások sorsa. Az utóbbi hónapokban egyébként erőteljesen fellendült a gyár újítómozgalma, amit elősegített a közben megindult újítási verseny is. Stettina Imre gyárrészlegvezető újítása például évenként 532 ezer 976 forint megtakarítást eredményez a gyárnak. Kovács István, Ta- sek Tamás és Pelsőczi Tibor ugyancsak a legjobb újítók közé tartoznak, s nemrégiben kaptak jutalmat a szak- szervezettől. A gyár a legutóbb lezajlott textilipari újítókiállításon is bemutatkozott, amelyen nagy elismerést szerzett Kőbán Ferenc ipari porszívógép újítása. Ez az újítás egyébként most van elfogadás végett a Találmányi Hivatalban. Járás Tanácsának végrehajtó bizottsága figyelmen kívül hagyva ezt a rendeletet, olyan határozatot hozott legutóbb — és abban arra utasította az ipari és a műszaki csoportot —, hogy a jövőben adja ki az építési engedélyt a manzard-tetős házakra is. A végrehajtó bizottság határozatában megállapította, hogy a járási tanács ezzel az intézkedésével túllépte hatáskörét, ezért a rendelkezést feloldja. Mivel azonban a manzard-tetős építkezést érvényes jogszabály nem tiltja, a kérdés tanulmányozására és egységes rendszabály kidolgozására utasította az építési osztályt. Több adminisztratív vonatkozású kérdés letárgyalása után a végrehajtó bizottság ülése két órakor ért véget. A kormány elnöke fogadta \ a kalocsai érseket \ és a Csanádi püspököt j Dr. Münnich Ferenc, a ma- ; gyár forradalmi munkás-pa- \ raszt kormány elnöke szerdán ; délelőtt — Olt Károly, az Ál- \ lami Egyházügyi Hivatal el- ; nőké jelenlétében — fogadta < Grősz József kalocsai érseket, * a római katolikus püspöki kar j elnökét és dr. Hamvas Endre j Csanádi püspököt. 4 Bsfejezödött a könvtárvezetők j országos értekezlete Szerdán befejezte munkáját í a közművelődési könyvtárak i vezetőinek kétnapos értekezie- \ te. A tanácskozás második i napján Petrovay István, a Mű- j velődésügyi Minisztérium fő- I előadójának referátuma alap-i ján megvitatták a „művelődé-! si autókkal” végzett kulturális í munkát és a további feladató- \ kát. í i A ZSÁMBÉKI BÉKE TSZ-BEN Tíz martír emléktáblája Kegy elet es ünnepség színhelye volt szerdán délelőtt 10 ? órakor a megyei tanácsháza udvara. Felavatták az elleüforra- $ dalom megyei mártírjainak emlékét megörökítő márványtáb- ^ lát. Tíz név ragyog a hatalmas emléktáblán: Biksza Miklős, } a da hasi járás pártbizottságának elnöke, Kiss Lajos, a Haza- í fias Népfront budakeszi bizottságának elnöke, Nagy Vilmos, a í megyei rendőrkapitányság őrnagya, Lengyel László ürbös- \ pusztai tsz-elnök, Lázár Flórián dányi rendőralhadnagy, Sziklai í Sándor honvédezredes, Lakatos Péter pártiskolai tanár, Gavló í József kakucsi tsz-párttitkár, Bene Mihály szentmartonkátai ? tsz-tag és Halmi József egyénileg dolgozó mikebudai kisparaszt. | A megyeháza tágas udvarát zsúfolásig megtöltő közönség ^ részvételével kezdődött meg az ünnepély, amelynek keretében ^ az MSZMP, a Hazafias Népfront, a Belügyminisztérium, a me- ^ gyei rendőrkapitányság, a megyei bíróság és a Pest megyei ^ gépállomások igazgatósága koszorúkat, a mártírok hozzátar- í íozói pedig csokrokat helyeztek el az emléktáblán.----------------------- I M ég néhány forduló, s befejezik az ősziek vetését. Korszerű filmfelvevő kamerával, újabb helyszíni közvetítő kocsival, központi kapcsolóteremmel korszerűsítik a televíziót A magyar televízió technikai színvonala két év alatt sokat fejlődött. A televízió műszaki berendezése az adóállomáson kívül 1957-ben még jóformán csak egy helyszíni közvetítő kocsiból állt. Azóta újabb ilyen kocsit, s számos egyéb korszerű felszerelést kaptak, s a televízió székházában stúdiót építettek. A fejlődés lehetővé tette, hogy már megfelelő minőségű képet, vázlatosabb műsort tudnak sugározni. A szakemberek véleménye szerint a magyar televízióadás minősége már vetekszik a külföldiekével. Ez az oka, hogy egyre több külföldi adó közvetíti a magyar televízió műsorát. A televízió technikai színvonalát különféle korszerű berendezésekkel igyekeznek növelni. Ezt szolgálja a nemrégen üzembe helyezett T alerecording berendezés, amely a költséges televízióműsorok rögzítését, többszöri ismétlését teszi lehetővé. A gép ugyanis különleges 16 milliméteres, kétszalagos filmfelvevő, egyik szalagján a képet, a másikon a hangot rögzítik a televíziós képernyőről. A jövő év elején három, majd később öt híradót közvetítenek egy héten. Ehhez hét új, korszerű, 16 milliméteres filmfelvevő kamerát állítanak munkába. jovore Számos, nehezen megoldható | műszaki probléma ellenére \ arra törekednek, hogy a te- ^ levízló műsorába több vidé- ^ Gondosan tömörítik a talajt, nehogy kárt szenvedjen az ei ki helyszíni közvetítést ve- á vetett mag. hessenek fel. g (Gábor Viktor felv.)--------------- 1 -.................— -'«»-VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV. M unkás- és parasztszülék tízezrei kapcsolódtak be az iskolák nevelőmunkájába 1 Az Országos Nőtanács ülésének második napja A Magyar Nők Országos Tanácsa szerdán a szülői munka- közösségek tevékenységéről, új feladatairól és az idei tanévben szerzett tapasztalatokról tárgyalt. Turgonyi Júlia, a NŐ- tanács művelődési osztályának vezetője mondotta, hogy a szülői munkaközösségek életében fordulatot jelent az 1959 —1960-as tanév. Az eddigi gyakorlattól eltérően most, elsősorban nevelési feladatok megoldásán keil munkálkodniok a közösségeknek, ebben kel! támngatniok, segíteniük az oktatási intézményeket. Turgonyi Júlia részletesen beszélt a konkrét feladatokról, amelyek a szülők előtt állnak. — A munkaközösségek szervezzenek pedagógiai előadásokat. tapasztalatcseréket, vitákat a különböző korú gyerekek neveléséről. Támogassák a munkás és paraszt származású diákok tanulását, küzdjenek a lemorzsolódás ellen, s vegyék gondjaikba az iskolai napközi otthonokat, szervezzék, segítsék a diákok iskolánkívüli foglalkoztatását. Az elmúlt hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy az édesapák és édesanyák szívesen részt vállalnak a feladatok megoldásából. Országszerte szülők tízezrei kapcsolódtak be az iskolák munkájába, számos tanintézetben máris megkezdődtek a pedagógiai előadások, nevelési viták, szoros kapcsolat alakult ki a nevelőtestület és a szülők között. Nógrád megyében például valamennyi iskolában előadásokon, ankétokon beszélik meg a gyermekekkel kapcsolatos problémákat, s az iskolákban csaknem mindenütt az eddigi össz-szülői értekezletek helyett, osztály- értekezeleteken találkoznak a pedagógusokkal. Turgonyi Júlia végül beszámolt arról, hogy a nőmozgalom — amely szervezője, irányítója az újtartalmú szülői munkaközösségi munkának — azt a célt tűzze maga elé, hogy az édesapák, édesanyák újabb tömegeit mozgósítsa az iskolai nevelés segítésére, az iskola, a család kapcsolatának szorosabbá tételére, A nőtanácsok aktivistái is rendszeresen részt vesznek a családlátogatásokon, felkeresik a munkásszülőket, figyelemmel kísérik a diákok előrehaladását, fejlődését. A beszámolót élénk vita követte: Nyolcvan férőhelyes nyári szállás épül a növendékállatok ré- £ szere az Országos Mezőgazdasági Kiállításon bemutatott istálló mintájára.
