Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-26 / 278. szám

Afiláili Piriik CíGLÉD, ALbERT IRSA, CEGLÉDbERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉ RE III. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 1959, NOVEMBER 26. CSÜTÖRTÖK A kongresszusi hét sikeréért A kongresszusi versenyzászló Cegléden A tavasz óta folyó kong­resszusi verseny döntő szaka­szához érkezett. Ipari üze­meink vállalásaikat legna- nagyobbrészt már teljesítet­ték. A Közlekedésépítési Gép­javító Vállalat igazgatója, párttitkára és üb-elnöke sze­mélyesen Kádár elvtársnak számolt be a versenyvállalás állásáról, a vállalt feladatok teljesítéséről. Kedden délután pedig a tanácsi irányítás alá tartozó vállalatok igazgatói, párt- és szakszervezeti veze­tői jöttek össze a Törteli úti Gépüzem és Vasönlő Vállalat ebédlőjében, hogy meghall­gassák a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága képvisele­tében megjelent Szabó Ká­roly megyei tanácselnök tájé­koztatóját a kongresszusi ver­seny utolsó hetének feladatai­ról. A Vasöntőből műszak köz­ben feljöttek a munkások képviselői valamennyi üzem­részlegből. A megjelentek kö­zött ott láttuk Hegedűs Józse­fet, a városi tanács v. b. tit­kárát, valamint a vállalati csoport vezetőjét. Ott volt Máté Vera, a Rendeltruha- ipari Vállalat igazgatója, Ba­logh Pálné üb-titkárral és Lovas Imre műszaki vezető­vel. A Cipőipari Vállalattól a műszaki vezető és a szak- szervezeti elnök, a Község­gazdálkodási Vállalattól a vízmű és fürdőrészleg vezetői képviselték vállalataikat. Szabó Károly rövid beszéde után felmutatta és megőrzés­re átadta a Vasöntő Vállalat párttitkárának azt a vörös se­lyemlobogót, amelyet a me­gyei pártbizottság a helyi­ipari vállalatok részére aján­lott fel, a kongresszusi ver­seny győztesének. A vasöntőbeliek, elsősorban a zászlót átvevő párttitkár révét, de egymás között is sűrűn fogadkoztak: a zászló jó helyre került és ők már nem is engedik tovább. Kongresszusi felajánlásukat a számtalan objektív nehézség ellenére becsülettel teljesítik. A II. negyedévben kitűntek a vasöntőmühely megenged­hetetlenül magas selejtjével. Tanultak az akkori hibákból és most éppen a verseny keretében meg­hozott szervezési és tech­nológiai átszervezések kö­vetkeztében büszkén je­lenthetik: a selejt 4 szá­zalék alá csökkent, ami országosan kiemelkedő eredmény. A Rendeltruhaipari Válla­lat képviselői hivatkoztak vállalatuk hallatlanul gyors fejlődésére. Közölték, hogy az eredeti éves tervüket Szerkesztői üzenet P. Istvánnak (Dobó u. 26.) Nyugdíj ügyében voltunk az SZTK-ban. Megállapítottuk, hogy kérelme már sok he­lyen járt, az illetékes fóru­moktól kezdve a rádióig. Ira­tainak súlya a kiló körül van. Megtudtuk azt is, hogy bal­eseti ügyét azért nem intéz­ték el kedvezően, mert a vizsgálat során nem tudta igazolni, hogy sérülése való­ban üzemi balesetből szár­mazott. Rokkantságát sem tudta megállapítani sem az első, sem a másodfokú orvo­si vizsgálat. Ellenkezőleg, azt állapították meg, hogy nem rokkant, ezért ügye ré­gen, végleg lezárult. Felhívjuk a figyelmét ar­ra, hogy iratai szerint tíz év körül van az igazolt munka­ideje, de a nyugdíj korha­tárt még nem érte el. Ha nem dolgozik öt év megsza­kítás után, a tíz évet is el­vesztheti. a kongresszusi verseny megnyerésén kívül a nyolcadik élüzem-kitünte- tést is meg akarjuk sze­rezni. Az üzemek megjelent kép­viselői hazamenet még egy­szer megtanácskozták, mit kell tenni a vállalások ma­radéktalan teljesítése érdeké­ben? Amennyiben elhatározá­suk valóra válik, úgy a me­gyei pártbizottság verseny­zászlaja nemcsak mutatóban, hanem véglegesen tanácsi vállalataink birtokában, Ceg­léden marad. — Dózsa — VAKLÁRMA VOLT Kedden déltájban nagy cső­dület keletkezett a piac mel­lett, az úttesten. — Szörnyű motoros sizeren- csétlenség történt — hallot­tuk innen is, onnan is. Mire elvitték a sebesültet, s csak a motor, a két vizesvödör és egy-két csepp vér maradt a helyszínen, jelentősen meg- növékedett a szemtanúk szá­ma. A későn érkezetteket, köztük minket is, feltűnően különböző módon tájékoz­tatták az esetről. A hajmeresztő elbeszélések nyomán roncsolt testű hul­lák jelentek meg lelki sze­meink előtt. Ezért a baleseti sebészethez fordultunk felvi­lágosításért. Ott kiderült: vaklárma volt az egész. Az történt, hogy Orosz Ferenc 81 éves ceglédi lakos vödre beleakadt a motoros köpe­nyébe, s az idős embert el­rántotta. Nagyobb baj azon­ban nem történt. Az idős bá­csi fejbőre körülbelül három centiméteres szakaszon fel­repedt. Bár a baleset szerencsés ki­menetelűnek mondható, mégis fokozott körültekintésre, gon­dosabb közlekedésre int, kü­lönösen a forgalmasabb piaci napokon. Nagy sikerű irodalmi est Albertirsán Sok keserű ceglédi tapasz­talat után kevés bizalommal indultam el a múlt vasár­nap az Albertirsai Törekvés Sportkör Arany János iro­dalmi estjére. Előre elkép­zeltem: nyolc-tíz ember lé­zeng majd a teremben, azok is főleg iskolások, mindösz- sze egy-két felnőtt, ahogyan az már lenni szokott. Örömmel számolok most be: kellemesen csalódtam. Mi­re odaértem, a terem már zsúfolásig megtelt. Fekete fejkendős nénik, idős pa­rasztemberek, a község peda­gógusai, fiatalok — a la­kosság minden rétege képvi­selve volt. Mintegy százöt­ven ember. A műsort Kocsis Lajos, a művelődési ház igazgatója nyitotta meg. A Hazafias Népfront és a végrehajtó bi­zottság nevében üdvözölte a kezdeményezést. Az előadást Békési László, a ceglédi gim­názium érettségi előtt álló diákja tartotta. Szép példát mutatott, hogyan kell az is­kolában szerzett ismereteket szétosztani azok között, akik tanulni küldték: a fekete fej­kendős nénik és idős pa­rasztemberek között. Az elő­adás magasan fölötte volt annak a színvonalnak, amit egy gimnazistától el lehet várni. A költeményeket Gebhardt Ágnes, Vrabecz Irén és La- dicslta Kálmán, a monori, Fekete Valéria, Koller Esz­ter és Sebe János, a ceglédi gimnázium tanulói, valamint Pánczél Ferenc mondta el. Sebe János kivételével az est minden szereplője irsai lakos, öt vendégszereplőként hívták meg, hogy a műsort még színvonalasabbá tegyék. Sebe János most is beváltot­ta a hozzá fűzött reményeket: „bomba’-sikert aratott. Nagyon jó érzés volt ott ül­ni a teremben. Nézni az em­berek arcán a derűt, amelyet Arany János: A fülemüle cí­mű költeménye varázsolt oda. Ilyenkor érezzük igazán: az irodalom valóban a népé, a tömegeké, és ők szeretik is az irodalmat, csak hozzáértés­sel kell elébük tárni mindazt, ami szép. Érdekes jelenség, hogy a műsort a sportkör rendezte, örömmel üdvözöljük ezt a kezdeményezést. „Nemcsak a testet, hanem a lelket is ne­velni akarjuk” — mondta a rendező bizottság egyik tag­ja. Az a tervük, hogy rend­szeressé teszik az irodalmi előadásokat, irodalombaráti kört alakítanak. Sok sikert kívánunk nekik. Farkas László Kozmetikai kiállítás címmel, ízléses háztartási kiállí­tást rendez a Népbolt Vállalat a MEDOSZ kultúrház egyik ter­mében. A kiállítás és egyben vá­sár nagy érdeklődésre tarthat számot. A helyszínen mefjvásá- rolhatólc a kiállított szép csoma­golású szappanok, kölnik, pipere­készletek, nylon dobozban baba­kefe, fésű, falra akasztható ruha­kefe a szivárvány minden színé­ben, a kevesek által ismert San- dent fogkrém, ami a fogat csil­logóvá teszi és megvédi a rom­lástól. Üjdonság az ötletes, könnyen kezelhető Tükör ablaktisztító, ami csak 9 forintba kerül és a WOK német mosópor. A kedd délelőtt 10 órától délután 6 óráig nyitva- tartó kiállításon mindenki mCR* találja ízlésének megfelelő cikke­ket. Különösen ajánljuk a fér­fiaknak, hogy nézzék meg a ki­állítást, ahol megvásárolhatják az asszonynak a karácsonyi ajándé­kokat. A hideg idő sürgeti a döntést a művelődési ház tüzelőügyében A művelődési ház kérdése bonyolult ügy, többször írtunk róla, most nem célunk részle­tesen foglalkozni vele. Egyetlen részt ragadunk ki i— a téli tüzelő problémáját. Tudjuk, hogy a kultúrház át­alakítása miatt, bevétele lé­nyegesen csökkent, hogy a rendelkezésre álló helyisége­ket lehetett volna gazdaságo­sabban hasznosítani. Ez azon­ban más kérdés. Számunkra az adott helyzetben fontos az, hogy a művelődési háznak nincs tüzelője, fedezete sincs rá biztosítva. A városi tanács már másodszor sietett segítsé­gére. Először a pénzügyi ter­vében beállított bevétel elma­radásának pótlására 88 ezer forintot adott, majd látva, hogy nincs tüzelőjük, a tüzelő biztosítására 50 ezer forintot szavazott meg a v. b., mint póthitelt; Ezt a határozatot még októ­ber 27-én felterjesztették a megyei tanácsnak jóváhagyás végett. A döntés egyre késik. A megyei tanácsnál úgy vél­ték, hogy a helyszínen kell kivizsgálni az ügyet, s egyszer már ki is jöttek. De a vizsgá­lat eredményét nem találták elégnek a póthitel hozzájáru­láshoz. — Üjabb kivizsgálásra van szükség — mondják. — Ez a kivizsgálás késik — a végső döntés is. És közben el­jutottunk november végéhez és a művelődési ház tüzelő nélkül maradt, máról-holnap­ra szerez be tüzelőt — ahogy éppen tud. Remény van arra, hogy ja­nuárban már (hasznosítani tud­nánk a nagytermet is — de ha nem lesz tüzelő — becsukhat­juk az egész kultúrházat. Ez a helyzet tarthatatlan, a kultúrház bezárásáért a fele­lősséget a megyei tanács sem vállalhatja. Éppen ezért re­méljük, hogy ebben az ügy­ben a végső döntés rövidesen megszületik, már csak azért is, mert a tanács a fedezetet is biztosította a megszavazott póthitelhez. Zsadon Miklós EGY PANASZ NYOMÁBAN A napokban azzal a panasz- szal jöttek szerkesztségünkbe a Cipőipari Vállalattól, hogy a Magyar Étterem közétkezte­tése nem kielégítő, nem elég változatos és íze sem meg­felelő. Tegnap elmentünk a vendéglőbe, hogy megtudjuk valóban kiolvaslhatók-e az ott főzött ételek? — Sokan nem tudják — vi­lágosít fel bennünket Biró Tamásné helyettes vezető —, hogy 3.76 forintból kell el­készítenünk egy-egy ebédet. A beszerzésnél pedig csak a fű­szerárukból kapunk enged­ményt, de azokból sem min­dig. Most például 91.18 forin­tos töröttpaprikával dolgo­zunk. A lisztet 4.25, disznó­húst 30 forintért vásároljuk, így történik, hogy csak 7 deka hús jut egy személyre. Tésztá­ból 8 dekát, levesből 4, főzelék­ből 3 decit adhatunk. Ezek az ebédek tulajdonképpen nem azt szolgálják, hogy a dolgozók jóllakjanak — (?) —, hanem hogy olcsó pénzért délben, főtt ételt egyenek. Ami pedig az ételek ízletességét illeti, azt mi magunk ellenőrizzük a vezető karfással mindennap. Ha fordulnak is elő hibák, a tavalyi 300 fővel ellentétben mégis most 549 az ebédjegye­sek száma. Főző személyze­tünk pedig minden ilyen irá­nyú kérésünk ellenére most is csak hat főből áll. Ezek meghallgatása és a KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: I. Egy 16 tanács: hogyan tehetik újra használható­vá a férfiak életlen borotvapen­géiket! (Vakbetűk: r, r, a, él. 10. Háziállat testrésze. 11. Füves terü­let. ÍZ. A telefon egyik feltaláló­ja. 13. Csúnya-e? 14. Az arzén kémiai jele. 15. Déli étkezéseken. 19. Legfontosabb táplálékaink egyike. 21. Kilogramm rövidítése. 22. vissza: összetételekben, föld. 24. A vízszintes 1 befejező szava. 28. Vissza: ló-bíztatás. 30. Ezt min­denki szereti a hétköznapok után 31. Dante Isteni színjátékának első része. 33. Helyhatározó-rag. 34. Az m betű után következik. 35. Visz- sza: a römikártya egyik „szine”. 38. Ismertető-jegy. FÜGGŐLEGES: 2. A vízszintes egv harmadik része. 3. Ha a labda a kapuba száll, 4. Ilyen tan is könyvek átnézése után a he­lyes tájékozódás végett fel­hívtuk a Május 1 Ruhagyárat, ahol 109-en étkeznek innen. Mészáros Gyuláné az üzem egyik dolgozója így nyilatko­zik: — Sajnos a havi 24 ebédből 4—5 komolyan kifogásolható. Például a múlt heti karfiol­leves színét le kellett szűrni a benne úszkáló apró bogarak miatt. Ezenkívül túlságosan erősen is főznek. Ezt a véleményt a párttit­kárnő és több dolgozónő tár­suk is megerősítette^ Kell-e mosoda Cegléden ? Több levél érkezett szerkesz­tőségünkbe, amelyekben a dol­gozó asszonyok felvetik a kér­dést; miért nem létesítenek városunkban mosodát? Ezt a problémát szeretnénk olvasóinkkal közösen megvi­tatni, mivel tudjuk, hogy né­hány évvel ezelőtt Cegléden is működött Patyolat, melyet azonban főként az üzemek és intézmények vettek igénybe. Amikor pedig megszervezték az üzemi mosodákat, a Patyo­latot megszüntették, mert nem volt elég munkája, s további üzemeltetése nem lett volna kifizetődő. Azóta azonban egy­re népesedik a dolgozó asszo­nyok tábora és lehet, hogy ma már kifizetődő lenne egy vá­rosi mosoda üzemeltetése. Éppen ezért kérjük nő olva­sóinkat, minél többen szólja­nak hozzá a levélíró asszo­nyok javaslatához. c ' -TT-— tItQLyI ISMERI-E CEGLÉDET, TUDJA-E ? van. 5. Bácsi népiesen. 6. Orosz folyó. 7. Vissza: tehát latinul. 8. Szárnyas háziállat. 9. Bűn. 12. A vízszintes l második része. (Vak­betűk: n, n, e, v). 16. Budapest. 17. Köz-tetszésnyilvánítás. 18. Német névelő kiejtve. 20. Alamuszi macs­ka nagyot... 23. Ma már nem halnak így az emberek. 24. Vasúti szakasz. 25. Névtelen aláírás. 26. Állítólag a galambnak nincs. 27. A medve a téli hónapokban a barlangjában teszi. 29. Kínai ütő­hangszer. 32. Okf. 36. Latin fosztóképző. 37. Cipő fele. Múlt heti keresztrejtvényünk he­lyes rnesfejtése: Ultra mosóportó? lágy lesz a víz, zsírt old és tőle fényes az edény. Heti megfejtésünk beküldési határideje: december 2, ... hogy a város közbizton­sága 1843-ban oly rossz volt, hogy a tanács betiltotta a le­gelőkön való kocsikázást, mert „sok betyárok kocsikon jár­nak lopni”; ... hogy a múlt században a legelőterületek felosztásakor négy tehénjárást hagytak meg; a Csengeriben, a Csíkostón, az Akasztóhalmon és a Körösi út mentén; ... hogy a parasztság azért húzódott ki a múlt század vé­gén a tanyákra, hogy mene­küljön a hozzá bekvártélyozott katonaság zaklatásaitól; ...hogy 1928-ban Cegléden 271 kulák volt; ... hogy a mai Irtvány he­lyén régen erdő állt és azt valószínűleg a török csapatok irtották ki. Innen ered a neve is; ...hogy 1857-ig az ipargya­korlás jogát Cegléden is a céhek adták; ...hogy 1930-ban 293 ön­álló kereskedelmi bolt, a ke­reskedők száma pedig 525 volt a városban; ... hogy jelenleg a tanácsi iparban foglalkoztatott mun­kások száma kb. 2000; ... hogy a város kereskedel­mének fejlesztésére átlagosan évi egymillió forintot fordít a városi tanács. —R— — 120 SERTÉST vásárolt a Vörös Csillag Termelőszövet­kezet továbbhizlalásra. Az át­lag 45 kilós sertéseket kiegészí­tik saját állományukból 150-re és az 1960-as évben ezek lesznek az első hízottsertés- szállítmányok. összesen 1000 darabot szeretnének átadni az Állatforgalmi Vállalatnak. — HÁROMMILLIÓ FACSE­METÉT ültet az erdőgazdaság 350 katasztrális hold terület­re. A munkálatokat már ebben az évben megkezdték és folya­matosan végzik 1960 első ne­gyedében. — A CEGLÉDI SZÍNJÁT­SZÁS 200 éves története cím­mel, kedden délután értékes előadást tartott a művelődési házban Nagy Dezső, a Kossuth Múzeum igazgatója. Az előadá­son megjelent Dékány Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának képviselője, — KIÉRTÉKELTÉK az el­lenőrzések eredményeit a Ven­déglátóipari Vállalatnál. A ki­értékelésen részt vettek a vál­lalat vezetői, az állami keres­kedelmi. felügyelet és a városi tanács. — 10 HOLD GYÜMÖLCSÖS telepítését kezdi meg az Alkot­mány Termelőszövetkezet, ál­lami támogatással. — TÖBB MINT 300 EZER FORINT értékű műtrágyát vá­sárolt eddig a MINÖSZER Vállalattól a ceglédi Aranyme- ző Termelőszövetkezeti — CSILLAGÁSZAT ÉS BA­BONA címmel tartott előadást tegnap este 7 órakor a ME- DOSZ-ban Rister Nándor egye­temi tanár, tudományos kuta­tó. A Vörös Csillag Termelő- szövetkezetnek több mint 30 dolgozója vett részt az előadá­son. — ÚJABB LOTTÓNYERE­MÉNYEK CEGLÉDEN. A lot­tó 43. játékhetének nyere­ménysorsolásán LH—019 967 számú szelvényével 5000 forin­tos vásárlási utalványt nyert a Gyömrői Ktsz ceglédi bolt­jának lottókollektívája. Sila Pálné ceglédi lakos pedig 7 255 992-es szelvényével egy panofix bundát i. A 7 249 653 számú szelvény gaz­dája még nem jelentkezett a perzsaszőnyegért. A szelvényt a ceglédi totozóban vásároltak.; Ebpótoltás A városi tanács vb mezőgaz­dasági osztálya értesíti azokat az ebtulajdonosokat, akik ebei­ket veszettség ellen még nem oltották be, hogy november hó 28-án 8—10 óráig Széchenyi tér 4. sz. alatt — a rendkívüli pót­oltás alkalmával — feltétlenül altassák be ebeiket, mert a be nem oltott ebek tulajdonosait szigorúan büntetik: ebeiket pe­dig befogják és leölik. Az ol­tásra az ebadók befizetését igazoló szelvényt feltétlen vi­gyék magukkal, mert csak azt az ebet lehet beoltani, amely után az adót előzetesen befi­zették. Cegléd, 1959. november 23. Városi Tanács VB. Mg. osztálya már ezen a héten, szom­baton befejezik. Ehhez szükséges, hogy a kon­fekció-részleg minden eddigi napi termelési eredményét szárnyalják túl. A hétfőn megindult „kongresszusi hét” keretében ezt a célkitűzést eddig valamennyi szalag túl­teljesítette. A Cipőipari Vállalat képvi­selői magabiztosan hivatkoz­tak hétszeres élüzem voltuk­ra: — Bennünket ez a kitün­tetés kötelez és mi nem­csak a kötelességnek aka­runk eleget tenni, hanem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom