Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-22 / 275. szám
c» "^irlflp 1939. NOVEMBER 32. VASÁRNAP Tegyük még vonzóbbá a kisiparosok számára a ktsz-eket Az ulen a harmadik negyedév végéig 204 kisiparos lépett be a megye kisipari szövetkezeteibe. Nem nagy szám ez, de már mutatja azt az egészséges fejlődési folyamatot, amely elkezdődött a ktsz-ekben. Mindenekelőtt a gazdasági megerősödés, a helyes profilkialakítás és a termelési, a megélhetési biztonság az a meggyőző érv, amely arra készteti kisiparosainkat, hogy a szövetkezetét válasszák. Kisipari szövetkezeteink egyre nagyobb számban felelnek meg a fenti követelményeknek. A megye szövetkezetei az első negyedév termelési nehézségeinek leküzdése után sikeresen növelték eredményeiket. Ä harmadik negyedévben már öt százalékkal magasabb tervet teljesítették, mint az azt megelőző három hónapban. Az elkészült mérleg 110,1 százalékos tervteljesítést műtat. Azt is elmondja a mérleg, hogy ezáltal lehetővé válik az éves terv 99,8 százalékos teljesítése, ami már csak két tizedes elmaradást jelentene. Olvasóink is tudják, hisz ,ió néhányszor beszámoltunk már róla, hogy kisipari szövetkezeteink hosszú idő óta nem értek el ilyen eredményt. Éppen ezért, ha még jobban ösz- szeszedik magukat, sikerül elérni a 100 százalékot is. Megéri az igyekezet, hitez elsősorban a szövetkezetek tagsága jár jól, mert ezáltal magasabb jövedelemre tesz szert és a kisiparosok is még szívesebben lépnek közéjük. Az sem közömbös a kisiparosok számára, hogy a múlt évhez viszonyítva az idei harmadik negyedévben 148 forinttal növekedett az átlagkereset a ktsz-ekben. Ez szorosan ösz- szefügg a termelőmunka javulásával. Ha nem engednek az elért eredményekből, az átlagos havi keresetek is csak javulhatnak. Jól tudják ezt a kisiparosok is, akik állandóan figyelemmel kísérik a szövetkezetek életét. Ezt a figyelmet eddig is tapasztaltuk, de talán a nemrég megtartott KIOSZ megyei választmányi ülésen nyilvánult meg leginkább. A felszólalók többsége elmondotta, hogy egyre több kisiparos foglalkozik a szövetkezetbe való lépés gondolatával. A felszólalók szerint is a szövetkezetek munkájának javulása váltotta ki ezt a nagy érdeklődést. Az eredmények elismerése mellett azonban azt is elmondották, hogy egyes szövetkezetekben még akadályokat gördítenek a kisiparosok belépése elé. Szinte hihetetlen, de így van. Példákkal is bizonyították ezt az állítást. Elmondták például, hogy a Dabasi Vegyes Ktsz-be jelentkezett néhány kisiparos, de azt a választ kapták, hogy nincs szükség rájuk. Ezek a kisiparosok az állami iparban helyezkedtek el. Ugyanez történt az Érdi Vegyes Ktsz-nél is. Az Albertirsai Vegyes Ktsz- nél a családi kapcsolatokra épült vezetést hibáztatták a kisiparosok elől való elzárkózás miatt. Az ilyen és éhhez hasonló jelenségek következménye, hogy ebben az évben már 153 kisiparos ment el az állami iparba dolgozni, ami önmagában nem volna baj. A hiba ott van, hogy egyes helyeken nem veszik fel őket a szövetkezetbe. Kormányunk támogatja a lakosság igényeit becsületesen kielégítő kisiparosokat és biztosítja munkájuk zavartalanságát. JÓI tudják és érzik is ezt kisiparosaink és igyekeznek megfelelni a bizalomnak. Ezért a legtöbben szeretnének, mint ktsz-tagoík a jövőben is a lakosság szolgálatában állni. Ebben pedig senki sem gátolhatja meg őket. Kisiparosaink ezekben a napokban szerte a megyében KIOSZ taggyűléseken beszélik meg a ktsz-ekbe való belépés kérdéseit. Ezeken a taggyűléseken mindenütt szívesen meghallgatnák a helyi kisipari szövetkezetek vezetőit és tagjait. Ez azonban eddig kevés kivételtől eltekintve csak óhaj maradt, mert a legtöbb helyen a meghívás ellenére nem képviseltetik magukat a ktsz-ek a kisiparosok taggyűlésein. Vácott például mintegy 150—160 kisiparos tanácskozott, de megbeszélésükön sajnos egyetlen szövetkezeti vezető, vagy ktsz-tag sem szólalt fel. Pilisvörösvárott egy helyiségben vannak a kisiparosok a ktsz-beliekkel, mégsem mentek el a szövetkezetiek a kisiparosok taggyűlésére. Ugyanez történt Budakeszin és Da- bason is. A történtekért nemcsak a ktsz-ek vezetői és tagsága, de maga a KISZÖV vezetősége is felelős. Ha időben felhívták volna a ktsz-ek figyelmét, hogy megfelelően foglalkozzanak a kisiparosokkal és fogadják be őket soraikba, ilyesmi nem fordulhatott volna elő. A KISZÖV vezetőségének nem lett volna szabad arra várnia, hogy a KIOSZ megyei vezetősége hívja fel a figyelmét ezekre a káros jelenségekre. Amióta ez megtörtént, változott a helyzet, azóta fnegjavult a két szerv közötti együttműködés, amely már a megyében js érezteti hatását. A hibákat már nem lehet meg nem történtté tenni, de tanulni lehet és kell is belőlük. Most az a legfontosabb feladatunk, hogy tegyük még vonzóbbá a kisipari szövetkezeteket a kisiparosok számára, mert a becsületes kisiparosokkal gyarapodva szövetkezeteink tovább javíthatják eredményeiket, — fi — AMIN LEHET ES KELL IS VÁLTOZTATNI RÁCKEVÉN a községbeliek és az idegenforgalom érdekében A megyei tanács végrehajtó bizottságának egyik korábbi ülésén a megyei ügyészség vezetője felhívta a figyelmet néhány ráckevei visz- szásságra. Elmondotta, hogy ebben a vonzóan szép fekvésű községben, amely komoly tényezője lehetne a nyári idegenforgalomnak, feltűnően elhanyagoltak a magánházak, rongyos vakolatukkal valósággal elriasztják a látogatót. Valamilyen módon tehát kötelezni kellene a ház- tulajdonosokat a szükséges tatarozások sürgős elvégeztetésére. Erről a kérdésről beszélgetünk Tóti» Gáborral, a ráckevei tanács végrehajtó bizottságának elnökével, aki minden tekintetben jogosultnak tartja az elhangzott kritikát. — Valóban, sok a kifogásolható külsejű magánház a községben — mondja, de hasonló kritika érheti az állami házakat *is. Itt van, szemben a tanácsházával például a rendőrkapitányság épülete, a Kossuth Lajos utcán, községünk főutcájában talán epnek volt a leg- visszataszítóbb a homlokzata. Végre most lehetőség adódott a rendbehozatalára. — De sorra kerül a többi középület is, ami hatástalanítani fogja a tatarozástól vonakodó háztulajdonosoknak azt az unalomig ismételt eddigi kifogását, hogy hiszen az állami épületek sem kifogástalanok — teszi hozzá Tóth Gábor elnök. — Községünk idegenforgalmának azonban nem ez az egyetlen kerékkötője. Súlyos kárát látjuk annak is, hogy nincs egy elfogadható vendéglátó- ipari intézményünk, nincs mozink, nincs korszerű cukrászdánk, és nincs olyan helyiségünk, ahol valami nagyobb szabású összejövetelt, mulatságot rendezhetnénk igényesebb részvevők számára. Az elnök készségesen vállalkozik arra, hogy helyszíni bemutatókkal illusztrálja a felsorolt hiányosságokat. Először a tanácsházával ugyancsak szemben levő Duna Étteremben tartottunk szemlét. A Buda Környéki .Vendéglátőipari Vállalatnak ez a nagyon mostohán kezelt üzemegysége valóban, nem látszik alkalmasnak arra, hogy szolgálja a község idegenforgalmi érdekeit. Kétes tisztaságú étterme elhanyagolt, falai kopottak, pedig ez az a helyiség, ahol — más megfelelő híján — a társas összejöveteleket rendezik. Közvetlen szomszédságában van a még elhanyagoltabb söntés, amelynek nem mindig színjózan A/tJcoa máj? MOST reere msg kabácsonv/ aja/íd£/cat . . AKKOK műt! A CMY/M AJ?l/JJAZBAB JÁTÉKOK: Mély babakocsi Ft 370,— Sport babakocsi Ft 300,— Robogó (kiskerékpár) Ft 235,— 400,— Tricikli Ft 136,— 170,— Beülős hintaló Ft 58,50 Roli—Zoli (!) Ft 17,50 Villanyvonat Ft 600,— 1350,— Felrepülő helikopter Ft 62,— Sokfajta társasjáték Babák, mackók minden árban. Bababútorok és karácsonyfa- díszek nagy választékban. Divatcikkek: Nyakkendők különböző árban Gyapjú férfi velúr sál Ft 90,— Tisztaselyem-sál Ft 150,— Férfi szövetköntös Ft 520,— Női szatén ágykabát Ft 170,— Goldsol hálóing Ft 143 — Egyéb ajándéktárgyak: NDK neszeszer, női és férfi Ft 60,— Favorit kölnivíz Ft 65,— Lavande antique kölni Ft 35,— NDK férfi borotvakazetta Ft 40,— Bizsufélék nagy választékban. Minden gyermekvásárló papír- szalvétát gyufacimkét, papírcentimétert stb. kap ajándékba a Corvin Áruházban. Legnagyobb áruház Legnagyobb választék vendégei könnyűszerrel bejuthatnak a bálterembe és viselkedésükkel megzavarhatják a táncmulatságok közönségének szórakozását. — Bizony, igen sokszor meg is zavarták már és ez az oka annak, hogy a jobbérzésű ráckeveiek sem vesznek már részt szívesen az itt rendezett összejöveteleken — mondja a tanácselnök. — Pedig a bajon könnyen lehetne segíteni. Ugyanebben az épületben, csak a széles kaputól jobbfelé van a vállalat cukrászdája. tunk az építkezés anyagi támogatására, addig befejezzük a megkezdett utcarendezéseket, fölszabadul községfejlesztési alapunk jövedelme és azt is erre a célra fordíthatjuk. Ezzel kapcsolatban elárulta Ráckeve lelkes tanácselnöke, ha lehet, a kultúrotthon új hajlékát úgy építik fel, hogy abban modern éttermet, cukrászdát, az emeleti részeken pedig szállodát rendezhessenek be. Ha sikerülne, mindjárt megváltoznának Ráckeve idegenforgalmi esélyei is. Magyar László Rózsa Sándor szökésének för/ére'e — pászforbofon Harminc esztendeje fafaragó népművész- a Hortobágyon R. Tóth István, a ouszta egykori* csiikósa. Évtizedekig nádból vert oásztor- kunyhó mellett faragta, s díszítette művészien a karikásostorokat, oósztorbotokat. Most a hortobágyi csárda együk szobáiában kapott otthont ennek az ősi művészetnek egyedüli mestere, aki a karikások nyeleire, Dásztorok oldalaira mintázza meg az ezerarcú Hortobágy ot. Legújabb munkájával most készült el R. Tóth István. Pásztorboton hortobágyi mondát elevenített meg: Rózsa Sándor szökését, amint a pandúroktól üldözött betyár a kilenc- lyukú hídról lovával a Hortobágy folyóba ugrat. R. Tóth István huszonihatéves fia, aki szintén a Hortobágyon dolgozik, hasonló ügyességgel mintázza a oásztor- botokat. ŐSZI ESTEK a Dánszentmiklósi Állami Gazdaság klubjában közelmúltban Ennek kellene helyet cserél- nie a söntéssel, rögtön elhá- g rulna az állandó veszedelem. g Átmegyünk a cukrászdába. ^ „II. osztályú üzem” — olvas- ^ suk a hivalkodó táblán, de ^ ennek a rangjelzésnek meg- ^ felelő momentumokat hiába ^ A Dánszentmiklósi Állami Gazdaságban a keressük. A helyiség határo- ;! adták át rendeltetésének a korszerűen berendezett klubhelyi■ zottan szennyes. Falai folto- g ségel. Itt helyezték el a gazdaság több mint 3000 kötetes sak. sok helyen hámlik a va- g könyvtárát is. Most, hogy beköszöntött az ősz, egyre többen kólát, a fonott tapéta is váló- í keresik fel a klubhelyiséget, ahol kulturált környezetben tölt- pert indított a fal ellen. Az f hetik szabadidejüket. egész helyiségben nyoma g sincs annak a hangulatnak, í amely elengedhetetlen kellé- * ke lenne egy másodosztályú cukrászdának. Az „üzem” különben másfél műszakos, üzemideje reggel 9-től este 9-ig tart, a szolgálatot benne g összesen két nő látja el, akik- í n A a mosogatásról és a. ta- | karításról is gondoskodniuk í kell. Felszolgálásról persze í szó sincs, a vendég a duplá- \ ját, vagy a süteményét sze- | mélyesen viheti az asztalé- § hoz. a N r, _ — Hát így fest a vendég- : \ látóipar Ráckevén — mond- j ja elkeseredve y a tanácséi- I nők — és hiába panaszke- I dunk, hiába írogatunk Tóth : Andrásnak, a Buda környéki i Vendéglátóipari Vállalat igazgatójának, még válaszra sem ! méltatja hivatalos megkere- j séseinket, sőt azt sem tartót- ; ta még szükségesnek, ' hogy ellátogasson akár a községi tanácshoz, akár a járási tanácshoz. Ezekután a ráckevei, mozi „tárgyában” tartottunk helyszíni szemlét. Ez Halmi Mihály traktoros. Locskai András kovácstanuló és Fityó Mihály villanyszerelő a könyvtárban a mozi arról nevezetes I hogy van, de mégsincs. Egy régi, rozoga épületben működött úgy- ahogy egészen a nyárig és arról volt nevezetes, hogy hiába forgatták le benne a legjobb filmeket, hiába szerelték fel benne a legjobb vetítő készülékeket, a rossz akusztikájú nézőtéren ezek a korszerűségek mid elsikkadtak. Hosszas sürgetésre végre a tulajdonos MOKÉP elhatározta az épület korszerűsítését. A mozit bezárták, majd ; megkezdték benne az átalakítási munkálatokat, amelyek azóta is szakadatlanul tartanak. Az ósdi nézőtér vadonatúj hangszigetelj mennyezetet kap, kicserélik falaiban a kábeleket. Mos éppen a kábelelhelyezésen dolgozik egy, azaz egy szerelő, aki kíváncsi kérdésünkre nyíltan kijelen- : tette, hogy az idén már aligha g kerül sor a korszerűsített és ^ egyetlen ráckevei mozi üzembe helyezésére. g Azt nem lehet azért mon- íj dani, hogy Ráckevén egyálta- g Iában nincs mozi. Van. Még- g pedig a kultúrotthon „rnűern- g lékjellegű” épületében, a g nagyteremben, ahol keskenyfiliyék igyekeznek némileg enyhíteni g a ráckevei közönség mozi- j! szomjúságát, persze eléggé g kevés sikerrel. g y — Hogy a sok rossz után g — csillan fel a szeme Tóth g Gábornak — valami jót, va- g lami örvendéteset is mond- g jak, komoly kilátásunk van | arra, hogy 1961-ben új hajié- kot kap a kultúrotthon. Az a g tervünk, hogy lebontjuk ezt a ^ megrokkant épületet, rengeteg g az értékes építési anyag ben- g ne, annak fölhasználásával g V hatalmas telkén fölépítjük a g korszerű kultúrotfhont. A me- g gyétől komoly ígéretet kap- g Kártyacsata olykor g vetítésével g 0 Böhm Tamás könyvelő, a fotoszakkör vezetője (jobboldalt) beavatja a fényképezés rejtelmeibe Garalecz Mihály gyümölcstermelési brigádvezetőt és Locskai András kovácstanulót
