Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-19 / 272. szám

III. ÉVFOLYAM, 81. SZÄM 1959. NOVEMBER 19. CSÜTÖRTÖK Munkában a Markó-brigád Gyümölcsfáink védelmében ELLENŐRZÉS A ZSÍROSHEGYI SZŐLŐKBEN Esik az eső, amikor elin­dulunk. Tudomásunk van róla, hogy Vincze István, IX., Szolnoki utca 70. szám alatti lakos szőlőjéből engedély nélkül nagyobb mennyiségű gyümölcsfát termelt ki. Bejárjuk a szőlőt, a ki­szedett fa nagy része már nincs a területen, a gödrök gondosan bete­metve, 25 darab gyü­mölcsfa hiányzik, ebből két körtefa, még ott fek­szik kivágva. Ez bizony szabálysértés, mert élő gyümölcsfát nem szabad kivágni, és a száraz fa kivá­gását is be kell jelenteni a mezőőrnek. Továbbmegyünk. Kovács György tanító, IX., Bállá Gergely utca 78. szám alatti lakos szőlőjében diófa van kivágva. Megnézzük a törzset. Egészséges, a levágott ágak szintén, tele vannak termő­résszel. Ez bizony újra szabálysértés, mert élő fát nem szabad kivágni, a száraz diófa kivágását pedig előző­leg a mezőgazdasági osztá­lyon be kell jelenteni. Nem messze, Gömöri Fe- rencné, X., Vadas utca 1. alatti lakos szőlőjében bizony vandál munkát látunk. Egymás mellől 12 gyü­mölcsfát kivágtak, a fák ott fekszenek. Látszik, hogy nagy része jól ter­mő szilvafa volt. Ez is szabálysértés. Kocsák Dezső, X., Szolnoki út 42. szám alatti lakos szőlőjében szintén találunk kivágott meggyfát. Szomszéd­ja, Búz Benjámin, VIII., Hargita utca 13. szám alatti lakos három darab gyümölcs­fát vágott ki bejelentés nél­kül. Vincze Albert, IX., Loson- czi utca 92. szám alatti la­kos éppen a gyümölcsfákat kezdené szedni. Már ki is ássa, de betemettetjük vele, megtiltjuk a további kiter­melést. Egy szabálysértést megelőztünk. Horváth Dénes, III., Tor­más utca 3. szám alatti la­kost nagy munkában talál­juk. A kunyhó előtt éppen egy szép, egészséges dió­fa kivételét kezdte meg. Az ágakat jórészt már le­csonkolta. és megkezdte a gödörásást. A kitermelést megtiltjuk, a csonkokat rö- videbbre vágatjuk, a gödröt betemettetjük. Bár a fa súlyos kárt szenvedett, de még egy szabálysértést meg­előztünk. Szőke Ambrus, VIII., Esedi utca 16. szám alatti lakos három fa kivételére kért engedélyt, amikor oda­értünk, éppen az ötödiket döntötte ki. Kaszap Albert, IX., Losonczi utca 96. szám alatti lakos ép­pen a kocsira rakja a kisze­dett gyümölcsfákat, hét da­rabot számolunk meg, holott három kivételét kérte a me­zőőrtől. Sorolhatnánk még tovább, mert többen is voltak, akik gyümölcsfa-készletüket ilyen módon, a törvény figyelem­be vétele nélkül csökkentet­ték. Feltesszük a kérdést: hová vezet ez? Vagy hol volt a zsírosi me­zőőr? Igaz, most itt van, velünk együtt jár. Azt kérjük gazdáinktól, ne csak a fákat irtsák, hanem ültessenek is, és a rendeleteket hajtsák végre. Nekovetics Géza A minap — amikor Rívó Istvánhoz, a gépállomás igaz­gatójának ellenőrző kőrútjá­hoz csatlakoztunk —, talál­koztunk össze Markó Mátyás­sal és traktoros brigádjának néhány tagjával, akiknek munkájáról már többször el­ismeréssel szóltunk. Most, miután a Szabadság Tsz-ben elvégeztek már min­den őszi gépi munkát, s ma­holnap befejezik a mély­szántást az Arany János Ter­melőszövetkezetben és a ko- cséri Üj Életben, újabb nagy munkához fogtak. Kocsér ha­tárában 250 hold állami tar­talékterületet készítenek elő erdőtelepítés alá. Szélesi Kálmán, ifj. Pataki József, Vecsci Balázs és Da- bizs Sándor egymást váltva, éjjel-nappal munkában van­nak. Hétfő reggeltől szomba­ton dérig nem hűl ki a trak­torok nyerge. Iparkodni kell, a munka határidős, s a határ­idő parancsol! Meg aztán jól jön a pénz is. Igaz, hogy két műszakot dolgoznak, ke­mény a munka, de a 160 fo­rintos napi kereset sem utolsó dolog. Márpedig eny- nyit átlagosan megkeresnek. S végül még valamit a Markó-brigádról: éves tervük 11200 normálhold volt. Idáig 135 százalékra teljesítették, s ezen belül az őszi terv teljesí­tésével is 103,5 százalékra állnak. Megélénkült az élet a KIOSZ próbatermében. Vá­rosunk legrégibb és jó hírű énekkara minden kedden és pénteken este próbát tart. November 28-án rendezik szokásos évi hangversenyü­ket, melyre lelkesen ké­szülnek. A legutóbbi pró­bára kedves meglepetéssel szolgáltak vezetőjüknek, Kiss István karnagynak. Rendbe TETSZIK A rossz javára billent a mérleg, amikor méricskélni kezdtük, mi a jó, és mi az, ami rossz Kocséron. Igaz, az ered­ményt nem lehet tárgyila­gos, hajszálpontos mérésnek tekinteni, hiszen a hiba, a rossz mindig szembetűnőbb. A jó annyira természetes, hogy észre sem vesszük. Pe­dig a mostani jó is volt rossz valamikor. Csakhogy segí­tettek rajta. HASZNOS ÉS JÖ DOLOG... ... hogy a községi tanács át­ereszekkel látja el a Kossuth Lajos utca mellékútjait, va­lamint a kocsi- és gyalog­bejárókat; Szélesi Kálmán, ifj. Pataki József, Vecsei Balázs és Dabis Sándor egymást váltva állandóan munkában vannak, s masináik hétfő reggeltől szombat estig nemcsak fellár­mázzák, de negyven centiméter mélyen fel is forgatják a nagy határt Az erdőgazdaság szakemberei nagyon elégedettek a mun­kával, most Rívó István, a gépállomás igazgatója ellen­őrzi, hogy ez az elégedettség „jogos-e” értesült” kartársunk hivatali titkokat is kiszimatol és sa­ját fantáziájával kiegészítve világgá kürtöli. Hát ilyen a hivatali eskü megtartása fegyeseknél? Mennyi kelle­metlenséget okozhat a ta­nács, az oktatás, az egészség­ügy vagy bármely szerv fele­lős vezetőinek a biztos hírek terjesztésével? A pletykára azért fanya­lodnak egyesek, mert a rég­től maradt sekélyes művelt­ségűkből másra nem telik. Mit lehet velük szemben tenni? Talán jó módszer lenne, ha hírszerző ismerősünket úgy kezelnénk, mint a leve­gőt. Átnéznénk rajta. Ne hallgassuk meg a híreit. Hátha rájön arra, hogy a mai világ embere igényeseb­ben szórakozik, nem az ő ké­tes értékű hírein. Mezősiné ... hogy a községben műve­lődési iskolát nyitottak, ahol a hallgatók értékes előadá­sokat kapnak a növényter­mesztésről, állattenyésztésről, gyümölcs- és szőlőtermesz­tésről, biológiai, fizikai, ké­miai, irodalmi, történelmi és közgazdasági ismeretekről; ... a községi tanácsnak az az elhatározása, hogy ellátja kultúrházát megie’.elő, ké­nyelmes, csővázas székekkel, aminek hiányáról a dolgozók már sokszor panaszkodtak. „Meleg“ hír a kultúrotthonból tették a próbatermet, vitrinbe helyezték az eddigi dalos- versenyeken nyert díjakat, serlegeket, bekeretezve a fal­ra függesztették az okleve­leket. A dalkultúra ápolásában az idősebbek és ifjabbak egyaránt részt vesznek. Az énekkar legidősebb tagja, a 76 éves Szűcs bácsi, a leg­ifjabb énekes a 24 éves Cze- ezon Dénes. Nem tetszik . .•. hogy a Kocséri Földmű­vesszövetkezet most, amikor a legszükségesebb lenne, nem biztosít tüzelőanyagot a la­kosságnak. Ha inge, vegye magára ezt a Pest környéki TÜZÉP-központ is; ::. hogy egy 40 személyes autóbuszba 70 személyt pré­selnek be. Ez egyrészt nem szolgálja a kényelmes uta­zást, másrészt szabálytalan is, s a jármű túlterhelése a gép pusztulásához vezet. ... hagy a Nagykőrös—Ko- csér közötti útszakasz na­gyon kátyús. Különösen a Nagykőrös felőli szakaszra vonatkozik ez, amelyen rit­kán látni az útőr tevékeny­ségét; :.. hogy már többször szóvá- tettük: meg kellene építeni a Kossuth és a Szabadság ut­cák találkozásánál a gyalog­járót, ne kelljen kikerülni mindig az országútra. Intéz­kedés mégsem történt; :.. hogy a községben még mindig akadnak lakók, akik állataikat az utcán tartják, s ott akadályozzák a gyalog­járók és a gépjárművek köz­lekedését. Miért nem indíta­nak az ilyenek ellen szabály­sértési eljárást? ,v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^ Kívül-belül lázas munka folyik az Arany János Mű­velődési Házban. Minden ott dolgozó mesterember munká­ja javát nyújtja, hogy végre méltó, szép, korszerű külsőt kapjon a kultúra háza. A közelmúltban hírt adtunk róla, hogy megérkeztek az új, kényelmes, csővázas, csapótámlás székek. Néhány nappal ezelőtt újabb szállít­mány érkezett. Érdekes kály­hákat s azoknál is érdekesebb vaslemezeket, csöveket, az új fűtőberendezést hozták. Beszerelésüket tegnap kezd­ték meg. A fűtést két külön kis kazánházban végzik majd, s a meleg a csöves berende­zésen át nemcsak a nézőteret, de a színpadot, sőt a zeneka­ri részt is fűti. mm — A NÉPI ellenőrzési bi­zottság november 25-én tart­ja rendes havi ülését. Meg­tárgyalják a múlt hónapban a „dolgozók szociális ellátá­sa” címmel végzett vizsgála­tok eredményeit. Ilyen vizs­gálatot városunk négy üze­mében tartottak. — TOJÁSÉRTÉKESITÉS terén szövetkezeteink közül a Dózsa és a Szabadság jár élen. A Dózsa Termelőszövet­kezet 53 979, a Szabadság Termelőszövetkezet 55 969 darab tojást vitt ez évben a piacra. — ZENETÖRTÉNETI mű­vekből készített kiállítást a városi könyvtár. A kiállítás a könyvtár nyitvatartási ide­je alatt díjmentesen megte­kinthető. A JÓL ÉRTESÜLT Bizonyára nem ismeretlen embertípus, hiszen majd min­den községben akad legalább egy, akihez minden hírért fordulhatunk. Ö tud mindent, s amit elmond, az szín tiszta igazság. Én is ilyennel akadtam össze a közelmúltban. Az ott­hona egy cseppet sem ér­dekli, menekül, mintha min­dig tűzvész volna a házuk­ban. Magabiztos lépésekkel méri az utcákat. Most a cukrászdában, most a téren, azután az orvosi rendelőben, majd néhány perc múlva a mozi előcsarnokában találko­zik össze vele a gyanútlan ember. A „jól értesült” szinte észrevétlenül végignéz tetőtől talpig és kész véleményt, ami még több, híranyagot állapit meg rólad. Tudja, hogy miért vidámabb vagy borúsabb az arcod, hogyan és mennyiért jutottál hozzá a rajtad levő ruhadarabhoz. Sőt, ha valakivel szóbaálltál, j már azt is tudja, hogy mi-! lyen kapcsolat van közietek! és most éppen miről beszél-! gettek. ; Az előadás után a város-; ban folytatja útját hírszerző; ismerősünk. Másnap munka-! társait képtelenebbnél képte-; lenebb hírekkel szórakoz-! tatja. Ha ellenvéleményre! akad, megsértődve húzza ki! magát: „Én csak tudom!” Ed-J dig csak pletykakeverő gépe-! zetnek lehet titulálni, hiszen J hírek titokzatos elsuttogása! után hozzáteszi: „Aztán el! ne mondd senkinek, mert! úgyis letagadom!” Térül-for-; dúl és ha van, aki meghall-! gatja, újra kezdi gramofon-j lemezének pergetését. Az ilyen ismerős rendsze-J rint családi zavarokat okozj pletykáival, hiszen a rossz: hír szárnyakon jár. A „jól: ^ Nyolcan-tízen ülnek együtt. !} Mind asszony és mindenki ^ kézimunkázik. A helyiség kel- <! lemesen fűtött. A hangulat ba- róitságos a nőtanács helyiségé- 5 ben. A szorgos ujjak zajtalan ^ mozgása közben sok minden- £ ről eshet szó. ^ Vannak, akik a távolba sza- ^ kadt, 1956 óta az idegen íöl- ^ dön levőkről beszélnek. A be- í szélgető asszonyok között az ^ egyik sajnálja, a másik irigy!i ^ a távoli ismerőst. „Olyan jó ^ dolga van, amiről mi nem is !; álmodunk.” És idézik a jólis- ^ mert autó- és lakásvásárlási ^ lehetőségeket. Pedig néhány í esetben a hangzatos levelek, a y ^ feltűnő fényképek mögött Pe- ^ tőfi sorai húzódnak meg: ..Oh? £ ha tudná, mily nyomorban ^ élek. megrepedne a szíve sze- '' génynek.” VILÁGOT JÁRT LEPKE A távoli ismeretlen világról kézzelfogható, valóságos bizo­nyítékot ad egy-egy ajándékba kapott nyaksál, pulóver, zokni, töltőtoll és egyéb apróság. Nö­vekszik a kézimunka az ujjak alatt és testet öltött gondola­tok keringenek az ajándéktár­gyak körül. Egyszer csak megszólal va­laki: Láttátok azt a gyönyörű kézimunkát, amelyet Kínából kapott a minap Héjjas néni? Erre a megjegyzésre újra a valósághoz tértek vissza a gon­dolatok. Mert hiába, Kínának régibb a kultúrája, művészetét most is csodáljuk. Milyen nagy érték lehet ez a kínai csipke­terítő. Alig hangzott el ez a meg­jegyzés. amikor kézbe is ke­rült az előbb emlegetett terítő. Mindenki azt nézi. Nemes for­mák, a motívumok gazdagsága és a lepke kecses szárnyfor­mái! Aztán megérdemelt di­cséret lebegi körűi a ritka kézimunkát. Milyen különösen szép darab. Igazi kínai aján­dék. Az asszonyok körül egy kü­lönösen csendes. Neki talán nem tetszik? — kérdezik a többiek, felfigyelve a hosszan hallgatóra. — Nagyon szép, igazán mű­vészi ez a kalocsai csipke. Ez bizonyosan az, merem állítani. Feszült csend, a tekintetek egyszerre a fő motívumra, a lepkére szegeződnek. Hogyan került akkor Kínába, ha kalo­csai munka és magyar? Itt megáll a gondolat me­nete. Az idegen iránti rajon­gást valami női büszkeség vál­totta fel. Hazai, kalocsai asszo­nyok keze nyomán született csipke-lepke, mint művészi kézimunka kikerült a messzi keletre. Nem ismertek ott rá, szülőföldjét senki sem kereste. Az sem. aki megvásárolta és hazaküldte Magyarországra. A lepke azonban világjáró körútja végén csendben meg­pihent a körösi asszonyok ke­zén. Jól érezte magát, mert legalább egy kis csoport fel­ismerte. Újra itthon van. Ha tudná, elsuttogná: Dicsőséggel beutaztam a félvilágot, minde­nütt jó, de legjobb itthon. — M — í — EMELKEDETT a tej­hozam termelőszövetkeze­teinkben. Az Arany János Termelőszövetkezetben 5620 liter, a Dózsa Tsz-ben 3600 liter, a Hunyadi Termelőszö­vetkezetben 3650 liter átla­gosan egy-egy tehén évi tej­hozama. — UJ HÁZADÓBEVAL- LÄST kell adni november 30- ig azokról a házakról, lakó­épületekről, ahol a tulajdon­jogban vagy a lakók szemé­lyében változás történt. A bevalláshoz szükséges nyom­tatványt a városi tanács pénzügyi osztályán, a ta­nácsháza 8-as számú szobá­jában vehetik át az érdekel­tek. — HÁZI PERPATVAR so­rán beverte lakója ablakát Nyúl István Pálfája dűlő új­házi lakos. Ezért a szabály­; sértési hatóság 200 forint ; pénzbírsággal sújtotta. LEVELESLÁDÁNKBÓL A TYÚKOLTÁS ÉS A SZEGFŰ Még soha nem írtam levelet az újságnak, de ez nagyon tolira kí­vánkozott. A múlt héten tyúkoltás volt a körzetünkben. Amikor haza­megyek a munkából, látom, hogy dédelgetett szegfűmről hiányzik a három kinyílt szál. Keresem az udvarban mindenütt, de hiába. Olyan rosszul esett, hogy felnőtt létemre, sírvafakadtam. Szomszé­daim mondták meg, hogy a tyúk­oltó tépte le, táskájában látták. A közmondás szerint, virágot lopni nem bűn. Véleményem az, hogy bátorság és neveletlenség idegen háznál a garzon levő ládá­ból levágni a virágot. Azért is írtam meg, hogy legalább lelki- ismeretfurdalást érezzen az illető. F. E. I.« Lőrinc pap u. 5. Hangversenyre készül az iparos dalkar Ülést tart a tanács végrehajtó bizottsága Ma reggel 9 órai kezdettel; ülést tart a városi tanács vég- j rehajtó bizottsága. Napiren-; den szerepel az elmúlt vb- \ ülés határozatainak végrehaj- j fásáról szóló beszámoló, a vá- j ros területén levő termelöszö- ; vetkezetek jelenlegi állatte- j nyésztési helyzete, az 1960. j évi takarmányszükségletének ^ biztosítása, az állatállomány! elhelyezése, gondozása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom