Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-17 / 270. szám
■ I I REJTVÉNYPÁLYÁZAT Ismered-e városodat? íme, első rejtvényünk: w III. ÉVFOLYAM 78. SZÁM 1959. NOVEMBER 15. VASÁRNAP 6 MEGDICSÉRJÜK 23 éve igen becsületesen dolgozik az oktatásügy terén Csorvási Márton hivatalsegéd, akit városszerte csak Marci bácsinak ismernek. Munkáját pontosan, szívesen végzi, az iskolát sajátjának tekintve önállóan, készségesen dolgozik érte. Érthető, hogy megkapta a „Kiváló dolgozó” kitüntetést és jutalmazásban is megérdemelten részesült. Ä PÁRT VII. KONGRESSZUSA ELÉ Mindig nagy jelentőségű esemény a párt életében, ha legmagasabb szerve, a kongresszus tanácskozik. Hamarosan az ország kommunistáinak legjobbjai, munkások, parasztok, értelmiségiek megvitatják eddigi munkánkat, megszabják a legfontosabb feladatainkat. Nemcsak nekünk, kommunistáknak, de egész dolgozó népünknek nagy jelentőségű ez az esemény. Különösen most, amikor az ellenforradalom után először ül össze a kongresszus. Olyan időszakban ül össze pártunk kongresszus»., amikon elmondhatjuk, hogy a dolgozó tömegek támogatását élvezzük. Összeforrtunk a dolgozó tömegekkel, és ez a szilárd kapcsolat olyan eredmények elérését teszi lehetővé, amelyek gyorsabban viszik előre fejlődésünket. Mindezt igazolják a kongresszusi verseny során született nagyszerű eredmények Tiszták-e a pelenkák? Látogatás a szülőotthonban Szülők panaszolták nekünk, hogy a városi kórház nőgyógyászati osztályán nincs minden rendben a pelenkák körül. Előfordul, hogy a kisbaba gennyes bőrgyulladást káp és kórházi utókezelés válik szükségessé. Kevés a pelenka és a mosás körül is vannak bajok. Ennek nyomán indultunk el a szülőotthonba. Dr. Ruttner Béla intézeti főorvos a fertőzés lehetőségével kapcsolatosan arról tájékoztatott, hogy a levegőben mindenütt jelen levő gennykeltő baktériumok miatt előfordul, hogy az újszülött bőrén sebesedés mutatkozik. Igaz, ez elenyészően ritkán tapasztalható. Mégis, mivel országos problémáról van szó, az országos gyermekorvosi konferencia is foglalkozik a közeljövőben ezzel a kérdéssel. Jártam a teljesen elszigetelt és igen tiszta csecsemőszobában. Hét újszülött teljesen tiszta pelenkában, ruhácskában feküdt a kis ágyakban. Rimóczi Erzsébet csecscmőgondozónő kérésemre kibontotta az egyik apróságot, miután meleg vízben és- fertőtlenítő oldatban kezet mosott. Vas Ágneska háromnapos baba bőre mindenütt tiszta, fertőzéstől mentes volt. S ilyennek láttam a többit is. Beszélgettem Kovács Fe- ■y<encné kismamával. Az ő 7 napos fiacskáján sincs fertőzés. Négy csecsemőt látott kivinni a szülőotthonból. Mindegyik ápolt volt, minden édesanya megelégedetten nyilatkozott. Finta Endréné főmadám a pelenkaellátottság nehézségét tárta fel. Kevés a pelenka. A Vendéglátóipari Vállalat „Magyar Borok Háza “ november 14-én, de. 10 órakor nyílik (a volt Béke Étterem döntésében), ahol tájjellegű folyóborok és palackozott borok fogyaszthatok. A mosást a városi kór- < ház mosodája látja el. Nagy ritkán előfordul, hogy a szennyes pelenkát a szülőotthonban mossák ki. A melegvizes mosást azonban sterogenolos fertőtlenítés követi. A városi kórház gazdasági hivatalában Csáki Gyula gondnok tájékoztatott a pelenkafrontról. 1959. év első negyedére rendeltek 800 darab pelenkát, majd később megint ennyit és szeptemberben 500-at. A 2100 darabból eddig a Ruhakereskedelmi Vállalat anyaghiány miatt csak 1030 darabot szállított le. Tehát az igényelt mennyiség felét sem kapták meg. Gyorsmosással igyekeznek a nehézségeket áthidalni. Mindent összevetve: a kórház mindent megtesz, ami a higiénikus csecsemőápoláshoz szükséges, őrjáratunk során legalábbis ezt tapasztaltuk. Mezősiné az egész országban és városunkban- egyaránt. A konzervgyár, a ládagyár, a DÁV, a faárugyár valamennyi teljesítette felajánlását és újabb eredményekkel kívánja növelni eddigi teljesítményeit. Az ellenforradalom okozta károk kijavítása után városunkban is nagy ütemben indult a megváltozott körülmények között a munka. Sok új létesítménnyel gazdagodtunk. Bővült a kórházunk, új gyermek- osztályt hoztunk létre. Több létfontosságú utunkat kiköveztük, vagy új makadámburkolattal láttuk el. Betonjárdákat és téglajárdákat építettünk a városban, új piacteret létesítettünk. Jelentősen szélesítettük autóbuszhálózatunkat. Ezek a tényezők mind a város lakosainak jobb ellátását, köny- nyebb megélhetését biztosítják. Városunk legsúlyosabb gondján: a lakásprobléma megoldásában államunk sietett segítségünkre, amikor a főtéren 170 lakásból álló épülettömb megépítésére biztosította a szükséges anyagi fedezetet. A város saját erejéből csak 1959. esztendőben 40 000 forintot lakásnyerés céljaira fordított. Nemcsak városunk ipara, mezőgazdaságunk is jelentősen lépett, előre az elmúlt évek során. Dolgozó parasztságunk körében a párt iránti bizalom megnyilvánulása: a mezőgazdasági munkák időben való elvégzésében, a terméseredmények fokozásában jutott kifejezésre. Az elmúlt három esztendő során sokan választották a mezőgazdaság terén is a termelőszövetkezeti utat és egyénileg dolgozó parasztjaink között egyre többen vannak, akik sokat vívódtak még, de már megértik, hogy a nagyüzemi gazdálkodás az ő jólétüket, s országunk egész lakosságának jólétét hivatott biztosítani. Termelőszövetkezeteink a kongresszusra való felkészülés során növelték terméseredményeiket, megszilárdították Hol található ez az épület? Miről volt nevezetes a múltban? Milyen célt szolgál most? Beküldési határidő: szerda déli 12 óra. soraikat és ma büszkén ^ mondhatjuk, jelenthetjük a £ párt kongresszusának, hogy ^ városunk termelőszövet- | kezeti parasztsága teljes \ egészében befejezte az \ őszi vetési és betakarítá- | si munkálatokat. Ezek az eredmények és té- < nyék arról győznek meg! bennünket, hogy városunk \ ipari és mezőgazdasági mun- kásái, termelőszövetkezeteink tagjai és a ma még egyénileg gazdálkodó parasztok munkalendülete, amely napjainkban kibontakozott, nem fog ellanyhulni; nem egyszerű kampányról van csak szó, hanem a kongresszus után is úgy az ipar, mint a mező- gazdaság területén tovább folytatódik felemelkedésünk érdekében. Még sokáig sorolhatnánk mindazokat a létesítményeket, eredményeket, intézkedéseket, amelyek a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes, következetes politikájának végrehajtásából fakadnak. Városunk dolgozóinak áldozatos munkája csak egy kis töredékét képezi az egész országban létrejött eredményeknek. Mi mégis büszkék vagyunk ezekre, és arra, hogy ott lesznek majd a nagy eredmények között, amelyekről az egész ország lakosságának számot ad a párt legfelsőbb fóruma. Takács Jenő városi titkár Öntudat a második osztályban Az általános iskola II. osztályában írásórát tartanak. A néma csendben egyszer egy kislány felsikít. A padban mellette ülő fiú fellökte a tintát és a fekete lé végigfolyt a fehér lapon. A tanító néni megfeddi a rendetlen padtársat: — Mit szól most Marika édesanyja:, ha meglátja a tintás füzetet? — Csak ne szóljon egy szót sem — szólt határozottan Karcsi. — Adok Marikának egy forintot, és vegyen egy új füzetet! Hároméves kulturális terv készül Még ebben az évben felmérik városunk kulturális adottságait, lehetőségeit, s azokat figyelembe véve készítik el a hároméves kulturális tervet, amelyet 1960 januárjában terjesztenek a városi tanács végrehajtó bizottsága elé. A terv elkészítésénél figyelembe veszik az üzemek, vállalatok, társadalmi szervek terveit is. A hároméves terv során kulturális körzetekre osztják a város külterületét, hogy a legeldugottabb helyeken is eredményes népművelési munkát végezhessenek. A bizottság fő feladata: bevonni a tervezésbe a város minden kulturális tényezőjét, s a tervezésnek reális anyagi alapot adni. | /• // • « N . < KILENC HÓNAP átlagában havonként 30 kilót gyarapodtak az állami gazdaságban a Nagy Dénes hizó- marha-gondozó kezelésére bízott állatok. — A ZENETANULÁS IRÁNT egyre nagyobb az érdeklődés városunkban. A zeneiskolában jelenleg 22 tanszakon 575 növendék tanul. A legtöbben (220-an) zongorázni és hegedülni (mintegy 100-an) tanulnak. A zeneóvodának 56 növendéke van. Sokan tanulnak zenét az üzemek és a mezőgazdaság dolgozói közül is. — TEGNAP BEFEJEZTEK az állami gazdaságban a 100 hold cukorrépa felszedését. A termés jónak mondható. Száz hold átlagában holdanként 162 mázsa cukorrépát takarítottak be. A termést a Szolnoki Cukorgyárnak szállítják. A leszállított súlyból mindössze 2—3 százalékos a levonás. J-XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVVVVXXNV 3 3 A tanya végén árválkodó £ eperfához támaszkodva nézett ^ végig a tar földön. A nyirkos $ novemberi szél gázcsomót gör- f. getett a szántás hepehupáin. ö is ilyen botladozva ván- % szorgott évek óta ezen a hosz- í szú, nadrágszíjon, mint ez a gazcsomó — gondolta. Vissza- % gondolt a három, év előtti nagy % aszályra. Vetőmagja is alig % termett. Jó földje van, de so- $ vány. Nincs elég trágya hoz- % zá. Egy kehes ló, meg egy % öreg kecske árválkodott az is- ^ tállójában, műtrágyára pedig £ nem jutott. Malacot is legtöbb- í szőr a vásárban vett, hogy zsí- ? rozójuk legyen a télen ... Az ^ asszony az aprójószággal még ^ vitte valamire, de azo>k is job- $ hadára magukat tartották el a 4 szántásokon. y ^ Fiuk, a Józsi, nem sokat tö- '/ rödik a földdel. Három hold $ — az is valami?! Az éhenha- % láshoz sok, ember módjára él- ^ ni pedig kevés — szokta mon- % dani, ha a szemére vetette, % amikor magára hagyogatta a ^ munkában. Inkább eljárt nap- £ számba. Most is, három napja ^ nem látták. $ Még egyszer végignézett a $ földjén és borongás tekintete % mintha megenyhült volna. A ^ kezével legyintett és fordulni $ akart, hogy visszamegy a ta- ^ nyaházba, amikor a felesége % mamuszus lábával nesztelenül ^ mellé lépett. á —■ Nézed a szántást? Nyilván jövőre nem mi araturík rajta ... Kissé meghökkenve nézett az asszonyra, majd gyanakodva kérdezte: — Honnan gondolod? — Darányi szomszéd mondta, hogy errefelé is tagosítani fognak. Mintha megnyugodott volna a válaszra, csak a vállával rándított egyet. — Te Jóska — szólt újra az asszony — ez a mi fiunk nem tetszik nekem. Azelőtt este mindig megjött ha napszámba járt, most három napja odavan. Kosztat sem vitt annyit magával. Megládd, itthagy bennünket. Beszélj vele Jóska, hogy mi baja? — Beszélhetsz már te is vele, éppen ott gyün, most fordult be a dűlőről. Józsi, a fiú sietős léptekkel jött a tanyabejárón. Amikor az öregeket meglátta, mintha kissé megtorpant volna, de aztán csak nekilódult újra. Köszöntötte a szüleit és elindult a tanyaházba, amikor az anyja megszólította: — De odavoltál, fiam. Nem szoktál így elmaradni... Aztán a kosztod sem volt elég. — Volt kosztom máshunnan és ezután még tovább is odaleszek. A gönceimért jötMeglepetés tem haza. — Elég volt már nekem ebből az életből! Fia szavára meglepődve kapta fel a fejét az öreg Jóska. Az asszony szipogva kezdte hajtogatni: . .ugye mondtam ... ugye mondtam!” — Nem volt neked semmi bajod mivelünk, Józsi! Azt tettél, amit akartál. Akkor keltél, feküdtél, amikor akartál. Azt sem bántam, hogy napszámba jársz. Még jól is gyütt a kereseted. Hát mi a fene lel most? — mordult fel az öreg és gyanakodva toldotta még meg; — Asszony van a dologban, Józsi? Józsi zavartan hallgatott egy darabig, anyja tovább szipá- kolt. Majd megszólalt Józsi, kissé vontatottan, de később annál jobban belemelegedve: — Nincs itt asszony a dologban, apám! Melyik bolond lány gyünne énhozzám? Csak meguntam már ezt a nyomorúságot. Elég volt a gondból, a napszámba járásból, a bizonytalanságból. A józan eszemre hallgattam most, apám. Rájöttem arra, hogy a Darányi, a Miktis meg a Vágó szomszéd és a többiek nem egészen a nyomon beszéltek eddig. Figyelem én már régen a dolgokat és három nap alatt magam személyesen is tapasztaltam sókat... — Apám, én beléptem a közösbe!... Ma reggel óta az Üj Élet tehenésze vagyok!... Verejték ütött ki a homlokán, amikorra befejezte. Az anyja szipákolni is elfelejtett a meglepetéstől és kétségbeesett arccal nézett Józsira, hol az öreg Jóskára. Majd szinte sikoltva buggyant ki belőle: — Józsi, mit csináltál? Eladtad magad! Az öreg megnyugtatólag tette a kezét az asszony karjára és szilárd hangon szólt Józsihoz. Ezt cselekedted, fiam?! — az arcán mintha mosoly kezdett volna bujkálni, tovább folytatta. — De azért szólhattál volna, hogy mit akarsz. Akkor én is másként gondolkoztam volna! Akkor nem kellett volna tőlünk elválni, meg jobb is lett volna, ha a mi földünk közelibe maradsz ... mert... mert én meg tegnap írtam alá a belépést a Dózsába! — Az asszony ijedten felsi- koltott: — Megbolondultatok?! Az öreg Jóska mosolyogva nézett rá, majd lassan, tagoltan megszólalt újra: — Eddig voltunk bolondok de ahogy Józsi mondta, most a iózanabbik eszünkre hallgattunk ... A szél pedig már a szomszéd földién táncoltatta a gázcsomót. Király Béla — MEGÉRKEZETT a fagy- laltpult és a fagylaltgép az új bérház földszintjén megnyitandó cukrászdába. Rövidesen leszállítják a hűtőszekrényt, a nagy méretű (3 karos) presszógépet és még néhány, az üzem felszereléséhez szükséges berendezést. Most már csak az kellene, hogy az üzlethelyiségeket kivitelező vállalat gyorsabb ütemben végezze a munkát, hogy legalább tavasszal megnyithassák azokat. — HÁROMHETI TANULMÁNYÚTRA a Szovjetunióba utazott Kovács Sándor, a konzervgyár igazgatója. — „MAGYAR BOROK HAZA” — vagy ahogy a helyi, ség színe és berendezése után az ötletes „névadók“’ máris elkeresztelték, „zöld terem” nyílt a volt Béke Étterem söntésének helyén. Az új borkóstolóban — amely bizonyára közkedvelt hely lesz — minőségi folyó és palackozott borokat mérnek. | — HŰTŐTORNYOT ÉPI^ TENEK a következő évben ^ a konzervgyárban. Erre a cél- ^ ra egymillió forintot fordí- í tanak. y Í — VÖRÖSHAGYMA TERJESZTÉSÉRE kötött szerző- ^ dést a Szabadság Termelőszövetkezet a MÉK-kel. A kö- ^ vetkező évben 20 hold terü- ^ létén termelik a hagymát. | Tekintse meg ^ a Vendéglátóipari Vállalat ^ cukrászipari kiállítását í nov. 14—15-én az 1 Aranykalász Étterem í, külön helyiségében. A '/ Köszönetnyilvánítás. '/ Ez úton mondunk hálás köszö- '/ netet minden jó rokonnak, jő í szomszédnak és Ismerősnek, í akik felejthetetlen jó férjünk, í édesapánk, nagyapánk, id. K. '/ '-Ciss Dénes temetésén megje- £ lentek sírjára a megemlékezés koszorúját és virágát elhelyez- { ték és részvétükkel nehéz fát- { dalműnkön enyhíteni igyekez- J tek. 2 Gyászoló K. Kiss család. V __________________ Számos olvasónk kérésére mától kezdve rejtvénypályá- ; zatot hirdetünk. A rejtvénye- i két tíz egymásután következő ; vasárnapi lapszámunkban he- : lyezzük el. A maihoz hason- | loan egy-egy képet közlünk ; városunk épületeiről, műemlé'I \ keiről és egyéb nevezetessé- ! geiről. A megfejtőknek arra ; kell választ adniok, hogy a j lefényképezett ház, műemlék ! stb. hol található és miről ne- { vezetes. ( A tizes forduló legjobb (megfejtői között értékes í könyvjutalmakat sorsolunk ki. <!
