Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-15 / 269. szám

K U L O N X I A III. ÉVFOLYAM 79. SZÁM 1959. NOVEMBER 17. KEDD Növeljék termelőszövetkezeteink a sertésállományt Néhány jótanács a sertések takarmányozásához Termelőszövetkezeteink a külterjes növénytermesztési ágazatok helyett egyre in­kább a munkaigényesebb, jö­vedelmezőbb termelési ágaza­tokat választják. Ezt követeli a növekvő állatállományuk. A több állat ugyanis több takarmányt, több almot kí­ván,' de több trágyát is biz­tosít. Ez viszont nagyobb adagú műtrágyával feldúsítva lehetővé teszi, hogy kisebb területen nagyobb hozamokat érjenek el. Az állattenyész­tésnek azonban nem minden ágazata növekszik kedvezően. Legkisebb mértékben a sertésállomány szaporodik, azon belül pedig a kocák száma. Pedig szaporítása a megfelelő takarmányozás, gondozás és szállásolás mellett jó jövedelmet biz­tosít a közösségnek. Tudni kell, hogy a tenyész- kocák tartását és takarmá­nyozását három fő szakaszra oszthatjuk: üres, vemhes és szoptatós szakaszra. Az üres kocák csupán az erőnlétük fenntartását kívánják meg, bár ez az idő a fejlett állat- tenyésztést űző nagyüzemek­ben rövid. A cél ugyanis az, hogy a koca minél többször elljen és minél előbb bebú- gadható legyen. Sokkal több körülményt kell figyelembe venni a vem­hes kocák takarmányozásá­nál. A gyakorlat az, hogy a vemhesség első szakaszában vajmi keveset törődnek a ko­cákkal. Ez a nyári hónapok­ban még elfogadható, de té­len nem, hiszen takarmányuk a legtöbb helyen csak abrak­ból tevődik össze. Hiányzik a természetes legelők vita­minja, a napfény, a friss le­vegő. Emiatt különösen a vemhesség 4—5. hetében sok * III. Kibővített ülést tartott a szakmaközi bizottság Kteihi — BAROMFIHÚSBÓL 106 mázsát értékesítettek közfo­gyasztásra ebben az évben termelőszövetkezeteink. A hát­ralévő másfél hónapban még 15 mázsa baromfihúst visz­nek a piacra, s ezzel éves ter­vüket 148 százalékra telje­sítik. üzemünk a termelési terv teljesítésével jól halad. A III. negyedéves tervet túl­teljesítettük, a IV. negyedéves terv első hónapjának ered­ménye is jóval túl van a 100 százalékon. Javulás mutat­kozik az utóbbi időben a munka és az anyagtakarékos­ság területén is. Ezeknek az eredményeknek elérését a kongresszusi ver­seny segítette. A munkaver­seny legjobbjainak a vezető­ség céljutalmat tűzött ki, aminek felosztásáról most kellett dönteni. Ez nem volt könnyű feladat, mert többen is becsülettel teljesí­tették a rájuk eső feladatot, de a meglevő összeg csak 54 főre volt elég. 12 600 forin­tot osztottak ki ünnepélyes keretek között. Az ünnepséget üzemünk kultúrtermében rendeztük, ahol a vállalat központja ál­tal leküldött megbízott át­adta üzemünknek a munka­versenyben elért II. helye­zésért a vállalat vándorzász­laját. Vojtek János LEVELESLÁDÁNKBÓL Ahol az én robogóm nagymotornak számít Munkatársaim sokszor vic­celnek velem és pionír moto­romat dongónak csúfolják. Igen — gondolom magamban — az is az én robogóm: don­gó. Nem kell hozzá jogosít­vány, műszaki vizsga stb. és benzint sem fogyaszt sokkal többet, mint egy dongó. Mégis, van városunkban egy hely, ahol úgy kezelik, mint egy nagy motort. A minap a moziba mentem és motoromat a kerékpár­őrzőben helyeztem el a mo­zi előtt. A kikészített 50 fil­lért sértődötten adta vissza a kerékpárőrző néni és közölte velem, hogy a motor őrzési díja egy forint. Hiába bizony­gattam, hogy ez csak egy pio­nír-robogó és Kecskeméten is csak kerékpár őrzési díjat számoltak érte... Semmit nem ért magyarázatom. Nem vitatkoztam tovább. Kivettem zsebemből egy fo­rintot és átadtam a néni­nek, aki zsebre tette a pénzt, s kiszakított a blokkból két lapot. Az egyiket „motorom­ra”, a másikat pedig kezem­be nyomta. Meglepetve lát­tam, hogy a kis papíron nyomdai betűvel ez volt felírva: „őrzési díj 50 fil­lér”. Végleg nem értettem a dolgot. Egy forintot adtam és a kapott papír csak 50 fillér­ről szól... — Kedves néni — mond­tam — csak 50 filléres blok­kot adott. — Hát, ha ott bent ilyent adtak, nem adhatok én sem másmilyent. Oda menjen pa­naszra. Nem kérdezősködtem to­vább, mert kezdődött a film. Mozinézés közben többször azon gondolkoztam, hogy va­jon a néni hogyan számol el „ott bent”, ha a motorra és a kerékpárra egyforma blok­kot adnak? Farkas Menyhért Utólag a nyári gyermekbénulási járványról ARANY JÁNOS FILMSZÍNHÁZ MŰSORA: November 16—18-ig: Rakéta­támaszpont. (Különös történet egy szigeten.) Angol színes film­szatíra. November 19—22-ig: NYOMO­RULTAK I. II. rész. (Victor Hugo regény Sböl készült, kétrészes, szí­nes, magyarul beszélő német— francia—olasz film. Főszerepben: Jean Gabin.) 14 éven alul nem ajánlott! A Nyomorultak című film já­tékrendje a következő: November 19-én 18 órától 22-ig 1—11. rész. November 20-án 15 órától n-ig I. rész. November 20-án 18 órától 22-ig I _II. rész. N ovember 21-én 15 órától 17-ig II. rész. November 21-én 18 órától 22-ig I—II. rész. November 22-én 15 órától 19-ig I—II. rész. November 22-én 19 órától 23-ig I—II. rém De a családon belül is nagy súlyt kell helyezni az ivóvíz, a tej és egyéb élelmiszerek tisztán tar­tására, legyektől való megóvására, az ürülékek és házi szemét zárt el­helyezésére, a légyirtásra és mindezeken felül döntően kell ügyelni a kezek tisztaságára. Járvány idején jó tanács a szülők felé, hogy a gyerme­kek tömörülését akadályozzák meg, játszótér, mozi, vagy strandfürdő látogatása ré­szükre ilyenkor nem ajánla­tos. A testi megerőltetés, sport, fárasztó gyaloglás stb. szintén kerülendők, mert a bénulások kifejlődését segítik elő. Nem tanácsos járvány ese­tén egyéb betegség elleni védőoltások adása sem. Mel­lőzni kell a mandulaműtétet, mint a betegség megszerzésé­re hajlamosító tényezőt és ne engedjük üdülni a gyermeket járványos területre. E rövid ismertetés és né­hány jó tanács megszívlelése bizonyára hasznos fegyver lesz a jövő járványok meg­előzése és leküzdése érdeké­ben. dr. V. A. J. — EZER SZÁMOSÁLLAT RÉSZÉRE mintegy 386 vagon jó minőségű siló áll rendelke­zésre az állami gazdaságban a széna és abraktakarmányon felül. — A VÁROS népművelési felügyelője felhívja mindazon intézmények és szervek fi­gyelmét, amelyek bármiféle rendezvényt kívánnak tarta­ni, hogy kérelmüket a ren­dezvény időpontja előtt nyolc nappal kötelesek a városi ta­nács igazgatási osztályára beadni. Akik a kérelmeket nem a fenti időpont szerint adják be, azok november 15- től kezdődően nem kapnak engedélyt a rendezvényre. — HARMINCKÉT MILLIÓ forintos évi nyereség el­érését tervezi a konzervgyár az ötéves terv végére. Ennek biztosítását a gyár fejlesztésé­vel, korszerűsítésével segí­tik. — A KONZERVGYÁRAK KÖZÖTT elsőnek teljesítette az 1960. évre a 2384 vagon zöldségtervét a Nagykőrösi Konzervgyár. November 14-ig 2746 vagonra kötött szerző­dést. — HATALMAS TŰZ ütött ki szombaton este az inárcsi Május 1 Termelőszövetkezet­ben. Az L-alakban elhelye­zett széna- és szalmakészlet kapott lángra. A tűz oltásához az illetékes dabasi tűzoltó­kon kívül kivonultak a ceg­lédiek, kecskemétiek és a mi tűzoltóink is. Budapestről pedig két alosztály vett részt az oltási munkálatokban. A tüzet — amelyet felelőtlen gyermekjáték okozott— csak hajnalra sikerült eloltani. ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETTEK: Strázsi Gyula se­gédmunkás és Papp Terézia leá­nya: Marianna Eszter, Vas Béla géplakatossegéd és Győr Ilona könyvelő leánya: Agnes, Varga Béla fényképész és Sándorovszky Edit fia: Tibor, Horváth Dénes földműves és Nánai-Szűcs Julian­na fia: Dénes, Kollár László kis- haszonbérlő és Kis Katalin fia: Ferenc. HÁZASSÁGOT «KÖTÖTTEK: So- modi Antal kertészeti munkás és Vincze Terézia, Czira Ferenc föld­műves és Szűcs Rozália, Bojtos Gé^ segédmunkás és Kovács Ilo­na Julianna, Ha sányi Ambrus földműves és Tanács Rozália, Csi- kány Ferenc tnezőirazdasági mun­kás és Kereki Julianna Mária, Podmaniczky Ferenc segédmun­kás és Reggel Terézia, Pataki László segédmunkás és Kltnyerz Mária, Soós Sándor rakodómun­kás és Fajka Erzsébet, Sós Imre szőlőmunkás és Zsamóczki Hona. MEGHALTAK: Balaskó Kárr’v- né Szabó Emilia 82 éves, Tőrök Tamás Sándor l1/? éves, Csete László földműves 53 éves, Varga János nyuerdíjas 69 éves, Gyar­mati Pál földműves 76 éves, Kosa István MÄV nyugdíjas 70 éves, Gödén Pálné Bárány! Mária 64 éves. Faragó Lászlóné Szitás Te­réz 91 éves. I Amint a nyári meleg napok helyébe hidegebb őszi na­pok léptek, a lehűléssel pár­huzamosan a szülők réme: a gyermekbénulásos járvány is lassan-lassan befejezte idei hódító hadjáratát. Ta­gadhatatlan, hogy ez a beteg­ség nemcsak országszerte, ha­nem itt, Nagykőrösön is jó- néhány családban tette szo­morúan feledhetetlenné 1959 nyarát. Ezúttal nem statisztikai adatok felsorolását célozza a cikk, hanem inkább egy­két tárgyilagos megállapítás, néhány tanulság és hasznos tanács ismertetésével szeretné bővíteni a gyermekbénulás elleni küzdelem fegyvertárát. Kétségtelen, hogy az utób­bi években a gyermekbénulá­sos megbetegedések száma mindinkább nő. Szélesedik a betegségen átesett kor­csoportok rétege. Az alig néhány hónapos csecsemők mellett ott találhatók a kö­zép- sőt élemedett korú bé- nulásos esetek is. Városunkban az idei jár­vánnyal kapcsolatban az a tapasztalat, hogy a belterületen viszonylag több volt a megbetegedé­sek száma, mint a ta­nyákon. Feltűnt, hogy a VII. és VIII. kerületben egyetlen megbetegedés sem történt. Lehetséges hogy az emésztő­gödrök és árnyékszékek zár­tabb, helyesebb megépítése ezekben a kerületekben job­ban akadályozta a fertőzés tovahurcolását előmozdító légyrajzásokat. Ugyanis ma már nem vitatható, hogy jár­vány idején a légúti fertő­zésnél jóval nagyobb az élel­miszerrel történő fertőzés jelentősége. Hiszen a járvány maximuma nem a meghűlé­ses betegségek, hanem a nyá­ri emésztőszervi megbetege­dések járványgörbéjét köve­tik, ami viszont közvetve a legyek jól ismert káros sze­repére utal. A gyermekbénulás jár­ványszerű térhódítása a meg­előzés és a védekezés fel­adatát rója hatóságra, csa­ládra és egyénre egyaránt. A védőoltások Salk- vaccfnával és most újab­ban élő vírussal a meg­előzés komoly fegyverét jelentik. Az elmúlt járvány azt iga­zolta, hogy a nem oltottak megbetegedési aránya na­gyobb volt, mint az oltotta- ké. A bénulások kevésbé sú­lyosak és kisebb terjedel­műek voltak, mint a régeb­bi járványoknál. Hihető te­hát, hogy e téren az elvég­zett védőoltások kezdeti sike­réről van szó. Városunk lakossága jól értékelte a vé­dőoltások hatásosságát, mert a gyermekeknek több mint 95 százalékát elhozta Salk- oltásra. A gyermekbénulás elleni védekezés terén a hatóság megköveteli a felismert eset azonnali bejelentését és kór­házba szállítását, továbbá a beteggel érintkezésbe jutott minden egyénnek óvodából, iskolából és munkahelyről va­ló kétheti kitiltását, vala­mint elkülönítését. Járvány idején az élelmi­szerekkel foglalkozóktól a legnagyobb személyi tisztasá­got és az élelmiszerrel való higiénikus bánást várják el gyermekeink. petesejt pusztulását okozzák, s ez kihat a malacok szá­mára. Ragaszkodjunk tehát té­len is a természetes ta­karmányokhoz. Ilyen a lucernaliszt, amely sok ásványi anyagot és vita­mint tartalmaz (termé­szetesen levelesen és zöld­száraz állapotban). Silótakarmányt is etethetünk télen, amelyet kizárólag serté­sek részére készítettünk. Ilyen például a silókukorica csövei­ből előállított siló, zöld lu- cernasiló, takarmányrépa, bur­gonya sitb. Még ha rendelkezünk is az említett takarmányokkal, na­ponta jártassuk meg vemhes kocáinkat, mert a téli jára­tásnak nem az a célja, hogy táplálékszükségletét kielégítse, hanem az, hogy az állat mo­zogjon, s ezáltal elősegítse a könnyebb eilest. Arra is jó a jártatás, hogy az állat fedezze olyan vitamin- és sószükség­letét, amelyek a takarmány­ban nem találhatók. A szoptató kocák takarmá­nyozása csaknem hasonló a vemhesekéhez, azzal a kü­lönbséggel, hogy a nagyobb létszámú almot szoptató koca erőnléte nehezen tartható fenn. Olyan nagy mennyiségű tejet kell termelnie, amelyet gyomortérfogata miatt sem pótolhatunk. Ennek előállítá­sához szükséges anyagokat saját szervezetéből kell bizto­sítania. Éppen ezért szüksé­ges', hogy a szoptatás ideje alatt a lehető legjobb és változa­tosabb takarmányt etes­sünk, ami fenntartja az erejét és közvetlenül al­kalmassá teszi a kocát az új vemhe kihordására. Sajnos, a legtöbb tsz-ben éppen itt követik el a hibát. Ezért lehet látni a választás idején lesoványodott, deszka- hasú kocákat, amelyekből hiányzik a búgási hajlam, s emiatt meg kell várni azt az állapotot, amíg ' feljavulnak. Ezért ritkább az ellés, nő az egy malac előállítási költ­sége, a koca pedig nincs megfelelően kihasználva. Ta­lán emiatt idegenkednek sok helyen a sertéstenyésztéstől. A sertéstenyésztés szakszerű takarmányozással és a kocák törzskönyvezésével jó és ál­landó hasznot biztosít a kö­zösségnek. A fentiek ismere­tében csak úgy foglalkozzunk vele és csak annyival, mely­nek igényeit jól kielégítjük, hogy azok is viszonozhassák azt a közösség hasznára. György Endre főagronómus •• KÖRZETI RENDELÉS í Utam az első körzet ren- j delőorvosához, Harmos Csa-; ba doktorhoz vezet. Olyan j fiatal, hogy megkérdezem: j mióta orvos? j / — 1952 óta. Egy éve vagyok J Nagykőrösön. A feleségem is ^ orvos. í — Szereti a körzeti mun- ^ kát? í Kis habozás után feleli: ^ — Igen, megszerettem. Itt ^ valahogy közelebb kerül az jí ember a betegekhez. í y — Milyen betegség fordul ^ elő legtöbb embernél? ^ — Nehéz lenne megmonda- ^ ni. Persze minden évszaknak í megvannak a maga betegsé- * gei, így ősszel az influenza uralkodik leginkább. De akad más is bőven! Néha olyan sok a beteg, hogy alig győz­zük a munkát. — K — Sebestyén László oktató irányításával színkeverő korong tengelyét alakítják a VI c. osztályos tanulók. Gulyás László, Matuska Márta és Susán Margit már jól bánik a reszelővei ¥ | Műhelymunka a Petőfi Sándor Általános Iskolában V, Városunk legnagyobb iskolája komolyan foglalkozik * ^ munkára nevelés, a politechnikai oktatás problémáival. Már ^ két éve itt is oktatják a gyakorlati foglalkozások című tan- 'j tárgyat. A műhelymunka oktatásához szakembereik a nevelő- ^ testületből kerültek' ki. Az oktatáshoz szükséges ismereteket ^ nyári tanfolyamon sajátították el. De nemcsak az e munká- ^ val foglalkozó nevelők szívügye a munkára nevelés, az egész nevelőtestület foglalkozik az új tantárgy problémáival. Min- ^ denki segíti az úttörő kezdeményezést. A szülők is. Különö- ^ sen jó segítséget nyújtottak a DÁV-nál, faárugyárban és a konzervgyárban dolgozó szakértő szülők. kavédelem, szociális ügyek területén. Balogh Gyula. amelyre meghívta a vállalati párttitkárokat, a vezetőket és a szakszervezeti bizottságok titkárait. A megyei MSZMP- bizottság képviseletében je­lenlevő Palotás Károly elv­társ ismertette a SZOT ötö­dik ülésének határozatát, me­lyet a szakszervezetek megyei tanácsának irányító szerepé­nek és hatáskörének bővíté­sére hozott a teljes ülés. A szakszervezeti munkában sok olyan közös feladat van, amely területi szinten is el­lenőrzésre szorul. Eddig eze­ket as üzemeken belül a te­rületi bizottságok ellenőrizték. E határozat lehetőséget és jo- ! got biztosít a szakmaközi bi- 1 zoítságolcnak arra, hogy a munkásellátás, munkavéde­lem, kultúr-, sport- és szociá­lis ügyek ellenőrzését és ös­szefogását is a szakmaközi bizottság végezze. A helyi szakmaközi bizott­ság a kulturális szükségletek bizotesítására hozza létre rö­videsen a sportotthonban a szakszervezeti klubot, amely­ről korábban az újságban már említést tettünk. A.továbbiak- ban ugyancsak a sajtó útján fogjuk ismertetni a szakma­közi bizottságok feladatait és terveit a sport, kultúra, mun­Tudósítónk jelenti: Megjutalmazták a kongresszusi verseny legjobbjait a ládagyárban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom