Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-15 / 269. szám

1955. NOVEMBER 17 KEDD megyei k^irlap Szebb forma: teljesebb érték „A szép árun lehet pénzt keresni, a szebben még töb­bet” — ismerték fel a kapita­listák ezt, a számukra elő­nyös igazságot. Nyugaton, fő­leg Amerikában, e törvény- szerűség felismerése óta úgyszólván az ipar minden területén egyfolytában tart a hatásvadászat. A gyárak kü­lönböző formatrükkökkel próbálják kapósabbá tenni áruikat. Megesik, hogy ugyanaz a gépi szerkezet a következő évben új for­mában esetleg drágábban ke­rül piacra. Hazánkban hat éve foglal­koznak tervezőművészeink az ipari tárgyak formatervezésé­vel. E művészi törekvés ná­lunk természetesen nem szűkül le csupán a piaci igé­nyek szolgai kielégítésére, hanem — iparunk szocialis­ta jellegéből következően — humánus szempontokkal öt­vöződik és a használati, ipari tárgyak tervezésekor a tech­nikai tökéletesítéssel egy- időben jut érvényre. A szebb forma teljesebb értékűvé emeli a mű­szakilag jól megoldott ipari tárgyat, mert a mű­szaki értéket a szép érté­kével növeli. A nemzetközi piac érdek­lődése sem lehet azonban mellékes. Külkereskedelmi szerveink közléséből tudjuk: külföldön az azonos ipar­ágak egymás közötti ver­senye egyre inkább a forma­eredményekre tevődik át. Az igazán szép ipari forma azon­ban csak a hazai igény kielé­gítéséből következhet. A Csepel Autógyár elsősor­ban a hazai szükséglet kielé­gítésére készített különleges célautókat. Ezeknek a külön­leges rendeltetésű kocsiknak a tervezésén és kivitelezésén tapasztaljuk, hogy készítőik a formai fejlő­dés útját is keresték: a modern, plasztikus, áram­vonalas formák az uralko­dók rajtuk. A 8000 literes tartálykocsi (ami a Budapesti Ipari Vá­sáron második díjat nyert) a bútor-, bor-, tej-, üzem­anyag- és áruszállító kocsik gazdaságosan gyárthatók, mert mindeniket a Csepel D—450 nyerges vontatóhoz tervezték. A D—450 nyerges vontatóra a szükséglet sze­rint kapcsolható a bor-, a szocialista világszemléle­te segítséget ad tervező- művészeinknek az elmé­lyült alkotó munkához. De gyakorlati segítség is szükséges. Égetően fontos követelmény: a formakultú­rát igénylő, a tervezők mun­káját segítő, bíráló közvéle­mény kialakítása. Minden dicsérő, vagy figyelmeztető szó segíti e fiatal művészeti ág alakulását. Kovács Gyula AZ ÚTSZÜLÖTT NEVE: lépte akaratlanul is meglassul, pedig ugyancsak sietős az út­juk. Nem mindennapi ese­ményre készül a falu. A tanácsháza ablakában nem­zetiszín és vörös zászló kelmé­jébe kap bele a hegyekből ér­kező szél. Olyan a kép, mint­ha a zászlók integetnének, hív­nák az embereket: gyertek mi­nél többen, lássátok a magatok szemével, milyen is a tanácsi „keresztelő”. A sarkon néhány öregasz- szony összehajol. Súgdolóznak, de úgy, hogy azért más is hall­ja: — Nyomába se ér majd a templomi keresztelőnek! Az az igazi! Egy markánsarcú bányász odaszól: — Majd meglátjuk! — s ma­keressük az újat a munkában és az életben is. Igaz, a falu­ban idegenkednek még az ilyesmitől... Az idő majd a mi igazunkat bizonyítja ... Szebb így, családiasabb, mint a hideg templomban, gyertya­fény mellett. Piroska, a tizenegy éves „nagylány” közbeszól: — Én vagyok az igazi név­adó mama! A nehéz munkához szokott vájár mosolyog. — így, így... — és meséli nyomban: — Három hónappal ezelőtt történt. Piroska sírva jött haza a moziból, annyira meg­esett a szíve a film főhősén, a kis Ritán. Akkor kérte: ha k bútorszállító, vagy bármely kocsi az előbb említettek kö­zül. A nyolcszemélyes lakó­kocsi is külső megjelenésé­ben korszerűen hat. A kül­ső hatást azonban rontja a kocsi belsejének, lakóterü­letének ízléstelen, a vásári parasztbútorok bemázolásá- ra emlékeztető festése. Ez a további daraboknál, a szé­riagyártásban kiküszöbölhető lesz. — Ezeknek a kocsiknak a gyártásakor a rövid idő és a szerszámhiány miatt még nem tudtuk százszázalékosan érvényre juttatni a formater­vező művészek javaslatait — mondja Fábián Ferenc gé­pésztechnikus, aki Cséfalvay István konstruktőr irányítása mellett részt vett a különleges kocsik tervezésében. — De a kocsik vonalvezetésében már követtük tanácsaikat. S ezek a tanácsok, az eredményből lemérhetőn, hasznosak vol­tak. A többi iparághoz ha­sonlóan, a mi iparágunk is igényli a művészi invenciójú formatervezők alkotó beavat­kozását. A műszaki emberek szemlélete „elpraktikusodott”. A modern ipari gyártmány­nak azonban az emberek lá­tását, szépérzékét is ki kell elégítenie. A jövőben, ha jó eredményeket akarunk elérni, már a. gyártmánytervezés kezdetétől együtt kell dol­goznunk a formatervezőkkel. Valóban: a konstruktőrök és a for­matervezők alkotó össze­dolgozása eredményezhet csak korszerű ipari tár­gyakat. Kormányunk e cél érdekében, a gyártó üzemek és a forma- tervezők egymásratalálásának a segítésére hozta létre évek­kel ezelőtt az iparművészeti tanácsot. Ma már olyan nagy­szerű ipari formatervezői eredményekről tudunk, mint az Ikarus-buszok, a Rajkai-: féle gabonaszeletelő, a Cse- < pel különleges autók és i számtalan használati cikk: ] szerszámok, szerszámgépek, i rádió, televízió, kávédaráló ] stb., stb. Az ipari forma csak a tervezőművész elmélyült, teljes odaadásából for­málódik művészivé. Ná­lunk a létalapot megte­remtő munkásosztály ^ Az öreg Pilis szemérmes, ^ ködlepelbe burkolózott. Az í utas, aki a kicsiny völgyi falu- f ból néz fel rá, inkább csak \ sejti, mint látja vonalait. Köd ^ üli meg a szentiváni házak te- ^ tejét is. Még feljebb esőre ^ hajló fellegek gyülekeznek. £ Nem ilyen vasárnapot kíván- tak a szentivániak. Tíz óra tájt j; az. eső is megered és a nagy, jj puha cseppek síkosra áztatják 2 az utcák földjét. Az emberek Mit olvasnak Pilisszentlászlón ? j népmesék örvendenek a leg-; nagyobb közkedveltségnek. \ — Aki aztán egyszer már j rákapott az olvasásra — véli \ a tanító —, az megismerte a \ könyvek „ízét’ és egyre igé- \ nyesebb lesz. Többet kíván, \ sőt — követel. \ — Mi ez a több? —■ A legkedveltebb szer- \ zök és művek: Gárdonyi: I Láthatatlan ember és Egri \ csillagok, Jókai: Kőszívű! ember fiai, Bárány Tamás: \ Rákóczi zászlai, Kovái Lő-! rinc: Tűzkehely és termesze- \ tesen Mikszáth. Tőle min- $ den, ami csak hozzáférhető. i — A külföldi írók közül? \ — Katajev: Távolban egy ! fehér vitorla, Fagyejev: If- \ jú gárda. Aztán a Kaukázusi \ tavasz, Timur és csapata, § az Amur menti népmeséket $ tartalmazó Nyírfafiúcska. I Majdnem mindenki szereti $ ezenkívül a kalandos regénye- $ két, elsősorban Vernét. \ — A mezőgazdasági szak- $ irodalomnak van keletje? —• Csak egy-két olvasónál. § A község határa kicsi, alig | három és félszáz hold. Itt | igazi mezőgazdasági termelés •; nem folyik, az érdeklődés is § kisebb ... De természetesen ^ ezeket is igyekszem népsze- § rűsíteni... •A számok elárulják, hogy ^ a népszerűsítés általában jó ^ úton halad. A tiz év előtti és | a szakszerűtlen keStlés miatt § jórészt Csáky szálmájának § sorsára jutott vándorkönyvtár | Zitád ja immár 350 kötetre ^ duzzadt. A beiratkozott ol- ^ vasók száma 146. Ez esetben § azonban csal a statisztika, •• mert tényleges olvasó való- \ szlnűleg több van. A köny-\ vek legnagyobb részét iskolás ^ gyerekek hordják haza, de $ nemcsak ők, hanem a család $ majd minden tagja elolvassa § azokat. $ Gyors fejszámolást végzek. ^ Beiratkozott olvasó 146, ezek- ÍJ nek 60 százaléka fiatalkorú — 5! vagyis 87—88 fő. Hol van itt ^ akkor a könyvektől iszonyo- ^ dó fiatalság ? Hiszen 88 gye- \ rek ebben a kis faluban \ majdnem az összlakosság \ egytizedét jelenti! Még három-négy községbeli- \ vei kell beszélnem, amíg ki-§ alakul előttem a • végleges ^ kép. Az iskolás f iatalok ^ könyvszeretők, olvasnak. A ^ kilenc pedagógus minden le- ^ hetöt megtesz, hogy a gyere- \ kék megkedveljék a könyve- ^ két. Az iskolából kikerült ^ fiatalok azonban már kicsúsz- ^ nak a nevelők kezéből és — ^ nem kerülnek senki kezébe, ^ noha még hosszú ideig tá- ^ mogatásra, irányításra szorul- ^ nának. A KISZ jóformán csak ^ névleg működik, mert helyi- ^ ség híján nem tudja hova ^ összehozni a fiatalokat. A kör- ^ nyező munkahelyek — né- ^ hány kőfejtő és az erdőgaz- $ daság — jó keresetet biztosi- \ tanak. Nem egy 17—18 éves \ legény másfél-kétezer forintos | jövedelemhez jut, ami tér-1 mészetesen magában még ^ nem lenne hiba. De az „ön- ^ álló keresővé’’ vált fiatalo- ^ kát a szülök többsége telje- ^ sen szabadjára engedi. Ezek ^ így — más szórakozás híján ^ — elsősorban az egyetlen ^ kocsma törzsvendégeivé és ^ sok, jól felhasználható óra ^ elpocsékolóivá válnak. S Pilisszentlászló vezetőinek ^ és a község értelmiségének^ elsősorban ezeknek a nsm- ^ olvasó fiataloknak tovább- !) képzéséről és művelődéséről ^ kell gondoskodniuk. S Ordas Ivan v z % Erre az egyszerűnek hang- $ zó kérdésre szeretnék választ £ találni a kicsiny, alig ezer % lelket számláló, hegyi köz- £ ségben. Már a kezdet leg- * kezdetén kiderül azonban, £ hogy a vélemények igencsak ^ megoszlanak a pilisszent- jj lászlóiak olvasási kedvét il- í letően. y ^ — Újságot, képeslapot meg £ csak olvasnak — véli az £ idős postamesternő —, fajsú- £ lyosabb könyveket azonban £ annál kevésbé. Főleg a fia- íí talság iszonyodik a könyvtől. y ^ Súlyos vád, de a levélkéz- ^ besítö még kiegészíti: 1 — Nemegy fiatal azt mond- í ja, hogy inkább megissza az 8 árát, de könyvre nem költ. 2 Komoly, felelősségtudó asz- j szonyok, nincs okom kétel- £ kedni a szavukban. Lehan- £ goltan tudakozódom tovább. $ Ha már ilyen kevéssé könyv- £ kedvelők a pilisszentlászlóiak, ^ mennyire érdeklődnek a na- % pisajtó iránt? Kiderül, hogy Í majdnem minden második '<•, család újságelőfizető. Pél- ^ dányszámban a Népszabad- 5 ság (25) és a Szabad Föld í (14) vezet. A megyei lapot és í a Nők Lapját 8—8 család já- i ratja, de van féltucat előfi- \ zetője az Elet és tudomány- \ nak és a Magyar Ifjúságnak % is, négyen pedig a Népszavát f és a Magyar Nemzetet ren- j delták meg. S — Az az igazság azonban, í hogy ennél még huszonöt- ; harminccal több újság fogy \ el naponta — magyarázza a kézbesítő. — Az eladásra £ szánt, úgynevezett „árus- 5 példányokat” rendszerint % megvásárolják, a képesla- { pokat keveslik is. Mindehhez még megtudom, í hogy Pilisszent Lászlóé. 166 Í rádiókészülék van, tehát í nagyjából valamennyi csa- \ Iádnak jut egy-egy. így ez a % kis falu jól tájékozott, sem- í mivel sincs hátrányosabb 5 helyzetben, mint azok a tele- í; pülések, melyeket kedvezőbb ^ földrajzi fekvésük jobban be- J kapcsol az ország kulturális •í életének vérkeringésébe. Sem- i milyen napilap vagy hetente í megjelenő képes újság nem í, pótolhatja azonban a na- gyobb szellemi erőfeszítést $ kívánó, de összehasonlithatat- % lanul több élvezetet, gyönyö- í Tűséget okozó könyvek olva- í sását. í í A könyvek olvasótábora í iránt Dombai Pál tanítótól ' érdeklődök, aki a község le- ■, téti könyvtárát kezeli. : — Kedvelik a könyveket — ^ ka.pom az előbbivel homlok- l egyenest ellenlcezö tájékozta- \ tűst. — A könyvtár kötetei- 5 nelc harmadrésze majdnem ; éillandóan kézben ' van, 1 egyik-másik könyvet való- j: Sággal ronggyá olvasták. } — Melyeket? í A válasz meglepő: — A meséskönyveket. Illyés !j Gyula: Hetvenhét magyar '/f népmeséjét, a Benedek Elek £ köteteket, Bazsov nagy orosz £ meséskönyvét és az Ortu- % tay szerkesztette Népek me- í séit. y '/f Dombai Pál negyedik esz- % tendeje vezeti a könyvtá- J rat. Az irodalom megkedvel- % telését ügyes pedagógiai fo- $ gással, a legkönnyebben ért- j helő, önmagukat kínáló, va- \ lósággal „fülbemászó” szöve- gü müvekkel kezdte. Ez az Í oka annak, hogy nemcsak í a fiatalok, hanem a könyv- ; tár beiratkozott olvasóinak \ mintegy 40 százalékát kitevő í felnőttek közt is elsősorban a 1 ! gában mosolyog, mert félfül- I lel hallott már valamit oda- ! lenn a bányában a készülő : ünnepségről. i A feketébe öltözött asszo- : nyok elhallgatnak. Csend lesz : egy pillanatig, aztán a bá- : nyásztelep1 felől vidám induló I muzsikáját kapja szárnyára a í szél. A bányászzeneikar kö­szönti az újszülöttet. Még néhány perc és az úton feltűnik a zenekar, nyomában autók karavánja. A nézelődők ámulnak. Erre egyikük sem számított Igaz, hogy a gépkocsi nem szokatlan I látvány már a faluban — ti- • zenkettö van belőle, jobbára j bányászok tulajdonában — ; mégis ... így együtt: valóságos 1 autókaraván ... í A gyerekek már sorjázzák: i — Az első kocsi, ez a szép ; Skoda Octávia Papp Jóska bá- I csié. i — A másodikat Révai Zol- ; tán bácsi, a bányamérnök ve- : zeti... ! — A harmadik volánja mö­! gött Szerdahelyi Jenő, revir- i vezető ül... i — A negyedik a doktor úré... A zenekar a tanácsház elé : kanyarodik, s az első gépkocsi i máris lestoppol a bejárat előtt, i Elsőként a névadómama, Rich- i tér Istvánná száll ki, karján a ; kicsivel. Aztán az örömapa: I Richter Antal vájár, jobbján I felesége, nyomában a két na- í gyobb gyerek, Piroska és Ir­ma. : A tanácselnök szobája ün­nepi díszben várja a vendége­ket. Kállai Béla, a község párt­titkára mondja a köszöntőt. Meghitt, ünnepi pillanatok. Krizsek János tanácselnök a fogadalom szövegét mond­ja. Visszhangként érkezik rá a felelet a szülők és név­adók ajkáról: — Becsületes, igaz emberré neveljük... A díszes kötésű könyv el­ső lapjára kerül a legkisebbik Richter-lány neve: „Rita ... Született 1959. november 3.” A tanácselnök és a szülők aláírják az anyakönyvet. Az­után Krizsek János emlék­könyvet nyújt ót a szülőknek. Örök emlékül, hogy soha ne \ felejtsék fogadalmukat... (j Harsog a muzsika, dübörög- £ nek az autók motorjai. Vi- J szik haza a kis Ritát, majd (j az ünneplő vendégsereget a J bányász kultúrházba. A bá- £ nya vezetősége látja vendégül 'r, valamennyiüket. ^ Szép, felemelő ünnepség. ^ Richter Antal bányász alig ^ jut szóhoz a megindultságtól. ^ Egyre csak azt hajtogatja: ^ — Nem, ezt nem gondoltam ^ volna... á Nehezen kerekedik egésszé ^ szava: ^ — Mi, bányászok, mindig á kis testvére születik tesz, a Rita nevet kap.j.^H|| Mindenki kimondhat dl boldog. A szülök, akiknek hétben, az eskuvöd^BH csak gyulogszerrel futolIM tanácsházig ... A nagypapa, aki negya^B három évig dolgozott bánH ban, a föld alatt... A tanácselnök, aki szívesei tett eleget a szülők kívánsá­... és ami bizonyít ja gának: ne a templomban, de a tanácsházán kapjon nevet az újszülött... Papp József, a bánya párt­titkára, aki néhány évvel ez­előtt még együtt dolgozott a föld alatt Richter Antallal, a régi jóbaráttal... Mindannyian érzik: valami új született ezen a napon a faluban. Ami eddig hivata­los formaság volt, ünneppé lépett elő. Nemcsak egy csa­lád, de egy egész falu ünne­pévé. És még valami... A míto_ szók hideg homályát a lük­tető élet levegője váltotta fel. Egyelőre csak egyetlen délelőttre... De nem utoljá­ra. Prukner Pál )\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ filmh'irek t t í A közelmúltban két új len­! gyei film forgatását kezdték jmeg. Az egyik címe Pik filkó, j rendezője Halina Wirska, a í másik Az első év, Czeslaw í Swirta rendezésében. ; A Kino Iszkusztvo című lap -közlése szerint Az osztag pa- [rancsnoka című film a bolgár I filmgyártás kimagasló alko- jtása. Vérbeli partizánfilm, í amely művészi feldolgozásban j eleveníti fel a bolgár nép jhősi harcát a megszállók el- íleaj Vasárnap nyílik meg Vácott Tegzes László festőművész kiállítása Tegzes László festőművész nevét jól ismerik a váciak, hosszú évekig ő vezette a mű­velődési ház képzőművészeti szakkörének munkáját. A te­hetséges művész ez év augusz­tusában váratlanul elhunyt. Műveiből vasárnap, 22-én nyí­lik emlékkiállítás a váci Ma­dách Imre művelődési házban. A kiállításra kerülő képekből mutatunk most be kettőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom