Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-03 / 258. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! YEI • I ^ KÍ/Cirlan Legfrissebb sporteredmények (8. oldalon) MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TANÁCS LAPJA III. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM ARA «O FILLER 1959. NOVEMBER 3. KEDD Kezdeményezzünk bátran, építsünk a dolgozók százezreinek nlkotó erejére! Befejezte tanácskozását a megyei pártértekezlet Vasárnap reggel fél 9 múlt néhány perccel. Az ÉDOSZ-székház kapuján egyre sűrűbb csoportokban lépnek be a pártszervezetek küldöttei, a megyei tanácskozás színhelyére. A több száz ember — mint egyetlen család tagjai — beszélget, érdeklődik a többi gyár, a falu élete iránt. Ismerik egymást, hiszen legtöbbjük évtizede pártmunkás. Együtt harcoltak és most együtt örülnek az eltelt három esztendő munkája eredményeinek. De vitatkoznak is arról, hogy a megyei pártértekezleten a múlt számvetése és a jövő teendőinek felvázolásában megtalálják a továbbhaladás legjobb eszközeit. Az eltelt esztendők alatt a párt megszerezte a dolgozó nép bizalmát. A bizalmat és cselekedni akarást az üzemek, a termelőszövetkezetek, a hivatalok és a falvak dolgozói azzal is kifejezték, hogy számtalan táviratban üdvözölték a kommunisták megyei tanácskozását. A Csepel Autógyár ifjúmunkásai így üzentek: „Üjabb 500 000 forint megtakarítást vállalunk”. Pontosan 9 óra. A küldöttek elfoglalták helyüket. Az elnök feláll. Az első felszólaló az előadói emelvényre lép. A megyei pártértekezlet küldöttei folytatják a tanácskozást. A Pest megyei Revíziós Bizottság beszámolója Kun Ferencné elvtársnő, az MSZMP Pest megyei Revíziós Bizottságának elnöke beszámolt a megyei pártértekezletnek a revíziós bizottság hároméves tevékenységéről. Elmondotta, a Pest megyei Revíziós Bizottság 1957 júliusában alakult meg hét taggal. Ezt követően létrejöttek a járási és városi revíziós bizottságok is. Amilyen ütemben erősödött szervezetileg a párt, úgy állt helyre a gazdálkodási, pénzügyi és adminisztratív legyelem is, s egyre javultak az anyagi feltételek. A mai pártértekezlet előtt már rendezett gazdasági helyzetről, s javuló ügymenetről számolhatunk be. A fejlődés gyors ütemű volt a pártéletnek ezen a területén is. A bevételek 1957-hez viszonyítva több mint négyszeresére emelkedtek. Ezután Kun Ferencné elvtársnő részletesen elemezte, hogy párttagságunk fegyelmét, öntudatának növekedését a tagdíjfizetések állandó emelkedése is méri, majd áttért a pártházak rendbehozásának, szépítésének ismertetésére. Uj pártházat építünk Vácott, Püspökszilágyon, Pi- lisszentkereszten. Gödöllőn emeletráépítéssel bővül a pártház. Az újonnan épülő vagy felújítás és tatarozás alatt álló pártházak munkálatainál sok társadalmi munkát végeztek a párttagok, a pár- tonkívüli dolgozókkal közösen. A váci új pártház építésénél például több százezer forint értéket tesz ki az üzemek dolgozóinak, a város lakosságának társadalmi munkája. Ennek jelentős hányadát a Pest megyei Építőipari Vállalat dolgozói adták, akik szabad szombatjaikat áldozták fel erre a célra, önkéntes elhatározásból, hogy november 7-re felavathassák a pártházat. Tatárszentgyörgyön az új pártház építkezéséhez pár- tonkívüli parasztok 53 000 darab téglát és 50 köbméter sódert fuvaroztak be Örkényből, az Örkényi lakosok pedig segítették az anyagot a vagonokból kirakni. A propagandamunkáról szólva, a következőket mondotta az előadó: — 1958-ban jóval többet tudtunk fordítani kisebb falusi pártkönyvtárak beszerzésére, folyóiratok, pártkiadványok megrendelésére; mint a korábbi években. Sok pártszervezetünkben fontos pártmunkának tekintik ma már a propagandaanyag terjesztését. A Váci Kötöttárugyárban, a csobánkai és kisoroszi községi alapszervezetben a vezetőség gondot fordít arra is, hogy a pártkiadványok a pártonkívüli dolgozókhoz is eljussanak. Az elszámolások pontosságáért elismerés illeti a szobi járást, a jó terjesztői hálózat kiépítéséért pedig a ceglédi járást. A megyei revíziós bizottság Zalka Károly: a beszámolás időszakában foglalkozott a megyei pártbizottság és a járási pártbizottságok ügykezelésével, ügyintézésével és számos vizsgálatot folytatott arra vonatkozóan, hogy a dolgozók leveleivel, beadványaival a pártbizottságok hogyan foglalkoznak. Több járásnál megvizsgáltuk a munkáslevelek intézését és az ügykezelést. Azt tapasztaltuk, hogy a járási pártbizottságok többségében gondosan foglalkoznak a dolgozók panaszaival. Néhány helyen azonban még | vannak kívánnivalók é téren, mint például Monoron, ahol számos, hosszú idő óta elintézetlen munkás levelet találtunk. Helyes és célravezető intézkedés volt, hogy a megyei pártbizottság és a járási párt- bizottságok több alkalommal végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalták meg a munkáslevelek intézését és az ügykezelést. A megyei pártbizottság első titkára negyedévenként személyesen ellenőrzi a munkáslevelek intézését. A revíziós bizottság beszámolója után megkezdődött a rererátum és a revíziós bizottság beszámolója feletti vita. Az első felszólaló Zalka Károly, a megyei bíróság vezetője volt. társadalmi bíróságok. Nem érzem és nem látom, hogy a szakszervezet e területen ellátná a gazda teendőit. így aztán a differenciálás kérdését nehéz megoldani, mert a differenciálás nem azt jelenti, hogy a bűnöst ne vonják felelősségre, hanem azt, hogy megfelelő helyen és megfelelő módon vonják felelősségre, j Ez a megfelelő hely a nagytö- I megű kisebb ügyekben a nem létező, vagy nem működő társadalmi bíróság lenne. Ennek a kérdésnek elhanyagolásában ón nemcsak egyszerű feledé- kenységet látok, hanem a tömegek lekicsinylését is. Úgy érzem, nem bízunk eléggé a dolgozók társadalmának nevelő erejében. Van ennek a kérdésnek egy másik oldala is, amelynek elhanyagolása sokszor súlyos következményekre vezet. Ez az a merev tartózkodás, amellyel nem egyszer értetlenül állunk szemben az úgynevezett családi ügyeknél. Gyakorlatilag abban nyilvánul meg, hogy a „családi ügybe nem avatkozunk bele” jelszó ala.lt, nem alakítottunk ki a társadalomban megvetést az olyan személyekkel szemben, akik pokollá teszik családjuk életét. A korábbi évekhez viszonyítva, feltűnőek azok a bűnügyek, \w. új erkölc** követkeM*les érv én resiles«* nemesak Jogászi (eladni — Amikor a fegyverek elcsendesültek és el kellett kezdeni az igazságszolgáltatás munkáját, éppen a proletár- diktatúra érdekében mindenekelőtt a fejekben kellett rendet teremteni — mondotta Zalka elvtárs. — Szembe kellett szállni a bírói függetlenség helytelen értelmezése folytán felszínre került azzal a nézettel, amely minden elvi irányítást, érkezzen akármilyen szervtől, a bírói függetlenség sereimének tekintett. De ugyanígy szembe kellett nézni ennek ellenkezőjével is, amely elvi iránymutatás alatt azt várta, hogy konkrét ügyekben konkrét legyen az irányítás, vagyis mondja meg az irányító szerv azt, hogy kit mennyire ítéljenek el. Itt is volt tehát ilyen értelemben kétfrontos harc. A megyei végrehajtó bizottság az érintett gazdasági és állami szervek bevonásával megtárgyalta a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét. Megállapította, hogy a társadalmi tulajdon védelme még nem vált közüggyé. Aláhúzot- tan emelte ki a társadalmi szervek és a szakszervezetek felelősségét. E határozat folytán az ilyen irányú munka gyors és lényeges javulásnak indult. Az igazságügyi szervek egymás után derítették fel és ítélték el a társadalmi tulajdon nagyvonalú fosztogatóit és ma már az ügyek jelentős többségében a bűnüldöző szervek gondoskodnak az okozott károk meg- téríttetéséről, illetve biztosításáról. Egy igen súlyos területen ez a következetesség azonban nem eléggé érvényesül. Ez a terület pedig a bűnözésnek társadalmi problémaként való kezelése. Talán lesiobban a társadalmi bírócá«ok helvzete példázza ezt. Nincsenek, vagy ha vannak is, nem működnek a ahol a férj, a családapa megölésének, vagy a megölés megkísérlésének megvan az a motívuma, hogy az asszony, vagy a gyermekek már nem bírták tovább a férj brutalitását. Időbeni társadalmi közbelépéssel ezeket el lehetett volna kerülni. A legnagyobb erőfeszítések sem vezetnek eredményre társada'mi összefogás nélkül. Ezt a házassági bontóperek tap. sztalaiai is mutatják. A bontóperek száma aggasztóan szaporodik. 1938-hoz viszonyítottan 1957-ben több mint háromszor annyi házasságot bontottak fel. E tény mögött szerintem igen komoly problémák húzódnak meg. A társadalom nyugalma, a termelékeny ^nyugodt munka szempontjából is figyelmet érdemel az, hogy például Pest megyében a felbontott házasságok száma 1150 veit. A megyében csak ez a percsoport több mint 5000 ember sorsát és nyugalmát zavarja, a gyermekeknél pedig gyakran egész- életre szóló és jogi eszközökkel nem orvosolható töréseket okoz. A bíróságok nevelő, békítő tevékenysége önmagában kevés, hisz túlnyomóan a valób. m teljesen elromlott házasságok kerülnek elénk. A bontási okok közül a leggyakoribb a házastársi hűséget "sértő magatartás. Ez az ügyeknek mintegy 50 százalékánál tapasztalható. Ezt erősíti az az adat is, hogy a megyében az utóbbi két évben a bontások körülbelül 44 százalékában az egyik házasfél a per folyamán már mással élt együtt. Ez az új erkölcs megszilárdításáért folyó küzdelem erősítését és szélesítését veti fel. Gazdaságilag örvendetes társadalmi jelenség, hogy a fiataloknak hamarabb nyílik anyagi lehetőségük a házasság megkötésére, mint a fel- szabadulás előtt. A felszabadulás előtti 25 százalékról napjainkban 40 százalékra eme kedett a 24 éven aluli házasságralépők aránya. A fiatal elváltak száma is hasonló arányban nő. Az alapos megismerés, a kulturáltság egyeztetésének igénye még nem tudatos a fiataloknál. Elég gyakran tapasztalható, hogy néhányan szóban elismerik ugyan á nemek egyenjogúságát, de a házasság gyakorlata azt mutatja, hogy sok férfi még most is „ura” kíván lenni feleségének. | Romboló hatású a lakúsprobj (Folytatás a 3. oldalon.) * /;/.<//íim wflPP *Qs öl s;- ? a$, sín r z A Átw f?' ■ ” v'a * \ ár > w • ■ ' Sok távirat érkezett a küldöttértekezletre. Üzemi, termelőszövetkezeti, területi párt- szervezetek köszöntötték a tanácskozást s tettek újabb felajánlásokat a VII. pártkongresszus tiszteletére
