Pest Megyei Hirlap, 1959. november (3. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-13 / 267. szám

é^uiáá A KIÁLLÍTÁSON láttuk CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL. TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM, 265.-SZÁM 1959. NOVEMBER 13. PÉNTEK Űj mechanikai játékok, illatszer cikkek gazdag választéka a karácsonyi vásáron Bor- és likőrvásárokat rendez a Vendéglátóipari Vállalat A decemberi csúcsforgal­mat, a nagy karácsonyi vásárt, már most felkészülten várja a ceglédi kereskedelem. Első utunk a játékboltba ve­zetett. Kiderült, hogy játékáruk­ból sok öröm vár a gyerekek­re, és természetesen a játé­kokat előzékenyen próbál­gató apukákra és anyukák­ra. A megnövekedett belföl­di áruválasztékot csehszlo­vák, NDK és lengyel játékok, színesítik. Kiemeljük a tár­sasjátékok, a fa és fém me­chanikai játékok nagy vá­lasztékát. A csehszlovák fa­játékok közül nagyon tetszett a 33 forintos „zümmögő mé­hecske”, a 35 forintos csen- gettyűs fagyialtos praktikus megoldása és szép színezése miatt. A mechanikai játékok közül nagyon érdekes a „Perotka” elektromos mosó­gép 120 forintért (két zseb­lámpaelemmel működik), a lendkerekes TU—104-es 40 forintért. A technikai érzéket fej­lesztő fémépítő készletek 35 forinttól 170 forintig kaphatók majd. A futball­rajongó fiúknak és apukáknak a 130 forintos gombfocihoz hasonló labdás játék szerez előre­láthatóan sok örömet. Ezenkívül az elmaradhatat­lan babák sorának se vége, se hossza. Kultúreikkekből a kar­órák, fényképezőgépek és bi­zsucikkek választéka szinte kimeríthetetlen _ bőségről ta­núskodik. Karóráknál a 225 forintos diákkaróráktól, az 500 forintos nylonkarórákon keresztül az 1350 forintos 19 köves angol órákig terjed a választék. Különösen nagy kereslet­nek örvendenek a már­kásnak számító szovjet Kirovszkája órák szép kivitelüknél és olcsósá­guknál (tOO forint) fogva. Fényképezőgépeknél kis diá­koknak az új Fotobox 6x9-es — MEGSZŰNT a sertészár­lat Cegléd területén, tehát most már szabadon lehet a piacra sertést felhajtani. — KÖZGYŰLÉST tart szombaton délelőtt kilenc órai kezdettel a MEDOSZ- ban a Dózsa Népe Termelő- szövetkezet. Napirendi pont­jukban szerepel a termésered­mények, a zárszámadásra va­ló felkészülés, és a következő év terveinek az ismertetése, valamint közel 140 új tag fel­vétele. — NÉGYEZREN tekintették meg a művelődési házban megrendezett városfejlesztési és ipari kiállítást. — 52 HÍZOTT SERTÉST adott át az Állatforgalmi Vállalatnak a Kossuth Ter­melőszövetkezet az elmúlt napokban. 108 000 forinttal növekedett a tsz bevétele. — DISZNÓTOROS vacso­rát rendez november 21-én a j városi tanács szakszervezeti; bizottsága. — 120 HOLDON végzett! őszi mélyszántást saját gépei- ! vei a kísérleti gazdaság cég- : lédi üzemegysége. Lányok! Asszonyok! A Rendelt! Ruhaipari Vállalat tanfolyamot in- ■ dít. 1960. I. negyedévében induló \ új részlegének képez ki gépésze-1 két. Jelentkezés: a vállalat helyi-! ségében, Szabadság tér 3. Nagy Júlia és Molnár János no-1 vember 14-én délután 3 órakor; tartják esküvőjüket a ref. nagy-; templomban. Csatlós Mária és Karai László no­vember 14-én délután 4 órakor tartják esküvőjüket a ref. nagy­templomban. Horváth Esztike és Kenéz József november 14-én délután fél 4 óra­kor tartják esküvőjüket a ref. nagytemplomban. Gálái Tériké és Polonyi Imre no­vember 14-én délután fél 4 órakor tartják esküvőjüket a róm. kát. plébánia templomban. Ez úton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik feledhetet­len jó feleségem, édesanyánk, nagyanyánk, dédnagyanyám Bá­lint Pétemé szül.: Barta Mária te­metésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Bálint Péter és a gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszöne­tét mindazoknak, akik feledhetet­len emlékű férjem, édesapánk, nagyapánk, testvérünk: Darázs Já­nos temetésén megjelentek, részvé­tüket nyilvánították, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek, özv. Darázs Jánosné és a gyászoló család. — 180 SZÁZALÉKRA tel­jesítette október havi tervét a Mezőgazdasági Felszerelé­seket Gyártó Ktsz szíjgyár­tó részlege. A rendelésállo­mány és szorgos munkájuk biztosíték arra, hogy ebben a hónapban is jó eredményeket érnek el. A Hunyadi Tsz-nek tíz, a Lenin Tsz-nek hét pár lószerszám elkészítését vál­lalták a többi munkán kívül. — TEGNAP kísérte el a gépállomás párttitkára — Nagy István — Szabadszál­lásra, a traktorosképző-tanfo- lyamra jelentkezett fiatalo­kat. — NAGYSZABÁSÚ Kom­somol—KISZ-találkozót ren­dez a járási KISZ-bizottság holnap este hat órakor a vá­rosi tanács dísztermében. Az ünnepséget disznótoros vacso­ra követi. gépet, igényesebb amatőrök­nek a magyar Momikon, a szovjet FED és az NDK Werra készülékeket ajánljuk. Bizsuárukbél a csehszlo­vák strasszköves garnitú­rák jelentenek új színt. Már 115 forinttól kaphatók. Aranyáruban sem lesz hiány. Az arany karikagyűrűk 200 —700 forintig, a fülbevalók 200—400 forintig kaphatók. Az illatszerek választéka is nagymértékben megnöve­kedett a minőségi hazai ké­szítmények és az NDK im­portáruk számával. Ezért az 'idén is kedvelt ajándékcik­kek maradnak. A vendéglátóipar is ké­szül karácsonyra. A tavalyi gyakorlathoz hasonlóan bor- és likőr­vásárokon biztosítják a szokottnál bőségesebb vá­lasztékot. Palackozott borokból — ame­lyek különösen az augusztusi árleszállítás óta nagy ke­resletnek örvendenek — minden igényt szeretnének ki­elégíteni. Folyóborokhoz az Ezerjó borkóstolóban és a Sza­badság téri sátornál meg­felelő betéti díj ellenében kölcsön demizsonokat biztosítanak. A legszélesebb likőrválasz­ték felvonulásával a konzer­vatívabb közönséget kíván­ják meggyőzni arról, hogy a házi likőrkészítés olcsósága ellenére is szükségtelen, mert minősége nem vetekedhet a szakszerűen készített, ízes és megfelelően érlelt gyári ké­szítményekkel. A cukrász­dák az élelmiszerboltokhoz hasonlóan nagy édességáru választékot biztosítanak a hozzá szükséges ízléses cso­magolóanyaggal egjditt. — Z — Nagy sikert aratett a Sütőipari Vállalat bemutatója is, ahol vagy 20 féle péksüteményt, kenyeret láthattunk Hirdetmény A városi tanács v. b. mezőgaz­dasági osztálya értesíti a város lakosságát, hosy a sertéspestis betegség megszűnt. A betegségei kapcsolatban elrendelt forgalmi korlátozásokat hatályon kívül he­lyezték. Miről tárgyait a mezőgazdasági szakkör? M unkaérteke/letek a Lenin Tsz-ben A Lenin Termelőszövetke- ^ zet megnövekedett területe j! szükségessé tette a munka­erők összefogását, hogy üzem- y egységenként rendszeresen ^ megbeszéljék a munkaelosz-A tást, a felvetődött problémá­kat. így szerdán, a volt Haj­nalcsillag Termelőszövetke­zet, csütörtökön a volt Zrí­nyi Tsz tagjait hívták ösz- sze, szombaton pedig a Vö­rös Október üzemrészében dolgozóknál tartanak kisgyű- lést, a munka üteme és a munkafegyelem megerősítése céljából. Néhány szót a kancsalságról, bandzsaságról A legújabb orvosi vélemé­nyek szerint, az arra szoruló gyermeknél már egyéves korá­tól viseltetünk szemüveget. Szemizombénulási esetektől eltekintve, a kancsalság nem szépséghiba! Annyit kell tudni róla, hogy minél korábban és állandóan szemüveget kell vi­selni, mert később javíthatat­lanul csökkentlátóvá válik, vagy marad a kancsal szem. Ma már a műtéteket is korán elvégezzük, ha a szemüveggel a párhuzamos szemállás, a két- szemes látás nem biztosítható! A legtöbb fénytörési hiba (szemüvegviselést szükségessé tevő állapot) változhat. Az üveg célja nem gyógyítás, ha­nem a látásélesség javítása! Minden fiatal korában épsze­mű ember negyvenéves korán túl, a közeli látáshoz szem­üvegviselésre szorul. A kancsalsági műtét szem­üvegviselést nem tesz nélkü- lözhetővé! „Szabad Ifjúság'“ mezei futóverseny Ceglédi Járási TST és az Atlétikai Szövetség közös ren­dezésében szombaton délután fél három órakor kerül meg­rendezésre a hagyományos Szabad Ifjúság mezei futóver­seny. A versenyen az egyesüle­tek, iskolák, üzemek, tsz-ek csapatai vesznek részt. A já­rási TST tiszteletdijakat tűzött ki a legtöbb versenyzőt indító egyesületnek. A versenyen a legjobb eredményt elérők okle­vél jutalomban részesülnek. Csütörtökön reggel a kö­dös, hűvös idő ellenére, mintegy 45 érdeklődő keres­te fel az Alkotmány Tsz-t. A megjelentek között, a hely­belieken kívül, Budapestről, Nagykőrösről, Nyársapáiról, Ceglédbercelről, Albertirsá- ról 25 vendéget üdvözölhe­tett Tóth József elnök. A szakmai bemutatón Bo- da János a gyümölcsfák téli metszését mu.'.tta be. Fel­hívta a jelenlevők figyelmét a rendszeres metszés jelen­tőségére. Elmondta, hogy jonathán-fáinál, a Nagy Sán- dor-féle metszéssel le tudta küzdeni a lisztharmat terje­dését. A megjelent szakem­berek véleménye egyezett a minta-gyümölcsösben követett módszerekkel: rendszeres metszés, szakszerű trágyázás és öntözés együttes eredmé­nyeképpen jelentkező állandó termés. Hogyan érte el Boda János ezeket az eredményeket? Szorgalmasan dolgozott, s a védekezést és az öntözést gé­pesítette. Pintér Miklóssal együtt elmentek környékbeli tapasztalatcserékre. Tavaly például Lip lsében voltak. Fel­használták mindazt, amit ott helyesnek láttak. Együtt valósították meg az öntözés és permetezés gépesítését. Pár évvel ezelőtt a gyümölcsösben és szőlőben bevezették a lombtrágyázást. Boda János követője Asz­talos István, az Aranymező Tsz tagja hasonlóan nyilatko­zott a gépesítés előnyeiről. Az Alkotmány Tsz vezető­sége — ismerve Boda Já­nos erédményeit és ügybuzgó- ságát — megbízta őt a 10 holdas gyümölcsös telepítési tervének elkészítésével. A tervet már fel is küldték a megyei tanácsnak jóváhagyás­ra. Szabó Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának kertészeti előadója — mint a tapasztalatcsere rész­vevője — örömmel közölte, hogy a tervvel egyetért és azt jóváhagyva, megküldte már a tsz elnökének. Közölte, hogy minden kezdeményezést, amely a nagyüzemi gazdál­kodás előbbrevitelét szol­gálja, a maga részéről kész­ségesen támogat. Cegléd ter­melőszövetkezeti város tsz- vezetőinek mielőbb fel kell mérniök — mondotta — a szőlő és gyümölcsös művelé­sével és védelmével kapcsola­tos beruházási szükségleteket. Ezen felmérések birtokában tud csak a megyei tanács megfelelő támogatást bizto­sítani. Nyújtó Ferenc, a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet osztályvezetője bejelentette, hogy az új gyü­mölcsös telepítéséhez szük­séges csemetéket a gazdaság­ból biztosítani tudja. Ismer­tette továbbá azt a munkát, amelyet munkatársaival együtt a XII. kerület szőlői­ben végez: adatföl vételezés a monográfia elkészítéséhez, finnek birtokában tesz majd javaslatot a szőlők felújítá­sára, illetve az új telepítésé­re. A gyümölcsösön kívül, a vele szomszédos szőlőben már rendetlenül telepített és el­hanyagolt gyümölcsfák gon­dozásának kérdését vetette fel még a szakkör vezetője. Rá­mutatott, hogy védekezés nél­kül csak cefrére való gyü­mölcsre lehet számítani. A védekezést törvény írja elő. A gyümölcsfák téli tisztogatá­sát már most meg kell kez­deni. Ez annál is inkább sür­gős, mivel kb. 500 000 fa téli munkái, metszéssel együtt, ugyanannyi munkaidő-ráfor­dítást igényelnek. Ezeket a munkákat az 1900 holdas tsz-szőlőben csak abban az ! esetben lehet elvégezni, ha j azt minden munkabíró tag, a három téli hónapban lel­kiismeretesen elvégzi. Ennek a munkának az előrehozatalát indokolja a gyümölcsfák per­metezése. Ezt a lemosás sze­rű legfontosabb védekezési munkát, a rügyfakadás előtti 2—3 héttel kell megkezdeni és azt úgy kell folytatni, hogy az pattanásig befejezést is nyerjen. Ehhez viszont már a fokozott gépesítésre is szükség van. Fel kell hasz­nálni az összes motoros per­metezőgépeket és beruházás­ból biztosítani kell a hiány­zókat. Asztalos István szakköri tag, a védekezések gépesíté­sénél komplex brigádok alakiíását javasolta. Tehát motoros gép és a Kiss Bálint- féle permetezőgépek együttes alkalmazását. A töltést pedig motorral kell megoldani. Fehér András, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak növényvédelmi felügyelő­je hozzászólásában kifejtette, hogy a mezőgazdasági szak­kör a szakmai tudás fejlesz­tésének jelentős tényezője. Kí­vánatosnak tartaná, ha a téli előadássorozatokon minden tsz-tag részt venne. A megjelentek elhatározták, hogy decembertől kezdve minden csütörtökön délután öt órakor a művelődési ház- bani összejönnek. Az első összejövetel időpontját ké­sőbb közöljük. { 4 zaz hogy bocsánat az el­SÍ hamarkodott kijelenté- sért, mert a kalap eredetileg (nem is volt az enyém. Az í édesapám zöld vadászkalap- % járói van szó, amiben vagy í húsz esztendőn keresztül va- dászott, s otthon csak nagyon $ ritkán tette a fejére. Viszont % olyankor mindig boldogan % állapította meg: % — Akármit is beszéltek, $ nekem ez a kalap nagyon jól $ illik. % Néha, titokban én is a fe- $ jemre tettem, s úgy, ahogy papámtól láttam, odaálltam a $ tükör elé. Én is remeknek $ találtam a kalapot, s néha % megkockáztattam azt a me­grósz kijelentést, hogy nem $ bánnám, ha nekem nem vén­eiének új sapkát vagy kala- %pot. Szívesen beérném a pa- $ púéval. ^ Jó apám valósággal úgy ^ könyvelte el a dolgot, hogy ^ a kalapot én fogom örökölni £ és néha meg is nyugtatott. % — Mindennek eljön a ma­íga ideje. Fogsz te még ezzel kalappal büszkén sasé- p rozni. Í5 Utolsó napján szinte utolsó erejével rnegsimcgatta a snepf- tollas szépséget, kezembe tette, s nagyon melegen sut­togta. p — Ezt neked adom! Sze­detném, ha megbecsülnéd. Vi- í seid egészséggel. I Mire megkaptam a kala­pot, bizony már tagba-zakadt legénnyé pendültcm, s régen Vj elcsendesedett bennem az a vágy, hogy a kalapot nyilvá­nosan is megsétáltassam. Persze el is öregedett, meg is nyomorodon. Régi, daliás tartása megrogyott. A zsú­foltok ótvarossá tették haj­dani fényét. Azt hiszem, senki sem csodálkozik azon, hogy hű­séggel tartottam magam jó apám utolsó szavaihoz. A va­dászkalap nem nagyon illett sötétkék ruhámhoz, a fekete öltönnyel összeházasítani kü­lönösen nevetséges lett volna. Mégis hordtam a kalapot be­csületem szerint és most tö­redelmesen bevallom önök­nek, azzal a reménnyel, hogy ha már én el nem is hagy­hatom, talán csak lesz ak­kora szerencsém, hogy ő fog elhagyni engemet. rplőször is a Magyar csár­JOj dával próbálkoztam. Fel­akasztottam a fogasra. Oda­támaszkodtam a pulthoz, ha­nyagul legurítottam egy kor­só sört, s mint aki a legjob­ban végezte a dolgát, kibal­lagtam az utcára. A csapos lihegve ért utol. — Bocsánat, nálunk felej­tette a kalapját! — Nem akartam, hogy neveletlennek tartson, benyúltam a zsebbe és egy forintot nyomtam a markába. — Köszönöm, nagyon szó­rakozott vagyok. Azután a színházzal pró­A KALAPOM ■ bálkoztam. Hanyag elegan­ciával adtam be a ruhatárba, , s előadás után észrevétlenül surrantam ki az előcsarnok­ból. A kalap maradt. A ruha­tári cédulát széjjeltéptem. Másnap reggel Stupek éb­resztett fel. — Hanyag vagy, öregem! Szerencse, hogy megismertem a ruhatárban. Rögtön tud­tam, hogy a tied. Jobban is ügyelhetnél. A vonat volt a következő kísérlet. A nyíregyházi gyors egyik fülkéjében hagytam. Ügy rohantam ki a pálya­udvarról, mintha puskából lőttek volna ki. Nehogy va­laki utánam hozza. Egy hét múlva a posta cso­magot kézbesített. Benne volt a kalap és néhány sor. ..Kalapját a személyzet le­adta a végállomáson. A ku­tatás reménytelennek lát­szott, amikor egyik tisztvi­selőnőnk kibontotta a kalap bélését és abban a mellékel­ten csatolt levelet találta.” Valóban, most jut eszem­be, hogy amikor először a fe­jemre tettem a kalapot, ma­gam béleltem ki. Bélésnek Stupek Miskolcról küldött le­velét használtam, n Másnap aztán döntően el­írj l a'áraztam magam. Utó­végre nevetséges dolog az, hogy annyira ragaszkodom bizonyos formákhoz. Leghe­lyesebb lesz, ha elajándéko­zom a kalapot. Ilyenformán még jót is teszek valakivel. Bandi, a közismert utcabo-] londja vihogott rám az ut-\ cán. Gondolkodás nélkül aj markába nyomtam a kalapot, j s azzal dolgomra siettem, j Bandi röhögve forgatta. Ügyj látszott, hogy végre sikerült, j Tegnap kiránduláson vol-\ tunk. A társaságot elkapta a' vihar. Sehol a közelben-nem: volt ház vagy fa, ami mene-\ déket nyújthatott volna. Ka- \ lap nélkül voltam, s az eső keservesen verte a fejemet, i A lélegzetünk majd elállt,: annyira futottunk. Megsóhaj tottam az elajándékozott ka-: lapot. A következő pillanatban: észrevettem egy maáárijesz-, tőt, amint egy krumplitáblá-: ban tétlenkedett. Gondolko­dás nélkül odarohantam, le-: kaptam róla a zöld színű, ki- véniilt, ütött-kopott kalapot, és boldogan csaptam a fe­jemre. Otthon ismertem meg, az én kalapom volt. Akarom mondani, a papáé. ixjéhány nap múlva Bandi ÍV jött szemközt az utcán.] Rám vigyorgott. j — Hol a kalap. Bandi? j Még sokkal szélesebbre ] húzta a száját. — Van énnekem eszem. \ Eladjam a zsibajov két fo­rintért. Madárijesztőnek. \ mm ROSSÍ — j

Next

/
Oldalképek
Tartalom