Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-13 / 240. szám
1959. OKTÓBER 13. KEDD '“hírlap n A BŐR ÜLÉSES SZEKÉR Kerekes Vemlel szeksrét a legkisebb gyerek is ismerte a faluban, ami nem csoda, hisz olyan jó formájú, nyalka szekér nem járt több az egész környéken. Zöldre volt pingáivá annak mind a két oldala, de zöld volt a négy lőcse és a négy kereke is. Az ülése pedig finom, puha bőrből és támlával ellátva készült, hogy aki arra ráült, valóságos páholyban érezte magát. És hogy gurult az a szekér ... Mintha valamennyi kereke golyóscsapágyon forogna. Szekere jó kiállásának tudatában volt maga Kerekes Vendel is, ami leginkább abból látszott, hogy amikor a főutcán végigporzott vele, úgy feszített a bőrülésen, mintha nyújtófát nyelt volna. Mikor pedig hazaérkezvén, lovait kifogta, jó ideig úgy tett, mintha a nagykaput nyitvafelejtette volna, holott — egyesek szerint — ezt abból a célból csinálta így, hogy hadd lássák az utcai járókelők, micsoda fáin szekere van neki. Annál nagyobb volt a falubeliek meglepetése, amikor Kerekes Vendel — a gazdasági felszerelések átvételére kijelölt napon — egy rozoga, széthullni készülő, ráfnólküli kerekeken döcögő, szekérnek alig nevezhető tákolmánnyal állított be a tsz Udvarába. Merthogy egyik szavam a másikba ne öltsem, Kerekes gz idei tavaszon őszi kezdéssel termelőszövetkezeibe lépett, mondván, hogy ha már az egész falu így nekilódult az újnak, ő sem akar lemaradni, hisz eddig is ott volt mindenütt, ahol valami jobbat vagy hasznosat szimatolt. Ott állt hát Kerekes szánalmas állapotban levő taligája mellett a szövetkezet udvarán és várta, hogy sorra kerüljön. Megszámolta: éppen ötödik a sorban, ezért még volt (Mnyi ideje, hogy lopva körülnézzen a vásárhoz hasonlatos udvaron. Eközben némi r esteikedéssel tapasztalta, hogy csaknem mindenki jó karban levő szekeret hozott ide, sőt, úgy vette észre, hogy Makrai Dani az alsósorról, mintha „direkt" lemosta é's kicsinosította volna szekerét erre az alkalomra. Már kezdte megbánni, amiért ezzel a kimustrált tragaccsal szégyenkezik itt, de már v:sz- sza sem fordulhat, mert mindenki észrevette és a következő pillanatban az értékelő bizottság egyik tagja kiáltotta is a nevét: — Következik: Kerekes Vendel! Lesütött szemmel fogta meg a nyerges ló kantárát, hogy előbbre vontassa szekerét. Ám alighogy megmozdult a szúette taliga, a jobb első kerék abban a pillanatban összeomlott, lemállott róla a ráf nélküli talp, s a tengelyt csupán a két alsó küllő tartotta visz- sza a földre zuhanástól. Itt- ott hangos nevetés robbant ki az emberekből, sokan csendesen, de jól láthatóan mosolyogtak, egyedül Daragó, a tsz-elnök maradt komoly, noha jól sejtette ő, hogy tulajdonképpen miről van szó. A bizottság hatvan forintra értékelte a szekeret, amelyet Kerekes ezt követően csak a mások segítségével, de még így is nagy üggyel-bajjal tudott az udvar há.tuljáig vontatni. Ott kifogta előle a két lovat, s már leforrázva éppen indulni akart hazafelé, amikor a tsz-elnök kiáltását hallotta maga mögött: — Állj már meg egy kicsit, Vendel! — No — gondolta Kerekes •—, most kérdi meg tőlem, hová tettem a másik szekeret, úgy látszik, nem akart a nyilvánosság előtt megszégyeníteni. És nyomban elhatározta, azt mondja majd neki, hogy már két hete eladta egy ceglédi embernek. Tömik a kacsákat A gombai Petőfi Tsz az idén foglalkozik először kacsaneveléssel. A több mint háromezer kövér kacsa szén hasznot hoz a tsz-nek Műszaki tanácskozás - példabeszéddel Vagy tizenöten ültek a teremben, az elektrokondenzá- tor-üzem minőségi ellenőréi. Csendesen beszélgettek. Néha- néha elhangzott egy-egy hangosabb kérdés: — Vajon miért hívott bennünket az igazgató? Sátor János elvtárs, a Mechanikai Művek igazgatója nem sokat váratott magára. Belépett a terembe. Kiváncsi tekintetek kisérték minden mozdulatát. Az emberek jól tudták, hogy kis ügy nem lehet, ami miatt itt ülnek. — Tudom, hogy nem dolgoznak rosszul — kezdte a beszélgetést Sátor elvtárs —, mégis fel kell figyelnünk arra, hogy az Eliko-üzemben még mindig nincs minden rendben a minőség körül. Mondott néhány példát a legfrissebb tapasztalatokból, aztán így szólt a meósokhoz: — Mondják el önök, miben látják a hibák okait. Amint ez már szokás, nem indult el azonnal a beszélgetés. Csend követte az igazgató szavait, aki kihasználva a szünetet, így szólt, a jelenlevőkhöz: — Biztos vagyok benne, hogy önöket nem kell meggyőzni arról, milyen fontos szerepet tölt be a mi eléktro- kondenzátorunk. Jól tudják, hogy a rádiókban, elektromos mérő- és egyéb műszerekben nélkülözhetetlen. Maga elé pillantott az asztalra. Szeme megakadt az öles újságcímen: „Kijelölt pályáján halad a Hold felé a szovjet űrrakéta“. Felnézett és kissé emeltebb hangon megkérdezte: — Örülnek neki, hogy a szovjet űrrakéta ilyen -nagy sikert arat? Az embereket meglepte a váratlan, látszólag nem is a tárgyhoz vágó kérdés, de azért válaszoltak: — Hogyne örülnénk. — Ez a mi sikerünk is. Néhány másodperc múlva már lázas izgalommal telített beszélgetés folyt a szovjet űrrakétáról. Sátor elvtárs mosolyogva figyelte a beszélgetést, aztán közbeszólt: — Mit gondolnak, mi történne ezzel az űrrakétával, ha egy olyan kondenzátort szereltek volna bele, amelyet mi csináltunk, de nem a leggondosabban ellenőriztük és csak odakint, a világűrben derülne ki a hiba? A kérdés hideg zuhanyként hatott. Erre nem számítottak. Maguk elé képzelték a száguldó rakétát, szinte hallották rádiójelzéseit, amikor ismét megszólalt az igazgató: — Képzeljék el, mi lenne, ha a rakéta rádióberendezése, vagy nem is beszélve az irányító berendezésről, felmondaná a szolgálatot. Mindezt pedig egy rossz elektrokonden- zátor is előidézheti. — De elő is segítheti — folytatta tovább —, ha jól megcsináljuk, ha alaposan ellenőrizzük a kondenzátort, hogy. a rakéta hajszálpontosan teljesítse feladatát. ’ Láthatják, milyen fontos, hogy ne csak egyszerűen egy fémhengert és a benne levő fólia- tekercset lássuk az elektro- kondenzátorban. Nem kellett már biztatni az embereket. Szót kértek és keresték a hibák okait.-Egyikük az új ellenőrzőpontok beállításáról, beszélt, másikuk a fóliafeldolgozás közben tapasztalt hibákat boncolgatta. Mérai Istvánná, Lomhái Györgyné, * Nagy Károlyné, meg' a többiek is nagy felelősséggel elemezték az egész gyártási folyamatot. Jó néhány hibát már ezen a megbeszélésen elmondtak, de a nagyobb segítséget a gyakorlati munkában ígérték. így is cselekedtek, Pár nap múlva jelezték például, hogy a fóliaszabásnál rossz kézi- szerszámokkal dolgoznak az emberek. Más alkalommal a műszakiakat bírálták, mivel nem segítenek'úgy a gyártásnál, ahogy elvárnák tőlük. Dicsérték és példaként említették Hityil László üzemtechnológus szorgalmát, aki nagyon sokat dolgozik a kondenzátorgyártás fejlesztésén. Az észrevételek, javaslatok nyomán hasznos intézkedések születnek és javul a munka. Az Elko-üzemben m a re ár a legtöbben úgy végzik munkájukat, mintha az ő kondenzátoruktól függne a legközelebbi űrrakéta sikere. — kas — Másodpercenként 33 millió felvétel A Szovjet Tudományos Akadémia műszaki-fizikai intézetének dolgozói egyedülálló készüléket szerkesztettek olyan rendkívül rövid ideig tartó folyamatok tanulmányozására, mint például a robbanás, az elektromos kisülés stb, A készülék sebessége — 33 millió filmkocka másodpercenként. Ha h közönséges filmfelvevőgép ilyen sebességgel dolgoznék, másodpercenként 300 teljes estét betöltő filmet készíthetne. Szelektálják a búzát. Naponta mintegy 80 mázsa búza tisztítására kerül sor két műszakban, összesen mintegy 560 hold búzát vetnek a tsz-ben A Homokidiilőben levő 56 holdas táblába őszt takarmánykeveréket vetnek. Az összes takarmánykeverékük 110 hold lesz De tévedett, az elnök nem ^ erről beszélt. — Hallod-e, Vendel? —2 kezdte, amint odaérkezett. — 2 Elvállalnád-e a fogatosságot? $ Mert úgy gondoltuk, ha te ^ is jónak látod, meghagynánk $ a két lovadat a kezed alatt, te f ismered a természetüket és ^ — amíg jobb nem lesz — ez- % zel a rozoga szekérrel elfu- ff varozgatnál a közösben. Kerekes Vendelt kellemesen | lepte meg az elnök ajánlata, £ hisz titkos vágya volt, hogy a ^ lovait maga hajthassa, ámbár | most nagyon bántotta, amiért £ nem kérte számon tőle a má- 2 sik szekeret. Átkozta magát,^ hogy így elrontotta a dolgot, 2 mert ha előre tudja, hogy a $ saját lovait hajthatja, a vi- 2 lágért sem csúfoskodik ide ez- $ zel az ócska szekérrel. ^ Végül csendesen így szólt: £ — Elvállalom! Majd kisvártatva még hoz- $ zátette: ^ — Azt a bőrüléses szekeret $ meg — mert tudod, eladtam % a múltkor egy ceglédi em- $ bernek — majd megpróbálom visszaszerezni ... í Kerekes vendéi aznap es- í te, úgy sötétedés után, sokáig 2 szöszmötölt az udvaron álló 2 szárkúp előtt; széjjelhányta a í kévéket, amelyek alól ha- f marosan egy bőrüléses, zöld- f re festett szekér körvonalai $ bukkantak elő... 2 Ari Kálmán Erőteljesebb; sokoldalúbb politikai nevelőmunkát az iskolákban A politikai nevelésben még nem tartunk ott, ahol az oktatásban! — így kezdte felszólalását az egyik tanár a kommunista pedagógusok szombati tanácskozásán. Ebben a véleményben fok igazság rejlik. Való igaz, hegy számos iskolában az oktatási eredmények nagyobbak, mint' a politikai nevelömunka eddig elért eredményei. Vajon mi az oka ennek? Erre a kérdésre kereste a feleletet ez a tanácskozás, amely éppen ezért igen hasznosnak bizonyult. Az Okok egyike, hogy a pedagógusok egy része csupán öirra törekszik, hogy jó szaktanárként oktassa diákjait, a politikai nevelőmunikából azonban már nem veszi ki részét. Pedig a két feladat nem választható külön. A tanulók erkölcsi és politikai jellemformálása legalább any- nyira fontos feladat, mint a jó tanulmányi eredmény. A dolog érdekessége, hogy, ugyanezek a pedagógusok — vagy legalábbis egy részük — derekasan kivették a részüket az úgynevezett nagy feladatokból — tanácsválasztá- soik előkészítése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, évfordulók megünneplése. Az ok tehát csak arra vezethető vissza, hogy egyes pedagógusok lebecsülik a mind&mapos politikai nevelömunkát, jelentéktelen feladatnak tartják vagy — mert ez is gyakran előfordul — politikai képzetlenségükből eredően egyszerűen nem értenek hozzá. A feladat tehát adott: meg kell gyorsítani a pedagógusok ideológiai és politikai fejlődését. Ez csak a rendszeres és elmélyült továbbképzéssel érhető el. A hiba az, hogy a pedagógusok továbbképzése ma még mindig igen szűfckörű. Bővíteni, szélesíteni kell ezt a kört, mert csak így lehetséges jelentősebb javulás a tanulók politikai nevelésében. A ' másik' ok, * amely bizo- nyosf^.rér^epibgn'.V.’^zjflíéin a politikai neveiőmunka elhanyagolásához vezet: a fiatal pedagógusok egy része nem találja helyét a tantestületben, a falu életében. Munkájukat kedvetlenül végzik, s annak ellenére, hogy a főiskolán vagy a tanítóképzőben megalapozott politikai képzettséggel rendelkeznek, kivonják magukat ebből a munkából. Érvelésük: idegenül érzik magukat a faluban, így természetesen az iskolában is, ezért a kötött feladaton túl — a tanulók oktatása — nem is igen törekszenek más munkák elvégzésére. Mi hát a teendő a fiatal pedagógusokkal kapcsolatban? Az első és legfontosabb: befonni őket a falu életébe; feladatokkal bízni meg kulturális és más területén, hogy otthonuknak érezzék a községet, ahová kerültek. A másik: bekapcsolni a fiatal pedagógusokat a KlSZ-szer- vezetek — iskolai és falusi — munkájába. Hogy ez mit jelent, arra Kiss Endre, a gödöllői gimnázium tanára válaszolt felszólalásában. Amióta négy fiatal pedagógus dolgozik az iskola KISZ-szervezetében, jelentős eredményeket értek el a politikai nevelőmunkában. Többek között százhúsz tanuló vesz részt a Kilián- próbázáson, vagy: minden osztályban hetenként egyszer — tanár vezetésével — sajtóbeszámolót tartanak. Mindez beszédesen bizonyítja, hogy a gödöllői gimnáziumban sikerült kiemelni a tanárokat az úgynevezett „szakmai bűvkörből”, s ennek eredményeképpen a tananyag oktatása mellett nagy gondot fordítanak a tanulók erkölcsi és politikai nevelésére is. H osszan sorolhatnánk még azokat az okokat, amelyek eddig visszahúzó erőként szerepeltek a diákok politikai nevelésének nagy munkájában. A megye kommunista pedagógusai megtárgyalva ezeket az okokat, s közben megkeresve a hibákból kivezető utat is, minden bizonnyal jelentős eredményeket érnek majd el — már a közeljövőben is — iskoláikban a politikai nevelőmunka területén. — P — A termelőszövetkezet szarvasmarha- és löállomán.va 60 darabról 329-ra nőtt. Ennek megfelelően egyéb takarmányok mellett silóra is szükség van. Ezért a meglevő 300 köbméterhez további 500 köbméter ároksilót készítenek Gondot okoz az állatok megfelelő elhelyezése. Néhány állat részére a meglevő istálló takarmányozóját alakították át. Az átrendezéshez, valamint a jászlakhoz szükséges deszkát a tsz saját fűrészmííhelye biztosítja (Tenkely felvételei) >XXX\XNXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXX\XXXXXXX\X\XXXXXXXXX\\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^. Szorgos munka Szentlőrinckátán Szentlőrinckátán az Vj Világ Termelőszövetkezet nagyot £ fejlődött ebben az esztendőben. A falu szövetkezeti község % lett, s a korábbi 600 holdam tsz területe 3600 katasztrális % holdra növekedett. Ennek megfelelően nőtt az állatállomány £ is. A fejlődés nagy feladatok elé állítja a termelőszövetke- $ zet tagságát, amely szorgos munkával végzi ezeket a fel- adatokat. Képriportunk •erről a munkáról számol be.
