Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-13 / 240. szám

1959. OKTÓBER 13. KEDD '“hírlap n A BŐR ÜLÉSES SZEKÉR Kerekes Vemlel szeksrét a legkisebb gyerek is ismerte a faluban, ami nem csoda, hisz olyan jó formájú, nyalka szekér nem járt több az egész környéken. Zöldre volt pin­gáivá annak mind a két ol­dala, de zöld volt a négy lő­cse és a négy kereke is. Az ülése pedig finom, puha bőr­ből és támlával ellátva ké­szült, hogy aki arra ráült, valóságos páholyban érezte magát. És hogy gurult az a szekér ... Mintha valamennyi kereke golyóscsapágyon fo­rogna. Szekere jó kiállásának tu­datában volt maga Kerekes Vendel is, ami leginkább ab­ból látszott, hogy amikor a főutcán végigporzott vele, úgy feszített a bőrülésen, mintha nyújtófát nyelt volna. Mikor pedig hazaérkezvén, lovait ki­fogta, jó ideig úgy tett, mint­ha a nagykaput nyitvafelej­tette volna, holott — egyesek szerint — ezt abból a célból csinálta így, hogy hadd lás­sák az utcai járókelők, mi­csoda fáin szekere van neki. Annál nagyobb volt a falu­beliek meglepetése, amikor Kerekes Vendel — a gazda­sági felszerelések átvételére kijelölt napon — egy rozoga, széthullni készülő, ráfnólküli kerekeken döcögő, szekérnek alig nevezhető tákolmánnyal állított be a tsz Udvarába. Merthogy egyik szavam a másikba ne öltsem, Kerekes gz idei tavaszon őszi kezdés­sel termelőszövetkezeibe lé­pett, mondván, hogy ha már az egész falu így nekilódult az újnak, ő sem akar lema­radni, hisz eddig is ott volt mindenütt, ahol valami job­bat vagy hasznosat szimatolt. Ott állt hát Kerekes szá­nalmas állapotban levő tali­gája mellett a szövetkezet udvarán és várta, hogy sorra kerüljön. Megszámolta: éppen ötödik a sorban, ezért még volt (Mnyi ideje, hogy lopva körülnézzen a vásárhoz ha­sonlatos udvaron. Eközben némi r esteikedéssel tapasz­talta, hogy csaknem mindenki jó karban levő szekeret ho­zott ide, sőt, úgy vette észre, hogy Makrai Dani az alsósor­ról, mintha „direkt" lemosta é's kicsinosította volna szeke­rét erre az alkalomra. Már kezdte megbánni, amiért ez­zel a kimustrált tragaccsal szégyenkezik itt, de már v:sz- sza sem fordulhat, mert min­denki észrevette és a követ­kező pillanatban az értékelő bizottság egyik tagja kiáltotta is a nevét: — Következik: Kerekes Vendel! Lesütött szemmel fogta meg a nyerges ló kantárát, hogy előbbre vontassa szekerét. Ám alighogy megmozdult a szú­ette taliga, a jobb első kerék abban a pillanatban összeom­lott, lemállott róla a ráf nél­küli talp, s a tengelyt csupán a két alsó küllő tartotta visz- sza a földre zuhanástól. Itt- ott hangos nevetés robbant ki az emberekből, sokan csen­desen, de jól láthatóan moso­lyogtak, egyedül Daragó, a tsz-elnök maradt komoly, noha jól sejtette ő, hogy tu­lajdonképpen miről van szó. A bizottság hatvan forintra értékelte a szekeret, amelyet Kerekes ezt követően csak a mások segítségével, de még így is nagy üggyel-bajjal tu­dott az udvar há.tuljáig von­tatni. Ott kifogta előle a két lovat, s már leforrázva éppen indulni akart hazafelé, amikor a tsz-elnök kiáltását hallotta maga mögött: — Állj már meg egy ki­csit, Vendel! — No — gondolta Kerekes •—, most kérdi meg tőlem, ho­vá tettem a másik szekeret, úgy látszik, nem akart a nyilvánosság előtt megszé­gyeníteni. És nyomban elha­tározta, azt mondja majd ne­ki, hogy már két hete eladta egy ceglédi embernek. Tömik a kacsákat A gombai Petőfi Tsz az idén foglalkozik először kacsa­neveléssel. A több mint háromezer kövér kacsa szén hasznot hoz a tsz-nek Műszaki tanácskozás - példabeszéddel Vagy tizenöten ültek a te­remben, az elektrokondenzá- tor-üzem minőségi ellenőréi. Csendesen beszélgettek. Néha- néha elhangzott egy-egy han­gosabb kérdés: — Vajon miért hívott ben­nünket az igazgató? Sátor János elvtárs, a Me­chanikai Művek igazgatója nem sokat váratott magára. Belépett a terembe. Kiváncsi tekintetek kisérték minden mozdulatát. Az emberek jól tudták, hogy kis ügy nem le­het, ami miatt itt ülnek. — Tudom, hogy nem dol­goznak rosszul — kezdte a beszélgetést Sátor elvtárs —, mégis fel kell figyelnünk arra, hogy az Eliko-üzemben még mindig nincs minden rendben a minőség körül. Mondott néhány példát a legfrissebb tapasztalatokból, aztán így szólt a meósokhoz: — Mondják el önök, miben látják a hibák okait. Amint ez már szokás, nem indult el azonnal a beszélge­tés. Csend követte az igaz­gató szavait, aki kihasználva a szünetet, így szólt, a jelen­levőkhöz: — Biztos vagyok benne, hogy önöket nem kell meg­győzni arról, milyen fontos szerepet tölt be a mi eléktro- kondenzátorunk. Jól tudják, hogy a rádiókban, elektromos mérő- és egyéb műszerekben nélkülözhetetlen. Maga elé pillantott az asz­talra. Szeme megakadt az öles újságcímen: „Kijelölt pá­lyáján halad a Hold felé a szovjet űrrakéta“. Felnézett és kissé emeltebb hangon megkérdezte: — Örülnek neki, hogy a szovjet űrrakéta ilyen -nagy sikert arat? Az embereket meglepte a váratlan, látszólag nem is a tárgyhoz vágó kérdés, de azért válaszoltak: — Hogyne örülnénk. — Ez a mi sikerünk is. Néhány másodperc múlva már lázas izgalommal telített beszélgetés folyt a szovjet űrrakétáról. Sátor elvtárs mosolyogva figyelte a beszélgetést, aztán közbeszólt: — Mit gondolnak, mi tör­ténne ezzel az űrrakétával, ha egy olyan kondenzátort szereltek volna bele, amelyet mi csináltunk, de nem a leg­gondosabban ellenőriztük és csak odakint, a világűrben derülne ki a hiba? A kérdés hideg zuhanyként hatott. Erre nem számítottak. Maguk elé képzelték a szá­guldó rakétát, szinte hallották rádiójelzéseit, amikor ismét megszólalt az igazgató: — Képzeljék el, mi lenne, ha a rakéta rádióberendezése, vagy nem is beszélve az irá­nyító berendezésről, felmon­daná a szolgálatot. Mindezt pe­dig egy rossz elektrokonden- zátor is előidézheti. — De elő is segítheti — folytatta tovább —, ha jól megcsináljuk, ha alaposan el­lenőrizzük a kondenzátort, hogy. a rakéta hajszálponto­san teljesítse feladatát. ’ Lát­hatják, milyen fontos, hogy ne csak egyszerűen egy fém­hengert és a benne levő fólia- tekercset lássuk az elektro- kondenzátorban. Nem kellett már biztatni az embereket. Szót kértek és keresték a hibák okait.-Egyikük az új ellenőrzőpon­tok beállításáról, beszélt, má­sikuk a fóliafeldolgozás köz­ben tapasztalt hibákat bon­colgatta. Mérai Istvánná, Lomhái Györgyné, * Nagy Károlyné, meg' a többiek is nagy fele­lősséggel elemezték az egész gyártási folyamatot. Jó né­hány hibát már ezen a meg­beszélésen elmondtak, de a nagyobb segítséget a gyakor­lati munkában ígérték. így is cselekedtek, Pár nap múlva jelezték például, hogy a fóliaszabásnál rossz kézi- szerszámokkal dolgoznak az emberek. Más alkalommal a műszakiakat bírálták, mivel nem segítenek'úgy a gyártás­nál, ahogy elvárnák tőlük. Di­csérték és példaként említet­ték Hityil László üzemtech­nológus szorgalmát, aki na­gyon sokat dolgozik a kon­denzátorgyártás fejlesztésén. Az észrevételek, javaslatok nyomán hasznos intézkedések születnek és javul a munka. Az Elko-üzemben m a re ár a legtöbben úgy végzik munká­jukat, mintha az ő konden­zátoruktól függne a legköze­lebbi űrrakéta sikere. — kas — Másodpercenként 33 millió felvétel A Szovjet Tudományos Aka­démia műszaki-fizikai inté­zetének dolgozói egyedülálló készüléket szerkesztettek olyan rendkívül rövid ideig tartó folyamatok tanulmá­nyozására, mint például a robbanás, az elektromos ki­sülés stb, A készülék sebes­sége — 33 millió filmkocka másodpercenként. Ha h kö­zönséges filmfelvevőgép ilyen sebességgel dolgoznék, má­sodpercenként 300 teljes es­tét betöltő filmet készíthetne. Szelektálják a búzát. Naponta mintegy 80 mázsa búza tisztítására kerül sor két műszakban, összesen mintegy 560 hold búzát vetnek a tsz-ben A Homokidiilőben levő 56 holdas táblába őszt takar­mánykeveréket vetnek. Az összes takarmánykeverékük 110 hold lesz De tévedett, az elnök nem ^ erről beszélt. — Hallod-e, Vendel? —2 kezdte, amint odaérkezett. — 2 Elvállalnád-e a fogatosságot? $ Mert úgy gondoltuk, ha te ^ is jónak látod, meghagynánk $ a két lovadat a kezed alatt, te f ismered a természetüket és ^ — amíg jobb nem lesz — ez- % zel a rozoga szekérrel elfu- ff varozgatnál a közösben. Kerekes Vendelt kellemesen | lepte meg az elnök ajánlata, £ hisz titkos vágya volt, hogy a ^ lovait maga hajthassa, ámbár | most nagyon bántotta, amiért £ nem kérte számon tőle a má- 2 sik szekeret. Átkozta magát,^ hogy így elrontotta a dolgot, 2 mert ha előre tudja, hogy a $ saját lovait hajthatja, a vi- 2 lágért sem csúfoskodik ide ez- $ zel az ócska szekérrel. ^ Végül csendesen így szólt: £ — Elvállalom! Majd kisvártatva még hoz- $ zátette: ^ — Azt a bőrüléses szekeret $ meg — mert tudod, eladtam % a múltkor egy ceglédi em- $ bernek — majd megpróbálom visszaszerezni ... í Kerekes vendéi aznap es- í te, úgy sötétedés után, sokáig 2 szöszmötölt az udvaron álló 2 szárkúp előtt; széjjelhányta a í kévéket, amelyek alól ha- f marosan egy bőrüléses, zöld- f re festett szekér körvonalai $ bukkantak elő... 2 Ari Kálmán Erőteljesebb; sokoldalúbb politikai nevelőmunkát az iskolákban A politikai nevelésben még nem tartunk ott, ahol az oktatásban! — így kezdte fel­szólalását az egyik tanár a kommunista pedagógusok szombati tanácskozásán. Eb­ben a véleményben fok igaz­ság rejlik. Való igaz, hegy számos iskolában az oktatási eredmények nagyobbak, mint' a politikai nevelömunka ed­dig elért eredményei. Vajon mi az oka ennek? Erre a kér­désre kereste a feleletet ez a tanácskozás, amely éppen ezért igen hasznosnak bizo­nyult. Az Okok egyike, hogy a pe­dagógusok egy része csupán öirra törekszik, hogy jó szak­tanárként oktassa diákjait, a politikai nevelőmunikából azonban már nem veszi ki részét. Pedig a két feladat nem választható külön. A ta­nulók erkölcsi és politikai jellemformálása legalább any- nyira fontos feladat, mint a jó tanulmányi eredmény. A dolog érdekessége, hogy, ugyanezek a pedagógusok — vagy legalábbis egy részük — derekasan kivették a részü­ket az úgynevezett nagy fel­adatokból — tanácsválasztá- soik előkészítése, a mezőgaz­daság szocialista átszervezése, évfordulók megünneplése. Az ok tehát csak arra vezethető vissza, hogy egyes pedagógu­sok lebecsülik a mind&mapos politikai nevelömunkát, jelen­téktelen feladatnak tartják vagy — mert ez is gyakran előfordul — politikai képzet­lenségükből eredően egysze­rűen nem értenek hozzá. A feladat tehát adott: meg kell gyorsítani a pedagó­gusok ideológiai és politikai fejlődését. Ez csak a rendsze­res és elmélyült továbbkép­zéssel érhető el. A hiba az, hogy a pedagógusok tovább­képzése ma még mindig igen szűfckörű. Bővíteni, szélesíteni kell ezt a kört, mert csak így lehetséges jelentősebb javulás a tanulók politikai nevelésé­ben. A ' másik' ok, * amely bizo- nyosf^.rér^epibgn'.V.’^zjflíéin a politikai neveiőmunka elha­nyagolásához vezet: a fiatal pedagógusok egy része nem találja helyét a tantestület­ben, a falu életében. Munká­jukat kedvetlenül végzik, s annak ellenére, hogy a főis­kolán vagy a tanítóképzőben megalapozott politikai kép­zettséggel rendelkeznek, ki­vonják magukat ebből a munkából. Érvelésük: idege­nül érzik magukat a faluban, így természetesen az iskolá­ban is, ezért a kötött felada­ton túl — a tanulók oktatása — nem is igen törekszenek más munkák elvégzésére. Mi hát a teendő a fiatal pe­dagógusokkal kapcsolatban? Az első és legfontosabb: be­fonni őket a falu életébe; feladatokkal bízni meg kul­turális és más területén, hogy otthonuknak érezzék a községet, ahová kerültek. A másik: bekapcsolni a fiatal pedagógusokat a KlSZ-szer- vezetek — iskolai és falusi — munkájába. Hogy ez mit jelent, arra Kiss Endre, a gödöllői gim­názium tanára válaszolt fel­szólalásában. Amióta négy fiatal pedagógus dolgozik az iskola KISZ-szervezetében, jelentős eredményeket értek el a politikai nevelőmunká­ban. Többek között százhúsz tanuló vesz részt a Kilián- próbázáson, vagy: minden osztályban hetenként egy­szer — tanár vezetésével — sajtóbeszámolót tartanak. Mindez beszédesen bizonyít­ja, hogy a gödöllői gimná­ziumban sikerült kiemelni a tanárokat az úgynevezett „szakmai bűvkörből”, s en­nek eredményeképpen a tan­anyag oktatása mellett nagy gondot fordítanak a tanulók erkölcsi és politikai nevelé­sére is. H osszan sorolhatnánk még azokat az okokat, ame­lyek eddig visszahúzó erő­ként szerepeltek a diákok po­litikai nevelésének nagy mun­kájában. A megye kommu­nista pedagógusai megtár­gyalva ezeket az okokat, s közben megkeresve a hibák­ból kivezető utat is, minden bizonnyal jelentős eredmé­nyeket érnek majd el — már a közeljövőben is — iskoláik­ban a politikai nevelőmunka területén. — P — A termelőszövetkezet szarvasmarha- és löállomán.va 60 darabról 329-ra nőtt. Ennek megfelelően egyéb takarmá­nyok mellett silóra is szükség van. Ezért a meglevő 300 köbméterhez további 500 köbméter ároksilót készítenek Gondot okoz az állatok megfelelő elhelyezése. Néhány állat részére a meglevő istálló takarmányozóját alakí­tották át. Az átrendezéshez, valamint a jászlakhoz szük­séges deszkát a tsz saját fűrészmííhelye biztosítja (Tenkely felvételei) >XXX\XNXXXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXX\XXXXXXX\X\XXXXXXXXX\\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^. Szorgos munka Szentlőrinckátán Szentlőrinckátán az Vj Világ Termelőszövetkezet nagyot £ fejlődött ebben az esztendőben. A falu szövetkezeti község % lett, s a korábbi 600 holdam tsz területe 3600 katasztrális % holdra növekedett. Ennek megfelelően nőtt az állatállomány £ is. A fejlődés nagy feladatok elé állítja a termelőszövetke- $ zet tagságát, amely szorgos munkával végzi ezeket a fel- adatokat. Képriportunk •erről a munkáról számol be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom