Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-10 / 238. szám

Szentendre III. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1959. OKTÓBER 10. SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Közgyűlést tartott a hegyközség A/ elmúlt hét szombatján nagyszámú közönség előtt tartotta közgyűlését a múlt év őszén megalakult hegyköz­ség a tanácsháza nagytermé­ben. A gyűlést Hornyák Jenő el­nök nyitotta meg és a jelen­levők üdvözlése után meg­tartotta érdeklődéssel várt beszámolóját. Tájékoztatta a tagokat a hegyközség anyagi helyzetéről, a szeszfőzde mű­ködéséről, a telepítési fel­adatokról. A városi tanács az idei szeszfőzési idény meg­kezdése előtt átadta a főzde kezelését a hegyközségnek, hogy az itt befolyt jövedelem­ből segítse elismerésre méltó terveik megvalósulás4t. Terv­be vették a szeszfőzde jövő évi tatarozását, a volt asza­lóhelyiségnek szeszraktárrá alakítását, és a valóban ide­jét múlt, kézzel való keverés villanymotorra való átállítá­sát. Befejeződött a mintegy 10 hold földterület forgatása is, melybe primőr ősziba­rack- és jonathánalma-cse- metéket ültetnek november közepén. Az elnök figyelmez­tette a tagok egy részét, hogy Duruzsoló kályhák - pattogó tűzhelyek Biztosított a város téli tüzelőellátása rében felmerült kívánságok­nak megfelelően a város belte­rületén felállítható lenne-e egy tüzelőt kicsiben árusító pince? — A TÜZÉP részéről ennek semmi akadálya nincsen — válaszolja John János —, ha a városi tanács megfelelő he­lyiséget rendelkezésünkre bo­csát, úgy egy ilyen kis forga­lomra szánt pincét be tudunk állítani. Bár telepünkön is soronkívül kiszolgáljuk azokat a ve­vőinket, akik kis tételek­ben vásárolnak. — Az építőanyagokra nézve, a nyár folyamán tapasztalható mészhiány teljesen megszűnt, most is 3 vagon meszet táro­lunk. A cementellátásnál mu­tatkozó hiányok pár hét alatt megszűnnek. A hiány oka az volt, hogy a termelőszövetke­zetek nagyarányú fejlesztésé­vel kapcsolatban komoly ce­mentmennyiségeket szolgáltat­tunk ki. Minden egyéb építő­anyag, tégla, cserép, faáru, bő­ségesen áll rendelkezésre. Meg kell jegyeznünk, hogy a fa­áruban választékunk nem nagy, de ennek oka, hogy nem mindig kapjuk azt a fafélesé­get, amit megrendelünk. — A közönség tájékoztatá­sára közöljük, ezúton is, hogy október 15-től kezdődően telepünk nyitvatartási ide­je megváltozik, ugyanis reggel 8 órától délután 2 óráig tartunk pénztári órát. az áru pedig délután 4 óráig vehető át. Örömünkre szolgál, hogy a lakosság szolgálatában ilyen jó eredményeket értünk el és azon vagyunk, hogy ellátottsá­gunkat a jelentkező igények­nek mindenkor megfelelően biztosítsuk. A szokatlanul hamar be­köszöntött fűtési idény tehát felkészülten találta városunk lakosságát és a kályháknak, tűzhelyeknek van duruzsolni valójuk. a telepítési hozzájárulást még nem fizették meg. Beszámo­lója után a tagok hozzászó­lásai következtek. Általában elégedettek a hegyközség működésével, hiszen már ed­dig is sok és eredményes munkát végeztek. Sokan szó- vátették azonban az idei gyü­mölcsátvétel körüli komoly zavarokat. A MÉSZÖV ré­széről Józsa elvtárs vála­szolt a hozzászólásokra, fej­tegetve a FÖLDSZÖV kifo­gásolható munkájának ne­hézségeit és Ígéretet tett ar­ra, hogy jövőre tőlük tel­hetőén megjavítják a gyü­mölcsátvétel rendszerét. Most, a közgyűlés után még tisztábban látjuk a hegyköz­ség feladatait. Szerepet kell vinnie városunk fejleszté­sében, átadva tudást és ta­pasztalatot minden gazdá­nak, képviselve azok érde­keit, és a biztos gazdasági alap megteremtése után — amelyre eddigi működésük alapján minden remény meg­van — rátérhetnek majd a kollektív nagyüzemi gazdál­kodás útjára. M.-né Szüreti mulatság és annak tanulságai Az idei év olyan kedvező időjárással ajándékozta meg a termelőket, hogy általában minden gazdasági növényből közepesnél sokkal jobb ter­méskilátások mutatkoznak. Nem ez a helyzet azonban a méhészeknél. lit valóságos tragédia következett be. Erről kérdeztük Madarász Lajos bácsit, az egyénileg ter­melő méhészek csoportjának egyik tagját. — Hát bizony ez az esz­tendő a méhészek szűk esz­tendeje — mondotta Mada­rász bácsi. — Mi a földmű- vesszövetkezet keretén belül dolgozunk és erre az eszten­dőre 150 mázsa mézbeadásra kötöttünk szerződést; Sajnos azonban, mindebből ebben az évben nem lehetett semmi. — A katasztrófa — mert annak kell neveznem — mindjárt az akác virágzása­kor kezdődött. Tudniillik két­féle akác van: a korábban nyíló alföldi akác és a későb­ben nyíló hegyvidéki akác. Az esőzések és a hűvös idő azonban mindkét akácnál megakadályozta a nektárter­melést. A méhek semmit nem tudtak gyűjteni, még annyit sem, ami a telelésükre ele­gendő. — De nem változott a hely­zet a nyári hordás idején sem. Az idő nagyon száraz volt; a tarlóvirágzást sem tudták kihasználni. Vannak olyan szerencsések közöttünk, akiknek méhcsa­ládjaik a télire szükséges élel­met he tudták gyűjteni, de a méhészek kilencven százalé­kánál ez nem történt meg. Olyan súlyos veszteség érte a méhészeket, hogy nemcsak a szerződésben vállalt kötele­zettségeiknek nem tudnak eleget tenni, hanem még a felvett előlegre sem tudnak mézet beszolgáltatni. Ez alkalommal is kérjük az illetékeseket, hogy az előle­gek visszafizetésére és a vál­lalt szerződésbeli kötelezettsé­gekre adjanak haladékot és azt halásszák el az 1960-as esztendőre. Ha ezt a méltá­nyos kérésünket nem teljesí­tik, könnyen tragikussá vál­hat a méhészek helyzete. Ek­kor kénytelenek lesznek a méhcsaládok számát csökken­teni, sok méhcsaládot össze­vonni. Népgazdasági érdekből is szükséges, hogy méhésze­tünk ne fejlődjék vissza. Reméljük, hogy az illetéke­sek figyelembe veszik a mé­hészek jogos kérését és mó­dot találnak arra, hogy köte­lezettségeiknek a következő esztendőben tegyenek eleget. AZ ELŰZ LM-CÍM elnyeré­sének feltételeit tárgyalták október 5-én a papírgyár üzemi tanácsának tagjai. A gyár eredményei jelentősek és minden remény megvan arra, hogy az élüzem-cím mellett elnyerjék a SZOT vándor­zászlóját is. ifi. negyedévi tervüket 106%-ra teljesítet­ték. rosi tanács állapította meg, s a szüret csak a gazdagok­nak volt örömünnepe. Hosz- szí évek óta azonban min­denki ünnepe, s a város egyik legkollektivabb megnyilvá­nulása, a város egész lakos­ságát átfogó felvonulással kezdődő, s reggelig tartó táncban kimerülő szüreti mulatság. A Hazafias Népfront és az Láttuk, hogy Szentendrén nagyon lelkes, kollektív együttműködésre, munkára és szórakozásra alkalmas, arra vágyó ifjúság él, amely éven­te egyszer, egyetlen napon; szüreti mulatság alkalmával tudja csak kiélni magát. Mié t nem adnak ennek a nagysze­rű ifjú gárdának lehetőséget ahhoz, hogy többször és rendszeresen lássuk őket Jókai Mór szentendrei tár­gyú Rab Ráby című regényé­ben szépen és részletesen ír­ja le a szentendrei szüret le­folyását. Fegyveres draban- tokkal, dézsmát és tizedet szedő hatósági és papi em­berekkel. A szüret megtar­tásának időpontját egészen a múlt század végéig a vá­ifjúsági klub megrendezésé­ben* vasárnap is szép volt az ünnepély. Színpompás képek­ben gyönyörködhettünk. Lóra termett csikósok, Stiegler Pu- bi, az Örök betyár, s a hon­véd zenekar indították be a menetet, a legszebb szentend­rei lányok nagyszerű népi öl­tözékben, gyenge vállukon ci­ilyen szívvidítóan vidám; erőteljes összefogásban? Igaz, alakulóban van a vá­ros összes üzemeit és kö­zösségét egységesen összefo­gó városi kultúrcsoport, ezért hiszem, hogy nem kell megint egy évet várnunk, hogy a város ifjúságát így együtt lássuk; pelték az óriási szőlőfürtö­ket. Varga István bíró és csinos felesége ültek az első fogaton, Korzicska Vili, a mulatságos cilinderes jegyző és Moldoványi Molesz írnoka, g'erendányi ceruzával a vál­lán a másik hintóbán — az­után -züretelő kádas kocsik; feketére suvikszolt arcú ci­gányok, bohócok, kis gyere­kek, apró bíró és bíróné folytatták és zárták a mene­tet. Ezer és ezer ember lepte el a Fő-utcát és a Duna-par- tot, ahol végigvonultak, s Czweiber Feri, meg a lelkes rendező gárda büszke lehe­tett az eredményre. Megmoz­dult a város. Láttuk vasárnap régi-régi szüretek hatalmas, nagysze­rű hagyományos emlékét. — h — e — (A képeket készítette: Bereg János) tgv kérdés a szüreti bállal kapcsolatban Vasárnap két-liáromezer ember gyönyörködött a színes ruhákban felvonuló lányokban és fiúkban, akik szerepet vállaltak a szü­reti felvonuláson. Aranyo­sak voltak az apróságok is. Nem értünk azonban egyet azzal, hogy a ma­gyar népi viseletbe fel­öltözöttek között egy cow­boy is felvonult. Nem fur­csa dolog ez? Vagy talán a cowboy-ruha és a Colt- pisztoly is egyik változata a magyar népi viseletnek? gyárban, mindössze három párttag munkálkodott az alapszervezet megalakításán. Halasi elvtárs lett a negye­dik. Január végén már tizen- ketten voltak és a pártszerve­zet a nyilvánosságra lépett. Ma negyvennégyen vannak. Halasi elvtárs továbbra is becsületesen végzi munkáját, s a hajdani agrárproletár fia, aki elemista korában az is­kolából hazajövet levetette a csizmáját, s otthon maradt, hogy nagyobb testvérei ugyanabban a csizmában me­hessenek iskolába, a papír­gyár gyártásvezetője. Ko­moly. szakképzett ember, akit az élet. az események nevel­tek kommunistává. Halasi elvtárs egy a sok közül, akik holnap a pártértekezleten a maid három év küzdelmes, de nem eredménytelen mun­kájáról adnak számot és hatá­roznak az elkövetkező évek feladatairól. Egy küldött a száz közül tak. de ö a pártbizottság megbízásából Langer elvtárs­sal együtt kint járt a kör­nyező falvakban, hogy az ottani helyzetről tájékozta­tást adhasson. Két napra rá, október 30-án. éppen úgy, mint Csömör, Langer, Bori Szautnerné és Lepusán elv­társakat, öt is elbocsátották az üzemből. Hogy miérté „Mert békekölcsönt jegyezte­tett, mert megkövetelte a lel­kiismeretes munkát” — mon­dották elbocsátói. Ö azonban nem keseredett el. Az elbocsátottak tartot­ták egymás között a kapcsola­tot. de eljártak a pártbizott­ságon is. Az üzemben nem egyhamar állott helyre a rend. Halasi József is csak 1957 január második felében kerülhetett vissza a gyárba. Akkor még nem volt pártszervezet a a gépek közé, ahol egy finn mérnök jóindulata folytán kitanulhatta a papírszakmát. Aztán jött a második világ­háború, majd a felszabadulás és Halasi József tevékenyen bekapcsolódott a munkásmoz­galomba. Ekkor már Szent­endrén dolgozott a papír­gyárban. Uj lendülettel, munkakedv­vel végezte munkáját, amelyet most már megfizettek és amelyért meg is becsülték. Mint jó szakembert, 1955- ben tanulmányútra küldték a Német Demokratikus Köz­társaságba. Kiváló munkáját a kormány is jutalmazta, megkapta a „Munka Érdem­rendet”. Életének újabb fontos állo­mása volt 1956 októbere. Budapesten már dörögtek az ágyúk, a környező he­gyekben fegyveresek kószál­\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\w A Szentendrei Papírgyár üzemi pártszervezete a veze­tőségválasztó taggyűlésen Ha­lasi József elvtársat válasz­totta meg az alapszervezet egyik küldöttjének. Halasi József sorsa, élete nem valami regényes, kalan- \ dós élet, hanem olyan, mint a legtöbb munkásé: tele van [ küzdelemmel. ; Tizennégyen voltak testvé- \ rek. szüleinek ő volt a tizen- \ harmo,dik gyermeke. Tizen- \ három éves korában már ár- j ván maradt, egyik nővére ne- j vette, kereskedő szakmát ta- ; nult. és amint felszabadult. \ 1921-ben el is tudott helyez- ! kedni. de csak 1924-ig dol- ; gozhatott, aztán három évig ! a munkanélküliek kenyerét j ette. 1927-ben újra munka- : nélkülivé vált és csak két J év múlva tudott ismét mun- $ kába állni Ekkor került a Csepeli Papírgyárba. Mint £ segédmunkás dolgozott, csak í két év múlva kerülhetett be A búcsúzkodó őszi napsütés­ben békés csend honol az állo­más melletti TÜZÉP-telepen, a katonás rendbe rakott tűzi­fa sorok és szénkupacok között alig látni rakódó járműveket. Megkérdeztük John János te­lepvezetőt, mi az oka ennek a szokatlanul kis forgalomnak? — Ez a jelenség azt igazol­ja — monja John János telep­vezető —, hogy a város lakossága idejében gondoskodott a teli tüzelő­ről és el lehet mondani: mindenkinek pincéjében ott van már a szükséges szén és la. A dolgozók részére biztosított tüzelő bevásárlási utalványok rendszerével már a tavasszal megvolt a lehetősége a tüzelő bésáéráéseriek és mindenki igyekezett is a vásárlással. Te­lepünkön 1916 db 400 forintos tüzelőutalványra adtunk ki eb­ben az évben fát és szenet, ami azt jelenti, hogy körülbe­lül 1500 család ezen az úton szerezte be szükségletét. Egy utalványra átlagosan 13 mázsa szenet, vagy brikettet és más­fél mázsa tűzifát szolgáltat­tunk ki. — A tüzelőakción felül, szabadforgalomban is min­den igényt ki tudunk elé­gíteni és ellátottságunk olyan fokú. hogy a tél fo­lyamán sem lesz semmi fennakadás. A jelenleg telepünkön tárolt szén közepes minőségű, de azt minden esetben rostáljuk, így poros szén miatt nem lehet pa­nasza a vásárlóknak. 1000 má­zsa fát is tárolunk, ez termé­szetesen kötött áru, a vásárolt szénhez arányítva 15 százalék­ban van módunk kiszolgálni. — Az ország szénellátásá­nak biztosítása céljából a Mi­nisztertanács olyan rendelke­zést hozott, hogy a jó minőségű szenet ke­vernünk kell a közepes minőségűvel, ez azonban a tüzelésnél alig hátrányos. Valószínűleg sor kerül arra is, hogy brikettvásárláskor ha-J sonlóan bizonyos mennyiségű^ szenet fogunk a briketthez ke- ^ verni., £ — Brikettellátásunk kifogás- ^ tálán volt, tervünket 13 va- f gonnal túlteljesítettük. — Hogy telepünk milyen^ forgalmat bonyolított le. arra ^ jellemző, hogy harmadik negyedévi tér- ^ vünket 119 százalékra tel- jesítettük, ami 3 764 000 fo- rintot tesz ki. Telepünk fennállása óta ez volt a legmagasabb eredmé- ^ nyünk. De nemcsak hely- beli viszonylatban, hanem ^ egész Pest megyét tekintve ^ is élen járunk ezzel a tel- i jesítményünkkel. ; — Három hónapja kerültem^ a telep élére, de elmondhatom, i hogy ezen rövid idő alatt sémi a vasúttal, sem a fuvarosokkal j semmi fennakadás nem mu-j tatkozott, sőt a lakosság részé-: ről sem érkezett he rekia-: máció. 1 i Megkérdeztük: van-e lehető-; ség arra, hogy a közönség kö­A méhészek szűk esztendeje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom