Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-09 / 237. szám
VÁCI NAPLÓ Hírünk az országban Amikor a Népszabadság emlékezetes cikke „az éliizemek városának” nevezte el (és joggal) Vácot, egy kicsit mindnyájan büszkék voltunk, akik itt élünk, e történelmi falak között. Énnek az írásnak hosz- szan tartó visszhangja volt; még hónapok múlva is ezen a néven emlegették lakóhelyünket távol élő ismerőseink. Azóta is alig múlik el egy hét, hogy országos, nagy lapok hasábjain ne találkoznánk Vác nevével. Az utóbbi időben a rádió is több ízben foglalkozott üzemeink életével, riportot közölt a főtérről és ifjúsági rovata rendszeresen beszámol úttörőházunk minden eseményéről. Legutóbb a Hétfői Hírek számolt be épülő cementgyárunkról. A Rádióújság jóízű humorral mesél el egy epizódot a vasútállomásunk kultúrtermébe szerelt televíziós készülékről s még a Ludas Matyiban is találkozunk váci vonatkozású írással, ha kissé csúfondárosan is élcelődik a „felfelé folyó" öreg Dunáról. S ha elolvassuk a Népszavában Adám László írását: hogyan lett élénk munkásváros a múlt klerikális kisvárosából — rájövünk arra, hogy az idetévedt idegen milyen újszerűén tudja bemutatni mindazt, ami mellett mi a megszokás közönyével haladunk el naponként. Az említett írás, az őszinte lelkesedés hangján már a félszázezres lakosú Vác képét bontakoztatja ki és adatok sokaságát felsorakoztatva beszél arról, hogy a nagymúltú város jövőjét formálja és előretekint azon az egyenes úton. amelyen haladva a kisvárosból fejlett iparú és — szép fekvése mellett — egyben fürdőváros jellegű középvárossá alakul át. A legutóbbi tanácsülésen is szinte alig győztük követni a végrehajtó bizottság elnökének tartalmas, adatok sokaságát tartalmazó tájékoztatóját, amelyben az utolsó három esztendő nagyszerű vívmányait, elért eredményeinket ismertette. Becsüljük meg fejlődésünk állomásait. Ne menjünk el közömbösen új létesítményeink, növekedésünk, erősödésünk mind gyakrabban jelentkező eseményei mellett. Mint kotlós a csibéivel, úgy fest a látvány a magaslatról, amiint a hatalmas toronydarut s a körülötte futkosó dömpereket, teherautókat nézi a szemlélődő. Épül a Dunai Cement- és Meszmű! Tóth Libá- riusz főépítésvezetö Készségesen tájékoztatja olvasóinkat a hatalmas arányú munkáról. Milliárdos építkezés folyik itti Sok száz család kenyerét teremtjük meg s vele együtt az ország legnagyobb cement- művét. Felszerelése a legkorszerűbb lesz. Kazánjai olaj- tüzelésűek lesznek. Kapacitása: évi egymillió tonna! A DCM egymaga 1963-ban any- nyit termel majd, mint az ország összes cementgyárai jelenleg. * Körülnézünk a körülbelül 200 holdnyi területen. A laikus még nem lót más;, csak a kotrókat, autók és dömperek seregét, néhány falat, vasvázat es faállványokat, de Bartók főmérnök már a jövőbe lát es azt is tudja, hogy mi lesz? A Duna felé tekintő markos munkás szemében már képzeletben kirajzolódik a majdani kikötő felé vezető út képe, melynek végén, a Büki-öbölben forgolódnak majd a Sztáldnvárosból érkezett, kohósalakkal megrakott uszályok — amiből salakcement készül itt. Visszafelé a Vasmű részére kohókövet visznek majd. Az út közeli torkolatánál épül egy valóságos barakkváros. 38 barakkban körülbelül 2000 ember él itt majd. Orvosi rendelő, népbolt, fürdő, cipészműhely, borbély- műhely, kultúrterem teszi otthonossá az itt lakók életét. Szembefordulva az északi széllel, látjuk a két teherpályaudvar részére kijelölt helyet, ahol 8—8 vágányon bonyolítják majd le a forgalmat. Kissé jobbra a drótkötélpályát, amely a Sejce feletti két bányából fogja ontani a most még pihenő törőmű által összezúzott mészkövet. Silók, - tárolók itt, kemencék ott, amott raktárak, csomagolok — mutatja kíséBefejezéshez közeledik a képcsőgyár építése A váci TV képcsőgyár felépítése és a szovjet fénycső- program végrehajtása komoly feladatot jelent az Egyesült Izzó számára. E feladatok sikeres megoldása nem kis mértékben múlik a gépszerkesztés és vele kapcsolatban a mintagépgyár munkáján. A televíziós képcső-programmal kapcsolatban gépszerkesztési munka tulajdonképpen már nincsen. A feladat lényege most az építés, gyártás és szerelés közben felmerülő nehézségek legyőzése, gyümölcsöző kooperáció fenntartása a VTG-vel. Mint ismeretes, a váci képcsőgyár építése sikeresen halad a befejezés felé. (Az „Izzó” című üzemi lapból.) — Jobb későn, mint soha! — tartja a közmondás és ebben az esetben is igaza van. Erre gondoltunk, amikor katalógussal a kezünkben nézhettük végig Végh Dezső kiállított képeit. A katalógus eddig nem volt szokásban a váci Vak Bottyán Múzeumban. Ezért vettük örömmel tudomásul az „újítást”, mert a képjegyzék nemcsak vezet: emlékeztet, tudósít a megrendezett kiállításról és a jövőre nézve krónikás is. Enélkül nem szabad a jövőben egyetlen tárlatot sem megrendezni. Végh Dezső kiállítását is úgy néztük, mintha még nem láttunk volna tőle semmit. Azért néztük így, mert régebbi tárlatairól nem maradtaik jegyzetek, katalógusok, amely segítette volna emlékezetünket. A kiállítást Artner Tivadar művészettörténész nyitotta meg és a képek nyomtatott jegyzékében is n méltatja Végh Dezső munkásságát. Végh Dezső azon szerencsés képzőművészek !közé tartozik, akiknek módjukban állt külföldi utazásokat tenni már ifjú éveiben. Láttak, ismerkedtek, tanultak. Ez a lehetőség erősen tükröződik kiállított munkáin. A húszas-harmincas években Olaszországban, Franciaországban élt. Ez a körülmény — alkotásain keresztül megállapíthatjuk — egy életre szóló élményt jelentett számára. Vérbeli, kiforrott művész. Sokoldalúságát a kor- és élet- körülményei alakították ki. Plakátokat, könyvillusztrációkat, könyvborítékokat, grafikákat, festményeket, textilmintákat láttunk tőle. Plakátjai közül: Martini, Dam Publicité; az illusztrációkból De Coster: Thyl Eulen- spiegel, Mexikói novellák; grafikái közül Breda: A gyárváTűnődés az őszben A tűnt nyarat, a régi álmot Visszavárjam-e még? A sárga kert már elvirágzott Ködös az őszi ég. A csókodat, simogató sód Visszavárjam-e még? Nincs jöttöd már, nincs bű- csúzásod A szívem árva rég. A fák tövén a gyöngyvirágot Visszavárjam-e még? Az eső hull, a föld beázott — Már csak a lámpa ég. Móritz Valéria Híradás 19 új könyvről MOST ÉRKEZETT VÄCRA: Móricz Zsigmond: Tanulmányok, cikkek, Katona József: Bánk-bán, Barta Sándor: Pánik a városban, L. Frank: Jézus tanítványai (Szép- irodalmi). — Radnóti Miklós: 1909 _1944 (Magyar Helikon). — S zabolcsi Miklós: Költészet és korszerűség, Goda Gábor: Családi kör, Komlós Aladár: Harlemi árnyak (Magvető). — Olbracht: Átok völgye, Fühmann: Bajtársak (Európa). — Cicero: Válogatott művei, Barabás Tibor: Egy nép nevelői, Infeld: Einstein műve és hatása korunkra, Halász Előd: Thomas Mann (Gondolat). — Farkas Zoltán: Egry József 1883—195-1 (Képzőművészeti). — Nyikolkuv: Megérdemelték a boldogságot, Pásztor Árpád: Muzi (Móra). _ T öbben: A 75 éves Magyar Állami Operaház (Operaház). — Erdélyi— Tengerdi: Permetezés, porozás (Mezőgazdasági). Korszerűsítik a Váci Kertészeti Vállalatot A Kertészeti Vállalat korszerű, új üvegháza (Fényszöv foto, Vác) A volt Belga-kert államosítása során létrehozott Váci Kertészeti Vállalat az elmúlt években bizony nem tartozott éppen a jól gazdálkodó he-, lyi vállalatok sorába, hiszen az elmúlt négy évben rendszeresen veszteséggel zárta az évet. Ennek egyik oka az volt, hogy a belgák által 1901-ben épített termelőegységek elavultak, korszerűtlenné váltak. A városi tanács végrehajtó bizottsága — látva az új vezetés alá került vállalat ez évi eredményeit — további segítséget kívánt nyújtani ahhoz, hogy anyagi eszközökkel segítse annak felfejlesztését. A tanácstól kapott pénzen jelenleg átépítés alatt áll egyik legnagyobb üvegházuk, amelyben a vállalat — szinte országosan egyedülálló, nagy mennyiségben — termeli a menyasszony csokrokban oly közkedvelt kallát. Ebben az évben állította a vállalat üzembe a legkorszerűbb öntözési módszert biztosító „esőztető berendezését”, amelynek segítségével az eddigi öt-hat holddal szemben szükség szerint 35 holdat is öntözhetnek. Az esőztető nemcsak sok, eddig csatornaépítésre fordított munkaidőt takarít meg, de lehetővé teszi, hogy olyan termelési ágakkal is foglalkozzék a vállalat, amelyek sokkal jövedelmezőbbek, mint az eddigiek (például virágmagtermelés- sel). Fényképünkön egy új, a harmadik negyedévben felépített korszerű, minden követelménynek megfelelő, szétszedhető blokkházat láthatunk. A mezőgazdasági kiállítás egyik kertész szenzációja volt ez a ház, amely már üzembe is van helyezve a váci vállalatnál. Jelenleg krizantémot termelnek benne; jövőre már szebbnél szebb rózsafajtákkal telepítik be. Ez a ház — a vállalat számításai szerint — minimálisan 40 000 forinttal növeli évi bevételüket. A vállalat helyes irányú törekvéseit jelenti az éppen most próbaüzemeltetés alatt álló, olajtüzelésű fűtőberendezés is, amely segíti megoldani az eddigi nagy téli problémát: az üvegházakban biztosítja majd a szükséges hőmérsékletet. A próbaüzemeltetés végleges eredményétől függően még ebben az évben áttér a vállalat valamennyi kazánjával az olajtüzelésre, amely nemcsak korszerűsége és nagyobb fűtési biztonsága miatt előnyös, hanem jelentős anyagi megtakarítást is jelent a vállalatnak. — közg — Munkástestvérek segítsége Vdcbottyán lakosai a jobb jövőért dolgoznak Az 1932-ben megjelent Pestmegyei Címtár 287. oldalán ezeket olvashatjuk; „Váebottyán község. Lakói tótok, akik a föld silánysága folytán gyenge viszonyok között élnek. A község földterülete 1885 hold, ebből 1055 hold nagybirtok.” Az elmúlt 15 év alatt Vác- bottyán lakossága is megmutatta, hogy nem ismer lehetetlent. Az úri nagybirtok felszámolása után virágzó szőlő- és gyümölcsgazdaságot terertitett a község határában. Ez év tavaszán ismét nagyot léptek a haladás útján: a falu dolgozó parasztsága megalakította a Petőfi Termelőszövetkezetet és szocialista községgé tette Vácbottyánt. Az akkori határozat szerint a közös munkát csak a betakarítás után kezdték volna el. A dolgozó parasztság közösségi érzése azonban már sokkal előbb megmutatkozott: Naponta: 40000 tégla sítése folytán pedig új kutat létesítenek. § Az egész azzal kezdődött, ! hogy egy szép októberi dél- ! után felkerestem a Mezögaz- ! dasági Technikum Honvéd v utcai diákotthonát, hogy az \ iskolaév kezdetén beszámoljak i az itt élő diákok mindennapi § életéről. A kollégium igaz- \ gatója a napost és a kollégiu- ^ mi titkárt adta mellém kísé- \ Tőül; tőlük én is fesztelelteb- § bili kérdezgettem, érdeklőd- ^ lem. ^ Sorban kezdvén a diákott- ^ hon megtekintését, első utam ^ a lányok szobájába vezetett ^ Tágas, szépen rendezett he- ^ lyiség tárult elém. Minder, ^ ágy „katonásan” vetve, az éj- ^ jeli szekrények tetején virá- ^ gok, kis emléktárgyak dísze- ^ legnek. Az ágyak fejénél ma í; guk hímezte díszpárnák vál Jj tozatos színei. A padlón sző nyeg, az asztalon csipketerí $ tő, a falakon képek és a; A Váci Mészhomoktéglagyárban serényen megy a munka. Kell a kiváló — 180 kg/négyzetcentiméter felületi ; nyomású — mészhomoktégla. $ Csak a földművesszövetkeze- : teknek napi 20 000 darab a ; szükségletük. A gúlákba ra- ; kott fehér tégla nem is pi- : hen sokáig a gyár udvarán, > mert nincs az a mennyiség, ; ami el nem fogyna. Várnai > Mihály gyárvezető arról tá- I jékoztat, hogy a kapacitást I túllépi a kereslet. 40 000 da- : rab tégla naponta bizony kevés, pedig ennyit gyártanak. Az üzem törzsgárdája most kezd kialakulni. Sok jó dolgozójuk közül kiemelkedik Gelencsér Imre keverődobkezelő. Átlag 1500 forint a keresete. A kis üzem kevés embert foglalkoztat, de mégis fejlődik. Három segédmunkásuk letette a fűtővizsgát. A közeljövőben új munkás- szállót és ebédlőt kapnak a dolgozók, Az üzem korszerűLáfogatás egy diákotthonban ágyak tulajdonosainak fényképes névjegyei. Minden nagyon rendes és otthonos ebben a hálószobában. Meg is dicsérem őket, de ők mentegetőznek. — Óh, csak látta volna két nappal ezelőtt, még rendesebb volt. Míg elfogadom a helykíná■ last, a napirendről érdeklő: döm. Háromnegyed hatkor van ■ az ébresztő, utána torna, i majd szilencium és a bösé- ges reggeli következik. Az is- kólából való visszatérés után- ebéd és másfélórás kimenő- várja a diákokat. Négytől hé- tig tanulás a tanulószobában.- Vacsora után a jó tanulók- visszakérdezik a leckét, a z diákotthon tanácsa pedig értékeli a napi munkát, ismerteti a másnapi feladatokat. Szombatonként filmvetítés van, vasárnap hosszú kimenő. A változatos napirendről még nem mondtam el mindent, mert a fiúkat nem találtam a szobájukban, az udvaron futballoztak. Készültek a rangadóra. Miután jó tanulást kívántam Kovács Márta naposnak és Vrbovszki Erzsébet kollégiumi titkárhelyettesnek, két kísérőmnek — Kovács Józsefhez. a diákotthon igazgatójához tettem fel kérdéseimet. — A diákotthonban önkormányzat van, azaz a diákokból és néhány nevelőből alakult kollégiumi tanács intézi \ az itt lakó tanulók ügyeit, ^ fegyelmez, megdicsér, segíti % a lemaradókat, értékeli a ^ munkát. Mindezek mellett ^ most szeretnénk a politikai % nevelőmunkát is fejleszteni, $ hogy a „Szocialista Kollé- ^ gium” kitüntető címet meg- $ nyerjük. — Dicsérő lapocskát látok £ itt az asztalon, milyen célt £ szolgál ez? $ — Ezt a dicsérő lapocskát £ havonta kapják azok a diá- £ kok, akik a legtöbb ötöst 0 szerzik, vagy a közösségi £ munkában élenjárnak. A dí- £ csérőlap egynapi rendkívüli ^ szabadsággal jár, tovább nő- ^ véli a diákok tanulási és ^ munkakedvét. A munka £ megbecsülését éreztetve segíti £ a szocialista kollégium meg- ^ valósítását. 6 (berczeli) í tíz hold rétet már közösen kaszáltak le és szintén közös munkával rakták kazalba a tavaszi hónapokban már közösen vetett baltaeimot és lucernát. Galló Pál tsz-elnök szívén viseli a tagság, a tsz sorsát. Az új községi egészségház előtt találkoztunk vele. — Sokat köszönhetünk a váci dolgozóknak — mondta elismerőleg beszélgetésünk során. — A Híradástechnikai Anyagok Gyárának dolgozói hozták rendbe szombat-vasárnapi társadalmi munkával az egészségházat. Nemcsak beszélnek, cselekedetükkel is hitet tesznek a munkás-paraszt szövetség mellett. Az egészségházban 12 000 forint értékű társadalmi munka fekszik. Ezenfelül kitisztítottak, kimeszeltek egy 20 férőhelyes istállót és hozzá három kisebb istállót. • — Alkotmányunk napja sokáig emlékezetes marad — toldja meg Muka István tsz-tag. — A tsz vezetősége közös ebédre hívta meg az üzem dolgozóit és a termelő- szövetkezet tagságát. A bor mellett összebarátkoztunk. Ök is meghívtak minket november hetedikére. A gyár KISZ-fiataljai minden este itt vannak, segítenek a munkában. A kultúrteremben már közös előadást is tartottak a község fiataljaival. A közeli napokban a „Cigány” című népszínművet adják elő; együttesen. Megtudjuk azt is, hogy megindult a gépi erővel való szántás és közös lovakkal a vetés. Ha megállunk egy- egy tsz-taggal beszélgetni, mindegyik dicséri a Híradás- technika dolgozóit. Név szerint ismerik Nyilas igazgatót, Szalai Antalt, Jankó Gyulát, a gyár dolgozóit, akik önzetlen munkájukkal viszik előbbre á parasztság jövőjét. Pusztai Ede Milliárdos építkezés ci Puncs! Cement- és Mészmánél Sok száz családnak ad kenyeret a Naszály mészköve rom, hogy szinte latom is már képzeletben a hatalmas gyárat. Kevés még a kézzelfogható, de minden, ami jtt lesz, már a szakemberek eszében — és szívében — van. Hogyne lenne benne, amikor már annyiszor megnézték a terveket, hogy egyik-másik kirojtosodott, pedig csak júliustól folyik a komoly munka. ¥ A baráti államok összefogásának szép példáját látjuk itt. Csehszlovák barátaink vil- lamosáramával dolgoznak a zúgó villanymotorok. Szovjet és NDK-daruk és kotrók, cseh Skoda-hengerlők búgnak s a Német Demokratikus Köztársaság szakemberei tervezik és szerelik fel a mű gépi technikai berendezéseit, nemsokára. * Ma csak szerény kantin, benzin és gázolaj gőze, pirosló falaik, hatalmas árkok, gödrök és szárazabb napokon 20 méter magas porfelleg jelzi, hogy itt lázas munka folyik. S ahogy mélyülnek az árkok, emelkednek a falak, nyújtóznak az új bekötőutak; úgy simulnak el sorra a ráncok a vezetők és munkások homlokán. S majd ha kész lesz a híres Dunai Cement- és Mész- mű. a gondterhelt ráncok helyére fényes mosoly kerül: az alkotás diadalának büszke mosolya; Bubellai Béla Reflexiók Végh Dezső kiállításához ros, Breda: Autógyári munkások, Pilisi hegyek, Akt-tanulmány; a festményekből: öböl Liguriában, Uzes, Montmartrei terecske azok, amelyek méltán felköltik az érdeklődést és figyelmet érdemelnek. Tihanyi Ernő