Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-07 / 235. szám

I Gyakorlati foglal kozás az Arany János iskolában y r Második éve oktatják az Arany János általános iskolá- í ban a mezőgazdasági gyakorlati ismereteket. A tavaly kísér- | leiképpen bevezetett foglalkozások sikerrel jártak. Ez évben 8 az új tantárgyakat az ötödik és hatodik osztályokban is 8 oktatják, A foglalkozásokon ősszel a gyakorlói;ertben tévé• 8 kenykednek a tanulók, télen pedig a fiúk műhelymunkát, í n lányok háztartási ismereteket és női kézimunkát tanulnak. ni. ÉVFOLYAM, 45. SZÄM 1959. OKTÓBER 7. SZERDA A TÁRGYALÓTEREMBŐL: AZ APÁNAKÍS Két kocséri fiatalember: E. József és István nevű öccse áll a bírák előtt. A bűncselek­mény, amelyet elkövettek, szaknyelven „rablás bűntetté­nek” minősül. Tudták, hogy apjuknak meg­takarított pénze van, mintegy 5000 forintja, s elhatározták, hogy ezt megszerzik. Egyik nyár végi vasárnap estén meg­látogatták atyjukat. Rövid itallal kevert bort és sört vit­tek neki és azt közösen meg­iszogatták. Amikor a kevert hatni kezdett, könnyen kiszed­ték apjukból, hogy a megtaka­rított pénzt hol tartogatja, s amikor a szesz hatására el­aludt, kivették zsebéből a 80 forintot tartalmazó pénztárcá­ját. Majd kifeszítették a pad­lásajtót, magukhoz vették az egy bádogdobozban tartogatott 5000 forintot, s azon megosz­toztak. Ennyit dióhéjban a bűncse­lekmény elkövetéséről. Hallgassuk azonban a vád­lott fivéreket. Mit mond Ist­ván? — A vádat megértettem, bű­nösnek érzem magam — kez­di, majd rövid önéletrajzzal folytatja. — Apám földműves, 3 hold földje van. öten va­gyunk testvérek. Engem szü­leim 1948-ban menhelybe ad­tak és amikor 1951-ben édes­anyám kihozott onnan, szüleim már nem éltek együtt. Apám nem törődött velem, de a töb­bi gyermekével sem... A tőle lopott pénzen testvéremmel egyforma arányban osztoz­tunk. A pénzből semmit nem költöttem el, anyámnak akar­tam adni, mert tudtam, hogy apám 10 év óta nem törődött sem vele, sem gyermekeivel. Az állami gazdaságban dolgo­zom, keresetemet mindig anyámnak adtam, csak kevés zsebpénzt szoktam magamnál tartani __ J ózsef vallomása nem sok­ban különbözik Istvánétól. Legfeljebb annyiban, hogy ő már nős, van egy kis családja is. A pénzt nem anyjának, ha­nem családjának szánta, Tet­tüket mindketten megbánták. Pacsa Napi postánkból: Együtt a televízió ára r Múlt heti, csütörtöki szá­mukban Lesz televíziónk cím­mel közölték egyik társunk tréfás beszámolóját „televí­ziószerzési” munkánkról. Ab­ban még kukoricatörésről volt szó, s akkor még bizony jócskán hiányzott a televízió árából. Most örömmel jelentjük, s adjuk tudtára mindenkinek: együtt a pénz, a hét végére miénk a televízió! Hogyan sikerült ilyen gyor­san összeszedni a hiányzó ösz- szeget? Egyszerű a „recept­je”: csinálj egy szüreti bált, gondoskodj arról, hogy az jól sikerüljön. Ezt csináltuk mi is. A leány­diákotthonnal közösen, a szü­lök segítségét is igénybe véve rendeztük. Külön szeretném hangsúlyozni, hogy a szülők támogatásával, ugyanis a ked­ves papák és'mamák anyagi és természetbeni segítsége nagyban hozzájárult a bál sikeréhez. A tombolán kisor­solt torták, a díszítéshez fel­használt gyümölcsök, a must, a sütemények, mind, mind a szülők ajándékai voltak. A befolyt összeget felez­tük a lányokkal, s még így is jó pár száz forinttal túlhalad­ta a televízió árát. Mindezért szeretnénk kö­szönetét mondani mindenki­nek, aki bármivel hozzájá­rult célunk eléréséhez. A leány- és fiúotthon ne­vében: Juhász Ferenc, a gimnázium IV. osztályá­nak tanulója. Udvariasság — és aki megvetéssal viszonozza A gyakorlati foglalkozások legkedvesebbike a gyümölcs­szedés. Fazekas István tanár szakszerű irányításával nem verik, hanem szedik a termést a diófáról Október 15-ig termelősiövetkezeteinkben \ befejezik a vetést Negyvenkét százalékra tel- ; jesítette idáig äszi tervét a í gépállomás. Vetés alá mint- j egy 1500 holdat készítettek elő | és csaknem 800 holdon elve- ; tették az őse! gabonaféléket. < A gépállomás tevékenysége j pillanatnyilag kizárólag a tér- í melőszövetkezetek területére j korlátozódik. Ez a terület a j napokban 2000 holddal meg- i növekedett, mert a ceglédi j Rákóczi Termelőszövetkezet i talajelőkészítő és vetési mun- i kálatait is gépállomásunkra ; bízták. Számos egyéni termelő for- j dúl a gépállomáshoz gépi segít- j ségért. Ezeknek az igényeknek kielégítésére hozzávetőleg tíz ! nap múlva kerül sor, mert a termelőszövetkezetben legké- ; sőbb október 15-ig kívánják befejezni az őszi vetéseket. A hatodikos Strázsi Eszti, Pesti Kati és társaik a jól előkészített talajba salátát palántáinak. Tóth Zsuzsa sorhúzóval biztosítja a salátasorok katonás rendjét A nyársapátiak ímsz-boltjában pult előtt, s közben el-elhang- zik egy-egy türelmetlenkedő megjegyzés. Pedig a négy dolgozó ugyancsak fürgén mozog. — Mindig van, aki siet — jegyzi meg egy idősebb bá­csi. — Pedig valamikor só­ért, petróleumért is Nagykő­rösre mentek innen az em­berek. Méghozzá gyalog! Tes­sék megírni, kérem, hogy ál­dás itt ez a bolt, meg azt is, hogy jó lenne, ha jövőre len­ne elegendő kvasszia-for- gács, mert ez a legjobb or­vosság az őszibarack lomb­ját nagyon szerető levéltetű ellen. Aztán megint a múltból idézett példákat a bácsika, én meg a jövőről, a fejlődés­ről szóltam. Hiszen nemsokára villanyfé­nyes boltban vásárolhatnak a nyársapátiak... Kun Imre Elég sokat utazom autóbusz- szal Nagykőrösön is, másutt is. Örömmel állapíthatom meg, sehol olyan udvarias kalauzokkal nem találkoztam, mint nálunk. Ha idegen kér­dezősködik, megkapja a vá­laszt. Fiatal vagyok, de a megállónál udvariasan segí­tenek a leszállásnál. Szinte jó utazni Nagykőrösön autó­busszal. A legtöbb utas igyekszik megkönnyíteni a kalauzok munkáját: előkészítik űz ap­rópénzt, minden helyet elfog­lalnak stb. A legtöbben. De van, aki nem. Egy fiatal lányhoz ér a kalauz. — Milyen tetszik? — Nem kérek. — ? ? ? — Bérletem van ... (Mintha azt mondta volna: „Mit akar? Ez a saját kocsim!”) — Legyen szíves megmu­tatni. Míg a lány unottan keres­géli a jegyet, már mindenki megváltotta a magáét, s azt Ó, de kedvesek ezek a nyuszikák! Számukra még az ólai is szívesen takarítják. Az állattenyésztés az ötödikes fiúk, köztük Kovács Ambri és Fehér Miska „legizgalma­sabb” foglalkozása Szüreti mulatságra készül városunk Nagyszabású szüreti mulat­ság rendezésére készül a Hazafias Népfront helyi bi­zottsága. A „Nagykőrösi Szü- ret”-et október 18-áia terve­zik. A mulatság délelőtt hívo- gatással kezdődik, melynek keretében népi ruhás lányok, fiúk az üzemeik, intézmények, termelőszövetkezetek, gazda­körök etb. dolgozóit, illetve tagjait meghívj á'-k a nagy ren­dezvényre. Az ünnepség tulaj­donképpeni kezdetét a dél­előtti színpompás felvonulás jelzi, ahol ott látni majd a lovasbandériumot, díszes szü­letés kocsikat, s kíséretükben tarkaruhás vidám tömeget. Délután a Cifrakerfcben ökör­sütés lesz és még sok más szórakozási lehetőség. Erre a hangulatos mulat­ságra városunk lakossága sze­retettel meghívja és várja a Magyar Rádió és Televízió és a Filmhíradó munkatársait, hogy a Nagykőrösi Szüret híre eljusson szerte az országba. — ÖTNAPOS MUNKAHE­TET vezettek be az Épület­javító és Karbantartó Szövet­kezetnél az év harmadik ne­gyedében. ne fjfacjijUteiyŰ^ A KERÍTESSZÖG — Hűnye, de poros — gon­dolta. — Jobb lenne, ha vissza amarra kerülnék a Kossuth Lajos utcán. — S már indult Is. Arról aztán igazán nem ő tehet, hogy a Béke Vendég­lőt éppen mostanában fes­tették ki. „Olyan szép magya­ros, hogy magától beszél!” — hallotta a szomszédtól. Meg kell azt nézni! Meg maradt is a szög árából valami apró. Hát csak nem viszi haza? Az asz- szonynak úgyis csak a „nagy” pénz kell. Szép is volt a festés, na­gyon szép. Nem győzte elég­gé csodálni. Meg aztán nem is lehet a~t csak úgy kutya­futtában megnézni, mert ak­kor a szépségéből is veszít! Ezt érezte ö is, mert jól meg­nézegette. Annyira, hogy a végén nem is nagyon látta. Igaz, közben be is esteledett. Még mindig nem lett volna semmi baj, ha a felesége nem mondta volna el otthon a szomszédoknak, hogy holnap­ra kész lesz a kerítés. Csak­hogy elmondta. És olyan asz- szóny volt, hogy amit mon­dott, annak meg is kellett len­ni. Tekingetett is kifelé az ajtóból, hogy jön-e már ■ a férje a szöggel, de hiába. Vé­gül aztán maga is megunta a nézgélést, és elindult az ura elé. De nem a Patay utcán ám ... ügy látszik, ó is tudta, hogy poros! Ö egyenesen a. — OKTÓBER 10-IG földbe kerül valamennyi őszi vetés a Szabadság Termelőszövetke­zetben. Az őszi árpa, rozs és az őszi takarmánykeverék elvetésén túl tegnap estig mintegy 100 holdon a búzát is főidbe tették. — A MŰVELŐDÉSI HÁZ színháztermének felemelése és az előcsarnok átépítése után, most sor került az öl­tözők és a színpad korszerű­sítésére is. — JÓ HÍR a termelőknek: jövőre mintegy 30 000 darab­bal növeli az átvevő-láda- készletét a konzervgyár. Ez­zel bizonyára meggyorsul majd a felvásárlás üteme. V\\\\\\VS\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V t Béke Vendéglő felé ment. Hja, \ ■nagy volt a híre a festésnek! í — Ambri, te! Tán itt aha- ; rod a kerítést szögezni? Vagy S magadat szögélted le a szék- } re, hogy én hiába várlak? —\ lökte meg hátulról a f érjét,j miután megtalálta az < egyik ; asztalnál. Ambri bátya egyszerre na- J gyón csúnyának látta a fés-í test. Behúzott nyakkal né- \ zett fel a feleségére, a szék- J ről, és alig tudta kinyögni J mentségét: — Poros a Patay utca! De a felesége, az ő máskor | annyira okos felesége sehogy £ nem értette meg, hogy mitj akar mondani. Pedig volt an- í nak több jelentése is. Talán í még az is, hogy: „Lám, ha í nem lenne poros,- te se erre J jöttél volna elém”. Tóth Tibor í — MEGSZŰNIK a termény­forgalmi vállalat tárolási gondja. A volt Nemcsik-féle malom épületében raktárát­alakítást végeznek 115 000 fo­rintos beruházással. A mun­kát a községgazdálkodási vál­lalat épületjavító részlege végzi, amely korábban mun­kahiányról panaszkodott. A negyedik évnegyedre folya­matosan el van látva munká­val. — A KERTÉSZETI FŐ­ISKOLA harminc növendéke tanulmányi úton járt hétfőn a konzervgyárban. A látoga­tók nagy elismeréssel nyilat­koztak a gyár tervszerű mun­kájáról, a rendről és a tisz­taságról. Kijelentették, hogy Ja budapesti, kecskeméti és J a hatvani konzervgyárak \ megtekintése után a mi gyá­munkból távoznak a leggaz- \ dagabb tapasztalatokkal. \ — A DÄV NAGYKÖRÖSI ; üzletigazgatóságának köz- ! ponti párt- és KlSZ-alap- í szervezete Összehívta az igaz- í gatósághoz tartozó párt- és < KISZ-szervezetek vezetőségi ; tagjait és számukra tapasz- ! talatcsere-értekezletet tartott. \ Az előadásokat vita követte, ■ melynek során tisztázták az ; áramszolgáltató vállalat párt- : és KISZ-szervezeteinck sajá- ; tos feladatait. A megbeszé- ! lés azt célozta, hogy a párt-, : illetve a KISZ-szervezetek a | vezetőségek újjáválasztása | után gyakorlati segítséget ; kapjanak munkájukhoz. figyeli, m-eglesz-e végül is a bérlet? — Na, megvan! Tessék pa­rancsolni...! — tartotta oda indulatosan a kalauz orra elé. Hát én elpirultam. Mintha azt mondta volna: „Mit zak­latsz azzal az ócska jegyed­del?! Na megvan! Tessék, edd meg!” Igen, elpirultam, mert az a lány fiatal volt. Szinte lát­tam, hogy jónéhdny idősebb utas arcára kiült a gondo­lat: Ez a mai fiatalság! Pedig nem ez !!! Az a lány nem a mai fiatalság, hanem P. Judit, gimnáziumi tanuló. Egy fiatal, aki magatartásá­val az egész fiatalság becsü­letét igyekezett eljátszani. Szerencsére kevés társa van. P. Judit! Én most az egész ifjúság és a te nevedben is bocsánatot kérek attól, akit te — nem túlzók — lealáztál. S megígérem a nevedben, hogy ezentúl jobban vigyázol majd mindannyionk becsüle­tére. Remélem, megtartod... Szolga Belépek a Nyársapáti Föld­művesszövetkezet boltjába, így dél körül nincs az a megszokott, na'gy forgalom. Jut idő arra is, hogy beszél­gessek a bolt dolgozóival. Perneki István, a bolt veze­tője éppen jubilál, ma hét éve, hogy itt dolgozik. — Mi lesz a legkedvesebb emléke az elmúlt hét eszten­dőből? — Kedves emlékeim a bolt fejlődésével kapcsolatosak: idejövetelemkor 90 ezer, ma meg már 424 ezer forint for­gótőkével dolgozunk. Több pénz több árut, a több áru pedig nagyobb forgalmat és jobb munkát eredményez. Ennek köszönhetem, hogy a hét év alatt kétszer kaptam kitüntetést és minden évben hűségjutalomra is érdemesí­tett a szövetkezet vezetősége. Tekintetem a panaszkönyv­re esik. Nem sokat lehet be­lőle kiolvasni, üres. De néz­zük a vevőket. Egy hosszú vasúti tiszt ér­kezik. Azonnal ott helyezke­dik el, ahonnan jól látni az üvegeket. — Talán Mira-vizet vásá­rol? — kíváncsiskodom. — Inkább azokkal a kiseb­bekkel szemezek — mutat a sörösüvegekre. Kiss József né éppen a vásá­rolt árut csomagolja, mikor szóba elegyedünk vele. Sze­ret itt vásárolni. így van vele Szabó Lászlóné és Bíró Lajosné is, mert a kis bolt­ban mindent megtalálnak. Bíróné éppen 220 forint érté­kű portékát vásárolt. Mind­hárman csak egyet kifogásol­nak: azt, hogy három órakor már becsuk a bolt. Ugyanezt — ha megkérdez­ném — még sokan sérelmez­nék. íme, itt rá a bizonyság: közeledik a három óra, s csak úgy sereglenek az üzlet­be a vásárlók. Tolonganak a : Mindennek az a poros Pa- i tay utca az oka... \ Mert úgy történt, hogy : Ambri bátya szöget ment ven- | ni a vasboltba. Évek óta ott ; vásárol minden vasárut a i sarki üzletben, ki tudja, \ miért. Most éppen a keri- •tést akarta megjavítani, mert \az asszony már hetek , óta \rágta a fülét, hogy így meg •úgy! Hogy ő milyen lusta! \ Meg hogy csak az nem jön be \a kerítésen, aki nem akar. \ Szóval már meg kellett csi- j nálni, ideje volt. Ezért in- í dúlt el, hogy szöget vegyen. \ Meg is vette annak rendje- ! módja szerint, hanem amikor ! kilépett az üzletajtón, akkor i kezdődött a baj. Ö még !ugyan nem tudta, hogy baj í lesz belőle, de ki tudja előre, ! hogy a baj mikor kezdődik, t Megállt az ajtó előtt, és > ránézett csizmájára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom