Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-06 / 234. szám

fÁmÍMÍi CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMŐ RÉSZÉRE III. ÉVFOLYAM. 232. SZÄM '1 A városi tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt héten a város népművelési helyzetéről készült jelentést tárgyalta meg. Erről a kérdésről "most különösen időszerű beszélni, hiszen az elmúlt hónapok fo­lyamán Cegléd termelőszövet­kezeti várolsá fejlődött, s ez a népművelés viszonylatában is új feladatokat ró a város Vezetőire. Városunkban néhány éve az Ssmeretteljesztés a népművelés mostohagyermeke volt. Ma a népművelés egyik legfonto­sabb tényezőjévé vált. Az el­múlt népművelési időszakban <1958. II. és 1959. I. félév) a város területén a ta­nyai részeket is számítva 497 ismeretterjesztő elő­adást tartatlak, a legkü­lönbözőbb témakörökből, 45 ezer hallgató előtt. A technika és a tudomány óriási fejlődése mellett ma már szinte elképzelhetetlen, hogy valaki bármely szakma területén sikeresen megad­hassa a helyét anélkül, hogy nap mint nap ne Kövesse fi­gyelemmel a tudománynak és saját szakmájának előrehala­dás át. A nép műveltségének fokát jelzi az eladott és olvasott könyvek száma. Ezen a téren is sokat javult a helyzet Cegléden. Ebben az évben csak a városi tanács 40 ezer fo­rintot áldozott könyvekre. Húszat kapott a könyvtár és húszat az iskolák. A városi könyvesbolt az el­múlt évben több mint 800 ezer forintos forgalmat bonyolított le s ebből több mint 70 ezer az üzemi köny vter.iesztés so­rán folyt be. A városi könyvtár olvasó­tábora is jelentősen megnőtt; Az olvasók száma fél év alatt több mint kétezerre emelke­dett, a tavalyi egész évi 1400-zal szemben, s a köl­csönzött kötetek száma is fél év alatt 39 ezer volt, a ta­valyi egész évi 47 ezerrel szemben. Különösen örvende­tes, hogy az új olvasók nagy része az ifjúság és tanyai lako­sok köréből került ki. A könyvtár szervezői nem saj­nálják a fáradságot, újabb és újabl) fiókokkal ör­vendeztetik meg a tanyák lakóit. Ebben az évben már kilenc tanyai köl­csönző fiók működik. A város belterületén az ipari üzemekben is lényege­sen lehetne javítani az ol­vasni vágyók helyzetét, ha a szakszervezetek helyű vezetői nem lennének szűklátókörűek, s cserekötet gyanánt felaján­lanák a könyvtárnak azt a közel 10 ezer kötet heverő, porosodó könyvet, amely egy- szer-kétszer elolvasva, kihasz­nálatlanul feszeng az üzemi könyvtárak polcain. A nép kulturális igényeinek emelkedését matatják azok a Karcagi Károly telepvezelő átveszi Menyhárt Márta és Kurucz Anikó, a Táncsics iskola tanulói által gyűjtött papírt. Rövid idő alatt tizenhat forint értékű hulladékot gyűjtött a két szorgalmas kislány mm Varga István és Dóczi Károly, a telep dolgozói, bálákba préselik a hulladékpapirt. így kerül elszállításra a különböző papírgyárakba, s ott új papír készül belőlük (Foto, szöveg: Opauszky) /v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\^^^ számok, melyek mögött a rá­dió-, televízió- és újság-elő­fizetők nagy tábora rejtőzik! Nem érdektelen, hogy például a rádióelőfizetők száma majd­nem kilencezer. Alig akad olyan ház Ceg­léden. ahol még nem szól a rádió. 72 televízió­antenna hirdeti a város kulturális emelkedését, s ez a szám napról napra emelkedik. Már ebben az évben több mint száz TV-tulajdonos lesz a városban. Az a körülmény, hogy az újságelöfizetők száma két év alatt megkétszerező­dött, nemcsak népművelési szempontból jelentős adat. Ez a körülmény amellett tanús­kodik, hogy az emberek po­litikai, társadalmi öntudatá­nak fejlődése lassan felzárkó­zik gazdasági fejlődésünk üte­méhez. Cegléden eddig még nem tapasztalt méreteket öltött a zenei élet iránti érdeklődés. A már hagyományossá vált ün­nepi zenei napok műsora ál­landó telt házakat vonzott. Nagy érdeklődéssel fogadta a közönség a „zene mindenkié” sorozat előadásait. A zeneiskola növendéklét- száma 800 körül mozog, és olyan sokan szeretnék gyermeküket zenei óvodá­ba és zenei általános is­kolába járatni, hogy min­den igényt nem is lehet kielégíteni. Még csak egy adatot emlí­tünk meg annak bizonyításá­ra, hogy a népművelés terén sincs okunk borúlátásra. A film nevel, tanít, szórakoztat. Lenin elvtárs valamennyi művészetek közül ezt értékel­te a legtöbbre. Cegléden az elmúlt évben több mint hatszázezer em­ber látogatta meg a kü­lönböző filmelőadásokat. A szövetkezeti útra lépett parasztság is közelebb jutott a kultúrához. Az egyes tsz-ek költségvetésében biztosítják tagjaik kulturális felemelke­dését, saját céljaikra kultúr- házakat építhetnek, ismeret­tel.) esztő előadásokat, filmve­títéseket rendezhetnek s a vá­rosi könyvtár segítségével széleskörű olvasómozgalmat szervezhetnek. A városi tanács felajánlja a művelődési házat a tsz-ek dolgozói számára is. Jöjjenek minél nagyobb számban a művelődési házba, éljék ott kulturális életüket addig is, amíg képesek lesznek saját erejükből megfelelő körül­ményeket teremteni. A KULTÚRA JELENTŐS TÉNYEZŐ MÁR CEGLÉDEN Meghalt Szaniwxló József £ 1919. október 3-an lepett a vá- '/ ros szolgálatába. Munkakörében £ kora fiatalsága óta mindig meg- ^ állta a helyét. A felszabadulás ^ óta példaadó magatartásával mu- ^ tatta be, milyen a népért dől- ^ gozó köztisztviselő. A legutóbbi ^ években már lassabb lett a mun- ^ kaja, de végtelen gondosságával, £ megbízhatóságával nagy hasznára ^ volt a pénzügyi osztály főköny- 4 velős égének. Becsületes, kommunista tévé- ^ kenységével példát mutatott a jj fiataloknak. Városszerte ismerték, ^ tisztelték. Hosszú idő óta kép- ^ viselte a tanácsban a 66. választó- á kerületet. £ Szombaton ünnepelte közalkal- ^ mazottti tevékenysége 40. évfor- ^ dulóját. Hétfőn reggel ismét pon- ^ tosan jelent meg munkahelyén és £ amikor a négy évtized óta megszo- ^ kott irodájába lépett, ott érte utol a halál. ^ A városi tanács saját halottja- ÍJ nak tekinti. A temetésről ma in- y tézkednek. $----------------- I H ogy lehet könnyen pénzhez jutni? Erre a kérdésre adnak vá­laszt a MÉH különböző fel- ; hívásai: hulladékgyűjtéssel. ; Hivatalokban, üzemekben, ; háztartásokban sok papír-, ; rongy-, vas- és egyéb hulla- jdék gyűlik ősszé. Nem nagy (fáradság kell az összegyűjté- J séhez, a MÉH Vállalat jó ! pénzt ad értük. J — A papírgj űjtés most az Jiskolai évad megindulása Jután örvendetesen emelkedik J— tá jékoztat Karcagi Károly, Ja MÉH telepvezetője. Megál- Jlapodást kötöttünk három J helybeli iskolával. Szeptem­ber 1-től november 30-ig a tanuló-létszámhoz viszonyítva tanulónként 2 kilogramm ron­gyot és 2 kilogramm papírt gyűjtenek. Ha ezt túlteljesí­tik, papírnál kilónként) 12, rongynál 20 fillér jutalomban részesülnek. A jutalomösszeg 25 százalékát az irányító ta­nár kapja. Jelenleg a Tán- , csics iskola jár az élen a pa­pírgyűjtésben. Alig marad el mögötte a Mészáros Lőrinc iskola, míg a Hámén Kató és a Földvári Károly iskola gyenge eredményeket érnek el. L. Sándor mindössze 21 éves, egyszerű, rendes pa­rasztcsalád gyermeke és már harmadik, súlyos bűncselek­ményét követi el. Ismerjük ezt a vékony, szőke paraszt­fiút, keressük benne a meg­rögzött bűnözőt. Sírvafakad. amikor említjük neki, hogy milyen sok és nagy fájdalmat okozott már az anyjának. — Tetszik tudni, az ivás! — Mikdr kezdett inni? — 1953-ban. Az úgy volt, hogy traktoros lettem a Nagy Sztálinban, jól kerestünk, osz­tón volt egy brigádvezetőnk, jó ember volt, sokat tanul­tam tőle, szeretett inni, min­dig küldött borért, ittunk, s rászoktam. Ha egy pohár sört megiszok, kívánom a többit. A bajt mindig részegségem­ben csinálom. Ez a félszeg. nyolc általá­nos iskolát végzett paraszt gyerekember részegségében mindig nőket támadott meg. Először egy idős asszonyt, aki ellen az országúton erő­szakot követett el. Harminc hónap börtönt kapott érte. A börtönben jól viselte magái — alig felét töltötte ki bün­A mértéktelen ivás: út a bűnözés felé ,, t tetésenek — hazaengedték { május 19-én. Több mint 800 J forintot is kapott szabaduló- J sakor. A Nyugatinál inni $ kezdett. Amikor Ceglédre ért, J még aznap este egy nőt meg- J támadott a Beloiannisz ut- ^ cában, akin súlyos sérüléseket ^ ejtett. Augusztus 19-én a Víz ^ utcában támadott meg ' egy ^ asszonyt. j Végre a rendőrségre ke- J rült. Nem veszélyezteti többé J a város közbiztonságát. Mint J visszaeső bűnös, bizonyára J hosszabb ideig lesz a börtön J lakója. í y Ide kívánkozik az a meg- ^ állapítás, hogy mennyivel J szebb és hasznosabb volna, J ha egyes brigádvezetők nem ^ az ivásban mutatnának „pél- £ dát” a 15—16 éves gyerekek-í nek. I Tanulhatnak belőle azok. a J lejtőre került fiatalok is, ^ akik a züllöttségben keresik % szórakozásukat — az ilyenek £ előbb-utóbb az igazságügyi ^ szervek elé kerülnek, ahol ^ megkapják megérdemelt bűn- í tetésüket. J Sokkal szebb feladat volna, | ha társadalmi összefogással' — nevelőmunkával — meg­akadályoznánk a fiatalok er­kölcsi züllését. Nagy a felelősségük az ital­bolt dolgozóinak, még na­gyobb a munkahely tömeg­szervezeteinek és az idősebb munkatársaknak, akik türe­lemmel és jó példával vissza­tarthatnák a tapasztalatlan fiatalokat a bűnözéstől. — Zs — Közérdekű tájékoztató megfizetését jelenti. Az elmon­dottak után minden adózónak érdeke, hogy kifizesse az ese­dékes adót, valamint az 1958. évi adóhátralékot is. Városi tanács v. b. pénzügyi osztálya. A mezőgazdasági lakosság az 1959. IV. negyedévi adóját, amely 1959. október 1-én vált esedékessé, november 15-ig kamatmentesen fizetheti meg. Az egyéb foglalkozású adózók továbbra is havonta fizetik az esedékes havi részleteket, mégpedig úgy, hogy a havi esedékes részt minden hó 15-ig kamatmentesen fizethetik meg. Késedelmes adófizetés ese­tén a már esedékessé vált adó­hátralék után az esedékesség napjától napi egy ezrelékes (havi 3 százalékos) kamatot kell fizetni. A végrehajtási el­járás még tovább növeli a költségeket. A zálogolás, fize­tésletiltás 3 százalék, a lefog­lalt ingóságok, termények stb. beszállítása még további 10 százalékos behajtási illeték Filmeztek a Kossuth Tsz-ben-T- A MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUM levelező tago­zatán október 18-án tartják a felvételi vizsgákat. Hatvan­hat továbbtanulásra jelentke­zőt hívtak be, ebből 46 hely­beli, 20 vidéki. A jelentkezők i; zömmel a mezőgazdaság kü- J lönbözö területén végeznek J gyakorló munkát. Az iskola J matematika tanára — Draho- £ ta Szabó Dénesné — október ^ 10-én délután öt órakor elő- \ készítőt tart az érdeklődők £ számára. J _ TEGNAP VB-ULÉST J tartottak Albertirsán. Megtár- J gyaltók az őszi mezőgazdasági J munkák tervét, valamint az J újonnan létesítendő óvoda J költségvetését. \ _ BÉKENAGYGYÜLÉST ^ tartottak szombaton Törteién. £ Detrei Sándor járási műve- ^ Iődési osztályvezető számolt ^ be Hruscsov elvtárs amerikai ^ útjáról, békejavaslatáról. ^ — A MÁJUS 1 RUHAGYÁR £ KISZ-szervezete bált rendezett ^ szombaton este. Célja az volt, ^ hogy az üzemfejlesztéskor fel- £ vett fiatalok és a régiek köze- £ lebb kerüljenek egymáshoz. ^ Zenét az üzem tánczenekara J szolgáltatta. — TÖRTELEN, a ludaspusz- '/, tai KISZ-szervezet hangulatos £ szüreti bált rendezett szom- £ baton. A befolyt összegből £ asztalitenisz felszerelést, sakk- J készletet, könyveket vásárol- J nak, hogy a téli estéket kelle- J mesen, szórakozva tölthessék l==== £ mindazoknak, akik feledhetetlen 0 jó édesanyánk, nagyanyánk, test* 1 vérünk r özv. Lovas Ferencné. 2 szül.: Kónya Eszter temetésén í megjelentek, rész.vétiiket nvilvání- £ tották. sírjára koszorút, virágot ' helyeztek. A gyászoló család. — 17 088 MÁZSA KENYE­RET, 2 449 000 különböző süte­ményeket készített a III. ne­gyedév alatt a Sütőipari Vál­lalat. Az elmúlt év hasonló időszaka óta emelkedés mutát- kozik, mivel 1958. III. negyed­évében kenyérből 16 498 má­zsát, süteményből pedig 2 404 000-t készítettek. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Dósa Piroska. Burka Klára, Kohan József, Halmai Ágoston, Lipák Katalin, Földi Apollónia, Gyolcsos Ferenc, Cfeur- gai Mária, Cseh Mária, Lugosi Erika Ilona, Mágony Eszter, Var­ga Ilona, Rajta Ferenc Tibor, Vörös László István, Szabó János, Karai Mária, Seres János. Házasságot kötöttek: Gáli József és Sági Erzsébet, Bodzsár László és Nagy Terézia, Ráfael Sándor és Losó Erzsébet, Kurdics József és Pogrányi Mária Terézia. Éder Károly és Öesai Terézia. Kernács Lajos és Reznák Julianna. Kolozs­vári István és Farkas Mária Ilo­na, Tóth Imre Miklós és Gál Ju­lianna, Váróczi György és Jánosi Éva Katalin végh József és Mol­nár Julianna. Elhaltak: Lovas Ferencné Kónya Eszter 61 éves, Varró József 80 éves. Talapka Mária Magdolna 3 hónapos. Nagy Istvánné sz. Kisoál Erzsébet 90 éves, Némedi 'Ernő Béláné sz. Goldner Gizella 85 éves. Bognár Sándor 61 éves. TÖRTÉL: Házasságot kötött: Dmeter Já­nos és Papp Terézia. Elhalt: Nagy József 72 éves. ALBERTTRSA: Született: Jarábik Gyöngyi. Zi- lik Mária, Simon Loránd László; Házasságot Kötöttek: Miski La- ios és Valaszkai Anna. Polonyi Károly és Farkas Erzsébet. Elhaltak: Réezkai József 88 éves. Hrubecz Pálné Fodor Julian­na 75 éves. # CEGLÉD BÉRCÉI.: Házasságot kötöttek: Horváth Elek és Molnár Éva. Schmidt Fe­renc és Berhárdt Anna. — Sarkadi Im­re novellája szin­te kívánkozik a filmre. A Tanyasi dúvad adta az ih­letet, hogy filmet készítsünk belőle. A forgatókönyvet én készítettem el. Egy nagy, tragi­kus végű szerelem története ez. A főszerepet, Ul- veczki Sándor alakját Bessenyei Ferenc formálja meg. Szerelmét, Monoki Zsuzsát Medgyesi Mária alakitjá, aki végül is Gál János (Bitskei fibor) mellett ' találja még boldogságát. A felvételek köz­ben a Kossuth Tsz tagjai közül mintegy húszán statisztáltak. A továbbiakban a műtermi felvéte­leket készítjük el. Novemberben azonban, az utol­só külső felvéte­lek elkészítésére még visszatérünk Cegléd környéké­re. — B. V. —* nak tehát újra és újra. Végre ki- • gyúlnak a reflek­torok. Felvétel in­dul! Sok munká­ba telik, míg egy rövid jelenet a filmszalagra ke­rül és a rendező, meg Szécsényi Ferenc operatőr kimondja a „vég­szót”: ez most nagyon jó volt. Kicsit fárad­tak már a művé­szek is, a felvéte­leknél dolgozók is. Csütörtökre be is fejezték a munkát. Besse­nyei Ferenccel, a Dúvad főszereplő­jével már nem si­került beszélni. Alighogy vége volt a felvétel­nek, máris in­dult vissza Bu­dapestre, ahol es­te a Nemzeti Színház színpadán állt a közönség elé. A film rendező­jéhez, Fábri Zol­tánhoz fordul­tunk, mondaná el, milyen lesz a készülő alkotás. Csütörtökön dél­után négy óra kö­rül érkeztünk a Kossuth Tsz-be. Az istállóhoz tar­tunk. Alig lépünk be, azt halljuk: — Ezt még megk&serüli! Nem a ltossuth Tsz tagjai kaptak hajba, nem azért hangzottak el ezek a szenvedélyes szavak. Koletár, Kálmán beszélt éppen Bessenyei Ferenchez. Kör­ben hatalmas ju- piterlámpák és tekervényes ve­zetékkötegek. Fil­mesek dolgoznak. Egy hétig for­gatták itt a Dúvad című új magyar film jelenetéit. • Fábri Zoltán, a rendező nincs megelégedve. Nem feszíti elég indulat, a meg­bántott ember keserű gyűlölete a szavakat. Utasí­tásokat ad, maga mutatja meg, ho­gyan képzeli ezt a jelenetet. Próbál­H ol művelődjünk ^ OL SZÓRAKOZZUNK 7 ALBERTIRSA: Október 7, szerda: A 18-as év. Alexej Tolsztoj Golgota című regényének második része, ma­gyarul beszélő szovjet film. 14 éven alul nem ajánlott! Október 10—11, szombat-vasár­nap: A nagy Carusó. Amerikai film a nagy olasz énekes életé­ről. TÖRTÉL: Október 7—8, szerda-csütörtök: Főnyeremény. Bonyodalmak egy autó körül, csehszlovák film. Október 10—11, szombat-va sár­nap: Kettőnk titka. Vidám kedves történet. Magyarul beszélő fran­cia-olasz film. Főszerepben: Áldó Fabrizi, Yves Montand. 14 éven alul nem ajánlott! Ifjúsági előadásra: Mindhalálig. CEGLÉDBERCEL: Október 10—11, szombat-vasár­nap: Csillagok. Magyarul beszélő NDK film. CEGLÉD: SZABADSÁG MOZI MŰSORA: Október 5—7, hétfőtől-szerdáig: Mi ketten egyedül. Olasz filmvíg­játék az „Oké Néró” főszereplői­vel. 10 éven alul nem ajánlott! Kísérömüsor: Anna Frank nap­lója. Október 8—11, csütörtöktől— vasárnapig: Akiket a pacsirta el­kísér. Magyar színes film. Fősze­repben: Tolnai Klári, Agárdy Gá­bor és Tordy Géza. (Szélesvásznú.) Kísérő műsor: Félreértés. DÓZSA MOZI MŰSORA: , Október 6—8, keddtől-csütörtö- Jcig: Asch őrvezető kalandos lá­zadása. Nyugatnémet film. Csak 18 éven felülieknek: Magyar hír­adó. Október 9 _11, péntektől-vasár­n apig: A szalmaözveary. Egy szen­vedélyes szerelem története. Szé­lesvásznú olasz film. Magyar hír­adó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom