Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-03 / 232. szám

KÜLÖN KIAD ni. évfolyam, 43. szám 1959. OKTOBER 3. SZOMBAT Kiváló eredmények az állami gazdaság kertészetében Takarmánytermesztés nél­kül nincs jövedelmező ál­lattenyésztés — állattenyész­tés nélkül nincs takarmány­termesztés. E körforgalom aránya szab­ja meg gazdálkodásunk állat- tenyésztési alapját. Az állatok teleltetése igen nagy gondot jelent a gazdá­nak. Számot kell vetni azzal, hogy a nyár folyamán meg­termelt takarmány mennyisé­gében, minőségében elegendő- e az átteleltetésre? Miből juttassunk többet, miből ke­vesebbet? Hogyan termelünk többet? Hogyan termelünk ol­csóbban, hogyan drágábban? Ezekkel a gondolatokkal foglalkozik szövetkezetünk ve­zetősége, amikor a betakarí­tott takarmányféleségeket csoportosítja és elosztja az állatok téli takarmányozásá­ra. Egyesek a teheneknek szánnak többet egy kiló szé­nával, mások inkább a nö­vendékeknek kedveznének, s a takarmányelosztás során kevesebb abrakot az üres anyakocának, többet a hízók­nak. Az elnök magában számol. Ráncolja a homlokát, majd szót kér; — Kevesebbet a tehenek­nek! Olcsóbb a tej önkölt­sége! ... Amikor felmértük takar- mánybázisunkat, rájöttünk a hiányosságokra is. Tehené­szetünk részére a nedvdús ta­karmány elegendő ugyan, de minősége csak részben meg­felelő. A jó minőségű őszi takarmánykeverék zölden tör­ténő besilózását elmulasztot­tuk. Helyette legnagyobb gon­dossággal a gyengébb minő­ségű, de jó állapotban levő kukoricaszárból kellett silót A Nagykőrösi Állami Gazdaság kertészete minden növényéből túl­teljesítette a tervezett mázsa és forinteredményt. Harminc hold paradicsomterüíetrői 3636 mázsa paradicsomot szedtek le, 367 720 forint értékben. Üt hold zöld- kaporterületről 50 620 forint bevé­telt értek el. Ennek termelése volt a legjövedelmezőbb, ez igény-élté a legkevesebb munkát. Szép hasznot hozott a spárga is. A harminc holdnyi terület még nem fordult teljesen termőre, de 145 100 forint bevételt már ez év­ben is elértek. Tizennyolc hold uborkaterületről 1240 mázsa ubor­kát szedtek, 168 677 forint érték­ben. A kertészet 125 hold területről 1 102 786 forint bevételt ért el és még további 50 000 forint bevétel várható paprikából. Borbély István főkertész jó szervező és irányító munkáján kí­vül dicséretet érdemel Szűcs Ba­lázs munkacsapata Konrád Zoltán A VASÁRNAP SPORTJA mellük birkózóink folytatják ki­tűnő szereplésüket és megszerez­nek néhány város-bajnokságot. ASZTALITENISZ Vasárnap Ceglédre utazik a me­gyei bajnokságban szereplő Kini­zsi férfi csapat. Nehéz lesz pon­tot, vagy pontokat a szomszéd varosból hazahozni. Cegléden erő­teljesebb ez a sportág! Hétfőn nemzetközi mérkőzés lesz. A lengyelországi Polónla férfi csapata vendégszerepel Nagy­kőrösön. A mérkőzés a Kinizsi sportott­honban lesz 19 órai kezdettel. Bégen volt már Ilyen mérkőzés, kíváncsian várjuk, hogyan szere­pelnék a részvevő csapatok. Horváth Lehel Mi okozza a golyvát ? Dr. I. Greenwald, New York-i orvostanár beható vizsgálatokat végzett svájci, amerikai és japán golyvabe­tegeknél. Összehasonlító vizs­gálatai alapján annak a né­zetének adott kifejezést, hogy a golyvát esetleg egyáltalán nem, vagy nem minden eset­ben okozza jódhiány, hanem virusinfekció következtében is felléphet. Jogi tanácsok „A közelmúltban baleset érte egyik munkatársnőmet, a kezén sérült meg — írja Szőke Jánosné olvasónk. — Megkért, segítsek, mossak ki nála. Szívesen vállal* koztam rá. A mosóteknő és a dé­zsa a pincében volt elzárva, a pin­ce kulcsa a házigazdánál van, s ö nem tartózkodik otthon. Ezeket a kellékeket tehát a szomszédoktól kellett kölcsönkérni. Estefelé teregetni szerettünk vol­na, de a padláskulcsot is magánál tartotta a házigazda, s még min­dig nem tért haza. Ezért lakatost hívtunk és félnyittattuk a padlást. Amikor a háztulajdonos hazajöt, irtózatos patáliát csapott a padlás felnyitásáért, pedig a lakónak több értéke van ott fenn, mint neki. A lakáshivatal a pincét is köZÍis használatra utalta ki, a padlásra vonatkozólag pedig azt mondták, hogy a lakása feletti padlásrész a bérlőt illeti meg. Az a kérdésem, hogy köteles-e a házigazda kulcsot adni a pincéhez és a padláshoz, vagy joga van-e a lakónak ezek­hez kulcsot csináltatni ?** A pince birtoklása — ha a lakás- kiutalás is így szól — megilleti a lakót és kulcsa is lehet hozzá. Joga van a lakónak a lakrésze fe­letti padlástér használatára is. Ha ezt a háztulajdonos megta­gadja, szólítsa fel ajánlott, levél­ben, s ha ezután ismételten aka­dályozná a pince és a padlástér használatában, pert indíthat ellene a padlástér birtoka iránt. MiquKSmi L — KÉTSZÁZ FORINTRA bírságolta a szabálysértési ha­tóság Nagy József, Encsi ut­ca 8. szám alatti lakost, akit lopáson értek. Nevezett a strandolók ruháit dézsmálta oly módon, hogy a strandfür­dő Csap utca felőli részén görbe dróttal benyúlt a ka­binréseken, és onnan főleg női nadrágokat húzott ki, s azokat az árokban rejtette el. — NYÁRSAPÁTON, ma délután három órakor bcke- nagygyűlést tartanak a műve­lődési házban. A nagygyűlés előadója Rétsági Oszkár, a járási tanács titkára. — NAGY MENNYISÉGŰ ÉLÖFÁT termelt ki engedély nélkül Tugyi Ferenc Nyárs­apát dűlő 148. szám alatti la­kos, ezért a szabálysértési hatóság 800 forint pénzbír­sággal sújtotta. — TEGNAP TARTOTTA az önképzőkör idei első ülé­sét a gimnáziumban. Meg­választotta a vezetőséget, ki­jelölte az évi programot. Re­méljük, hogy a tavalyihoz hasonlóan eredményes mun­kát végez. — MEGKEZDŐDTEK a szakköri foglalkozások az ál­talános iskolákban. Csütörtö­kön délután a városban hu­szonnyolc szakkörben több mint négyszáz tanuló kezd­te el a szórakozva tanulást. Különösen a fúró-faragó és a művészeti szakkörök mun­kája iránt nagy az érdeklődés. — BEFEJEZTÉK a külső villanyhálózat építését Nyárs­apáton. A bekapcsolásokat s a belső vezetékek szerelését a jövő héten kezdik meg. A DÁV dolgozói Ígéretet tettek rá, hogy a munkálatokat no­vember 7-re befejezik. — KÉTKEMENCÉS ÜZEM­MÉ kívánja átalakítani kő­cser! pékségét a Nagykőrösi Sütőipari Vállalat. Ezzel le­hetőség nyílna rá, hogy pék­süteményféleségekkel is el­lássák Kőcser lakosságát. A terv kivitelezésével kapcso­latban már tárgyalásokat folytatnak az illetékesek. — CSALÁDONKÉNT 22 kiló mézet pergettek a Sza­badság Termelőszövetkezet 18 családból álló méhészetében. A méhészet — amelyben az í utóbbi években hanyatlás (mutatkozott — most újra fej­lődésnek indult, ebben az év- j ben három családdal szapo- í rodott. A Nagykőrösi Konzervgyár felhívja termelőinek figyelmét. hogy a felvásárlások befe­jezése után konzervgyári láda semmilyen címen nem maradhat termelőknél, a ládákat az utolsó szállítás alkalmával az átvevő tele­pen, vagy a konzervgyár I. telepén elismervény ellené­ben le kell adni. Ha valaki saját ládáját szabálytalanul gyári ládára cserélte volna ki, az köteles a gyári ládát a konzervgyár I. telepén termelő ládára visszacserél­ni október 30-ig. Késedel­mesen visszaszállított köl- csönládákért ládánként és naponként I,— Ft haszná­lati díjat számít fel a gyár labdarügAs 15,38 perckor kezdődik az N. Ki­nizsi—Mezokovácsháza KB HI-as labdarúgó-mérkőzés. A nagy ér­deklődéssel várt mérkőzés esé­lyeire vonatkozóan megkérdeztük a Kinizsi szaktanácsadóját, milyen eredményt vár? _ Győzelemben reménykedem. Bízom a honi pálya előnyében, a fink Is fogadkoztak, hogy kijavít­ják a legutóbbi gyenge játékot. A két Dontra égetően szükség lenne. Nem lesz könnyű mérkőzés, hi­szen a Mezőkovácsháza a tabella élmezőnyéiben tanyázik, harcos, küzdőképes csapat. Véleményünk szerint inkább döntetlen körüli eredmény vár­ható, hiszen a hullámvölgyből nem könnyű kikerülnie a csapat­nak. v 11 órakor a Nagykőrösi Kinizsi ( H Albertirsával játszik járási baj- ! neki mérkőzést. A mérkőzés esé- ; Ívese a helyi csapat. IS órakor a Kinizsi ifjúsági csa- j pata Albertirsa ifjúsági csapatá- J val látszik. A körösi ifjúsági csa- 1 pattól szép játékot vár edzőjük ; és győzelmet. NŐI KOSÁRLABDA-MÉRKŐZÉS ; Komáromba mennek a Kinizsi ! kosaras lányai. Bizakodó a han- ; gutát, hiszen még pontveszteség j nélkül áll a csapat. Mi féltjük a ! csapatot, mert játéktudásuk és / rutinjuk megfelelő ugyan, de ke- } vés cserejátékossal rendelkeznek, } ezen a bajon kellene segítenll ; ÖKÖLVÍVÁS Szabadnapos a Kinizsi ökölvívó 1 csapata, Így barátságos mérkőzést í szeretnének vívni a Magyar Pa- ; műi csapatával, vagy a Kiskun- 1 íélegyházi Honvéd versenyzőivel. / í birkózás ; Legjobb birkózóink Ózd város J bajnokságán vesznek részt. Re- í-----------------------------------| K ÖSSÖN termelési ; SZERZŐDÉST zöldborsó \ zöldbab j uborka paprika paradicsomra a Nagykőrösi Konzervgyár- í ral 1960. évre.------------------------------------------ j k észítenünk. Ebből biztosítot­tuk a tehenészetünk számára a takarmányt. A Dózsa Termelőszövetke­zetnek a Vörös Október Tsz­szel történt egyesülése nagy feladat elé állít bennünket. Állatállományunk nagymér­tékben növekedett. A két állományból az állatok átcso­portosításával egyet kell ko­vácsolni. Kedvezően alakúit a Dózsa Tsz gazdasági, műveléságan- kénti, állattenyésztési arca. Az egyesülés folytán a lege­lő is gyarapodott kaszáló te­rületekkel. Az állatok átcsoportosításá­val, a gondozás, takarmányo­zás, ellenőrzés egy helyre összpontosul, s ez is a nagy­üzemi olcsóbb termelés mel­lett szól. Az egyesült Dózsa Tsz 2200 holdas gazdaságában a tehe­nészet egy helyen, 110 darab fejőstehénnel, 60 darab anya­kocával, 24 darab lóval a központi végen csoportosul, míg a növendékmarhák, ju­hok, növendéksertések a volt Vörös Október területén kap­nak elhelyezést. A teleltetés és átcsoportosí­tás érdekében máris megkezd­tük az istállók fertőtlenítését és meszelését, egyszóval rendbehozását. Illés Balázs, a Dózsa Tsz főmezőgazdásza Gondolunk állataink teleUetesére Fejlődik a Rákóczi Tsz juhászaid Állattenyésztésünk két fő ágazatból áll: szarvasmarha- és juhtenyésztésből. Számot vetve legelőink hasznosításá­val, rájöttünk, hogy a juhte­nyésztés gazdaságosabb, mint a szarvasmarháé. Juhaink száma jelenleg ötszáz darab. Tenyésztésünkben még most, ősszel házi törzsköny­vezést kívánunk bevezetni. E célból megkérvényeztük a fülklotáriákat. Ezt azért tartjuk fontosnak, hogy egye­dileg ellenőrizhessük az anya­juhokat termelési szempont­ból. Az egyedi szelekcióval a testnagyságra, szabályos for­mára, a gj'apjúmennviség és minőség emelésére, valamint az utódok nevelésére törek­szünk. A megyei tanács kiutalásá­ra 15 kost hoztunk az állami kostelepről. Közülük hat da­rab kaukázusi, kilenc pedig nagy testű merinói. A kau­kázusi kosokból csak hatot hoztunk, noha darabonként 13—14 kiló, első osztályú gyapjút adnak le. A gyapjú­hozam nagyon kedvez te­nyésztési céljainknak, de nem ismerjük, hogy a mi viszo­nyaink között (legelők, ég­hajlatunk stb.) milyen lesz az utódok fejlődése. A nagy testű merinói kosokkal ugyan­csak állatállományunk test­nagyságát és gyapjúhozamát kívánjuk javítani. A juhoknak az a tulajdon­sága, hogy ugyanazon a le­gelőn a következő napon már nem szívesen legelnek. Mi a legelőszakaszokat úgy osztjuk be, hogy a juhok létszámá­nak megfelelően, mindennap felszabadítunk olyan terüle­tet, ahol egészen friss füvet _ találnak. Ez a naponta fel­szabadított legelő a takar­mányszükséglet tíz százalékát képezi, ezért a választott és növendékbárányok részére abraktakarmányt is biztosí­tunk. Télire természetesen az anyáknak is, mert csak így nyerhetünk több és jó minő­ségű gyapjút. Szövetkezetünk tovább kí­vánja fejleszteni juhtenyészté­sét. Arra törekszünk, hogy jelenlegi területünkhöz meg­kétszerezzük a mostani lét­számot. Hajdú Ambrus, a Rákóczi Tsz ezüstkalászos tagja, tenyésztési brigádvezető A szülői munkaközösségek új feladatai Az elmúlt héten tartotta a H. Rákóczi Ferenc általános iskola a szülők részére az első összejövetelt, amely a szülői munkaközösségek új felada­taival foglalkozott. Az új feladatokat az országos szülői munkaközösség vezetősége és a nőtanács közösen állapítot­ta meg. Csete Gyula igazgató, köz­vetlen példákon kiinduló be­szédét ezzel a gondolattal kezdte: a nevelők és a szü­lők közös munkája nem vál­tozott abban, hogy mind a ketten hivatásból és szere- tetből a gyermekért dolgoz­nak. 1945-ben, a szülői munka- közösségek feladata a romok újjáépítése volt. Ezen a té­ren becsülettel helytálltak. 1948 óta valóság lett a „miénk az iskola” gondolata. de a nevelésért továbbra is a szü­lő és a nevelő közösen felel. Az anyagi feltételek biztosítá­sa terén államunk egyre többet vállal. A II. Rákóczi F'erenc általános iskola terü­letén például két és félmil­lió forintos beruházással óriá­si építkezés folyik. Érthető, hogy az anyagi területről a nevelés területére irányul a szülői munkaközösség új fel­adatköre. Egyik tennivalójuk az isko­lával folyó együttes nevelés kell, hogy legyen. Nem elég csak a gyermeket ellenőrizni, ismerni kell az iskola célki­tűzéseit is. 1956 tapasztalatai alapján még közelebb kell kerülni a szülőknek az isko­lához. Végül, legyen tömeg- mozgalom a szülői munkakö­zösség munkája, ne csak né­hány áldozatos édesanya munkájára szorítkozzék. A múltban előfordult hiá­nyoknak a gyermek vallotta kárát. Tehát meg kell találni azt a közös utat, amely a gyermek érdekét szolgálja. Ki kell alakulni az osztály szü­lői munkaközösségeknek, ahol megvalósul „a minden szülő­vel, minden pedagógussal, minden gyermekért” gondo­lat. Minden szülő ne csak a maga gyermekével törődjön, hanem az osztálytárssal is, hiszen az is óriási hatással van a gyermekére. Látogassák a szülők az is­kolai rendezvényeket, hogy a hivatott pedagógus segítsé­gével megtanulják a nevelés módját. Foglalkozzanak a dol­gozó szülök gyermekeinek, a napközi nevelőmunkájának kérdésével. Támogassák az ifjúsági szervezet munkáját. •Ellenőrizzék a gyermek sza­badidejét, és szúrópróbasze­rűen tanulását, feladatainak elvégzését. Ha mindezek a feladatok legalábbis jó részben megva­lósulnának, úgy a szülői munkaközösség még több eredményt ér el, mint a múltban. Az igazgató szavai után Kiss Ferencné, a nőtanács helyi titkára, mint édesanya szólott a szülőkhöz. Az ő szavai és a hozzászóló szü­lők megnyilatkozása alapján minden remény megvan rá, hogy ebben az iskolai évben a nevelőközösséggé alakult szü­lői munkaközösség szép mun­kát végez. Volt minden, ami csak kell, ^ vaj, kenyér, kolbász, kés, £ paprika, s mezei bolha. Egyesek frissen és lassab- j ban ismét munkához fognak. $ Csak úgy ég a kezük alatt a 'j munka! Fogynak a sotpk, nő '( a kukoricahalom. Közben éne- ; kelünk és hallgatunk nagyo- ; kát. Meleg lett. Szép sorjában í lefordul rólunk a melegítő, í majd az ing is. Belejöttünk a ! törésbe, szépen haladunk. No, már megint itt a sor ! vége! S itt az ebéd ideje is. $ Meleget ebédelünk a tsz jó- í voltából. 'í Ebéd után már nem dolgo- \ zunk. Pihenünk, játszunk. ; Milyen jóízűt lehet horkolni '{ a másik hasán! Csak az a i rossz, hogy az enyémen hár- ; man próbálkoztak. Már csak egyre várunk, a J messiásra, amely teherautó J kévében jön el. De már repülünk is haza- % felé. A szél belénk kap. s di- $ vatosan oldalra fésüli hajun- $ kát. Énekelünk, nem érzünk í semmi fáradtságot. Tarsolyunk ma is tettebb $ lett: már a negyedik ezresnél ^ járunk, s eay-két nap múlva $ valóra válik álmunk: meg- $ vesszük a televíziót! i y Szabó Csaba gimnázium IV. o. t. egy lépés, még egy cső. Megy, mint a karikacsapás. Csak azt nem tudom felfogni, hogy a többiek miért vannak már olyan elől? Hátranézek. Már letörtem vagy húsz métert. Természetesen megkérdezem, messze van-e még a vége? — Ha háromszor annyit csinálsz, mint eddig, akkor a felénél leszel — mondták. — Kezdek lehiggadni, de azt gondoltam, hát csak azért is, azért is megcsinálom!... Megcsináltam. A jól vég­zett munka jutalmat, gyümöl­csöt érdemel. Mivel logikát tanulok, azonnal kapcsolok, s körülnézek gyümölcsért. Egy szintén logikusan gondolkodó barátommal együtt — a közel­ben őszibarackot szerzünk. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen kellemes kukoricát tör­ni. Egy kukorica — egy őszi­barack. Sajnos a barack ha­marabb elfogyott. Igaz is, majd elfelejtem mondani, hogy közben meg­reggeliztünk. Méavedin vajas­kenyeret kolbásszal és zöld­paprikával. Kitűnő reggeli! junk, védekezve a hideg ellen. Fiú vagy lány? Mindegy, csak melegítsen! Messze visz az autó, majd­nem Törteiig. Leszállunk. Még hűvös van, a füvön harmat csillog. Sebaj, körülfutkároz- zuk néhányszor a házat, s máris jobban érezzük ma­gunkat. Jókedvünk kereke­dett, hiszen egy holdért két­száz forintot fizetnek, ezen­kívül ötven százalék jár még, mivel vasárnap dolgozunk. Fürgén, tanuló-csoportonként sorakozunk és beállunk egy- egy sorba. (Persze a fiúk egy része leánytársat választ.) Jólesően hallgatom a száraz kukoricalevelek zörgését. Ügy érzem, mintha mindig ezt csináltam volna. Nem először török (igaz másodszor), s kis túlzással azt hiszem, szakem­ber vagyok ebben. Egy rán­tás jobbról; egy rántás balról, s máris aranysárgán mosolyog kifelé háncsából a cső. Néme­lyik olyan szép, hogyha nem volna olyan kemény, biztos beleharapnék. Egy lépés — egy cső. Még LESZ televíziónk! Hiteles és tréfás riport egy nehéz napról vxxxxxxxxxxxxxxv\xvxv\.xvvxxxxxxxxvvvxxxxxxxx> Ébresztő! Már megint? Milyen szép lenne a reggel, ha nem ordí­tana a napos! És nem ilyen korán! Miért van még ilyen sötét? Máskor hat órakor már világos van, a kukoricával ra­kott szekerek zörögnek az ablak alatt. Persze, megvan: kukorica! Megyünk kukoricát tömi! Lassan eszembe jut minden. Televíziót szeretnénk venni, s az árát közös munkával ke­ressük meg, így döntöttünk. Most lányok is jönnek segí­teni! Lesz itt munka! Mi az nekünk, egy-két hold?... De még vissza kell zökkenni a valóságba. A többiek már mosdanak, s nekem még az ágyam sincs készen. Jót tesz a hideg víz, kiröppenti sze­münkből az álmot, valósággal felüdít. Vidám hangok hallatszanak innen-onnan. Jókedvnek va­gyunk. Gyorsan megy a- idő. A kapu előtt már berreg az autó, kényelmesen elfészkelő- dünk, s már verjük is a ve­zető fülkéjének falát, indulást követelve. Végre elindulunk. Bár korai az öröm, jön az elmaradha­tatlan üröm is, hideg szél fúj, percek alatt pirosra vált az orrunk hegye. Egymáshoz bú­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom