Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-28 / 253. szám

1959. OKTÓBER 28. SZERDA pfsr MEG WCirlav 3 y A szobi járás elindul a fejlődés útján A járási tanács elfogadta a részletes távlati tervet A szobi járás helyzetének gyökeres megjavítása ügyé­ben igen komoly kezdemé­nyezésről számolhatunk be. Szobon, a járás székhelyén a közelmúltban kibővített ülést tartott a Hazafias Népfront bizottsága. Ezen az ülésen a járási tanács vezetőin kívül megjelentek az egészségügyi és közlekedési minisztérium, a megyei tanács és a közsé­gi tanácsok küldöttei is és együttesen vitatták meg azt a nagyszabású táv­lati tervet, amelyet egy korábban alakított bi­zottság dolgozott ki a járás legfontosabb prob­lémáinak megoldására. A tervjavaslatot Bartha An­tal, a járási tanács elnök- helyettese ismertette, a fö­lötte megindult széleskörű vi­tában felszólaltak a minisz­tériumok képviselői is és be­jelentették, hogy a járás, közérdekű problémáinak megoldásában, számíthat a kormány hatékony támogatá­sára. A nagy gonddal összeállí­tott javallatot elfogadták és az két nap múlva már a járá­si tanács elé került, amely tüzetes tárgyalás után szintén elfogadta. . A járási tanács nagy je­lentőségű határozatáról Bar­tha Antal a következőket mondotta a Pest megyei Hír­lap munkatársának: — A járás egész lakossága hagy örömmel fogadta ezt, a tanács által is elfogadott ter­vezetet, és miután az illeté­kes szakminisztériumok, va­lamint a megyei tanács kép­viselői is helyesléssel fogad­ták azt, mindenki meg le­het győződve arról, hogy já­rásunk sorsa most döntő, for­dulathoz érkezett. ^ A távlati terv reálisan felméri a szobi járás hiányosságait, amelyekről nemrég a Pest megyei Hírlap részletes beszá­molót közölt már. Megállapítja a terv a leg­sürgősebb tennivalókat és már számos olyan konkrétu­mot is tartalmaz, amely igen rövid időn belül bizo­nyos javulást biztosít külön­böző igazgatási ágazatokban. Megállapítja a határozat, hogy a járásban — ahol a felszabadulás óta aránylag igen kevés építkezés történt és a szükséges intézmények elhelyezése ezért igen ko­moly nehézségekbe ütközik — számos olyan nagyobb mé­retű épület van. amely fölött még mindig a főváros rendel­kezik. Ezek között első he­lyen a szobi kastély áll, amelyben a főváros a saját fiúotthonát helyezte el és tartja fenn annak ellenére, hogy évekkel ezelőtt ígére­tet tett az épület visszaadá­sára. Az volt a terv, hogy a fóti Gyermekváros felépí­tése után ezt az intézményt oda telepítik át és az épüle­tet visszaadják Szobnak. Az Ígéret beváltására azonban mind a mai napig nem került sor. A járási tanács most megteszi a szükséges lépéseket, hogy minél hamarabb visszakapja az épületet, amelyben meg­felelő elhelyezéshez jut­na a járási tanács, a já­rási pártbizottság, vala­mint a különböző tö­megszervezetek is. így számos nagy befogadó- képességű épület szabadulna fel, tehát új építkezés nél­kül is lehetőség nyílná az annyira szükséges szakorvosi rendelőintézet, a járási egész­ségház, a terhes anyák és a csecsemők gondozóintézete, valamint más fontos egész­ségügyi intézmények elhelye­zésére. Az illetékes minisztériu­mok és a megyei tanács szak- igazgatási osztályainak kép­viselői által tett felelős nyi­latkozatok alapján utasítot­ta a járási tanács a végre­hajtó bizottságot, hogy dolgozza ki a járás ke­reskedelmi hálózatának korszerűsítésére vonatko­zó tervezetét, s ebben gondoskodjék arról, hogy szakosított üzletek állja­nak a fogyasztók rendel­kezésére. A Bernecebarátin levő el­hagyott kastélyt jelölte ki a járási tanács az elaggott munkaképtelenek otthona céljaira és azt a megyei ta­nács segítségével a legrövi­debb időn belül berendezi és felszereli. A nagyobb beruházást igénylő intézmények, így az annyira nélkülözött új gim­názium felállítására is ko­moly kilátása van a járás­nak, amely konkrét ígéretet kapott arra, hogy a legköze­lebbi ötéves terv keretei kö­zött biztosítják ezeknek a ter­veknek a megvalósítását is. — A tervek mielőbbi meg­valósulásának egyik igen fontos előfeltétele az — mondotta Bartha Antal —, hogy a járás községeiben, így Sr.obon is a lakosság mi­nél nagyobb méretű tár­sadalmi munkával segít­sen. Miután a járási tanács hatá­rozatát mindenütt osztatlan helyesléssel és lelkesedéssel fogadta a lakosság, joggal feltételezhetjük, hogy min­denütt számíthatunk erre a segítségre. Hasonló értelemben nyilat­kozott Szakolczay Pál is, Szob Község Tanácsának el­nöke, aki már meg is kezdte a társadalmi munka megszer­vezésének előkészítését. m. 1. A kölcsönös segítés elve a takarék- szövetkezetek működésének alapja A falusi bank elsősorban a parasztság intézménye A köznyelv „falusi bank"’ néven ismeri a takarékszövet­kezeteket. Az utóbbi három év alatt Pest megyében a földmű­vesszövetkezetek több mint húsz községben szerveztek ta­karékszövetkezetet, amelyek működésével a községek lakói, elsősorban a parasztok, igen elégedettek. A takarékszövetkezetek be­tétállománya megyénkben mintegy 8 millió forint, s fenn­állásuk óta tagjaiknak körül­belül hárommillió forint köl­csönt folyósítottak. A megye minden járásában működik ta­karékszövetkezet, a legtöbb a budai járásban. A termelőszövetkezeti köz­ségek számának növekedé­se most szükségessé tette, hogy néhány fontos kér­désben az illetékes szervek újra állást foglaljanak. ÚJ LAKÓHÁZAK Hat űj ikejlakásos családi házat adtak át a napokban a Diósdi Csapágygyár dolgozóinak a gyár melletti lakó­telepen. Az új lakásokba 12 család költözött. Felvételünk az új családi házakról készült A pénzügyminiszter 23 1959. PM. sz. rendeletével újból sza­bályozta a takarékszövetkeze­tek tevékenységét. (A rendelet a Magyar Közlöny-120. számá­ban jelent meg). Á rendelkezés nyomatékosan leszögezi, hogy a takarékszövetkezet elsősor­ban a parasztság intézménye és működése a kölcsönös, segí­tés elvén alapul. Elsődleges célja ennek a paraszti társu­lásnak, hogy a. tagok pénzbeli megtakarításait összegyűjtse és szükség esetén ebből az ősz- szegből a rászoruló tagoknak kölcsönt adjon. A takarékszövetkezetek hár­mas feladatkört töltenek be: gyűjtik a falusi lakosság megtakarított pénzét, tag­jaik számára kölcsönöket nyújtanak, valamint az ál­lami pénzügyi szervek megbízása alapján egyéb pénzügyi feladatokat és tennivalókat is ellátnak. Takarékszövetkezet csak a szövetkezetek járási központjá­nak tagjaként egy vagy több község területére kiterjedő il­letékességgel működhet. Ki- rendeltséget csak külön enge­déllyel létesíthet. Általában csak olyan községben lehet ta­karékszövetkezetet alakítani, amelyben az OTP-nek nincs fiókja. A megalakuláshoz — ha az illető község, pontosabban a működési terület lakossága a háromezer főt nem haladja meg —, legalább 100 tag, 3000 —5000 főig legalább 200 tag. ezer »"elül legalább < 300 tag szükséges. Nagyon fontos, hogy a ta­karékszövetkezet tagjainak többsége dolgozó paraszt legyen. Az új rendelkezés szerint az engedély-okiratot vissza lehet vonni, ha a takarékszövetke­zet tagságában a dolgozó pa­rasztok aránya az előírt 51 szá­zalék alá süllyed. Ez a nagyon lényeges feltétel biztosítja, fíögy a takarékszövetkezet va­lóban feladatának megfelelően működjék. A falusi takarékszövetkezet­nél jogi személy (termelőszö­vetkezet, szakcsoport stb.) nem ^helyezhet el betétet, csupán a fala lakosai. A betétekre vo­natkozóan az OTP-re érvé­Kiss Sándor, a technológiai osztály vezetője az egyik új lakásba költözik (Foto: Bősz) nyes szabályok az irányadók. A betett összeg visszafizeté­séért az állam szavatol. Kölcsönt — megfelelő fe­dezet ellenében — kizáró­lag a tagok vehetnek fel, a kérelmek elbírálásánál az igazgatóság határoz. Amennyiben a tag valamilyen okból kilép a takarékszövetke­zetből, a felvett kölcsönt azon­nal, de legkésőbb 8 napon be­lül vissza kell fizetnie. Évente mérleget és ered­ménykimutatást köteles készí­teni minden takarékszövetke­zet. A takarékszövetkezet szer­vei a közgyűlés, az igazgató­ság és a felügyelő bizottság. Ezeknek a hatáskörét és fel­adatait az alapszabály hatá­rozza meg. Amennyiben az év végi mérleg veszteséggel zá­rul, azt elsősorban a tartalék- alapból kell fedezni. A kárért az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai felelnek. A rendelkezés szerint a takarékszövetkezetek fe­letti felügyeletet a szövet­kezetpolitikai irányítással együtt a SZÖVOSZ, illető­leg a megyei és a járási szövetkezeti központ látja eh A pénz- és hitelgazdálkodás valamint a számviteli tevé­kenység irányítása és a műkö­dés pénzügyi ellenőrzése a Pénzügyminisztérium feladat­körébe tartozik, amely ezt az OTP útján teljesíti. A rendel­kezés végül kimondja, hogy a pénzügyminiszter által kiadott engedély-okiratot vissza lehet vonni, ha a takarékszövetkezét jogszabály- vagy alapszabály­ellenes működést fejt ki, ha megsérti a betétek kezelésére és a kölcsönök nyújtására vo­natkozó előírásokat, ha a ta­gok többsége nem paraszt és végül, ha működése nem gaz-, daságps. Ha valamelyik faluban a parasztok takarékszövetkezetet szándékoznak alakítani, a helyi földművesszövetkezettel, illet­ve a Szövetkezetek Pest me­gyei Központjával kell felven­niük a kapcsolatot, ahol a részletes felvilágosítást meg­adják. (—) Recept szerint „kosztolnak" a baromfiak Évente több ezer vagonnyi abraktakarmányt lehet megtakarítani a koncentrált takarmánykeverékek felhasználásával így irt Arany János több mint száz esztendeje, 1854-ben A fülemile című költeményé­ben: Péter és Pál (tudjuik) nyárban Összeférnek a naptárban, Könnyű nekik ott szerényen Megárulni egy gyékényen-; Hanem a mi Péter-Pálunk Háza körül mást találunk: Zenebonát, örök patvart, Majd felfordítják az udvart; Rossz szomszédság: török átok, S ők nem igen jó barátok. S ahogy az ismert költe­ményben összekap Péter és Pál a fülemile füttyén, úgy kapnak össze manapság emberek — — no, persze nem a fülemile füttyén, hanem a közös folyo­són, a közös konyhán, udva­ron. A mi Péter-Pálunk Ceglé­den lakik, mindketten bérlő­ként egy állami házban. B. András és M. János is főbérlő. S hogy miért nem fémek ösz- sze? Hiszen ki gondol erre, amikor bíróságra is lehet sza­ladni, amikor pereskedni le­het. Nemrég megjelent a Ceglédi Járásbíróságon B. András és keresetet indított M. János el­len. A panasz pedig úgy hang­zott, hogy M. János a közös folyosón elhelyezett egy üst­házat, amelynek a füstje za­varja őket, . Kitűzik a tárgyalást. Megje­lennek a felek, kötik az ebet a karóhoz, döntsön a bíróság, ők nem egyezkednek. A bíró­ság előtt M. János kijelenti, hogy az egészből egy szó sem igaz. így folyik le a párbeszéd bíró és alperes között: — Igaz, hogy ön üstházat helyezett el "a közös folyosón, s annak füstje, de maga az üst­ház is zavarja a másik bérlőt? — Az kérem nem igaz! Én csak hokedlit szoktam kiten­ni. De abban mi hiba lehet? Hiszen azt arrébb teszi az út­ból, s kész. Nem zavarja. — De miért teszi maga ki? M. meghúzza a vállát. Hi­szen csak nem mondhatja a bíróság előtt, hogy: hát ké­rem, akkor mivel bosszant­hatnám őket? Végül is nem jut dűlőre a dolog. A bíróság helyszíni ki­szállást határoz el. Kimennek a házhoz. Ott azt tapasztal­ják, hogy B. panasza jogos volt. Valóban ott az üstház — M. teszi az ártatlant, mint­ha az üstház vándorló lé­lek lenne, a maga lábán men­ne ide, oda — füstöl, zavarja a rrfásik bérlőt. Három mé­terrel (!) arrébb kell tenni, s akkor megszűnik a zavaró füst. Ez persze már az italét. Ez­zel lezárult a dolog bírósági része. De lesz-e nyugalom a két család között? S mikor je-/ lentkeznek újból a bírósá­gon? Mit mond az efféle füle- mile-perekről a bíró: — Sajnos, nem egy ilyen esetünk van. Nevetséges, s maguk között könnyen elin­tézhető dolgokkal szaladnak az emberek a bíróságra. Nem több az ilyen ügy, mint a múltban, de nem is csökken úgy, ahogy szeretnénk. Vég­re meg kellene érteni az ilyen örökké veszekedő, per­lekedő embereknek, hogy sok­kal könnyebben érnek célt, ha szép szóval igyekeznek rendet teremteni, hiszen a ta­pasztalat az, hogy a bírósági ítélet újabb „alapot" szol­gáltat arra, hogy most már a vesztes kutassa: hol lehetne a másiknak törleszteni? S végeláthatatlan perlekedésbe bonyolódnak, amely jelentős időt elvesz a munkájuktól, családi életüktől, s bizony te­temes anyagi kiadást is je­lent. Nem szólva arról, hogy a bíróságoknak is jelentős pluszt adnak ezek az ügyek, s nem egyszer az egész tár­sadalomra nézve lényegesebb kérdések gyors letárgyalásat akadályozzák. És mit mond „Péter11, azaz B. András: — Kérem, nekem jogos volt a panaszom, a bíróság is ne­kem adott igazat! — És nem tudják ezt szép szóval elintézni? — Azokkal — bök a szom­széd lakás felé — nem lehet tárgyalni! — Megpróbálta? — Minek próbáljam. Úgyis tudom. — Nem gondolja, hogy a bíróságoknak felesleges mun­kát adnak az ilyen apró-csep­rő, komolytalan ügyek? — Kérem, én megfizetem! Nem ingyen kérem ... Büszke, végtelenül büsz­ke erre. Hiszen nem is kis dolog az, hogy ha az ember akar, akkor nemcsak moziba mehet a pénzéért, nemcsak a kocsmába ülhet be, hanem perlekedhet is ... Mit mond „Pál”, M. János: — Kibírhatatlanok — s ugyanolyan mozdulattal bök B.-ék lakása felé, mint az, az előbb feléjük — nem lehet szót érteni velük. Azt hiszi, ÜSTHÁZ ÉS HOKEDLI- a modern íiilemiic-perben Külföld; kísérletek és ter­melési tapasztalatok szerint egy-egy kiló /baromfihús elő­állításához általában 3 kiló YSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSS/SSs most kezdődött? Folyik ez; már három esztendeje. Öl. ^ kezdték. $ — Ök meg azt mondják, | hogy maga... $ — Nem igaz. Ök! $ — Maga csak folytatta? t — Nézze, bolond ember az, 5 aki hagyja magát. J — De most maga lett a $ vesztes! § — Az igaz! Dehát... > $ Nem mondja ki, de arcán $ ott van. hogy nincs ennek vé-$ ge. Lesz itt még folytatás $ is ... § Lesni egymást, hol tesz $ olyat, mibe akaszkodni le- $ hét, kibírhatatlanná tenni az $ otthoni életet, megkeseríteni $ mások életét, gyerekeket $ ilyen körülmények között ne- $ vélni — igencsak távoli do!-$ gok a mi társadalmunk fel- ^ fogásától. Inkább a gyerek- $ tői kérdeznék meg a leckét, $ vagy összehajolnának egy-1 egy könyv fölött... S De ezt még a mi modern $ Péter-Pálunk nem értette § meg. Pedig , mennyire más $ lenne az élet, ha esténként § nem azon törnék a fejüket, | hogy mi legyen a következő ^ borsszem, amit a másik orra ^ alá törnek, s nem azzal men- ^ nének el órák, hogy az az- ^ napi „csata” részleteit elem- ^ zik, és nem azon morfondí- ^ roznának, vajon „Kinek fü-§ tyül”... $ Mészáros Ottó ^ abraktakarmány szükséges. Hazánkban 5 kiló körüli az 1 kiló hús előállításához fel­használt abraktakarmány nor- mája, ami megdrágítja a ter- ; melást. A Földművelésügyi s Minisztérium takarmánygaz- 5 dálikodási osztályán elmondot- ; ták, hogy ! . nemrégiben széleskörű kí- ; «érieteket kezdtek a ba- J romtitakarmányozás éssze- rűsitésére. 1A tervek szerint az eddig | többnyire egyoldalúan alkal- | mázott takarmányokat keve- i rélc vaigy koncentrátum alak­ijában adagolják, s így jelen­tékenyen csökkentik a hús és tojás előállítási költségét. A : tudományos alapossággal ké- í szült receptek, előírások sze­rint 10—12 féle takaimány- j bél állítják össze az adago- ! kát, s ezt a keveréket még i kiegészítik vitaminokkal, an- jtibi 'ikumokkal és nyomele­im ekkel. | i \ receptek gyakorlati ki- : próbálására a Gödöllői ! Kisállat tenyésztési Kutató | Intézet és több állami gazdaság vállalkozott. íA kísérletek befejezése után •— a l-evek szerint már a ■ jövő évben — megkezdik a i csibetáp. tojótáp és baromfi- : koncentrátum nagyüzemi gyér­ítését. Kemény van arra, hogy ;a receptek alapián készülő ta- i karmán,vkeverékek alkalmazá­ssá val évente több ezer va- gonnyi abraktakarmányt ta­karíthatunk meg, illetve for­díthatunk más célra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom