Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-28 / 253. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! (6. oldal) 1959. OKTÓBER 28. SZERDA III. ÍV FOLYAM, 253. SZÁM Hogyan történt a Hold túlsó oldalának lefényképezése ? Közlemény a harmadik szovjet űrrakétáról és bolygóközi állomásról A Pravda, az Izvesztyija és a Szovjetszkaja Rosszija keddi számában részletes tudományos közleményt ismertet a harmadik szovjet űrrakétáról és a bolygóközi állomásról. A bolygóközi állomás felépítése — Az állomást bonyolult rádióíechnikai, íoto-televíziós és tudományos műszerekkel szerelték fel. A felszereléshez, tartozott a különleges orientációs rendszer, a fedélzeti műszerek programvezérlése, az állomáson belüli hőmérséklet önműködő szabályozója és az elektromos energiaforrás. Az űrállomás orientációját a kozmikus térben a Naphoz és a Holdhoz viszonyítva az orientációs rendszer segítségével biztosították. Ez a Hold nem látható oldalának fényképezéséhez volt szükséges. A fedélzeti műszerek működésének irányítását részint rádió útján a földi állomásokról végezték, részint pedig automatikusan működő programberendezésekkel oldották meg. A kombinált rendszer lehetővé tette, hogy a tudományos kísérleteket a lelhető legjobban irányítsák és a rádióvétel határain belül az űrállomás a pályasík minden pontjáról közölhessen tudományos adatokat a földi megfigyelő állomással. ^ Az űrállomás belsejében keletkezett hőt az önműködő hőszabályozó berendezés különleges sugárzó felülettel a világűrbe vezette el. A sugárzó felületet automatikusan működő redőnyök zárták el. Amennyiben a belső hőmérséklet meghaladta a plusz 25 fokot, a redőnyök önműködően kinyíltak. A rövid ideig működő berendezésekhez vegyi energia- források szolgáltatták az energiát. Az elhasználódott energiát napelemek segítségével pótolják. A fedélzeti műszerek n*fcödteiése áramátalakító és stilizáló berendezésekkel történik. A bolygóközi állomás vékony falú, hermetikusan záró szerkezet, amely nagyjából hengeralakú, felső és alsó fedele gömbhéj formájú, legszélesebb átmérője 1200 milliméter, hossza az antennák nélkül 1300 milliméter. A fedélzeti műszereket és a vegyi energiaforrásokat az állomás belsejében keretre szerelték fel, Az űrállomás felületén helyezték el a műszerek egy részét, az antennákat és a napelemeket. A felső gömbhéj- tetőn fedővel ellátott ablak van, a fedő a fényképezés előtt önműködően nyílik. Az állomást az orientációs rendszer fordította meg. Ez a rendszer akkor lépett működésbe, amikor az űrállomás megközelítette a Holdat és abban a helyzetben volt, (hogy b'ztosí- totta a fényképezéshez szükséges feltételeket. A bolygóközi állomás ekkor 60 000—70 000 kilométerre volt a Holdtól. Az orientációs berendezés, amelyben optikai és giroszkópikus műszerek, elektronikus logikai berendezés és irányító motorok tartoznak — mindenekelőtt megszüntette az űrállomás súlypontja körüli forgását, appely akkor lépett fel, amikor az állomás elvált a rakéta utolsó fokozatától. Az orientáció céljaira felhasználták, hogy az állomást három égitest, a Nap, a Hold és a Föld világítja meg. A bolygóközi állomás pálya- síkját úgy választották meg, hogy a felvétel pillanatában az állomás nagyjából a Napot a Holddal összekötő egyenes mentén tartózkodott, hogy ne következzék be téves orientáció. A Hold nem látható oldalán levő felszíni képződmények helyzete az önműködő szovjet bolygóközi állomásról kapott fényképek előzetes előhívása alapján: 1. A 300 kilométer átmérőjű Moszkva-krátertenger. 2. Az Űrhajósok öble a Moszkva-tengeren. 3. A Hold Déli-tengerének folytatása a Földről nem látható oldalon. 4. A Ciolkovszkij-csúcs. 5. A központi Lomonoszov-hegy krátere. 6. A Joliot-Curie-kráter. 7. A Szovjet hegygerinc. 8. Az Almok tengere. A képen keresztül húzódó vonal a Holdnak a Földről látható és a nem látható részét választja el. A többi vonal az egyes felszíni képződmények körül az előzetes előhívás folyamán végérvényesen megállapított felszíni képződményeket határolja. A felszíni képződmények körül húzott pontozott vonal a még tisztázásra szoruló felszíni képződményeket mutatja. Az apró pontok olyan felszíni képződményeket határolnak körül, amelyeknek osztályozása most folyik. A többi rész meghatározása a kapott fényképek feldolgozásától függ. A római számokkal megjelölt felszíni képződmények a Holdnak Földünkről látható oldalára vonatkoznak: I. a Ilumboldt-tenger. II. a Válság tengere. III. a Regionális tenger. IV a Hullámok tengere, V. a Termékenység tengere, VI, t. Déli-tenger, VII. a Smith-tenger. Az orientáció a következőképpen ment. végbe: Először a műszerek parancsára az űrállomás alsó fedője a Napra irányult. így a fényképezőgépek optikai tengelye az ellenkező oldalra, a Holdra irányzódott. Ezután az Optikai berendezés a műszereket pontosan a Holdra irányította, majd engedélyt adott az automatikus fényképezésre és eközben állandóan fenntartotta a szükséges irányt. A fényképezés befejeztével a berendezés kikapcsolódott és az űrállomás ismét forogni kezdett. Ez a forgás nem befolyásolta a műszerek működését, ugyanakkor megjavította a hőegyensúlyt. A bolygóközi állomás pályája A bolygóközi állomás pá- lyasíkjának kiválasztása úgy történt, hogy az állomás számos tudományos követelfFolytatás a 2. oldalún) A bolygóközi állomás fényképe A gabonatermesztés „szakmunkásai" A tervezettnél 70 holddal több gabonát vetnek az abonyi József Attila Tsz tagjai Nagy gabonatermelési tapasztalattal rendelkeznek az abonyi József Attila Termelőszövetkezet tagjai. Bizonyára hozzájárult ehhez az is, hogy a jó fekete homok bőven hálálja meg a gondoskodást, érdemes gabonát termelni benne. Különösen azóta fizet jól a föld, amióta összeadták földjeiket az abonyi parasztok és nagyüzemi módon gazdálkodnak. Ennek pedig már 11 esztendeje. Nem csoda tehát, ha az egyik legjobb gabona- termelő szövetkezetnek tartják az abonyi József Attilát. Annak tartják, mégpedig nemcsak a megyében, hanem az országban is. Ezt a véleményt igazolja egyébként a tavalyi I. és az idei III. díj, amit gabonatenyésztési munkájukért az Országos Mezőgazdasági Kiállításon nyertek. — Mi nem idegenkedünk a gabonatermeléstől, igaz, nincs is rá okunk. Jól megtaláljuk számításunkat és ezért szívesen is csináljuk — mondotta Magi Imre elvtárs, a termelő- szövetkezet főagronómusa a minap, amikor vele beszélgettünk. — Mi a búza mázsájáért 262 forintot kapunk. A má- zsánkénti 212» forinton kívül ugyanis 20 forint nagyüzemi felár és 30 forint tenyésztői díj is növeli gabonánk árát — folytatta. A termelőszövetkezet az idén átlagosan 16 mázsa búzát termelt egy holdon, tehát az egy-egy hold termelési értéke 4192 forint. Ha számításba Vesszük, hogy a gabonatermelést csaknem teljesen gépesítették és kézi munkaerőt alig használnak, valóban rendkívül kifizetődik számukra a gabona s főleg a kenyérgabona termelése. A 16 mázsás átlag azonban nem is számít rekordtermésnek náluk. A Fleischmann 481-es búzájuk 118 holdon átlagosan 18,2 mázsát adott, a Bánkúti 1201-es pedig 82 holdon átlagosan 19,7 mázsát. Abban, hogy az idén csak 16 mázsás átlagtermésük lett, közrejátszott az, hogy a Petőfi Tsz-nek — amellyel a tavasszal egyesültek — alacsonyabb volt a termésátlaga az övékénél. — Tavaly október 25-e körül befejeztük a búza vetését, az idén azonban a száraz időjárás bennünket is ugyancsak hátráltatott a betakarításban és a talajelőkészítésben — mondotta Magi elvtárs. Hol tartanak most? — Négyszázötven hold búzát vetünk, s ebből mintegy 300 hold van a földben — válaszolta kérdésünkre. — Igaz, hogy többet vetünk 70 holddal, mint azt eredetileg terveztük. — Mi teszi szükségessé, hogy terven felül vessenek gabonát? — kérdeztük ismét. — Nemrégen egyesültünk a tavasszal alakult Dózsa Termelőszövetkezettel és ők 120 hold földet hoztak magukkal. Ennek egy részén is gabonát termelünk. Ez az egyik indok. A másik pedig az, hogy a dolgozó parasztokkal való beszélgetés alapján számítunk arra: most ősszel újabb belépőink lesznek. Ezért már jó előre biztosítjuk magunkat, hogy ameny- nyiben valamelyikőjük nem vetett volna gabonát, hát ne legyen termés- kiesés kenyérgabonából — adta meg a választ Magi elvtárs. — A későbbi vetés ellenére számíthatnak-e jövőre az ideihez hasonló termésre? — tesszük fel az utolsó kérdést. — Bár már a földben lenne a legjobb helye a gabonának, de a párnapos késedelem ellenére is jó termésre számíthatunk. Annál is inkább, mert az idejében történő vetés csak egyik feltétele a jó termésnek. A műtrágyázással, a növényápolással sokat javíthatunk még a terméskilátásokon — fejezte be a beszélgetést a főagrönómus. ,/O.V ÍZ A Meteorológiai Intézethez érkezett legutóbbi jelentések szerint a keddre virradó éjszaka óriási ciklon alakult ki Nyugat-Európa légterében, a központja Skócia felett van. A légnyomás itt a normális 750—760 milliméterről hirtelen 720 milliméterre csökkent, ami egészen ritka jelenség. Magyarországon kedden még csak a vihar előszele érződött. A hétfő reggeli 767,5 milliméteres légnyomás kedd délig fokozatosan 755-re süllyedt, s délután minden órában egy milliméterrel tovább csökkent. A délről megélénkülő szél szinte tavasziasan enyhe, kellemes, t vei szubtrópusi légióméi két sodor az ország fölé. A Meteorológiai Inté központi előrejelző ősz lyán valószínűnek tartj hogy a nyugati megyéi már az éjszaka . megérke: az eső, s szerdán tovább t led az esőfront kelet felé. szél iránya előrelátható] még szerdán is déli marad csak csütörtökön és péntek fordul nyugati, észak-nyu{ tira. A következő néhá napra szeles, hűvös és a a legfontosabb — esős i várható.
