Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-03 / 232. szám

PtST MEGY WC irlap 1959. OKTÓBER 3. S/OMBAT Négymillióval csökkentik az önköltséget Kétmillióért új gépeket kaptak a hajtóműgyáriak — A közelmúltban három cikk jelent meg egymásután gyáregységünkről, most aztán igazán nem tudok mondani semmi újságot. Ezzel fogad Novak Béla, a Csepel Autógyár hajtóműgyá- rának vezetője. Handli Géza műszaki vezető helyeslőiig bólint és megtoldja: — Negyedév vége van s a termelés, a terv teljesítése a legfőbb gondunk. Szóval, nem tudunk mondani semmi külö­nöset. Hacsak... — Hacsak azt nem — szól közbe a gyáregységvezető —, hogy nemrégiben beállítottunk egy ötorsós félautomatát, ami ragyogóan bevált... Összenéznek, nevetnek: egy­re gondoltak. Handli Géza ve­szi át a szót: — Az előzményekről annyit, hogy az első negyedév óta sok gondot okozott nekünk a kar- dáncsuklógyártás. A meglevő négy gépünk kapacitása kevés volt, nem tudtunk annyit gyár­tani, amennyit az emelt ter­vek megköveteltek. Ekkor jött az a gondolat, hogy be kellene állítani egy ötorsós félauto­matát, kizárólag kardáncsuk­lók gyártására. A géppel elein­te sok bajunk volt; az első szerszámozás nem a legtökéle­tesebben sikerült. Szerencsére nálunk jó az együttműködés a gyáregységek között, s így tör­tént, hogy a normáliagyár mű­szaki vezetője, Kovács Béla elvtárs segítségünkre sietett. Nagyrészt neki köszönhetjük, hogy » gép ma már jól üzemel, s harmadik negyedévi ter­vünk teljesítésében nagy szerepet játszott. Úgy látszik, csak meg kel­lett találni a „témát”, most már szinte egymásnak adják a szót. Kiderül, hogy egyéb újság is van. A termelékenység eme­lése érdekében a hajtóműgyár nemrégiben kapott egy cseh­szlovák gyártmányú, nagytel­jesítményű kopir-esztergagé- pet, amelyen a sebességváltó tengelyek megmunkálását vég­zik majd. Csaknem ezzel egy időben érkezett meg hozzájuk egy új Hartex furatköszörülő­gép is. A három gép együttes érté­ke megközelíti a kétmillió fo­rintot. Ez az összeg pedig csak­nem fele annak a 4 200 000 fo­rintos megtakarításnak, amit a hajtóműgyári dolgozók a pártkongresszus tiszteletére az önköltségcsökkentés érdeké­ben vállaltak. Novak elvtárson látszik, hogy maga is most fogalmaz­za meg i yen világosan, amit mondani készül: — Egy negyedévben három új gép ... Már ez is kézelfog- hatóan bizonyítja, hogy mi já­runk jól, ha többet, jobban és olcsóbban termelünk. Vállal­tuk, hogy csökkentjük az ön­költséget, s a vállalásunkat teljesítjük is. Az állam pedig az ily mó­don megtakarított összeg­ből értékes gépeket ad ne­künk. Ezek a termelékenység emelé­sét segítik. A több termelés pe­dig több nyereséget, magasabb életszínvonalat jelent. A hajtóműgyáriak tehát szorgalmasan dolgoznak, hogy a vállalásuknak maradéktala­nul eleget tegyenek. Ny. É. Ünnepi előadás Jászkarajenön Bensőséges ünnepség szín­helye volt csütörtökön este a jászkarajenői Petőfi művelő­dési ház. A színházak államosításának tizedik évfordulója alkalmá­ból a Déryné Színház társu­lata díszelőadás keretében mutatta be Farkas Ferenc— Török Rezső Anyósgenerális című operettjét a közelmúlt­ban épült, modem, erkélyes művelődési ház színháztermé­ben. Az előadást rövid, de me­leghangú ünnepség előzte meg. Dékány Sándor, a me­gyei tanács művelődési osztá­lyának munkatársa közvetlen szavakkal beszélt a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség előtt a színiiázak államosítá­sának jelentőségéről, a Déry­né Színház eddig megtett, eredményekben gazdag útjá­ról. — A színház ma már dol­gozóink szocialista nevelését, kulturált szórakozását szol­gálja. Nemcsak a városokban, de a falvakban, sőt a tanya- központokban is. S ez jelen­tős mértékben a Déryné Szín­ház művészeinek érdeme, akik fáradtságot és nehézséget nem ismerve járják az országot. Csak Pest megyében 182'j elő­adást tartottak 1951 óta, több mint félmillió néző előtt. Pados István, a Déryné Szín­ház igazgatója" a színház él­ményekben gazdag múltjáról beszélt. Apró epizódokon ke­resztül elevenítette fel legked­vesebb emlékeit, amelyek a színház új közönségének nagy fejlődését bizonyítják. — Ma már vélemények és levelek ezrei tanúskodnak ar­ról, hogy színházunk közön­sége nemcsupán vígjátékokat, Megkétszereződött a közúti balesetek száma Ittasság, gyorshajtás a legsűrűbben előforduló baleseti ok A magángépkocsivezetok okozzák a legtöbb balesetet Megyénk közúti forgalma az elmúlt hónapokban jelentősen növekedett. Ezzel együtt nőtt sajnos, a balesetek száma is. Július, augusztus és szeptem­ber hónapokban a balesetek száma 1958 azonos hónap jai­Miről írnak levelezőink? hogy elaludt napközben, hisz mindössze 12 éves volt. Ha észrevették, szidás és po­fon járta. S mindezt fél bérért. Még ma is összeszo­rul a szíve, ha erre vissza­gondol. „A mi fiataljaink már nem ismerik ezt az életet, de talán e sorokat olvasva, job­ban értékelik majd, mit je­lent a hétórás munkanap.” Miért csak egy patika tart szolgálatot vasárnap Ceglé­den? — kérdi tőlünk Dobozi Mihály. Sürgős orvosságra lett volna szüksége, de többedma- gával együtt, reggeltől késő délutánig kellett várnia, míg a kívánt szer elkészült, mert a város valamennyi vasárnapi receptjét egy gyógyszerésznek kell elkészítenie. Még gondol­ni is rossz arra, mi történne, ha véletlenül ez az egy gyógy­szerész is hirtelen rosszul len­ne? Ami szinte várható a reg­geltől éjfélig tartó megfeszí­tett idegmunkától! Főt, Veresegyház, Kis- alag és a környék nevé­ben kéri Vincze László, állítsanak fel az említett falvak valamelyikében benzinkutat. Igen sok motortulajdonos és áthaladó autós kérelme ez, mert üzemanyagot ezen a környéken sehol sem vásárol­hatnak. A nagy forgalom, ami erre lezajlik, indokolttá tenné az állomás felszerelését. hoz viszonyítva megkétszere­ződött. Ezen belül emelke­dett a halálos balesetek szá­ma is, júliusban hat, augusztus­ban öt, szeptemberben bat halálos baleset tör­tént. Megkétszereződött a súlyos és a könnyű sérüléses balesetek száma is. A balesetek okai között vezető helyen áll a gyorshajtás, az ittasan tör­ténő vezetés és a szabályta­lan előzés. A közúti forgalom­ban résztvevő gépjárművek közül a magángépjármű ve­zetők lényegesen több balese­tet okoznak, mint a hivatá­sos gépkocsivezetők. A hiva­tásos gépjárművezetők mun­kahelyeiken általában részt- vesznek a kötelező KRESZ- és egyéb műszaki oktatá­sokon, míg a magángépko- csi-vezetők túl azon, hogy megszerzik a jogosítványt, nem képezik tovább magukat. Szemléltetőül említsünk meg néhány balesetet az el­múlt hónapok esetei közül. Szeptember 7-én Érd ha­tárában Bakkai Lajos motor- kerékpárjával az úttest jobb oldalán álló kőoszlopnak ro­hant. Bakkai és a motorkerékpár pótülésén utazó Kammer Ida súlyosan megsérült. A balesetet Bakkai ittas­sága okozta. Ugyanezen a napon Kere­pes határában. Baranyai Sándor gödöllői lakos mo­torkerékpárjával az úttesten hirtelen fékezés következté­ben elcsúszott és utasával együtt súlyosan megsérült. A balesetet az okozta, hogy Ba­ranyai az előtte haladó teher­gépkocsival szemben nem tartotta be az előírt köve­tési távolságot és ezenkívül szabálytalanul akart előzni. Az elmúlt hetekben szinte nem is volt más témája az embereknek, mint a két nagy, világot formáló ese­mény: a holdrakéta és Hrus­csov elvtárs utazása. És ez alól nem kivétel a megyei olvasó sem. Leveleink jó része ezekkel a jelentős eseményekkel foglalkozik. „A Csepel Autógyár vala­mennyi dolgozója” aláírással is kaptunk leveleket. A hold­rakéta fellövése alkalmából további sikereket kívánnak a szovjet népnek. Hruscsov elvtárs amerikai útjáról ír Hornyák István Tápiósülyről. Levelében igen szépen, egy­szerű szavakkal fejti ki, mit vár ő egy kis magyar falu­ban a sok ezer kilométer tá­volságban lezajlott esemény­től. Biztos benne, hogy a tü­relmes, mindkét fél részéről jóindulatú vitáknak feltét­lenül meglesz a kellő ered­ménye. Csiba József Gödöllőről ke­resett fel bennünket. Nevét már jól ismerik lapunk ha­sábjairól, ő az, aki fáradha­tatlanul ír, értesít minden jelentősebb eseményről. A gö­döllői pályaudvaron teljesít szolgálatot. A TÜZÉP Vállalat dol­gozói hívták fel figyelmét arra hogy a vagonokba milyen gondatlanul tör­ténik a berakodás. A napokban például két va­gonban 1500 darab tetőcserép ; tört össze, mert a kocsi köze- ! pén a nagy nyomástól meg- : repedtek. Darabja 1,80 forint. í Ha az Újlaki Téglagyár ra-: kodéi jobban vigyáztak volna.; ez a cserép már egy kis csa- : ládi ház tetején lenne azóta. ; Gyakori kárt okoz az is, j hogy a vagonok oldalát rakó- \ dár «főtt nem vizsgálják át. ; El*$ egy kiálló szög, vagy \ fadarab, s a zsákolt áru egy j része máris tönkremegy, el- j pereg. Ezek apróságok, de ha j országos méretekben számo- \ lünk. komoly értékeket men- ; tünk meg a magunk szarná- ■ ra. Örömmel vette tudomásul Bundies Péter Tökölön, hogy a Szovjetunióban bevezetik a hétórás munkanapot. S amint a különböző híradásokat ol­vasta, eszébe jutott az ő régi munkaideje. Ercsiben vitéz Szerdahelyi úr disznai mellett. Reggel négytől este tíz óráig őrizte az állatokat. Nemegyszer előfordult, Bocsánat asszonyom, én nem a ház ára, hanem a szoba bére iránt érdeklődöm. Szeptember 16-án Cegléd határában Szilágyi György magángépkocsijával elütötte a vele szemben kerékpározó Károly János ceglédi lakost, aki szabálytalanul kanyaro­dott. A balesetnek két köny- nyebb sérültje lett. Szeptem­ber 21-én Dunaharaszti bel­területén Pokolnyik Emil kiskunlacházi lakos motorke­rékpárjával összeütközött a vele szembe haladó Matesz Mihály kerékpárjával. A baleset következtében Mózes Teréz súlyos, élet­veszélyes sérülést szen­vedett, míg Matesz Mi­hály könnyű sérüléssel úszta meg a dolgot. A balesetnek itt olyan sé­rültje lett — Mózes Teréz —, aki gyanútlan járókelőként esett áldozatul a két figyel­metlen járművezetőnek. Ugyanezen a napon Sári köz­ség határában Golarics Fe­renc kakucsi lakos kerékpár­jával nekihajtott Balázs Lé- nárt sári lakos lovaskocsijá­nak. Személyi sérülés ugyan nem történt, de a kocsiba be­fogott ló súlyosan megsérült. A balesetért a szabálytalanul kanyarodó és gyorsan hajtó Golaricsot terheli a felelős­ség. Súlyosbítja az esetet az, hogy nevezett nem rendelke­zett jogosítvánnyal. Szeptem­ber 24-én Telki belterületén Csortán Dezső biai lakos mo­torkerékpárjával összeütközött Dudás Zoltán perbáli lakos motorkerékpárjával. A baleset következtében Csortán Dezső életveszé­lyes sérüléseket szenve­dett. Szeptember 25-én Vác belte­rületén Kerti Mária ötéves gyermek álló lovaskocsi mö­gül szaladt ki az úttestre és egy szabályosan haladó autó­busz elgázolta. A gyermek életveszélyes sérüléseket szen­vedett. Szeptember 25-én Kó- ka belterületén Horváth András motorkerékpárjával felborult és súlyosan megsé- 2 rült. A baleset azért követ- ^ kezhetett be, mert Horváth J vezetői igazolvánnyal nem ^ rendelkezett. Szeptember 28-án ^ Kiskunlacháza belterületén £ Kovács Ferenc személy- ^ gépkocsijával elütötte Ré- £ pás Albert gyalogost, aki £ sérüléseibe belehalt. A á baleset oka: gyorshajtás. y ^ A szemléltetésül közölt ese- ^ tek is bizonyítják, hogy kö- ^ rültekintő, óvatos vezetéssel, £ a közlekedési szabályok be- ^ tartásával valamennyi elke- ^ rülhető lett volna. A megyei ^ közlekedésrendészeti szervek túl azon. hogy szigorúan fe- ^ lelősségre vonják a közleke- ^ dési szabályok ellen vétőket. ^ ezúton is felhívják a jár- £ művek vezetőinek figyelmét; £ csakis a közlekedési szabá- £ lyok szigorú betartásával le- £ hét biztosítani a megnöveke- ^ deli baleseti statisztika ja- * vulását. operetteket igényel, de leg­alább ilyen mértékben a klasszikus és modern drámá­kat is. Moliére és Shakespeare éppúgy kedvenc szerzőik közé tartozik, mint például Dobozi Imre. Ezután került sor az Anyós- generális című operett előadá­sára, amelyet mindvégig nagy tapssal és tetszéssel kísért a közönség. Nemegyszer vas- tapssal hívták újra és újra függöny elé a művészeket. Az előadás után baráti találkozót rendeztek a közönség és a színészek között, amely barát­ságot jófajta homoki borral pecsételték meg. Közben a nagyteremben megkezdődött a tánc, amelyben elsősorban a jászkarajenői fiatalok jeles­kedtek. Pados István a színház múltjára emlékezik A nézőtér Jelenet az Anyósgeneráiis című operettből (Szöveg: Prukner, foto: Gábor) Október 5—11. között rendezi meg a posta a második levelező hetet Jó néhány napja érdekes p'.akát kelti fel a járókelők fi­gyelmét. A plakáton két kéz levelet nyújt át egymásnak. A kezeket különböző országok színes zászlói borítják, s fel­irat közli: levelező hét, október 5—11 között. A levelező-hét jelentőségé­ről és céljáról Bujáki István postavezérigazgatóhelyettes a következő felvilágosítást adta: Az utóbbi években terjedt el világszerte ez az érdekes moz­galom, amelynek célja a levél­írás, az-egymástól .távol élő emberek, ismerősök, barátok között meglevő kapcsolatok el­mélyítése, új kapcsolat megte­remtése levelezés útján. A levelező hét az emberi­ség egyik leghatalmasabb nemzetközi szervezetének, az Egyetemes Posta Egye­sületnek a megteremtésé­hez fűződik, amelyet 85 éve, 1874 október 9-én Bernben alapítottak. Ezért a levelező hetet világ­szerte azon a héten rendezik meg. amelyre október 9-e esik. A Magyar Posta a múlt év­ben rendezett először levelező hetet. Az emberek tízezrei ír­tak levelet, amelyet talán a mozgalom nélkül nem tettek volna. A postahivatalok ezen a héten általában 2—20 szá­zalékos forgalomnöveke­désről számoltak be. Az idei levelező hét hétfőn kezdődik, s jelszava: írjatok! Válaszoljatok!

Next

/
Oldalképek
Tartalom