Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-25 / 251. szám

"“WCirlap 1959. OKTÓBER 25. VASÁRNAP Hogyan készíthetnek több gyermekcipőt Cegléden? GONDOK, TERVEK A CIPŐIPARI VÁLLALATNÁL A Ceglédi Cipőipari Vállala­tot nemcsak a városban, az egész országban számontartják. Gyártmányai nem egy esetben vívtak már ki elismerést, s nyertek különböző helyezése­ket versenyeken. De ez az üzem rengeteg gonddal küzd. Régi épületei, korszerűtlen, ré­gen elavult berendezése mind- mind azt sürgeti, hogy a ter­melés biztosításai, s fokozása érdekében alapvető változáso­kat kell végrehajtani. Ezt iga­zolja a Helyiipari és Városgaz­dálkodási Dolgozók Szakszer­vezetének legutóbbi vizsgálata is az üzemben, s aki csak ille­tékes a dologban, mind ezt hangoztatja. Tíz esztendő Az üzemet tíz esztendeje, 1949-ben államosították. A tu­lajdonos a felszabadulás után már semmit nem költött rá. De amit lehetett, azt kiszedte be­lőle. Szedett-vedett berende­zés, ócska gépek, öreg épület, ez volt az örökség, amit a volt tulajdonos átadott. A létszám, amivel az államosított üzem elkezdett dolgozni, harminc körül volt, s az üzem évi terve 28 000—30 000 pár gyermekci­pő. Ezt a mennyiséget gyártot­ták 1954-ig. Ekkor kapta az üzem — a Belkereskedelmi Minisztérium segítségével — eddigi legnagyobb beruházá­sát, szalagot állítottak fel, a létszám 70—76-ra növekedett, a termelés pedig évi százezer­re! 1957-ben 120 000, 1959-ben 160 000 az évi terv, de újabb jelentősebb beruházás nem történt az üzemben. A létszám sem nőtt arányosan a terme­léssel, de erre nincs is lehető­ség: a műhélyek már most is szinte elviselhetetlenül zsúfol­tak. Hétszeres élüzem A vállalat dolgozói a párt­ikongresszus tiszteletére indí­tott versenyben 7000 pár cipő terven felüli elkészítését vál­lalták, s az év végére körül­belül tízezerre emelkedik a terven felül gyártott L cipők száma. Nőtt 'ff 'tettfcPlékenység az üzemben, csökkent az ön­költség, nem véletlen, hogy hétszeres élüzem címmel büsz­kélkedhetnek, s továbbra is versenyben vannak ezért a cí­mért. De: minden illetékes egybehangzó véleménye sze­rint a jelen körülmények kö­zött a termelés tovább nem fokozható, pedig a gyerekcipő­re nagy szükség van, az igé­nyek hallatlanul megnőttek. Az üzem 1958—59-ben mintegy kétszázezer forint beruházást kapott, ami nem nagy összeg. A legszükségesebbet tudják csak belőle megoldani, de egy sor égető problémára nem ke­rülhet sor. Pedig, elsősorban szociális vonatkozásban, való­an égető kérdések várnak megoldásra. Kié a vállalat? . A v állatot a városi tanács­hoz tartozik. A városi ta­nácsnak azonban olyan anya­giak nem állnak rendelkezé­sére, amelyből az üzem fej­lesztését meg lehetne oldani. De a városi tanács még ab­ban sem nyújt segítséget, hogy ' az üzem belterületén lakó portást elhelyezzék, pe­dig a felszabaduló helyisé- gekl>en jobb elhelyezést nyer­hetne több, jelenleg zsúfoltan dolgozó munkás. A vállalat az ez évi ipari vásáron harma­dik díjat nyert — dehát ez gyenge ír a sebre, a városi tanács hathatós segítségét ez nem tudja pótolni. Kétszeres termelékenység ? ' Erről ábrándoznak az üzem vezető emberei. Viszonylag kevés beruházással, nem je­lentős létszámemeléssel meg­kétszerezhetnék az üzem ter­melékenységét. De: ehhez új hely, új épületek kellenének. A befektetett összeg — ezt is kiszámították — igen rövid idő alatt amortizálódna, visz- szatérülne. Büszkék arra, hogy a Kecskeméti Cipőgyárra' szemben a ráfordítás náluk egy százalékkal alacsonyabb pedig ott összehasonlíthatatla­nul jobb körülmények közöt' dolgoznak. A tervet, amely ezerint a vasöntödénél kapná­nak helyet, a megyei tanácí végrehajtó bizottsága elfo­gadta. De alig fogadták el a tervet, máris' újabb variáció lépett a helyére, s félő, hogy a sok elképzelés közül egyik sein valósul meg, addig tart a különböző szervek tervei­nek összeegyeztetése. Közös érdeke pedig a tervek mielőb­bi megvalósulása a megyei tanácsnak, a Helyiipari Igaz­gatóságnak, de elsősorban a városnak. A jelenlegi évi ti- zennégymilliós termelési ér­ték a kétszeresére növekedne, ugyanakkor a beruházás kö­zel sem jelent ilyen nagy ösz- szeget. Szakszervezeti vizsgálat Nemrég vizsgálatot tartott az üzemben a szakszervezet. A vizsgálat eredményeként írásban rögzítették azon véle­ményüket, hogy további lét­számemeléshez a túlzsúfolt jelenlegi telephelyen semmi­lyen körülmények között nem járulnak hozzá; Ugyanakkor megjelöltek egy sor olyan problémát, amelyeket az üzem vezetőinek már saját hatáskörükön belül meg lehe­tett és meg kellett volna ol- üaniok. Erre ígéret történj, s az elmúlt időszakban lehetett is tapasztalni ilyen vonatko­zásban javulást, A szakszer­vezeti vizsgálat ya leghangsú­lyosabban a zsúfoltságot tette szóvá. Dehát ebben az üzem vezetői nem tehetnek sem­mit. Csakis az új elhelyezés oldja meg ezt a problémát, amit az 1960-as esztendőnél nem szabad tovább halogatni, hiszen már jóval előbb végre kellett volna hajtani, A tervek A tervek már készen van­nak arra az esetre, ha „sem­mi nem jön közbe”, azaz sike­rül a vállalatnak új telep­helyre szert tenni, s ott sok­kal jobb körülmények között folytatni a munkát. Már meg­van a gépek szállításának rendje is, nem akarnak töb­bet állni a hurcolikodás miatt éiy hétnél. Jelenleg egy ti­zennégy méteres szalag dolgo­zik az üzemben, az új helyen 40—50 méteres szalagot építe­nének, ami azt jelenti, hogy naponta 1200 pár cipő készül­ne. Ez évente 360 000 pár. S ami a legvonzóbb az új elhe­lyezésben, az az, hogy ott le­hetőség van további fejlődés­re ist A terv biztató. S ahogy a teivteljesítés vagy az önkölt­ség alakulása a vállalat dol­gozóin múlik, ugyanúgy mú­lik a városi tanácson és a felsőbb szervéken, hogy mi­kor és hogyan. valósul meg a ceglédi cipősök régi álma: vi­lágos, tágas üzemben, kor­szerű gépeken dolgozni;;: Mészáros Ottó Mennyit ér egy megfelelő orr? Elizabeth Taylor az első filmr színésznő, aki egymillió dol­lárt keres egyetlen filmszerep­pel. A művésznő ugyanis Kleo­pátrát alakítja új filmjében és — mint egy párizsi lap megjegyzi — a kitűnő szerző­dés titka, hogy egyedül neki van olyan orra, amely megfe­lel Rleopátra közismert orr­formájának. Előadássorozat a szadai utcák névadóiról Megírta a Pest megyei Hír­lap, hogy Szadán milyen új­szerű módon kívánják ele­venné tenni azok emlékeit, akik névadói a község utcái­nak. Tóth Rezső, mint a köz­ségi tanács kulturális állandó bizottságának elnöke vetette föl nemrég a gondolatot, hogy időről időre rendezzenek kul­turális előadást a község la­kói számára és ismertessék egy-egy utca névadójának éle­tét, munkásságát és annak jelentőségét. A kezdeménye­zés kedvező visszhangra ta­lált és a községi tanács örömmel hozzájárult a terv megvalósításához. Az első ilyen előadásra szerdán kerül sor, amikor az egyik legszebb szadai utca, a Petőfi Sándor utca névadójáról tartanak elő­adást a községi tanácsházán. A délután 6 órakor kezdődő előadáshoz Tóth Rezső mond bevezetőt, Ladányi István Illyés Gyula: Petőfi című munkájának prológját adja elő, Petőfi életét, költői pá­lyáját és forradalmi szerepét pedig Hídvégi Nándor, a gö­döllői Juhász Gyula járási könyvtár vezetője ismerteti. Arany János balladái a gödöllői irodalmi színpadon Pénteken délután hat óra­kor rendezte meg nagy ér­deklődéssel várt Arany János- estjét a gödöllői Juhász Gyula Irodalmi Színpad. A járási tanács székházának díszter­mében közel százötven főnyi közönség gyűlt egybe, hogy meghallgassa a nagy gonddaj összeállított, színvonalas mű­sort. Remsey Gábor két nép- ballada-feldolgozást adott elő zongorán, majd Hídvégi Nán­dor, a járási könyvtár veze­tője tartott rövid bevezetőt, amelyben megemlékezett ar­ról, hogy két évvel ezelőtt tartották az első irodalmi es­tet Gödöllőn, ugyancsak Arany Jánosról, akinek most volt, október 22-én, halála évfordulója. Ezen az első iro-' dalmi esten mindössze tizen­hat érdeklődőből állt a közön­&écr. Ezután tartotta meg Bol- váry Sarolta tanárnő értékes előadását Arany János balla­dáiról. Érzékeltette azt a ha­tást, amelyet az ősi székely és skót népballadák gyakorol­tak a Toldi költőjére; Nagy tetszéssel fogadott előadását hangulatosan illusztrálta a Néprajzi Múzeum egyik ere­deti népballiada-fölvétele, ame­lyet hanglemezről játszottak le az est közönsége előtt. Nagy Marianne, Alcácz Já- nosné és Ladányi István mély átórzéssel Arany-balladákat adott elő. Hídvégi Nándor záró beszé­dében bejelentette, hogy az irodalmi színpad november 6-án Heltai-estet rendez, amelynek színes, változatos műsorját már összeállították. Hivatalos nyereményjegyzék a lottó 43. játékhetéről A lottó 43. játékhetén 3 517 085 szelvény vett részt a sorsolásban. Négy talála­tot 45 fogadó ért el. A nyere­mény összege egyenként 58 613,26 forint. A három­találatos szelvények szan.h 3935. A nyeremény egyenként 336,25 forint. Két találatot 92106 fogadó ért el. A nyereményösszeg egyenként 14,30 forint. mai nap 1959. október 25, vasárnap, Blanka napja. A Nap kél 6.16 órakor, nyugszik 16.39 órakor. A Hold kél 23.36 órakor, nyugszik 13.15 órakor. Várható időjárás: felhőát­vonulások lesznek, főleg az ország északi felében kisebb esőkkel. Mérsékelt nyugati szél. A hőmérsékletben na­gyobb változás nem várható. Tíz-hét aíatt : 477 teherautó ­■■ .^őjsS&S.í A Csepel Autógyár dolgozói év végéig az expnrtterv sike­res teljesítése érdekében 453 tehergépkocsit, 24 különleges járművet és 270 darab nagy­teljesítményű alvázat szándé­koznak elkészíteni. A rekord­teljesítmény elérésére minden remény megvan, hisz csak az elmúlt napokban 8 gépkocsival teljesítették túl az előirt üte­met. — TELJESÍTETTE VE­TÉSI TERVÉT a ceglédi Kossuth, a Dózsa Népe, a Hunyadi, s a Vörös Csillag termelőszövetkezet. Az emlí­tett szövetkezetek ma estig befejezik a vetést. — HÄROM ÉRDEMES SZÁMADAT. Pest megyében jelenleg 80 öntevékeny szín­játszó. 60 népi tánccsoport és 150 énekkar működik. — A NAGYMAROSI GÉP­GYÁR dolgozói a pártkong­resszus tiszteletére röpgyűlé- seken tettek pótvállálésokat. A versenyben a fiatalok is részt vesznek; 16 ifjúmunkás versenyez A szakma ifjú­mestere címért. — A PEST MEGYEI PETŐFI SZÍNPAD ma dél­után Kerepesen a Kerckes- kút, Tápiógyörgyén az Ér­dekházasság. Kismaroson pe­dig a Csacsifogat című szín­művet adja elő. — TANÁCSTAGI FOGA­DÓÓRÁK. Bányai Pál me­gyéi tanácstag ma délelőtt a dunaharaszti kultürottlhon- ban, Kiss József tanácstag 8—10-ig Ecseren, 13—16 óráig pedig Maglódon tart fogadó­órát. — A HÜSZORÁS tár­sadalmi munka keretében két héten át dolgoztak a Ve­res Pálné Kollégium egye­temi hallgatói Budaörsön az Építőipari Ktsz-ben. — Kínának készít komplett csőgyárat a Cse­peli Csőgyár. Az ehhez szükséges alkatrészek egy részét a Nagymarosi Gép­gyár készítette. A gyár dol­gozói határidőre gyártot­ták le a megrendelt alkatré­szeket. — AZ ÉPÜLŐ VÁCI CE- MENTMÜ közvetlen szom­szédságában papírzsák-gyá- rat építenek, s ez évenként 30 millió papírzsákot bocsát a cementmű rendelkezésére. — KORSZERŰSÍTIK a Budapest—Jászberény kö­zötti országutat. Az egész útszakasz aszfaltozását jö­vőre fejezi be a Budapesti Ütépítő Vállalat. — 224 EZER FORINT értékű anyagmegtakarítást eredményezett eddig a Cse­pel Autógyárban üzembe­helyezett korszerűsített gáz­cement állótcgely. Az újí­tás Őri Imre és Miklósi Já­nos autógyári dolgozók ne­véhez fűződik. — A PENCI tájmúzeumot január elsején a Pest me­gyei Idegenforgalmi Hiva­tal veszi át. A községben tu­ristaházat is létesítenek; az épület felújítására a pénz máris rendelkezésre áll. — FŰTŐERŐMŰ VET építenek a Csepel Autó­gyárban. Az 1960-ban el­készülő fűtőerőmű a gyár szükségletén kívül a lakóte­lepnek Is szolgáltat majd gőzt és meleg vizet. A TEUEVIZIO MAI MŰSORA: 10.00: ifjúsági filmmatiné. 1. Vitorlák alatt. Szovjet kis film. 2. Az ügyetlen kapus. Cseh­szlovák játékfilm. 13.33: Olim­piai keret_NB II válogatott labdarúgómérkőzés II. félidejé­nek befejező része. 14.00: A Ma­gyarország—Svájc Gerő Kupa labclarúg ómérkőzés közvetítése. 10.00: Élöújság. 19.50: A Magyar Hirdető műsora. 20.00: Arany- szimfönia. Osztrák revűfilm. lenti tiiiúimíió tejiqxu4ii/ceí í ■ Trieszt, Miramarc-kastély \ — Ez az első allMlom, hogy : el tudok menni üdülni is, ami j persze nem a szakszervezet | hibája. Amikor ugyanis egy : hosszú útamról hazatérek, j minden időmet Erdőkertesen \ töltöm, családom körében. \ Mert — higgye el — nem • olyan hosszú annyi idő után \ az a három hónap! Elárulok j még egy ezzel kapcsolatos ér- \ dekességet: életemben nem j voltam még a Balatonon, csak j elutaztam mellette. I — Egyébként, amikor a I Duna vízállása vagy a jég- : viszonyok akadályozzák a \ folyami hajózást, lenn fuvaro- j zunk a Földközi-tengeren és : legfeljebb a Fekete-tengerig í jövünk fel. Ilyenkor a Cse- \ pelre, Ausztriába, Csehszlová- ! hiába szóló árut átrakjuk vas- ! úti kocsikba, illetve az em lí- ! tett országok áruit vasúton 1 hozzák le és mi közel-keleti ; rendeltetéssel hajón visszük 'f tovább. A telet tehát nem is- \ merjük, hiszen a Földközi- és £ a Fekete-tengeren janink. $ — Megállás nincsen, nincs f téli szünet, mint azt sokan $ gondolják. Arra vigyázunk, % hogy ne rekedjünk téli kikötő- $ ben, ezt a hajó rezsije nem % engedi meg. A nagyiavitáso- % kát leginkább a Georghiu- $ De? Hajógyárban vagy a $ MAHART műhelyében Pesten % végezzük, de ha nem tudunk ^ feljönni. akkor valamelyik / európai kikötőben. — Mindegyik hajó fel tud jönni? — Nem. A Béke, a Bala­ton és a Duna mély merülésű, magas felépítményű hajó, eze­ket Triesztben, Rijekában (Fiume), vagy Brailában, ja­vítják. Felvetődik persze a kérdés, hogyan kerültek ezek a hajók a Fekete-tengerre? Ezek is itthon készültek, ked­vező vízállásnál félkész álla­potban úsztak le Brailáig, s maguk vitték a még felszere- letlen felépítményüket. A sze­relést azután Brailában fejez­ték be, itt Tett a hajó kész és innen futott ki első útjára a Fekete-tengerre. Alexandria 1 bevásárlásra és egy kis szóra­kozásra. — Különleges nagy kaland­jaink nincsenek. Harminc év apró-cseprő élményeiből vi­szont könyvet lehetne össze­írni — de ez nem a kenye­rem. — Különben is, aki ben­ne Mark Twain vagy Jack London ízű lcalandokat keres­ne, azt nagy csalódás érné ... — Nincsenek részegeskedé­sek, duhajkodások, nagy vere­kedések a kikötők matróz­kocsmáiban. Ma már a ten­gerészek, a matrózok zöme is tanult, intelligens ember, a legtöbbnek érettségije van. Nem regényfigurák már a ten­gerészek: köznapi emberek. Idegenekkel, más nemzetiségű tengerészekkel nem igen akad dolgunk, legfeljebb a kikötők személyzetével, hatóságokkal, rakodómunkásokkal... — Láttuk mint filmszínészt is a Tengerész leszek című kisfilmben. Nem mondana róla valamit? üres strandja — Talán azt emelem ki, hogy a film őszinte és igaz volt. Torzítás és szépítés nél­kül mutatta be a hajóséletet: a magyar közönség megismer­hette belőle munkánkat, szóra­kozásunkat. — Ha már a szórakozásnál tartunk, mondja el, mit csi­nálnak szabad idejükben? — A munkaidő a hajón is nyolc óra. Folyamatos „üzem" lévén, ámbár, nehéz betartani; majd mindenki nyolc-tiz, néha 12 órát is dolgozik. Ezt a többletmunkát azonban túlórá­ban megkapjuk. Szabad időnk­ben kevés a szárazföldi fogal­mak szerinti megszokott szó­rakozás. Színház, mozi persze nincs a hajón, de nagyon jó könyvtárunk van, rádió, sakk — no meg kis ruhamosás. Gombfelvarrás. A kártyázás nincs tiltva, de nem élünk vele. Néha elrömizgetünk, de sohasem játszunk pénzre. (Folytatjuk) Fazekas Mátyás — Terveztek újabban egy igen ügyes dunai-tengeri típust — két hajó, a Hazám és a Tokaj már el is készült ■—, ezeknek a hajóknak ugyanúgy 1300 tonna a teherbírásuk, de olyan a felépítményük, hogy elférnek a hidak alatt és így feljárhatnak a Dunán is. — Messzi földeket bejár, idegen országokat lát. Bizo­nyára sok nagy élményről tudna beszámolni. — Ne gondolja! Egy kikötő­ben 3—4 napot állunk és ilyenkor is rendszerint alig akad szabad idő. A rako­dást figyelemmel kell kísérni. Emellett nem sok idő marald

Next

/
Oldalképek
Tartalom