Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-22 / 248. szám

Antáfli Tfir CEGLÉD, ALBERTIRSA, CÉG LÉ D BE RC EL, TÖRTEI ÉS CSEfAÖ RÉSZÉRE ORVOSOK A TANYAN III. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM 1959. OKTOBER 22. CSÜTÖRTÖK Több támogatást a kultúrmunkához _ BULGÁRIA címmel Szabó Józsefné tanárnő elő­adást tart vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a művelődé­si házban a bélyeggyűjtő szakkör keretében. Az elő­adás közben diafilm vetítés is lesz. Október 25-re befejezik az őszi ^ szántást-vetést Ceglédbercelen í A községi pártbizottság esi tanács v. b. határozata alapján $ vasárnapra a község határá-j ban mindenütt befejezik az^ őszi munkákat. Eddig 2000 hol- $ den végezték el a vetés alá a $ a szántást, 880 holdon pedig ^ már el is vetettek. Ezzel vasár- ^ nap estig a vetés alá szántás ^ 68, a vetés 48 százalékát végez- 4 ték el. J A munkák meggyorsítása ér- ^ dekében határozat született,$ mely szerint azok, akik elvé- $ gezték az őszi munkákat, foga- $ tukat kölcsön adják azoknak, $ akik még nem végezték el ezt $ a munkát. Ezenkívül állandóan $ rendszeresen ellenőrzik a gép- ^ állomási gépek és a fogatok ^ munkáját.--------- | F ortuna ismét Ceglédre látogatott! $ $ Még mindig ott díszeleg a J lottózóbolt kirakatában a 41. $ fogadási héten elért 12 talála- $ tosek neve, s máris újabb sze- ^ rencséről számolhatunk be. A ^ 4-es fodrász ktsz-ben 4-es talá- ^ latot ért el Kónya Lajos bácsi ^ a lottón. Régóta lottózik, s £ most látogatta meg a szeren- ^ cse. Azzal ugratják, hogy most $ már bizonyára meg se látja a $ többit, nem borotválja a ven- $ dégeket, hanem nyugalomba ^ vonul. De nem így van, ő to-^ vábbra is dolgozni akar. Az áruházban ma reggel ^ mindenki Béni bácsiról be-4 szélt, aki 72 000 forintot nyert $ a totó legutóbbi fogadási he- $ tén. Az áruháziban mindenki £ örül Béni bácsi szerencséje-^ nek, í-------------------------------------------------------á ,.. hogy a. XV. században Cegléd Pest megyének nagy­ság szerint a harmadik hely­sége volt; ... hogy a mai tanácsháza és a tőle a vasút jelé elterü­lő terület 200 évvel ezelőtt temető volt; ... hogy Cegléd mezőváros­ból rendezett tanácsú város­sá 1840. október 29-én emel­tetett; ... hogy az utcák számozá­sa 1850-ben kezdődött; ... hogy az éjjeli világítást a városban és a lámpák fel­állítását 1853-ban rendelték el: KERESZTREJTYENY Nemcsak a vizsgálat mozzanatait örökítette meg a fény­képezőgép. Ezt a kis elsőst is lefényképeztük, amint büszkén mutatja a szép képeslapot és tanrendet, amit a doktor nénitől kapott, bátyjának — Opauszky — — 1 100 000 NYERSTÉGLÁT gyártott a Ceglédi Téglagyár eddig éves tervén felül, a kongresszus tiszteletére indí­tott versenyben. — A DÓZSA NÉPE TSZ két idény-napközi létesítését tervezi a következő gazda­sági évre. Egyet a szőlé­szetben, egyet a tanyarészen indítanának be a jövő ta­vasszal. — A HÁMÁN KATÓ IS­KOLA földrajz-szakköre ma délután tanulmányi kirándu­lásra megy Szolnokra, a szak­osztály vezetőjével, dr. Ta­mási Józsefné pedagógussal. — KÖZGYŰLÉST tartanak a Táncsics Termelőszövetke­zetben szombaton délelőtt. Megbeszélik az irodai mun­kaerők beállítását, az agro- nómusok beosztását és más általános feladatokat. — KÉZIMUNKA, szabás­varrás-, játékkészítő-tanfolya- mot indít a városi nőtanács november 15-én. Jelentkezni lehet november 10-ig, ked' den és pénteken 9—12-ig, 1 városi tanács földszinti hef lyiségében. I Vízszintes: 1. Jókai regény cí­me. 6. Recept rövidítése. 7. Nem valódi. 8. Skála-hang. 10. Fiúnév. 11. Ige. 12. Ibolyka. 14/a. Orosz folyó. 14/b. Betű kiejtve. 16. Dok­tor rövidítve. 17. Az okozatot előzi meg. 18. Vissza: hamis. 19. Titkok­kal kereskedik. 21. Végtag. 23. Ormérték rövidítve. 24. Töltő is van. 26. Olasz folyó. 27. Bácsi néoiesen. 28. Betű kiejtve. 30. Sokszínű égi tünemény. Függőleges: 1. Mikszáth regény elme. 2. Vigyáz valamire. 3. Cipel mássalhangzói. 4. Irmuska. ' 5. Megszámlálhatatlan növény. 9. Ide­gen fosztóiképző. 11. Ilyen kő is van. 13. A bőrünk alatt helyezke­dik el. 14/a. Ékezettel: időmérők. 15. A legegyszerűbb emelő. 16. Li­ter tizedrésze. 20. ilyen rend Is van. 22. Hibátlan. 24. A futás egy fajtája. 25. Nagy orosz író ke­resztneve. 27. Kettőzve: fáj. 29. Igekötő. Beküldési határidő: október 29. Közöljük megfejtőinkkel. hogy csak az újságból kivágott kereszt- rejtvények beküldőit tudjuk jutái, mazni. De ehhez az szükséges, hogy minden üzem, tö­megszervezet. szövetkezet vezetői legalább annyira szeressék a kultúrát, mint a gazdasági feladatokat. A saját területükön erköl­csileg, anyagilag támogassák a dolgozók kultúrtevékenysé- gét. Hogy ezt eredményesen tehessék, tájékozódniuk kell. Meg kell ismerniük városunk kvltúrélétének hiányosságait, a fejlődés lehetőségeit. Külön emeljük ki peda­gógusainkat. dk a kul­túra állandó munkásai. Rájuk számítunk a leg­jobban. Tőlük várjuk, hogy részt kér­jenek ebből a munkából. Tő­lük várjuk, hogy kezdemé­nyezzenek, javaslatokat hoz­zanak. Egyes üzemek, ter­melőszövetkezeteik kultúrmun- káját patronálják, hogy ezzel — a tömegek bekapcsolásával — szilárd alapot építsünk vá­rosunk kulturális életének to­vábbi nagyobb arányú fejlő­déséhez. Nem szabad még egyszer előfordúkiia annak, hogy ami­kor kultúrügy ékről alkarunk tárgyalni, a meghívottaknak csak kis töredéke jön el. Vá­rosunk kultúrájáért súlyos fe­lelősség terhel valamennyiün­ket. A kommunisták felelős­sége a legnagyobb, nekik kell elsősorban példát mutatni legrövidebb időn belül elindí­tani azt a kultúrforradalmat, amit a városi pártbizottság kijelölt számunkra. — Zsadon Miklós — A népművelési tanács össze­jött, hogy megtárgyalja az őszi-téli kultúrprogramot. Saj­nos,. a meghívottaknak csak kis része jött el. Hiányoztak az üzemek képviselői, a tö­megszervezetekből csak a Ha­zafias Népfront vezetője volt ott. Ez az érdektelenség megne­hezítette az érdemleges mun­kát. Babinszki Károly, a városi pártbizottság titkára beszá­molójában megállapította, hogy kuitúrforradalomra van szük­ség, hogy városunkban behoz­hassuk a kultürmunka lema­radását. Valóban így van. Miről tárgyalt a mezőgazdasági szakkör? mert abból is van itt kettő—, de azokon csak' a VlII-ban dolgozhatnak majd. Egyelőre mostani feladatukat, az író-. tábla-készítést kell befeiez- niök. Mi is ez tulajdonképpen? Fekete papírral beragasztott papundekli, vászonsarokkal és ceruzatartóval. És most feltesszük a kér­dést: Milyen gyakorlati hasz­na van énnek a táblácská­nak? * * A fekete papírra csak kré­tával lehet írni, miért kell rá akkor a ceruzatartó? De ki és mikor ír manapság az iskolán kívül fekete táblára fehér krétával? Erre a kérdésre senki sem tud válaszolni. A gyerekek — mint beszé­dükből kitűnik — szeretik a politechnikai foglalkozást. Nemcsak kezük ügyesedik ezáltal, hanem saját fáradsá­guk árán megtanulják a fizi­kai munka becsülését és az egymáson való segítés közben sokkal közelebb kerülnek tár­saikhoz, mint más órákon. Mégis — szintén a gyere­kekkel való beszélgetés alap­ján — úgy látjuk, a gyakor­lati oktatás munkaterve még nem alakult ki egészen. A VI. osztályban ugyan az asszonvi élet legfontosabb kötelessé­geinek egy részét is megta­nulják a lányok, de az utolsó félév rövid, kevés egy-egy munka begyakorlására. Ezt a nagy anyagot helyesebb volna két évre beosztani, akkor az V. osztályban is nekik való. hasznos tennivalókat sajátíta­nának el a kisleányok; Rotyog a csiriz a villany- rezsón, csupa ragasztó az egész szoba. A Táncsics iskola V. osztályos leánytanulóinak politechnikai oktatását vezeti a szaktanfolyamot végzett Öcsai Istvánná. A terem saj­nos, elég kicsi ehhez a mun­* kához, alig fér el az asztalo­kon a sok papírlepedő, do­boztető és vászondarab, ame­lyek a most készítendő író­táblákhoz kellenek. — Eddig csupa papírmun­kákat csináltunk — mondja a tanárnő. — Karácsony után kitömött posztóállatokat készí­tünk majd. A VI. osztály anyaga már sokkal bővebb. Első munkájuk a virágkaró- faragás és festés volt, most lombfűrésszel dolgoznak. A második félévben igazi női foglalkozás következik: leve­sek, rántások, saláták készíté­sét, ízléses terítést, kesztyű­kötést, horgolást, keresztöltést és monogram-varrást tanul­nak majd a lányok. Míg beszélgetünk, körénk sereglenek a gyerekek. — Ki szereti a politechni­kai órákat? — kérdezem tő­lük. Mind feltartja a kezét, de azért van különvélemény is: * — En nem akartam idejárni — szólal meg Sztruha Emma —, de anyukám azt mondta, hogy ezzel csak ügyesedem. A kitűnő tanuló Mikes Ma­rika így beszél: — Szeretem ezeket az órá­kat, csak ragasztás helyett inkább kézimunkáznék. Olyan szép tálcakendőt hímezek ott­hon. — En is, én is — hallat­szik több felől. — Csak már az állatokat varrnánk! Bálint Ilonka, akinek még csak egy munkája sikerült négyesre, a többi ötös, szin­tén a karácsonyt várja, az új, lányokhoz jobban illő munka miatt. A varrógépek is* izgat­ják a kislányok fantáziáját — Mire való az írótábla? Amint lapunkban hírül ad­tuk, vasárnap a Kossuth Mű­velődési Házban összejöttek a mezőgazdasági szakkör tag­jai. Szablocska József szak­kör-vezető ismertette a kör jelentőségét a termelőszövet­kezeti város lakosainak szak­mai műveltsége emelése szempontjából. Ismertette to­vábbá a negyedéves foglalko­zási tervet. A megjelent tag­ság a tervet elfogadta és el­határozták, hogy jövő csü­törtökön megtekintik a Nyárs­apáti Borforgalmi Gazdaság­ban a szőlő nagyüzemi fel­dolgozását. November 5-én pedig az Alkotmány Tsz-t lá­togatják meg. A szőlő-gyü­mölcsös soronlevő munkái­ról, művelésének és védeke­zésének gépesítéséről tarta­nak megbeszélést. Erre a lá­togatásra a megyei tanács mezőgazdasági osztályát is meghívják. Érdeklődést váltott ki a vá­rosi tanács népművelési elő­adójának — Killyényi Pálnak — a mezőgazdasági népfőis­koláról, ezüst- és aranykalá- szos-tanfolyamokról és a Sza­bad Föld téli esték beindítá­sáról tett bejelentése. Kiss András, a Hazafias Népfront titkárának javaslatára a meg­jelentek úgy döntöttek, hogy minden, a mezőgazdasággal foglalkozó előadássorozat a szakkör rendezésében kerül­jön megtartásra. Nem tartoz­nak bele ezekbe a rendezvé­nyekbe azok az ezüst- és aranykalászos-tanfolya- mok, amelyeket a mezőgaz­dasági technikum és egyes szövetkezetek és állami gaz­daságok önállóan szervernek. Szükséges azonban, hogy ezeket időben összehangol­ják a szakkör előadásaival, hogy keresztezés ne fordul­jon elő. A megjelentek közül Lend- vai elvtárs, az abonyi hegy­község elnöke a szakkör mű­ködéséhez sok sikert kívánt és bejelentette, hogy az abo­nyi Népfőiskola előadássoro­zatainál feltétlen számíta­nak a szakkör vezetőségének támogatására, amit a megje­lentek készségesen el is vál­laltak. Balogh László, a városi pártbizottság képviselője be­jelentette, hogy helyesli a szakkör kezdeményezését. A cél az — mondotta —, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság igényeinek megfelelő előadásokat tartsanak. A mű­velődési ház tökéletes fel­szerelésével a legjobban meg­felel erre a célra és ez is a rendeltetése! Bízunk abban, hogy a szakkör lelkes törzs- gárdája kezdeményezésének meglesz az eredménye és mind többen látogatják majd a ren­dezvényeket. Ismeri-e Ceglédet, tudja-e? ... hogy 1848-ban Kossuth felhívására 3000 ceglédi állt harcba és vett részt a sza­badságharcban; ... hogy a cegléd—kecske­méti vasút 1852. szeptember i 1-én indult meg; • ... hogy a várost még ; 1860-ban is — a déli rész ki- j vételével — akolkertek vet-: ték körül. Itt teleltek télen a: jószágok, ide építeni tilos \ volt; \ ... hogy Csemöben a szőlő- \ telepítés 1895-ben kezdődött. \ — R — j 4 Személygépkocsi kanyarodik v be a Keleti Fény Tsz iskola í udvarára. A kocsi utasait szí­vélyesen üdvözli a tanító — $ Szijj László és hangos „Elö­lj ré"-t köszönnek a tanulók. $ Nincs félelem a kis arcokon, $ mosolyogva válaszolnak a Iá­éj togatók lcérdéseire. Gyányi $ Lajos doktor, vezető iskola­orvos, Dálnoki Lelke dok- $ tornő és Szálkái Béláné ad- 4 minisztrátor munkához lát- 4 nak. Mérik, vizsgálják a gyer- j mekeket. Amikor a doktornő $ a kis combokhoz közelít az $ injekcióstűvel, akkor sem f er­odálnék el az arcok. Ilyen bát- $ rak lennének napjaink gyer- í mekei? y $ — Nagyon sok függ a pe­4 dagógusoktól és az orvosoktól 4 — válaszol a ki nem mondott f kérdésre Gyányi doktor. — $ A pedagógusok alapos előké- $ szító munkával magyarázzák % meg a gyermekeknek, hogy $ az orvosi vizsgálatok, az ol- $ tások elsősorban az ö érde- $ kükben történnek. Módszere­den nevelik ki belőlük a fé- ^ lelemérzést. $ — Pedig mi azután sok $ gyermekkel találkozunk — $ teszi hozzá mosolyogva. — $Nézzük csak a statisztikát. Az $ 1958—1959-es tanévben mint- dsv 15 000 védőoltást adtunk $ a gyerekeknek. Az iskolaor- dosi kollektíva 17 tanyai is- 4 kólát látogat rendszeresen, s í ezekben az ■ iskolákban 1300 4 gyermek orvosi felügyeletét $ látja el. 5200 belterületi gyér- $meket oltunk es vizsgálunk $10 óvodában, 4 általános isko- $ Iában, a gyógypedagógiai is- $ kólában, a mezőgazdasági $ technikumban, az irodai szak- $ iskolában és a gimnáziumban. $ Mi végezzük az általános, a $ trachoma, a tbc szürővizsgá- ^ latokat, üdülési és pályavá- flasztási vizsgálatokat, kötelező í védőoltásokat. F elv iláao sító előadásokat tartunk, ellen­őrizzük az iskolák közegész­ségügyét, valamint a napköz otthonok konyháit. Szerteágazc munkánkban nagy segítségei nyújt korszerű orvosi felsze­relésünk és az a szeretet amellyel mindenütt jogodnál minket. Nem félnek tőlünk szívesen fogadják tanácsain Dálnoki doktornő Kosaras Józsi harmadikost vizsgálja. Jóska meglepődik egy kicsit, csodálkozva néz a fényképező­gép lencséjébe kát, s a rendelkezéseinket minden esetben végrehajtják. Ha jármű-problémánk van — sajnos, az utóbbi időben elég sokszor —, a tsz-ek és állami gazdaságok küldenek értünk járművet. Erre nagy szüksé­günk van, mert a legközeleb­bi tanyai iskolánk 5, a leg­távolabbi 24 kilométerre van a várostól. Fennakadás azon­ban jármű miatt még nem volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom