Pest Megyei Hirlap, 1959. október (3. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-21 / 247. szám

_________• -A PEST MEGYEI HÍR LAP KÜLÖNKIADÁSA I II. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM 1959. OKTOBER 21. SZERDA Korszerű autószerelő-műhely építését tervezi a gépjárműjavító ktsz Az építési engedély hiánya akadályozza a terv végrehajtását A gépjárműjavító ktsz mun­kájáról városunk határain túl is elismeréssel nyilatkoz­nak. Ezt a gondos, pontos munkát a ktsz meglehetősen nehéz, korszerűtlen körül­mények között végzi. Továb­bi eredményeinek egyik fon­tos feltétele a fejlődés. A KIOSZ segítségével most erre lehetőség nyí­lik. 300 000 forintos be­ruházással egy emelőkkel, autómosóval, zsirzóval felszerelt, korszerű au­tószerelő műhely építé­sét tervezi. Azaz, hogy a tervek már készen vannak. Nagyon rö­vid időn belül az építést is szeretnék megkezdeni, mert 1960. március végén már az új műhelyben kívánnak dol­gozni. Csakhogy az ügy nem olyan egyszerű! Az építkezés megkezdésé­hez építési engedélyre van szükség. A tanács ipari és műszaki osztálya ki is adná, ha a ktsz csatolni tudná a területfelhasználási enge­délyt annak a terület­nek a felhasználására, amelyen a szövetkezet jelenleg működik. Ennek lebonyolítása — bárki jogosan hihetné — nem üt­közhet nehézségbe, hiszen ál­lami tulajdont képező in­gatlanról van szó. Pedig az ügy nagyon is „bonyolult”; Közigazgatá­sunknak nincsen olyan terü­lete, amely hivatott lenne, pontosabban: amelyik hiva­tottnak érezné magát ennek az engedélynek a kiadására. A műszaki osztály megten­né a magáét, de ez a dolog nem tartozik a hatáskörébe. Az igazgatási osztály — amelyről azt hittük, hogy il­letékes rá — ezt mondja: — Mosom kezeimet, nem tarto­zik rám. Tegye a titkárság. És a titkárság? Reméljük, hogy a tanács nagyon rövid időn belül „megkeresi" az illetékest és gondja lesz rá, hogy a gép- járműjavító ktsz jelentős be­ruházását ne késleltessék ilyen akadályok. Megírtam volna Móricz Zsigmondnak, a paraszti művelődés nagy apostolának, ha a halál nem ragadja el közülünk élete tel­jében: a tanyavilág népe ta nul, művelődik, soha nem észlelt mértékben. Torma Pál, a feketei álta­lános iskolában tanít. Ö mesélte el a következőket. Csikány Ferenc, az állami gazdaság dolgozója nagy örömmel értesült arról, hogy nem kell minden darab köny­vért a városba bejönnie. Az iskola fiókkönyvtárat kapott. Fel is kereste sürgősen, néze­gette a könyveket, aztán ez­zel a kérdéssel fordult hozzá: — Tanító úr, katalógus nin­csen? ... — K — A MUNKATEMPÓ Arany Jánosra Fodor József 77 évvel ezelőtt, október 22- én halt meg Arany János. Az évforduló alkalmából váro­sunk az Aranyszobornál ün­nepség keretében emlékezett meg a nagy költőtanárról. Az ünnepségen országos hírű vendégeink voltak. Az ünnepi beszédet Szász Károly déduno­kája, Vargha Balázs iroda­lomtörténész mondta. Az író­szövetség képviseletében Mó­ricz Virág író és Fodor Jó­zsef Kossuth-díjas költő je­lent meg, aki ebből az alka­lomból mutatta be Arany János emlékére írt költemé­nyét. Sajnálatos, hogy a nívós műsort a város lakói közül csak kevesen hallották. Az ünnepségen még az iskolák ifjúsága sem jelent meg nagy számban. Arany Jánost nem­csak szavakban, hanem tet­tekben is magunkénak kell vallanunk. Vargha Balázs Móricz Virág Először az asz- szony érkezik. Pont fél tízkor. Az asztalhoz ül, kö­rülnéz s hanyag mozdulattal ciga­rettára gyújt. — Szimplát, dup­lát tetszik? — kér­di a felszolgálónő. — Majd később — inti le — a fér­iemmel. — Az órá­jára tekint. öt perccel múlt fél tíz. Már megint késik. Hol lehet ilyenkor? Ideges mozdulattal elolt­ja a cigarettát. — Csókollak drá ... jaj, már megint ezek az át­kozott ügyek — mentege töázik a férj. — Tudod, milyen lehetetle­nek az emberek! Atyai csók csat­tan, s kényelme­sen helyet foglal. — Kérem a ká­vét — szól lako­nikusan. — Milyen pon­tos vagy, drágám — jegyzi meg az asszony kellő él­lel. — Hát tudod — 'WH a férj —, meg 'ehet bolondulni, annyi a munkám. — Cigarettára gyújt. — Ki sem látszom belőle. Egyes ügyirat X helyre. Telefont kellett , várnom Pestről ebben az átkozott Pereces­ügyben. Ez is folyton belémköt, semmi . sem.,.jó., neki'. ~Á, szóval ezt nem lehet kibír­ni! Hogy micsoda munl-catempót kö­vetelnek az em­bertől ... az hal­latlan. Nincs egy nyugodt percem, egy kis szabad lé­legzetvételre sem telik, most is ro­hannom kell..; — Ne izgasd magad, drágám... még megárt! — Pardon, a két dupla! — Á, köszönjük! Micsoda illat!... Igazad van, nem szabad magam iz­gatni. Hát ez va­lami felséges! Ki­tűnő, ez minde­nért kárpótol. — Vigyázz, ked­ves! Forró, nehogy megártson! — Igazán ked­ves vagy. Csókol­lak. — Kavargat- ja, ízlelgeti a fe­ketét. — Jaj! Jön ez az átkozott Ren­des! Ne nézz oda! Utálom ezt az ala­kot. Ma is behí­vatott. Tudod, mit mondott? Hógy nem dolgozom le a nyolc órát, hogy ide, oda ténfer- gek, hogy renge­teg a házon kívüli munkám. Hát tu­dod, olyan egy undok fráter! Szólj hozzá! Méghogy sokat vagyok há­zon kívül?! Fel­háborító! Ezt mondta nekem! — Szent ég! Ti­zenegy óra! Fize­tek! Látod, drá­gám, rz az én sorsom, egy per­cig sem ülhetek nyugodtan. T. P. Az MHS nagykőrösi tartalékos­tiszti tagozata a közelmúlt napok­ban megbeszélte 1939—60-as évi kiképzési tervét. Tartalékos tiszt­jeink ebben az évben már fegy­vernemi kiképzésben részesülnek. Amelyik fegyvernemből legalább hat tartalékos tiszt van, azok fegyvernemi csoportot alakíthat­nak. így megalakult a lövész-, tüzér-, műszaki-, hadtáp- és egészségügyi fegyvernem csoport. A kiképzésben való részvétei ebben az évben is önkéntes. Je­lentkezni még lehet a kultúr­otthon MHS irodájában. Az okta­tás levelező formában történik, vagyis a postán kapott tananya­got három hónapig lehet tanul­mányozni, közben konzultáló ta­nár áll a hallgatók rendelkezésé­re. Minden negyedévben fegyver­nemenként összevont csapatos foglalkozást tartunk, a már egyé­ni tanulás formájában átvett anyagból. Kérem a tartalékos tiszteket, hogy az MHS munkájában minél nagyobb számban vegyenek részt. Nekovetics Géza tartalékostiszti tagozatvezető i. Tizenöt fiatalt küld traktorosképző iskolára a gépállomás névéi ostromolják őket: hogy volt, mint volt? Mit kérdez­tek? ­Kiss Laci, a Szabadság Ter­melőszövetkezet ifjú tagja lépett be az irodába. Felvet­ték személyi adatait, majd Rívó István, a gépállomás igazgatója megkérdezte: miért is választotta ezt a pályát? A válasz csaknem azonos a többivel: „Szeretem a gépet, a földet. Gyermekkori vá­gyam, hogy egyszer trakto­ros lehessek.1* A jelentkezőket mind fel­vették. Mehettek örömmel, álomteljesüléssel hazafelé. Álljanak jól helyt az isko­lában, majd kint a földeken, váljanak becsületes, ügyes, de­rék szakemberekké! G. A. Kipirosodott arcú, 17—25 év közötti fiatalok izgultak pénteken a gépállomás fo­lyosóján. Közülük választ­ják ki a jövő traktorosait, akiket a jövő hónap elején négyhónapos traktorosképző iskolára küldenek. A tizenöt fiatal közül né­gyen termelőszövetkezeti ta­gok, ketten Kocsérról jöttek, egy pedig Csemőből. Most legfőbb vágyuk, hogy felve­gyék őket, hogy traktorosok lehessenek. Az igazgatói szobában már összegyűltek a felvételi vizs­gabizottság tagjai, s a fiú­kat egyenként szólítják be. A kintmaradtak izgatottan vár­ják társaikat, s kérdéseik özö­Az az igaz, aminek az ellenkezője sem igaz csak logikátlan következhet s ezek szerint a patkó mégis csak jó. Elfogadtam hát és most várom az ötös találatot, ami még így sem valószínű, tehát valószínű, hogy nyerek, mert a szerencse egy logikátlan valami. — B — >\\\\\\\\\\\\\\\\\NN\^^ 11. rész. 4 Az olajbányászok munikaja í sokrétű. Egy-egy fúrás — i mint már mondottam —vagy í termelő vagy meddő. Ha az ^utóbbi, a fúrást b érőbb ártják, otthagyják, A föld sebe ha- ^ mar begyógyul. Ha találnak ^olajat, az még nagyon messze ^ van a motorok tankjától. Már 4, csak azért is, mert ezer me­sternél is mélyebben lapul 5 egy-egy olajréteg. Lefelé las- S san halad a fúró, felfelé sem S különben az olaj. Nehéz len­gne borlopóval felszippantani. ^ A körösi fúrások közül ^ több termő akadt. Volt olyan, ^amelyikből gáz tört fel. Saj- ^ nos, nem tüzelésre alkalmas ^ földgáz, hanem szénsavgáz, ^Természetesen ezt is lehet ^hasznosítani. 4, No, de hogy a talált kin- 4/ eset ki lehessen termelni, ^ újabb szorgos szakemberekre 4/ van szükség. A furócsoportot ^felváltja a szerelőbrigád. Ök í készítik elő a termeléshez a ^kutakat. Feladatukat az szab­ija meg, hogy a kút milyen ^működésűnek ígérkezik? Ál­ltaidban háromféle termel'e- ^ tést ismernek, s Kőrösön ^mindhárom megtalálható. Van ^ szivativúskút, ahol az olajat ^villanymotoros szivattyú hoz- ^za fel. A gáznyomásos kút­inél maga a gáz nyomja fel a 4/ termést. á Most egy segédnyomá­Még soha nem volt ötös találatom a lottón. Ez igaz. Ennek az ellenkezője, hogy lesz ötös találatom. Ez azon­ban nem valószínű, tehát lot­tózom, mivel ebben semmi logika nincs, így valószínű, hogy lesz ötös találatom, hi­szen tudnivaló, hogy a sze­rencse egy teljesen logikátlan valami. Viszont az, hogy lesz ötös | találatom, logikusan követke­zik a szerencse logikátlan voltából. Illetve csak követ­kezne, ha következhetne lo­gikátlanból logikus, de nem következhet, mert logikátlan­ból csak logikátlan következ­het és pont ez a jó, mert mint mondtam, a szerencse egy teljesen logikátlan dolog. Nálam a lottózás szigo­rúan kontra-filozofikus alapon ment és nem hagytam ma­gam befolyásolni ilyen dol­goktól. hogy: lóhere, lucerna, kéményseprő és egyéb pillan­gós virágú kabalák. Egészen a tegnapi napig, amikor is Szopcsák, aki lottózó kebel- és felebarátom, közölte ve­lem, hogy talált egy patkót. Míg kitöltötte a szelvényét, fején tartotta. Ez biztos ötös találatot jelent, de ő nem irigy ember, régi barátja va­gyok, tehát kölcsönadja. Gondolkozni kezdtem. Talált egy patkót. Neki szerencse. Ez igaz. A lónak, amelyik elvesztette, szeren­csétlenség. Tehát nem igaz, hogy Szopcsák nyer, mert aminek az ellenkezője is igaz, az logikus, á szerencse vi­szont logikátlan. De az, hogy Szopcsák nem nyer, azaz a patkó fabatkát sem ér, logikusan következik abból, hogy a szerencse logi­kátlan. Logikátlanból azonban MUNKASHÉTKÖZNAPOK Bányászok Nagykörösön sós kutat szerelnek, amely a bő gázú kút felesleges gáz­mennyiség-nyomásának segít­ségével működik. Hosszú, földalatti csővezetéket építe­nek hozzá. Ezt a munkát végzi most Mihály Sándor és brigádja. Napszítta arcukon látszik, hogy a nyarat nem a hűs fák alatt töltöttek. Szél fújja, eső veri őket, de a csö­vet hegeszteni kell! Kérges, munkáskezükkel erősen tart­ják a már 170 méter hosszú vezetéket, s egyszerre feszítik meg izmaikat, amikor fordíta­nak rajta. Mert nehéz ám: jólesik utána megállni egy Hegesztőnek a csőszerelők. Mihály Sándor heeesztő és munkatársai: Farkas Béla, Gurbai József és Karczagi Lajos szerelők munkája nyomán több száz méterre nyúlik az olajszállító cső percre. — Elernyednek az iz­mok, s megerednek a nyel­vek. A munkáról esik szó, amit szeretnek. Megszokták, hogy van, s ez ma természetes. De eszükbe jut, hogy ez nem volt mindig így. A keresettel is megbékélnek, igaz, hogy abból sok elmegy, mert így magá­nyosan többet költ az ember. Sok elmegy száraz kosztra, meg ha megkívánnak vala­mit. Mert étvágyuk az van. Csak úgy lehet bírni a mun­kát. Egy valamit fájlalnak: a családot. Az nagyon messze van. Mezőkereszíeeen, Tót­komlósán és egyéb falvakban Biharban, Sóhajtanak is gyak­ran. Gondolatban most mesz- sze járnak s kimondják: az ottlhon melegét, az asszony főztjét nem pótolja semmi. De miért jöttek ilyen mesz- szire? Közelebb is ’ akadt volna munka! Rám néznek, s büszkén mondják: „Mi nem olyan em­berek vagyunk, hogy a mun­kahelyet változtathassuk. Több éve enné] a vállalatnál dol­gozunk, s vállaltuk ezt is, Nagykőröst“. Szemükre húzzák a védő- szemüveget, pukkan a he­gesztőpisztoly lángja s kezük nyomán nő a csővezeték a kétszázadik méter felé. (Folytatjuk) Az MIIS tartalékostiszti tagozatának munkájáról — TANÁCSTAGI fogadó órát tart október 30-án dél­előtt 9 órai kezdettel a vá­rosi tanács földszinti 47-es számú szobájában Kiss Fe- rénc, megyei tanácstag. — KEDVES, virgonc lakó telepedett meg a városi ta­nács udvarán; a fákon egy kis mókus tanyázik. A ta­nácsháza dolgozói naponta el­látják dióval, mogyoróval, s gondoskodnak téli szállásáról is. Elhatározták, hogy Ba- konyból párját hoznak a mó­kusnak. — EGY (darab, nem egy pár) ünneplő férfi félcipő ke­resi hanyag gazdáját. A ci­pőt a strand környékén talál­ták meg, tulajdonosa átveheti a földművesszövetkezet Rá­kóczi úti felvásárló telepért. — HÁROMSZÁZ adag íz­letes birkapaprikást szolgált fel a Rákóczi Termelőszövet­kezet a vidám „Körösi szü- ret’’-en. — TEGNAP megkezdődött a pedagógusok állami ideoló­giai oktatása. A tanfolyamon három csoportban mintegy hatvanan vesznek részt. — A TADÜÄCS végrehajtó bizottságának holnapi ülésén jelölik ki az új állami bérház lakóit, és döntenek az Arany János Gimnázium és a városi könyvtár hitelátcsoportosítási kérelme felett. — BEFEJEZTE a szüretet nyolc hold szőlőterületén a Hunyadi Termelőszövetkezet. Termésének nagyobb részét a Borforgalmi Vállalatnak sző­lőben adta el, kisebb részét pedig a saját erőből beszer­zett hordókba szűrte le. A szőlő cukorfoka átlagosan 18,5 volt. — NAGY a kereslet a ga­bonavetőmag iránt. Múlt hé­ten á Terményforgalmi Vál­lalatnál két és fél vagonnyi nemesített vetőmagot cserél­tek az egyéni gazdák. — JUHÁSZ ISTVÁN bácsi, a híres késesmester, az ipar kiváló mestere és felesége szombaton ünnepelték arany­lakodalmukat. A neves év­fordulón több mint hatvan rokon és barát köszöntötte a házaspárt. Mi, kissé elkésve, ezúton gratulálunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom